Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-08 / 156. szám

1994. június 8., szerda Hazai körkép üj Dunántúli napló 11 Ó-Paksnak jövőt álmodik a vasúti múzeum bérlője Kormányvonaton az erőműig? A 6-os úton Budapestre, vagy visszafelé utazók szinte köte­lező megállónak tartják a paksi vagy dunakömlődi halászcsár­dát, ám a kettő között szinte fél­úton lévő technikatörténeti kü­lönlegességnek számító vasúti múzumot jószerével egy pilla­natra sem méltatva elhajtanak mellette. Vagy éppen csak át­siklik a tekintetük az útról lát­ható, évek óta mozdulatlanul álló, kissé talán elhanyagoltnak is tűnő gőzösökön és egyéb vasúti alkalmatosságokon. A látvány megszokására volt idő, hisz 1985 óta lényegében azo­nos a kép. Ekkor létesült ugyanis az 1979 óta nyugalma­zott régi paksi vasútállomás te­rületén a nem mindennapi mú­zeum. Az évek során a lassú, de biz­tos enyészet kezdte átvenni itt a szerepet. Nem csoda hát, ha nem csábított az utazás meg­szakítására. Az utóbbi időben azonban mintha változott volna valami. A környezet tisztább lett, a de­rékig érő gaz helyén a gondo­zott pázsit a jellemző. Szemmel Eladták a Landlert A KVSZ értékesítette Buda­pesten a XV. kerületi, 18,7 hek­tár területen fekvő Szentmihályi úti Landler Jenő laktanyát. A laktanya kétharmad részét két befektető társaság vette meg, akik egy magas színvo­nalú, 40 ezer négyzetméter alapterületű, minden igényt ki­elégítő bevásárló központot hoznak létre itt. A bevásárló központot 1996. harmadik ne­gyedévében kívánják meg­nyitni. A 18,7 hektáros területre tervezik a kerület első szállodá­ját, amelyet egy volt legénységi épület felhasználásával alakíta­nának ki. A laktanya további ré­szét az önkormányzat vette meg lakóterület céljára, ahol a meg­lévő épületek felújításával és 200 új lakás megépítésével egy szép és korszerű lakóövezetet kíván kialakítani, a megfelelő szolgáltatásokkal. láthatóan van, aki törődik vele. A gondos valaki pedig a hajdani mázaszászvári géplakatosból lett vállalkozó, Varga József, akinek igencsak szokatlan stá­tusza van itt: múzeum-bérlő. Nem nehéz neki elhinni, hogy a géplakatos-szívéhez igen közel állnak az itt sora­kozó, kiszolgált masinák. Pél­dául azok a mozdonyok, ame­lyek fél évszázadon át szinte minden fiú pályaválasztásának első helyét foglalták el. De van ezen a bekerített 16 700 négyzetméteren egy gőz­daru, amit a második világhá­ború után nem vittek vissza Angliába, 21,5 köbméteres víz­szállító kocsi, hómarógép, ami nem más, mint egy beburkolt mozdony elé felszerelt óriási propeller, amely akár kétméte­res hótól is képes volt megtisztí­tani a vaspályát. A faszerkezetes, kétkürtős fű­tőházban egy jól ismert 375-ös mozdony körül az embernek az az érzése támad, hogy a szere­lők azonnal visszatérnek és folytatják a munkát. A 35 köb­méteres víztartály alatt (!) a va­lamikor gőzmeghajtású transz- missziós fúrógép, eszterga és köszörű, üzemképes. A hajdani végállomás természetes tarto­zéka, a mozdonyfordító-korong is megvan még. A világkiállítás idején éppen a századik évébe lépő állomás épületében tárlók alatt sorakoz­nak a szigorú vasúti rend írásos bizonyítékai, az utasítások és útmutatások. Ám Varga József tervei sze­rint két év múlva már nemcsak a múlt, hanem a jelen miatt is érdemes lesz megállni ezen a holt Dunaparton, ott ahová az ötven év előtti nyolcvan vízi­malmot már nem lehetett ugyan visszahozni, de az élénk vízi élet minden feltétele biztosított lesz. Mert bármilyen nagy is a géplakatosszív, a múzeum működtetéséből nem lehet meg­élni, a vállalkozást más, tényle­ges jövedelmet biztosító tevé­kenységgel kell kiegészíteni. Ilyen lehet az, hogy az ígéret szerint megkapják a hajdani kormányvonat egy részét, azt nemcsak kiállítanák, de működ­tetnék is például az Atomerőmű és a jelenlegi Ó-Paks állomás között. A karnyújtásnyira lévő festői partszakaszra hajóállo­mást, vízitaxi-kikötőt, a motor­csónakok részére üzem­anyag-töltő állomást tervez, ab­ban a reményben, hogy ezek a gondolatai támogatóra találnak azoknál is, akik vele együtt fan­táziát látnak az elgondolásaiban és azt pénzzel is támogatni tud­ják. Fejes István A Mecseki Kultúrparkban minden évben szép számmal születnek kölykök és fiókák a gondozók és a látogatók nem kis örömére. Idén az állatóvoda helyett újdonságként „simogatókertet” hoz­nak létre, ahol a gyerekek megfoghatják, megsimogathatják a kölyköket. A képen egy őzgida. Megölte három gyermekét Fecskepalota A mozgássérültek és az ér­telmi fogyatékosok számára épülő gánti Fecskepalotában jú­niusban már üdülhetnek az első „fecskék”. Addigra készül el az egy-egy turnuson belül 40, ne­héz sorsú embernek pihenési lehetőséget biztosító, összkom­fortos épület. A nagyobbrészt adományok­ból és az üdülési jogért fizetett összegekből létesített üdülőhá­zat a Szép Jelen Alapítvány építi a gánti önkormányzat által adományozott, kétezer négy­zetméteres telken. Az üdülőben különleges épí­tészeti megoldások és speciális berendezések könnyítik meg a tolókocsival közlekedők szá­mára is a mozgást. A kriminalisztika hazai és nemzetközi történetében is pár­ját ritkító bűntényre derült fény a Vas megyei Kám községben: a 31 éves K. J.-né ápolónő há­rom csecsemőjét ölte meg. Az anya, aki minden alka­lommal leplezte terhességét, 1991 októberében kámi családi házuk fürdőszobájában, a WC-be ejtette megszületett gyermekét, aki valószínűleg megfulladt, majd testét a pincé­ben lévő kazánban elégette. Egy év múlva elkövette ugyanezt: ugyanazzal a módszerrel vég­zett a második bébivel. 1993-ban ismét teherbe esett, s az idén május 19-én, hasonló rejtett terhesség után, a fürdő­szobában megszülte következő csecsemőjét, akit egy cipőfűző­vel megfojtott, majd a kazán tűzterébe helyezett. A döbbenetes bűncselek­ményre május 30-án derült fény. Ezen a napon - telefonon - maga K. J.-né tett bejelentést a rendőrségen olyan módon, hogy elmondott egy csecsemő­gyilkosságot. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomo­zást, s a kazánban megtalálták a megfojtott fiúcsecsemő holttes­tét. Két nap múlva már nyilván­valóvá vált, hogy nemcsak egy gyerek megölése terheli K. J.-nét, valamint férjét, akiknek előzetes letartóztatására, a köz­vetlen és közvetett bizonyítékok és vallomások alapján, javasla­tot tett a nyomozó hatóság. A harmincegyéves ápoló­nőnek és 35 éves szakközép­iskolai érettségivel rendelkező férjének, - aki jelenleg mun­kanélküli és nem veti meg az italt sem - vannak élő gyer­mekei. Dóra 1987-ben szüle­tett, Gergely pedig 1988-ban. Anyagi körülményeik jók há­zasságkötésükkor, 1986-ban, önálló családi házba költöz­tek. A rendőrségi nyomozás első megállapításai szerint a férj minden alkalommal vé­gighallgatta a vajúdásokat, de nem tett semmit gyermekei életének megmentéséért. A Fővárosi Közlekedési Felügyelet új gépjárművizsgáló állo­mást nyitott a Mogyoródi úton. Az állomáson évente egy mű­szakban 27 ezer személygépkocsit tudnak levizsgáztatni. Leköszön a Bábolna Rt. elnöke A Bábolna Rt. elnöke, Bo- gárdi Zoltán bejelentette: záros határidőn belül távozni kíván a részvénytársaság éléről. Székét felajánlja a leendő új kormány vezérpolitikusainak, mivel minden ágazatban a meghatá­rozó szerepű - állami tulajdon­ban lévő - cégeket célszerű ha a kormány bizalmát élvező embe­rek vezetik. Az elmúlt három évről szólva Bogárdi Zoltán kifejtette: az egyik legrosszabb tulajdoni forma a mezőgazdaságban az állami tulajdon. Nem célszerű ilyen módon csirkét nevelni, vagy disznót hizlalni, mert az drágább, mint ha azt magánvál­lalkozás tenné. A bábolnai eredmények mérlegét meg­vonva utalt arra, hogy az rt.-nek jelenleg 4 milliárd forintot meghaladó adóssága - hitelál­lománya - van, bár maga a tár­saság a múlt évben is nyeresé­ges volt. Az adózott eredmény 1993-ban elérte a 388 millió fo­rintot. A kft.-kre bontott rész­vénytársaság 29 kft.-je volt nye­reséges, nyolc pedig vesztesé­ges. Ez utóbbiak együttes vesz­tesége mintegy 300 millió forin­tot tett ki. Ebből a veszteségből a baromfiszaporítással foglal­kozó kft. halmozta fel a legtöb­bet. Emellett a tulajdon egy ré­sze működésének gazdaságo­sabbá tétele érdekében a múlt • hónapban egyes egységek teljes körű privatizációja mellett dön­töttek. E körbe elsősorban a ki­sebb és a fő tevékenységhez nem tartozó cégek kerültek. A múlt hónapban 2,2 milliárd fo­rint értékű vagyon átkerült az ÁV Rt. tulajdonába, mivel az ÁV Rt. átvállalta Bábolna 2,2 milliárd forintos tartozását is. Másrészt az ÁV Rt. tulajdoná­ban lévő 8,1 milliárd forintos részvényeit visszavásárolta a Bábolna. Ez a pénzügyi tranzakció sta­bilabbá tette a részvénytársaság jövőjét, megteremtve annak le­hetőségét, hogy a társaság rész­vényei egy-két éven belül név­érték falett kerülhessenek a tőzsdére. Mercedes Az elmúlt évben a Mercedes Magyarországon 50 millió márka értékben adott el autókat és alkatrészeket, de ennél jóval magasabb, 120 millió márkát tett ki az a magyar beszállítás - kábelek, bőrök, részegységek -, amelyeket a stuttgarti gyár a járművekbe épít be. Az idén várhatóan tovább nő a magyar beszállítás mértéke és eléri a 140 millió márkát. Solymosi Tamás a Táncjáték címszereplője és Szabó Helga Beszélgetés Solymosi Tamással Elvis kihívta Desirét Ritka és tündöklő karrier Solymosi Tamásé: még balettin­tézeti növendék, épp csak 18 éves, amikor a Holland Nemzeti Balett szerződteti. Amsterdam­ból Londonba megy, ott is a Nemzeti Balett tagja, első szó­lista. 1993-ban a Bécsi Staatso­per hívta meg. De haza-hazajön egy-egy produkcióra, bár a Ma­gyar Állami Operaházban nincs szerződése. Gajdos József ko­reográfiái estjein rendszeresen föllép, a leleményes színházi ember tehát most reá szabta új, a Madách Színház számára ké­szült rockbalettjének főszere­pét: Elvis Presley figuráját. Gajdosnak sztárra volt szüksége és Solymosi Tamás kétségtele­nül az. De miért vállal a klasz- szikus balett-herceg megszemé­lyesítője egy ilyen különös fel­adatot.- Azon a személyes okon túl, hogy Gajdos korrekt partner, tehát jó vele dolgozni, Elvis alakját divatos szóval kihívás­nak tekintem. Elvis király volt, a rock királya.- Csakhogy Ön sokkal fiata­labb annál, semhogy.eleven em­lékei lehessenek.- Ennek ellenére mindig a kedvencem volt, számtalan róla szóló filmet, tévéfilmet néztem meg, könyveket olvastam az életéről. Művész volt, aki meg­próbálta a száz százalékot ki­hozni magából, ilyenformán példaképem is. Ha valaki tán­cos, az még kevés, más művé­szeti ágakban is tájékozottnak, jónak kell lenni - sok minden­ben kitűnni, akkor lesz naggyá az ember. Nurejev sem csak táncos volt, fdmeket is forga­tott, élete végén is tanult. Lát­tam Mihail Barisnyikovot egy Broadway musical-ben és mondhatom varázslatos volt, pedig ő igazán klaasszikus orosz iskola legjobbja, - az élők között. Megnéztem más zenés darabokat is, amerre csak jár­tam és igyekeztem nagyszerű musical-sztároktól „ellopni” ezt-azt. Most persze az a felada­tom, hogy a magam testével fo­galmazzam meg Elvis lényét. Lehet, hogy idegen az alkatom­tól, de akarom. Es ha nem sike­rül, azt nem fogom kudarcnak tekinteni. A Madách sminkesei és fodrászai fantasztikus átvál­toztató művészek: a saját ha­jamat és arcommat teszik Elvis- hez hasonlóvá. Gitár, mint min­den kamasznak, volt a kezem­ben, de nem az erősségem .. .- Bécsben, a belvárosban la­kik, pedig jobban szeretne a kertvárosban élni.- Igaz, vágyom a zöldbe, de most így praktikus, mert rop­pant sokat dolgozom: rohanok a próbateremből az egyik szín­házba, onnan a másikba.- Ehhez képest szinte felelőt­lenségnek látszik, hogy két pesti premiert is elvállalt, jóformán egyidőben, hiszen Seregi László vadonatúj balettjében a Mak­rancos hölgyben Petrucchiót táncolja, ifjú Nagy Zoltánnal fölváltva.- Londonban hetente nyolc előadásom volt, évadonként kétszázhetven, és még vendég­szerepeltem is itt-ott. Megszok­tam tehát az erős tempót. Csak okosan kell dolgozni, beosztani az erőt, és azt a kevés szabad­időt ami adódik, praktikusan beosztani. Köztudomású: a tán­cosé rövid karrier. Azt vallom, hogy amíg csinálja az ember, addig száz fokon égjen, nyolc­vannál abba kell hagyni.- Idén és a következő szezon­ban aligha jut ideje ilyesmire.- Bécsben Kenneth McMil- len Manonját tanították be ne­künk, táncoltam Hans von Ma­nen egyik pás de deux-jét, Gli- gorovocs Diótörőjében, azután Csemyisova Giselle-jében a herceget. Három kis modem da­rabot bemutattunk, a stuttgarti Renato Zanella munkáit. Mer- cutiot játszottam a Rómeó és Jú­liában, de már tanulom Rómeót is. Készülünk a Staatsoperrel egy nyári németországi turnéra, és elkezdtem A víg özvegy ba­lett-változatát tanulni, és tudom, hogy a Csipkerózsikában fogok táncolni. Zsúfoltnak látszik a jövő évad is. Albert Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents