Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-06 / 124. szám

1994. május 6., péntek Korunk üj Dunántúli napló 15 „T ranszszibériai” híd épül Alaszkába? Jönnek a klímakomputerek Időjárás előrejelzés egy évre Ha megvalósul T. Y. Lin - a neve után Ítélve talán kínai származású - amerikai mérnök terve, akkor száraz lábbal is át lehet majd kelni a Szibériát Alaszkától elválasztó 75 kilo­méter széles Bering-szoroson. Elképzelése szerint a két föld­részt összekötő hídon autók és vonatok közlekedhetnének, de kőolaj és földgáz szállítására csővezetékeket is kiépítenének. A hatalmas függőhíd 220 tagból állna, amelyek hossza - két darab kivételével - egyen­ként 365 méteres. A felső „eme­leten” közlekednének a gépjár­művek, alatta zárt alagútban egész évben roboghatnának a vonatok. Éghajlati okok miatt az autós forgalom csak a nyári hónapokban volna megoldható. A legalsó szinten helyezkedné­nek el a csővezetékek. A San Franciscó-i egyetem tanára már negyedszázada ál­modozik a „béke hídjának” megépítéséről. 1986-ban egy­szer már beterjesztette a Fehér Házba a tervet, de az akkori el­nök, Ronald Reagan hallani sem akart róla, hogy Amerikát híd kösse össze a „gonosz biro­dalmával”. Az egymástól 14 ezer évvel ezelőtt elszakadt Alaszka és Szibéria összekapcsolásának ma már nem politikai, hanem csupán pénzügyi akadálya van. A híd építési költségei több mil­liárd dollárra rúgnának, s a hozzá vezető utak kialakítása is legkevesebb ötven milliárd dol­lárt emésztene fel. Lin mérnök azzal érvel, hogy a szibériai olajmezők ugyanakkor sok mil­liárd dollárt érnek, s a csőveze­ték kiépítésével hozzáférhetővé válnának. Ez pedig bőven meg­érné a kiadásokat. Brightonban (Anglia) tartott éves kongresszusukon meteoro­lógusok és óceánkutatók közö­sen bejelentettek: egy évtizeden belül egész évre szóló megbíz­ható időjárás előrejelzéssel szolgálnak. A napsütés, a csa­padék- és hőmérsékleti viszo­nyok ilyen prognosztizálását az teszi lehetővé, hogy a műholdak és az óceáni hőmérők pontos időjárási adataikat közvetlenül klímakomputerekbe táplálják. Eddig a meteorológusok elő­rejelzéseiknél csak azokat a mé­rési adatokat tudták felhasz­nálni, amelyek a Földet körül­vevő atmoszférából származ­nak. Tény azonban, hogy az időjárás hosszú távon nem az atmoszférában, hanem az óceá­nokban „készül”: a tengerekben bekövetkező hőmérsékleti in­gadozások döntik el, hogy mi­lyen új időjárási frontok kelet­keznek, ha a régiek már leadták csapadékukat. A kongresszuson dr. Steve Foreman, a bracknelli meteoro­lógiai intézet kutatója közölte, hogy az ENSZ kezdeményezé­sére már megkezdődött a globá­lis óceáni adatmérés. Az ENSZ „Globális óceánfigyelő rend­szere” (Global Ocean Obser­ving System) a jövőben töme­gesen szállít majd adatokat a klímakomputerek számára. Ez­által a rövidtávú időjárás előre­jelzés is jelentősen javulni fog. Dr. Foreman arra is számít, hogy a jövő században például a halászati ipar az ENSZ-kompu- terek révén előre tudni fogja azt is, merre, hogyan mozognak az óceánokban a halrajok. Csillagháború számítógépen George Lucas, több világhírű hollywoodi film („Csillagok háborúja”, „Amerikai Graffiti”) rendezője újra betört a piacra. Cége, a Lucas Arts Entertain­ment több mint 400 ezer kópiát adott el a „Rebel Assault” nevű számítógépes játékból. A játékprogram cselekmé­nyéhez az ötletet a „Csillagok háborúja” adta. A játékosok­nak - a film hőseihez hason­lóan - a Gonosz legyőzésével kell megmenteniük az Univer- sumot. A programozókból és grafikusokból álló 27 fős cso­port több mint egy éven át dolgozott a megfelelő hatások létrehozásán, amelyek az úgynevezett adathordozó CD-room segítségével való­síthatók meg. Rákosok reménye Új stratégiával próbálkozik a rákkutatás, s ez biztatóbbnak mutatkozik az eddiginél. A harcmodor megváltoztatását az tette szükségessé, hogy az évek folyamán a rákkutatásra fordí­tott hatalmas energiák dacára kibárándítóan stabill maradt az elhalálozók aránya. Ennek oka az - írja Time magazin -, hogy a rákot mindeddig erőszakos módszerekkel: sebészeti úton sejtpusztító sugarakkal és vegy­szerekkel próbálták legyőzni. Számos esetben a beteg sejtek közül néhány túlélte a támadást, s bizonyos idő elteltével újra burjánzásba kezdett. Ezért né­hány eredmény mellett - ilye­nek a gyermekkori leukémia és a Hodgkin’s lymphoma leküz­désében elért kezdeti sikerek, a rák okozta halálesetek száma nem csökkent, s a fejlett orszá­gokban is második legpusztí­tóbb betegség a szív- és vér­edény megbetegedések után. „Az áldozatok változatlanul magas száma ellenére van okunk azt hinni, hogy a rák el­leni háborúban fordulópont kö­vetkezik be” - írja a Time arra hivatkozva, hogy az elmúlt he­tekben egyszerre több kutatóla­boratóriumból érkeztek bíztató jelzések. Philadelphia város­ban olyan gyógyszert találtak, melyek a bőrrák egy korábban gyorsan pusztító változatát te­szi kezelhetővé, igen erősen lassítva a sejtburjánzási folya­matot. A kanadai McMaster egyetemről a rákos sejtekben található enzimek egyikét azo­nosították, amelynek ártalmat­lanná tétele esetleg az egész fo­lyamatot megállíthatja. Az Utah állambeli Salt Lake City egyik genetikai laboratóriumá­ban állítólag azonosították azt a gént, mely a szaporodási fo­lyamatokban a fék szerepét tudja betölteni. Alexander Kamb, a laboratórium vezetője kijelentette: „A terápiához ve­zető út meglepően világosnak tűnik.” Valóságos aranykor köszönt a konyhakertészekre Szuperparadicsom Az amerikaiak jó része egyre nagyobb gondot fordít az étke­zésre és újra felfedezi a jó öreg zöldségféléket, hogy elkerülje, de legalábbis késleltesse az olyan rákbetegségek kialakulá­sát mint a tüdőrák, a hasnyálmi­rigyrák, vagy a rosszindulatú daganatok keletkezését a mell­ben és a gyomorban. Ugyanak­kor egyre inkább lemondanak egyes növényfajták genetikai befolyásolásáról is. Az Egyesült Államokban brokkoliból sosem adtak el any- nyit mint manapság. A Bush el­nök asztaláról egyenesen kitil­tott növényfélének nemrég egy igen komoly orvosi tanulmány tulajdonított jelentős jótékony hatást, mégpedig a mellrák megelőzésében. Eszerint a növényben talált szulforaphannak nevezett ve- gyület néhány óra alatt felszí­vódik a vérbe és élénkíti az im- munremdszert. Minden zöldségféle, amely­ben ez az anyag megtalálható, különösen pedig valamennyi káposztaféleség rendelkezik ez­zel az erénnyel - állítják egy a John Hopkins Egyetem által végzett kutatási program részt­vevői. A hagyma és a fok­hagyma sem marad el e tekin­tetben. Mindkettőben olyan szulfid-vegyületeket fedeztek fel, amelyek ígéretes hatásúak a gyomorrák megelőzésében. A paradicsom, az ananász, a föl­dieper, a zöldborsó közös tulaj­donsága, hogy két olyan acid- vegyületet is tartalmaznak, amely megzavarja a rákos sej­tek keletkezését. Az utóbbi időkben amerikai tanulmányok egész sorozata arra enged következtetni, hogy gyakorlatilag valamennyi gyü­mölcs- és zöldségfélében van­nak olyan anyagok, amelyek akadályozzák, hogy a rákkeltő hormonok megfertőzhessék a sejteket. Minden esetben olyan növényi vegyületekről van szó, amelyekről a „Newsweek” című hírmagazin egyenesen azt írja „új határkövet” jelentenek a rákmegelőzésével kapcsolatos kutatásokban. Az amerikai or­szágos rákkutató intézet máris sok millió dollárt áldozott ezekre a kutatási irányokra. Ha a zöldségfélék és gyü­mölcsök e jótékony hatásáról sikerül ugyanúgy meggyőzni az amerikaiakat, mint néhány év­vel ezelőtt a vitaminok hasonló jótéteményeiről, akkor valósá­gos „aranykor,, köszönt az ame­rikai konyhakertészekre - véle­kedik az AFP hírügynökség az új irányzatok láttán.- 1992-93-ban ugyanis ha­sonló okokból a vitaminfo­gyasztás ugrott meg a tengeren­túlon szédületes mértékben. Az A-vitamin fogyasztása három­szorosára nőtt, az E-vitaminé csaknem megnégyszereződött, de még a C vitaminé is 10 szá­zalékkal nőtt. Az idilli képet némileg azért beárnyékolja, hogy e vitaminok egy részéről utóbb épp ennek el­lenkezője derült ki. Ä múlt hé­ten egy a „New England Journal of Medicine” című orvosi szak­lapban publikált nagyszabású amerikai-finn kísérletsorozat szerint az E- és A-vitaminban gazdag táplálék fogyasztása ne­gatív hatással lehet a fogyasztók egészségére, sőt éppen a rák kockázatát növeli. A zöldségfélékért való túlzott lelkesedésnek egyelőre mit sem árt a „Flavr Savr” névre hall­gató új genetikai úton előállított paradicsomfajta, amelyik vár­hatóan ezen a nyáron jelenik meg az amerikai zöldségesstan­dokon. Az amerikai fogyasztási cik­kek forgalmazását engedélyező, FDA (Food and Drug Administ­ration) konzultatív bizottsága legutóbbi, április eleji állásfog­lalásában úgy vélekedett, hogy a „szuperparadicsom” nem ár­talmas az egészségre, és megfe­lel a' jelenlegi előírásoknak. Ezek után mindenki kíváncsian várja: mit mond maga a ható­ság, az FDA. Egyetért e saját bizottságával, mint az szokásos vagy netán más véleményen lesz. A klasszikus paradicsomtól eltérően a „Flavr Savr” egy apró kis genetikai módosuláson ment át, aminek köszönhetően „ ki­kapcsolták” (inaktívvá tették) a paradicsom megromlását elői­déző enzimet. A„szuperparadi- csom” teljesen éretten is szüre­telhető és akár hetekig is a zöld­ségespulton maradhat, anélkül, hogy megrohadna. A „Flavr Savr” hadat üzenne az eddig al­kalmazott technikának, hogy a paradicsomot zölden szedik és etilénsavval kezelik, hogy meg­pirosodjon. A Hubble teleszkóp. A modern világ 7 csodája A Jumbótól a Piruláig A Csalagut látogatói központjáról (Coquelles, Észak-Franciaország) május 2-án készült felvétel. A Franciaországot és Angliát összekötő alagutat ma avatja fel II. Erzsébet királynő és Mitterand elnök. Aranyásók Szibériában Egész tudományos intézeteket vásároltak meg az amerikaiak Óriási tülekedés folyik az orosz technológiáért a vezető és kevésbé vezető nyugati cégek között - állítja a Newsweek. E meglepő kijelentést számos tény látszik alátámasztani. Az amerikai cégek például a hideg­háború befejeztével valóságos aranyásó-expedíciókra rendelik szekembereiket Oroszországba, különösen annak a szibériai és távol-keleti részeire. A Motorola, mely az Intel mögött a legfontosabb amerikai chipgyártó, a mérsékeltebb árú orosz rakétákat szeretné fel­használni arra, hogy műholdjait földkörüli pályára juttassa. Az AT and T, vagy más néven Bell telefontársaság utódvállalkozá­sai egész tudományos kutató in­tézeteket vásároltak meg, vagy béreltek ki módszerestül-kuta- tóstul, hogy a továbbiakban számukra végezzenek tudomá­nyos munkát. Az amerikai had­ügyminisztérium, a Pentagon Topaz típusú nukleáris reakto­rokat vásárolt, melyek segítsé­gével távolsági űrfelderítő vál­lalkozásokhoz szükséges űrha­jók üzemanyagellátását sze­retné megoldani. A NASA, az amerikai űrkutatási hivatal azt fontolgatja, hogyan lehetne kö­zös orosz-amerikai űrállomást építeni. Az igazi aranyásók azonban nem a multinacionális nagyvál­lalatok, hanem kisebb társasá­gok, amelyek különleges fé­mek, rákellenes hatóanyagok és tudományos felfedezések után kutatnak az egykori szovjet in­tézetekben. A volt Szovjetunió­van dolgozott ugyanis a világ kutatóinak és mérnökeinek fele. El voltak szigetelve ugyan a legmodernebb komputerektől és technikától, de éppen ezért sokszor teljesen eredeti megol­dásokra és felfedezésekre jut­hattak. Készítettek például pa­pírvékonyságú elemet, mely tízszer tartósabb a legismertebb nyugati tartóselemeknél, s vil­lanyautók, hordozható rádiók és telefonok áramellátásában sok­kal hatékonyabb teljesítményre képes. Ezeket lithiumból készí­tik olyan technológiával, amely nyugaton teljesen ismeretlen. Ezek gyártását a közeljövőben kezdi meg egy Scientific Di­mensions nevű kisebb társaság. A „világ 7 csodája” - az egyiptomi piramisok, Szemirá­misz függőkertje, az ephesusi Artemis templom, az olympiai Zeusz szobor, a halikamasszo- szi mauzóleum, a rhodosi ko­losszus és az alexandriai világí­tótorony- újabb modem konku­renseket kapott. Az emberiséget hosszú évszázadok óta csodálat­tal eltöltő antik építészeti reme­kek adták az ötletet az „Es­quire” magazinnak: 50 angol tudóst és közéleti embert meg­kérdezve összeállították a "mo­dem világ 7 csodájának" listá­ját. Az első helyre a Jumbo-Jet „Boeing 747” került, a polgári légi közlekedés legnagyobb óri­ása. A második hely a „Cray” komputeré. Ez a világ legna­gyobb teljesítményű számító­gépe, amely a nyugati világ ka­tonai és gazdasági-pénzügyi központjaiban található meg. A harmadik helyen a „Hubble-teleszkóp" áll. A ki­lenc különlegesen érzékeny „szemüveggel” felszerelt be­rendezés segítségével az asztro­nauták a világmindenség to­vábbi titkát kutatják. A negyedik „csodának” a gi- sahi piramisokat választották. A szakemberek az egyiptomi uralkodók többezer éves sírem­lékeit ma is „csodának” tartják. Az elektromikroszkóp az 5. helyre került a felsorolásban. Ez az eszköz elektronok segítségé­vel, fénybehatolás nélkül 200.000-szeresérC tudja nagyí­tani a kiválasztott részleteket. A hatodik hely az „emberi gén” programé. Ennek kereté­ben angol és amerikai tudósok, kutatók a földkerekség minden emberi örökítő anyagát gyűjtik egybe. S végül a nem kívánt terhes­séget megelőző tabletta is beke­rült a modernkori világ 7 cso­dája közé, mivel ,,"a pirula, amely a női hormonháztartáson keresztül (átjelzéseket ad a testnek, és terhességet szimu­lálva megakadályozza a tényle­ges fogamzást, megadta a kezdő lökést a 60-as évek szexuális forradalmának és a női egyen­jogúsági harc újabb fellángolá­sának”. Tokió körzete Tokióban, illetve a város környéki hét kormányzóságban együttesen több mint negyven- millió ember zsúfolódott össze, ami rekordnak számít. A lakos­ság lélekszáma 160 ezerrel bő­vült az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor 44 ezer ember költözött el a japán fővá­rosból, el, aminek persze érez­hető hatása nincsen a 11,8 mil­lió lakosú városban. Mindez azt jelenti, hogy Japán 124,7 millió lakosának 32 százaléka Tokió­ban és a hét környező kormány­zóságban él. '

Next

/
Thumbnails
Contents