Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-02 / 120. szám

1994. május 2., hétfő Közélet üj Dunántúli napló 7 Két szavazólap, átjelentkezési lehetőségek, más tudnivalók Május 8-án mindenki szavazhat! Telefonos választási fórum a szerkesztőségben Telefonos fórumot tartot­tunk szerkesztőségünkben. A résztvevők: dr. Hetesy György, a területi választási bizottság elnöke, dr. Győrpál Elemér, a választási munka- csoport vezetője, dr. Petrétei József a terület választási bi­zottság titkára és lapunk kép­viselői. Az alábbiakban néhány vá­laszt ismertetünk (a szakem­berek jóvoltából), amelyek megkönnyítik a remélhetőleg minél nagyobb számú vá­lasztó dolgát.-Mit jelent az, hogy május nyolcadikán a pártok megyén­ként más-más sorrendben talál­hatók a két szavazólap egyikén?-A területi listán elfoglalt sorrendnek az itt kiosztható mandátumok szempontjából van jelentősége. Abban az eset­ben ugyanis, ha a meglehetősen bonyolult számítás következté­ben a mandátum megszerzésé­hez szükséges szavazatok száma két vagy több párt eseté­ben megegyezik, az a párt jut mandátumhoz, amelyik a listán „előkelőbb” helyen szerepel. Ezért a pártok listára kerülésé­nek sorrendjét sorsolással, nem pedig szimpátia, vagy más, szubjektív szempontok alapján határozzák meg. A listasorso­lásra Baranya megyében április 8-án került sor, ahol az egyes pártok képviselői maguk húzták ki helyezési számukat. Mivel minden területi listán sorsolás állapítja meg a pártok helyét, ezért megyénként, illetve a fő­városban más-más a szavazócé­dulán a pártok helyezése.-Kiviszik-e a szavazóurnát azoknak, akik nem tudnak va­lamiért személyesen résztvenni, bár állandó lakhelyükön tartóz­kodnak?- Igen. Be kell jelenteni, hogy mozgásképtelen, de sza­vazni kíván, ezért kéri, hogy a bizottság mozgó urna alkalma­zásával tegye lehetővé lakásá­ban való szavazását.- Tapasztaltak-e bármilyen visszaélést a kampány idején?- Eddig ilyen jellegű bejelen­tés sem a területi, sem pedig az egyéni választókerületi válasz­tási bizottságokhoz nem érke­zett. Ez eredménye annak, hogy a választások résztvevői - pár­tok, jelöltek, választópolgárok - alaposan megismerték a jogsza­bályi rendelkezéseket, a kam­pány írott és íratlan szabályait, és azokat betartják. Ezt minden lehetséges eszközzel segítették a választási bizottságok és munkacsoportok is.- Van-e arra lehetőség, hogy május 8-án meghosszabítják a szavazóhelyiségek nyitvatartá- sát?- Nincs. A választójogi tör­vény szerint a szavazás május 8-án 19 óráig tart az egész or­szágban egységesen.-Hogy voksolhat az, aki a szavazás napján nem tartózko­dik állandó lakóhelyén?- Ilyenkor a szavazáshoz igazolást kell kérnie az állandó lakóhelyének jegyzőjétől. Eb­ben a jegyző igazolja, hogy a választók névjegyzékéből tö­rölte a választópolgárt. Fontos tudni, hogy mind az első, mind pedig a második forduló szava­zásán való részvételhez (!) - ha az állampolgár nem az állandó lakóhelyén kíván szavazni - csak 1994. május 7-én 16 óráig lehet igazolást kérni személye­sen. Levélben pedig május 3-án 16 óráig. Ezzel az igazolással a választópolgár felkeresheti a tartózkodási helye szerinti sza­vazókört, ahol személyazonos­ságának igazolása és a fenti iga­zolás átadása után szavazhat.- Kell-e vinni a kopogtató cédulát a szavazáskor?- Nem kötelező, de kérik, hogy hozzák magukkal a vá­lasztópolgárok. Ez megkönnyíti és egyben gyorsítja a szavazat- számláló bizottságok munkáját. Az értesítésen (kopogtató cédu­lán) lévő adatok alapján köny- nyebb a választópolgár azonosí­tása, névjegyzékben történő megkeresése. Egyébként a sza­vazáskor elegendő a személyi igazolvány, illetve ha nem az ál­landó lakóhelyén, vagy március 7-e utáni új állandó lakóhelyén szavaz a szavazó, akkor ehhez szükséges igazolás is kell. Ezt előbbi esetben az állandó lakó­helyének, utóbbi esetben pedig a korábbi lakóhelyének jegyző­jétől szerezhető be május 7-én 16 óráig.-A második forduló mennyi­ben különbözik az első szava­zástól?- Ha a második fordulót azért kell megtartani, mert az első ér­vénytelen volt, az egyéni vá­lasztókerületben az összes jelölt indulhat, aki az első fordulóban is szerepelt. Közülük az lesz képviselő, aki a legtöbb szava­zatot kapta, feltéve, ha a máso­dik forduló már érvényes.- Ha a második forduló azért szükséges, mert az első érvé­nyes volt ugyan, de eredmény­telen, akkor itt már csak azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatok legalább 15 százalé­kát megkapták. Ha nincs lega­lább három ilyen jelölt, akkor az a három jelölt szerepelhet a második fordulóban, aki az el­sőben a legtöbb szavazatot kapta. Ha ezek közül valaki visszalép, helyére más jelölt nem léphet. Képviselő ebben az esetben is az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta, de ekkor is feltétel az érvényes választási forduló.-Területi listára a második fordulóban csak akkor lehet szavazni, ha az első forduló ér­vénytelen volt. A pártlisták kö­zül itt azok szerepelhetnek, amelyek az első fordulóban is indultak. Megjegyzendő, hogy ha az egyéni választókerületben a második forduló is eredmény­telen, akkor időközi választást kell tartani.- Mikor érvényes, érvényte­len, eredményes és eredményte­len a választás?- A választás érvényessége vagy érvénytelensége attól függ, hogy a szavazáson részt vett-e a választójogi törvényben előírt számú választópolgár. Ez a hatályos szabályozás szerint az első fordulóban az adott vá­lasztókerület választópolgárai­nak több, mint felét jelenti, azaz az első fordulóban a választójo­gosultak több mint felének kell szavaznia. Ha a szavazáson a választójogosultak fele, vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott, a választás érvényte­len. A második fordulóban a vá­lasztás érvényességéhez a vá­lasztók több, mint egynegyedé­nek kell szavaznia. Ha ennél kevesebben vesznek részt a szavazáson, úgy amásodik for­duló is érvénytelen. Ebben az esetben nem kerülhet sor a mandátumok elnyerésére, tehát a választás egyben eredményte­len is lesz.- A választás eredményes­sége azt jelenti, hogy a jelöltek közül valaki mandátumhoz jut, azaz megszerzi a törvényben előírt szavazatok számát. Ez te­hát csak akkor lehetséges, ha a választás érvényes volt. Az eredményességhez az első for­dulóban az egyéni képviselője­löltek valamelyikének a szava­zatok több, mint felét kell meg­szereznie. Ha ilyen jelölt nincs, vagy az első forduló érvényte­len volt, a második forduló kö­vetkezik. Ekkor már elegendő, ha valamelyik jelölt több szava­zatot kap, mert ezzel elnyeri a mandátumot. A második for­duló csak akkor eredménytelen, ha a jelöltek azonos számú sza­vazatot kaptak, s így nincs olyan, aki megszerezte a szava­zatok többségét. A listás szava­zás esetében második fordulóra akkor kerül sor, ha naz első for­duló érvénytelen volt.- Van egy olyan képviselője­lölt, akire szavazni szeretne, de nem a körzetében szerepel a szavazólapon. Mit tehet?- A választási törvény szerint szavazni kizárólag személye­sen, csak a választópolgár ál­landó lakóhelye szerinti szava­zókörben jelöltre lehet. Elkép­zeléseinek megvalósítása érde­kében lehetséges az a megoldás, hogy állandó lakóhelyén a vá­lasztók névjegyzéke alapján igazolást kér, mert a választás napján nem tartózkodik otthon. Ezzel az igazolással tartózko­dási helyén szavazhat képvise­lőjelöltjére.- Vizsgálták-e a szavazat- számláló bizottságok pártsem­legességét?-A választási törvény ren­delkezései ezt kötelezővé teszik a választási szerv elnöke és tit­kára tekintetében, ők nem le­hetnek a jelöltet állító párt tag­jai, illetve a független jelöltek megbízottai.- Ugyanakkor nagyon fontos garanciális szabály, hogy a je­löltek, illetve jelöltet állító pár­tok a szavazatszámláló bizott­ságokba április 8-án 16 óráig delegálhatták megbízottaikat, akik_ teljes jogú tagjai a szava­zatszámláló bizottságnak. Köz­reműködnek a szavazás lebo­nyolításában, az eredmény megállapításában. Ellenőrzik az egész eljárás törvényességét, egyúttal felelősséggel is tartoz­nak ezért. Bozsik L. - Móczán Z. AM AGYAR KÖZTÁRSASÁG* ELWÖKE t >. | ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK NOS VÁLÁS 8-ARA VASÁRNAPRA A SZAVAZÁS 6.00 ÓRÁTÓL 19.00 ÓRÁIG TART SftMOgftí c»nk a vát^tatópoloM UtoätaMn ItartfofcodfeJws hsiy&n) 1994. mifcáus 7 Mkfcuiwtó mog * ftygfrm&i&í HtaKOitan. a 199A fTílrcsűS 7-&Q Irteslifet &(MvánfcRtásfca tórtém fo**ét*lökröt A ííyiivfeiiartáaba vaJö kövét«*, Haue úbtó* Jötagfyfe imtol* 13SML mArcius tfráffe dlftó o ÍWKIM itat#!*}* Í00Y*ÖfhW, ÉWttfc öP*l6n bWWghor lob# fwMni, Ha a a nőmén taV-helyé?ól t4*et von, 6a « fcwcílíteNMöi J*M<k fctoárt «irvaatf* ItyUfróbb T&S4. wÁju» 7-ón 16,00 vasy 1994­fcv^n kértttt »gawIÓM > tefcóbalye swwirvl ac*ó« hogy a Tavaszi előadás Tavasz van, napsütés, meleg, langy szellő fújdogál, minden adva van egy kiadós kerti mun­kához, vagy egy ligeti sétához a jó hideg csapolt sör előtt. Ez a tavasz azonban vala­hogy más mint a többi. Idén va­lahogy sokkal több haknizó ar­tista járja szerte az országot, olyan helyekre is eljutva, ahova a néprajzkutató is csak kény­szerből, három napi hideg éle­lemmel megy el. A légtomá- szok lélegzetelállító mutatvá­nyai mellett az átváltozóművé­szek, tűzokádók, illuzionisták, állatszelidítők mutatványai káp­ráztatják el a nagyérdeműt. Az erőlködéstől felszántják a világot jelentő deszkákat, mint kondenzcsíkok a nyári eget, s a köztük fellépő bohócok is in­kább elnéző mosolyt csalnak az ajkakra, mint önfeledt kacagást. Kevés az igazán profi ebben a társulatban, persze akad egyné­hány. Őket szétkapkodják ven­dégszereplésre, s szinte minde­nütt ugyanazt a produkciót ad­ják elő. Előre tudják, hol fog a közönség derűsen hahotázni, tamáskodva álmélkodni, s dörgő tapssal tetszést nyilvání­tani. Persze meg lehet őket is ér­teni, unják már, hogy szinte mindig ugyanazt a lapot húzza ki a megkevert pakliból a kö­zönség, s a nézők mindenütt úgy érzik, becsapták őket. S a néző dilemmázik. Ha be tudják csapni, mint nézőt, akkor könnyen előfordulhat, hogy becsapták, mint jegyvásárlót. Dilemmázik, de bízik. Bízik abban, ő választhatja meg, ki­nek az előadását nézi meg, s bízik abban, hogy tudja, me­lyik trükk mögött rejlik ko­moly szakmai háttér, s melyik egyszerűen szemfényvesztés. Pedig sokszor elvakítja a csil­logás-villogás. Elérkezik azonban az a perc, amikor meg kell mondani, me­lyik produkció tetszett igazán, melyik az, amelyiket hosszútá­von is nézni tudja a közönség legnagyobb része. Mert akit választunk, azt kell nézni négy évig. Érte kell izgulni, le ne es­sen a szédítő magasból, s töké­letes legyen a mutatvány. A mutatvány, amelyet a jól ismert kupola alatt kell végezni mindenki előtt. Móczán Zoltán Páneurópa nagygyűlés Ulmban A szokásos nagyvonalú rende­zés mellett tartotta meg huszadik közgyűlését a Német Páneurópai Unió Ulmban április 22-24-én. A Duna partján épült modem Kong­resszusi Centrumban a nyolcszáz résztvevő közé meghívást kapott régiónk elnöke és három elnök­ségi tagja. A kongresszus mottója: Békét és szabadságot az egész Duna-tájban. Az előadások há­rom szekcióban hangzottak el. Fő témái Európa külső és belső biz­tonsága, a posztkommunista föld­rész új irányzatai, valamint a ke­resztény Páneurópa. Az előadók neves közéleti személyiségek, tar­tományi miniszterek között kie­melkedő Habsburg Ottó, a PEU elnöke és Vytautas Landsbergis, volt litván államfő. Az első nap estéjén a résztve­vők és a hozzájuk csatlakozó ul- miak gyertyás felvonulást rendez­tek a Duna-táj országainak béké­jéért. Ismét meg kellett állapítani, hogy a német hallgatóság meny­nyire érdeklődő, mennyire részt vett a kongresszus minden moz­zanatában az első perctől az utol­sóig. Kétségtelen; kiváló előadá­sokat hallhattak, melyeket e té­mák komolysága mellett át meg átszőtt az előadók humorral fű­szerezett stílusa. Magyarországot többízben és hosszasan méltatta több szónok. Közép-Kelet-Eu- rópa felszabadítása érdekében tett döntő lépéseinkért. Elhangzott, hogy a berlini fal lebontása Sop­ronnál kezdődött a Páneurópa Pikniken, amikor a szögesdrótot lebontva a keletnémetek átrohan­tak nyugatra és összeölelkeztek testvéreikkel. A rendezvény han­gulatos esttel fejeződött be. Ott­hon éreztük magunkat, - mintha sváb lakodalomban lettünk volna. A kongresszus módot nyújtott a különböző országok vezetőivel való találkozásra, a hazai és régi­ónk Páneurópa mozgalma szem­pontjából fontos négyszemközti beszélgetésre Habsburg Ottó el­nökkel. Ebben szó esett a ma­gyarországi Páneurópa Unió ve­zetésében tervezett változásról, mely a novemberi küldöttközgyű­lésen realizálódik, s amelyen ter­veink szerint régiónkat 12-15 küldött fogja képviselni. Dr. Szalai István a PEU regionális elnöke A hosszú élet (legújabb) titka Naponta többször megismé­telt ujjgyakorlatok hatnak az agy teljesítményére. Erről szá­molt be Wildor Hollmann, a kölni német testnevelési főis­kola professzora. Azok a gyakorlatok, ame­lyeknél az ujjakat néhány má­sodpercig úgy mozgatjuk, mint a gépírásnál, az agy tömegének nagy részében 25 százalékkal fokozzák a vérkeringést. A mozdulatok nyomán feléled a rövid távú emlékezet és növek­szik a szellemi aktivitás. Úgy tűnik, - amint arról az „Ärztliche Praxis” című német orvosi szakfolyóirat most be­számol -, hogy még az élettar­tam hosszára is hatással van ez az ujjgyakorlat. A zenészek várható élettar­tamának vizsgálata során pél­dául kiderült, hogy a zongoris- * ták érik meg a legmagasabb életkort. Megfiatalítják a vidéki járműparkot Kétezer autóbuszt cserélnek le Külföldre vágynak a románok Minden negyedik román külföldön szeretne élni - írja a Cotidianul című bukaresti na­pilap, ismertetve a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet felmérését. A tavaly nyáron végzett vizsgálat szerint a románok 9 százaléka a közeljövőben, 16 százaléka a távolabbi jövőben szeretne állandó tartózkodásra külföldre távozni, ellenben 75 százalékuk jól érzi magát mostani hazájában is. A kivándorolni szándéko­zók 25 százaléka 18-19 éves, 20 százaléka 25-29 éves, 15 százaléka 15-17 éves. A legtöbben Németor­szágba szeretnének távozni (46 százalék), elsősorban anyagi okokból, de az indokok között szerepel a munkanélkü­liség és a korrupció is. Magyarországon a városi és helyközi forgalmat 29 Volán vállalat és négy önkormányzat - Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged város - közlekedési vál­lalatainak autóbuszai látják el. Ennek a járműparknak a re­konstrukciója kezdődik az idén.- Hány új autóbuszt kell előbb-utóbb lecserélni? - kér­deztük Reisz Györgyöt, a Volán Egyesülés műszaki fejlesztési igazgatóját.- Közútjainkon 6800 autó­busz fut, szinte valamennyi az Ikarusz 200-as család tagja és mára jócskán elöregedett jármű.- Biztonságosak egyáltalán ezek az autóbuszok?- Közlekedésbiztonsági szempontból minden elindított jármű kifogástalan, ám ezt az állapotot költséges karbantar­tással, nagyon sok üzemanyag­gal, rengeteg és drága csereal­katrésszel és szerkezeti elem­mel sikerül fenntartani. Emel­lett erősen szennyezik a levegőt és ezért ma már nem felelnek meg a környezetvédelmi előírá­soknak.- Mibe kerül ma egy új autó­busz?-A legolcsóbb is 12 millió forintba. Ezért a mintegy 2000 autóbusz lecseréléséhez négy­öt évre lesz szükség. Úgy szá­molunk: a buszmatuzsálemek üzemeltetése is sok pénzbe ke­rül, az új sem olcsó, de ha csak a kettő különbségét tekintjük a rekonstrukció közvetlen költsé­gének, mindjárt kedvezőbb a kép.-A világon mindenütt a tö­megközlekedési vállalatokat vagy az állami, vagy az önkor­mányzati költségvetés támo­gatja, érdemesebb tehát ezzel a pénzzel egy korszerűbb jármű­parkot dotálni.-Milyen anyagi háttérrel in­dul a rekonstrukció?- A költségvetéstől 1 milliárd forint vissza nem térítendő jut­tatásra számíthatunk, emellett a kormány további 5 milliárd fo­rint banki kölcsönre vállalt ke­zességet.-Ezekből a pénzekből min­den vállalat részesülhet?- Mint ismeretes, a helyközi forgalmat az állami, a helyi for­galmat az önkormányzati költ­ségvetés fedezi. A rendelkezé­sek szerint csak az a vállalat ve­heti igénybe a juttatást és a banki kölcsönt, amelyik az au­tóbuszok beszerzési árának 30 százalékát saját forrásból tudja biztosítani. Miután a költségve­tés az 1 milliárd forintból csak az államra háruló vonalszaka­szok - tehát a távolsági járatok - korszerűsítését támogatja, eb­ből a pénzből az önkormányzati vállalatok nem részesülhetnek. Vannak azonban olyan városok, ahol a helyi forgalmat is szer­ződéses alapon valamelyik Vo­lán vállalat látja el, de ha a helyi forgalomban közlekedő jármű­vet cseréli fel újra, akkor annak az árához az önkormányzatnak 15 százalékkal hozzá kell járul­nia.- Milyen ütemben kerül sor a rekonstrukcióra ?- Három pályázatot írunk ki. Az elsőben megpályáztattuk a bankokat. Hat pénzintézet közül a Postabank adta a legmegfele­lőbb ajánlatot. A második ten­dert az autóbuszgyárak részére írtuk ki. Öt pályázó összesen 19 féle autóbuszra adott ajánlatot. Ezek elbírálása most folyik. A harmadik pályázatot az előbbi eredményének ismeretében ír­juk majd ki a közlekedési válla­latok részére. Akkor a közleke­dési vállalatok, anyagi helyze­tük ismeretében bekapcsolód­hatnak az állami támogatással illetve kormánygaranciával bo­nyolódó járműcserébe.- Várhatóan hány autóbuszt lehet már az idén lecserélni?- Mi szeretnénk 400-at, de még nem tudjuk, hogy a tender­győztes autóbusz mennyibe fog kerülni. A banki kamatok igen nagy terhet jelentenek. Ennek ellenére a rekonstrukciót meg kell kezdenünk és nem szabad jövőre sem abbahagyni, mert minél előbb meg kell szabadul­nunk a nem kívánatos öreg au­tóbuszoktól. (koós)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents