Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-08 / 156. szám
1994. június 8., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Az új, Szabadság úti irodatechnikai szalonban várja az ügyfeleket Mischinger István Fotó: Läufer L. Az ország egyik legszínvonalasabb bemutatóterme lesz „Nem lehet kicsinek lenni!” A kézműipar szerepe a munkanélküliség csökkentésében Számítástechnikai alapfokú tanfolyam Megfelelő jelentkezés esetén júniusban is indít alapfokú számítástechnikai tanfolyamot a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központ. A 30 órás tanfolyamon a vállalkozásokban legy- gyakrabban használt Windows, Winword és Winexcel számítás- technikai megoldásokat oktatják az alapoktól egészen az önálló munkáig. (Érdeklődés a 333-753 telefonszámon.) A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. június 7-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 154,39 155,89 157,39 Ausztrál dollár 75,32 75,99 76,66 Belga frank (100) 298,08 300,83 303,58 Dán korona 15,66 15,81 15,96 Finn márka 18,58 18,75 18,92 Francia frank 17,98 18,15 18,32 Gőr. drachma (100 41,13 41,53 41,93 Holland forint 54,71 55,23 55,75 ír font 151,07 152,47 153,87 Japán yen (100) 97,31 98,24 99,17 Kanadai dollár 74,88 75,64 76,40 Kuvaiti dinár 343,57 346,90 350,23 Német márka 61,32 61,92 62,52 Norvég korona 14,15 14,29 14,43 Olasz líra (1000) 63,29 63,90 64,51 Osztrák sch. (100) 871,61 879,96 888,31 Portugál esc. (100) 59,11 59,68 60,25 Spanyol pes. (100) 74,71 75,44 76,17 Svájci frank 72,34 73,00 73,66 Svéd korona 12,96 13,08 13,20 USA dollár 102,48 103,48 104,48 ECU (Közős Piac) 118,36 119,48 120,60 FM szaktanácsadási konferencia Az államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás tapasztalatairól rendeznek egész napos konferenciát pénteken 9.30 órától a Földművelődésügyi Minisztérium mozitermében (Budapest, Kossuth tér 1.). A mezőgazdaság közgazdasági kérdéseiről dr. Raskó György, az FM közigazgatási államtitkára számol be, majd a szaktanácsadás és a szaktanácsadói tanfolyamok országos tapasztalatairól szólnak több megye elméleti és gyakorlati szakemberei, gazdálkodói. A délutáni hozzászólásokat és azok összegezését megelőzően szaktanácsadást segítő kiadványokat ismertetnek a Mezőgazdasági Kiadó és a minisztérium szakemberei. Az oldalt összeállította: B. Murányi László Mischinger:- A világcégek elvárják partnereiktől az intenzív fejlődést, hogy kevés, de ütőképes csapat maradjon. Aki erre képtelen, attól minden támogatást megvonnak. Nem lehet kicsinek lenni! - mondja Mischinger István a pécsi Szabadság és Nagy Lajos király útja sarkán lévő, átadás előtt álló új Mischinger Computer Irodatechnika bemutatótermében. Szép, szolid eleganciájú 200 négyzetméteres bemutatóteremben az olcsótól a legigényesebbig olyan számoló, író, másoló és számítógépek, nyomtatók, programok és szakkönyvek, irodai kisgépek, kiegészítők és irodabútorok sorakoznak, amire csak szüksége lehet bármelyik cégnek. A várhatóan szeptemberi nyitástól szakmai bemutatókat tartanak, gépíró, irodagépkezelő és számítógépes tanfolyamokat is rendeznek.-A „Nem lehet kicsinek lenni!” felfogását sehogy sem értem. Miért ne lehetne? Miért kell kitűnni, amikor még mindig gyenge a fizetőképes kereslet, viszont egyre erősebb a konkurencia? Nem jobb kicsiként csendben a túlélésre alapozni?- Kicsiként hosszú távon nem fizetődik ki, mert elsöprik az embert. Apám 1940-ben Genovában alapította irodagépjavító cégét, amit idehaza 1981-ben Molnár Károly kollégámmal folytattunk. Megtanultam: ha vinni akarom valamire, jól kell dolgozni, és a keletkezett jövedelmet vissza kell forgatni az üzletbe, ha boldogulni akarok. Hitelekkel csak csődbe lehet menni, a 30% körüli kamatot sehogy sem lehet kitermelni. Mi az ország egyik legnívósabb központjává szeretnénk válni ezzel a bemutatóteremmel, és a rövidesen megnyíló kaposvári és a szekszárdi kirendeltségünkkel.-Mindezt hitel nélkül hogy győzi?- Sehogy. Hitelre bizonyos mértékig szükség van, de módjával, főleg olyan bankoktól, ahol az ember első osztályú besorolású adós, és nem halmozza a hiteleit. Nem vagyok kezdő, tudom, hogy a konkurencia miatt is még többet, még keményebben kell dolgozni, tanulni, követni a világ élvonalát. Az általunk forgalmazott és szervizeit gépek gyártóinak tanfolyamaira rendszeresen kiküldjük az embereinket, bármennyibe is kerül.- Ez megéri?- Rövid távon ez nagy anyagi és szellemi tehertétel, de hosszú távon enélkül sehogy se maradhatnánk a szakma élvonalában se a hazai partnereink, se a külföldi megbízóink szemében. Ez taposómalom, kiengedni egy pillanatra sem lehet. Nekem ez az életem.- A konkurenciával hogyan boldogulnak?- Igyekszünk a legminimálisabb árszinten maradni, de értéken alul nem adunk el semmit, hogy jusson a garanciális feltételekre és az alkatrészellátásra is legyen fedezet. Enélkül nem megy. Ismerői szerint a 48 éves Mischinger Istvánt üzleti felfogása, munkabírása, céltudatossága, megbízhatósága nem engedi megállni félúton. Ez az élete reggeltől estig. Élni, lazítani talán majd egyszer lesz ideje, ha kedve nem is. Az még odább van. Pedig amit már elért, az se kevés. Eddigi bizonyításának köszönhetően kizárólagos partnere az AGFA másológépeknek és nyomdai berendezéseknek, a Stanford, Canada, ALR, Olivetti és Hewlett Packard IBM-compatibilis számítógépeknek, kereskedelmi képviselete és garanciális szervize a Sharp, Olivetti, Star, Epson, Hewlett Packard, Panasonic, Selex, Canon, Brother, Facit irodagépeknek. Csupa világcég. Jelenleg már huszonöt embert foglalkoztat, a bemutatóterem nyitásával harminc-harmincötöt. Bemutatóterme magyar és olasz irodabútorokat, Microsoft programokat, Computer Book szakkönyveket is fog kínálni, amellett Copy Shop-ként helyben színes fénymásolást, névjegykártya és bélyegző készítést, kiadvány- szerkesztést is vállal. A szeptemberi nyitásra várja a külföldi gyártókat, a környező országokból a hózzá hasonló partnereket, a hazai üzletfeleit. Életmódja az eddigieknél is jobban felpörgetett. Bizonyítani akar most is, mint eddig mindig. Hogyan tovább? Az biztos, babérjain azután sem lesz képes megpihenni. B. Murányi László A kézműipar szerepe kiemelten fontossá válik akkor, amikor a nagyiparban csökken a foglalkoztatottság, ugyanakkor új iparágak keletkeznek, például a környezetvédelemben. Ilyen körülmények között a kézműipari termelés nagy tömegben teremthet új munkahelyet. Ez volt az egyik fő témája a Nemzetközi Ipar Unió (IGU) berlini tanácsülésének, ahol az Ipartestületek Országos Szövetsége képviselői ismertették a témához A Strasbourgban működő Kelet-Nyugati Decentralizációs Platform és a Pécsi Ipartestület meghívására az elmúlt napokban Pécsett járt Dániel Helms- tetter pékmester, aki a Felső-rajnai Pékszövetség elnöke. Ez év áprilisában a pécs- váradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet szakoktatói a platform támogatásával Elzászban jártak, ezt viszonozta most Daniel Helmstetter. Itt tartózkodása alatt ellátogatott a Pécsi Sütőipari Rt-hez, a pécsA szövetkezetekben dolgozók helyzete, foglalkoztatása egyre többször kerül napirendre. A munkanélküliség itt is súlyos helyzeteket teremt. Amíg Magyarországon ellenérzés alakult ki a szövetkezetekkel szemben, addig Spanyolországban a kormány támogatja őket. A beruházások 5 százalék kamatkedvezményt kapnak. A szövetkezeteknek 20, míg a mezőgazdasági szövetkezeteknek 10 százalékos a jövedelem- adója. A szövetkezeti forma versenyképes lehet, ha modernizálják. Spanyolországban más fejlődésen ment keresztül ez az ágazat, mint Magyarországon. Szabadpiaci körülmények között kellett ezt a modernizációt végrehajtani. A ’80-as évektől kezdve a spanyol kormány is nagyobb érzékenységgel fordul a szövetkezetek felé. Ez azonban kevés, nagyon fontos szerepe van a szaktudásnak, a továbbképzésnek. Megfelelő szorosan kapcsolódó duális képzés programját. A nemzetközi szervezet - amelynek egyébként az IPOSZ évek óta tagja -, a korábbinál koncentráltabb tevékenységet kíván folytatni a kézműiparban meglévő munkahelyteremtő lehetőségek érdekében. Együttműködést kezdeményeznek a tagországok kormányaival, szervezeteivel a nagy kelet-európai segélyprogramok jobb kihasználására. váradi Aranycipó kft-hez, valamint Szekszárdra a Gemenc Gabonához és a Sütőipari Vállalathoz.- Véleményem szerint a legnagyobb hangsúlyt a képzésre kell fektetni - mondja. - Az oktatókkal kellene kezdeni, majd a tanulók cseréjével folytatni. A Magyar Pékszövetség elnökével pedig arról tárgyaltam, hogy a ’96-os Expón közös pavilonban mutatkozhatna be az Elzászi és a Magyar Pékszövetség, valamint a Bongard cég. szakemberek kellenek, hogy működőképesek legyenek a szövetkezetek. Spanyolországban piacgazdaság van. Amikor egy szövetkezetbe belép valaki, beviszi a vagyonát, a földjét. A keletkezett hasznot, bevételt, a költségek levonása után, szétosztják. Különböző formákban működnek a mezőgazdasági szövetkezetek. Az egyikben közösen művelik a földeket, és minden területet átadnak a szövetkezetnek, amelyek a földhivatalban mindenkinek a saját nevén szerepelnek. A szövetkezet megszervezi a munkát, megveszi a gépeket és közösen adnak el mindent. Az ebben a formában dolgozók fizetést kapnak, és év végén a földterületeik nagysága szerint részesednek a bevételből. A kereskedő szövetkezetekben mindenki önállóan gazdálkodik, a termény jelentős részét közösen adják el, amiért egy meghatározott összeget fizetnek. Francia pékmester látogatása Baranyában Spanyolországban támogatják a szövetkezeteket Elvették, hogy az állami vagyon része lesz, mégis meghirdették A Duna-Majna-Rajna csatorna megnyitásával nőtt a mohácsi malom fontossága Fotó: Läufer Az elmúlt évben az ÁVÜ Igazgató tanácsának döntése alapján a Baranya Megyei Gabonaforgalmi Vállalattól a Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalathoz csatolták a mohácsi malmot és a tárházat a kikötővel. Ezt a döntést meglepetéssel fogadták az érintettek. Hiába is kértek választ az okokra, érdemi magyarázatot sehol sem kaptak. A vagyonát- csoportosítást azzal indokolták, hogy három, tartósan állami tulajdonban maradó vállalat alakul az országban, és az egyik központja Somogy megyében lesz. A baranyai termelők pályázatot kívántak benyújtani a Pécsi GMV megvásárlására, erre lehetőség nyílt, mivel április elején meghirdette az ÁVÜ a cég privatizációját.- A legnagyobb meglepetés akkor ért bennünket - mondja Margittal Miklós, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára - amikor sajnos későn, május közepén megtudtuk, hogy az ÁVÜ hasonló feltételekkel hirdette meg a Somogy megyei Gabonaforgalmi Vállalat teljes privatizációját is. Az események tükrében úgy tűnik, hogy bizonyos érdekcsoportok a mohácsi létesítmények megszerzésére tudatos lépéseket tettek. Mert különben miért írnának ki rá privatizációs pályázatot, ha az nemzeti vállalat marad? Ha már a többségi állami tulajdonú regionális vállalatok létrehozásának gondolatát elvetették, akkor miért nem maradhattak ezek a létesítmények a Pécsi GMV-nél? A Duna-Majna-Rajna csatorna megnyitásával a mohácsi kikötő és malom stratégiai fontossága tovább nőtt. Érdekes, hogy a jegyzett tőke aránya a két vállalatnál más és más a hasonló összvagyon ellenére. A baranyai termelőket félrevezették, mert ahelyett, hogy tőzsdére vitték volna a somogyi rt. részvényeit, azt privatizációs pályázaton hirdették meg. Ez mindennek ellentmond. Ezért kértük az ÁVÜ Igazgató Tanácsát, hogy vizsgálja felül a privatizációs döntést és írjanak ki új pályázatokat. Folyik a gabonaipar decentralizált privatizációja, ennek keretei között a kisebb egységeket még átalakulás előtt értékesítették. Az elképzelések szerint mindössze 3-4 exportra orientált gabonaforgalmi vállat lett volna, ezek egyike a Somogy megyei, amit a kaposvári nagymalom, és a mohácsi uszálykikötő összevonásával hoztak létre. A regionális társaságokat nem egy-egy vállalat helyett, hanem a térségben lévő valamennyi termelő, feldolgozó és fogyasztó érdekében hozták létre - olvasható dr. Raskó Györgynek, az FM köz- igazgatási államtitkárának ebben a témakörben az elmúlt év szeptemberében írt levelében. A Dél-Dunántúlon, ami Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyéket jelenti Kaposvár központi elhelyezkedése nyilvánvaló, ezért itt alakították ki a központot. A monopol helyzet fenntartása, erősítése, mint írja, nem cél. A regionális központok kijelölésénél a jogelőd vállalatok nyereségessége nem volt kizárólagos szempont. A térség valamennyi termelőjének lehetősége lesz a regionális társaságok privatizációja során tulajdont szerezni. Az ÁVÜ IT döntése értelmében a társaság részvényeinek 49 százalékát 1994-ben a tőzsdén keresztül értékesíteni fogják. Ekkor a termelők, kisbefektetők, társaságok, kárpótlási jeggyel rendelkezők lesznek a tulajdonosok.- A privatizációs pályázat kiírásának az is a következménye lehet - folytatja Margittai Miklós, - hogy egy csomó ember az utcára kerül. Ez így öngyilkos privatizáció.- Az ÁVÜ Igazgató Tanácsa nem tartott tőzsdeképesnek a szolnoki és somogyi regionális vállalatot, ezért nyílt pályázaton meghirdette a privatizációjukat - mondja Tóth Éva, az ÁVÜ tanácsosa. - Szakmai vélemény alapján született meg akkor a gyors döntés, mert nagy volt a nyomás a termelők részéről. Az események felpörögtek annak idején, ugyanis a három társaság feladata lett a terményfelesleg felvásárlása. A regionális vállalatok megalakulását követően vizsgálták csak meg a szakértők azt, hogy melyik vállalat vihető tőzsdére és melyik nem. Véleményem szerint nem baj, ha két cég van egy piacon, hiszen a termelők így több helyen is értékesíthetik terményeiket. A jelek szerint arra nincs lehetőség, hogy baranyaiaké legyen újból az uszálykikötő és a mohácsi malom ... Sz. K.
