Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-31 / 148. szám
1994. május 31., kedd Közélet uj Dunántúlt napló 9 Az Állami Számvevőszék - az új kormánynak Meddig nyújtható az adófizetők takarója? Irta: Dr. Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke Kölcsön, gyerekeinktől? Az Állami Számvevőszék alkotmányban rögzített feladata, hogy ellenőrizze az államháztartás gazdálkodását és az állami vagyon kezelését. Az ellenőrzés közel fél évtizedes hazai tapasztalatait az ÁSz össze kívánja foglalni, és az új Országgyűlés, az új kormány rendelkezésére bocsátja, hogy a következtetéseket a döntésre illetékes állami szervek levonhassák. Az ÁSz ugyanis nem hatóság, közvetlenül nem tudja elejét venni a közpénzekkel való pazarló gazdálkodásnak, nem tud beavatkozni a károsnak minősített gazdasági folyamatokba. Néhány olyan tennivalóra hívjuk fel a figyelmet, ami már az új kormány hivatalba lépésekor is előtérbe kerülhet. A bevételhez igazodó közkiadást Az államháztartásnak a 80-as évek végén megkezdett reformja az utóbbi időszakban megállt. Közismert tény, hogy az államháztartás nagymértékű eladósodásának döntő1 oka a központi költségvetés megnövekedett deficitje. Az a tény, hogy az utóbbi években a központi költségvetési kiadásokat az adókból, vámokból és más forrásokból származó bevételek nem voltak képesek fedezni, 92-ben és 93-ban pótköltségvetést tett szükségessé. Jelenleg még nem ítélhető meg, hogy az idén is kell-e pótköltségvetést készíteni, bár a valószínűsége elég nagy. Felmerül tehát a kérdés: a költségvetés reális bevételeihez kell-e igazítani a kiadásokat, vagy engedni kell annak a nyomásnak, ami igen nagy deficit árán is finanszírozni próbálja a közkiadásokat? Jelenleg készül a kormány múlt évi gazdálkodásának zárszámadása. Az ÁSz ezt helyszíni ellenőrzésekkel és a törvényjavaslat áttekintésével is vizsgálja, majd jelentést készít az Országgyűlésnek. Érdekes helyzet alakulhat ki. A múlt évi gazdálkodásról szóló beszámolót ugyanis - értelemszerűen - a hivatalban lévő kormány készíti el, de a törvényjavaslatot már nem nyújtja be az Országgyűlésnek. Ezt várhatóan az új kormány teszi meg, ílymódon az új Országgyűlés fogja megadni (esetleg nem megadni) a felmentést az előző kormány múlt évi gazdálkodásával kapcsolatban. Az új kormánynak nyilvánvalóan az egyik fontos feladata lesz, hogy áttekintse a zárszámadás dokumentumait, hiszen nem közömbös a számára, hogy milyen „hozománynyal” indítja el tevékenységét. Az államháztartási törvény szerint a kormánynak minden év közepén irányelveket kell a parlament elé terjesztenie a következő év gazdaságpolitikájára vonatkozóan. Erre tavaly nem került sor, mert a Pénzügyminisztérium komplett költségvetési javaslatot készített, és így „meg tudta spórolni” az irányelveket. Kérdés, hogy ezen a téren az idén mi lesz a helyzet, hiszen szeptemberben már a 95. évi költségvetési törvényjavaslat keretszámait is be kell nyújtani az Országgyűlésnek. Mennyit ér az állam vagyona? Ahhoz, hogy megalapozott költségvetés készülhessen, nélkülözhetetlenek a megbízható gazdasági információk. Ma, ezen a téren kedvezőtlen a helyzet. A megállapítás elsősorban az állami vagyon nyilvántartásának hiányosságaira vonatkozik. Az Állami Számvevőszék - másfél évvel ezelőtti vizsgálatában - bemutatta, hogy a terv- gazdálkodás logikájára épülő gazdasági információs rendszer - mely a 80-as évek végéig működött - szétesett, az új információs rendszer pedig, amely a piacgazdálkodásnak megfelelne, még nem épült ki. Nem sikerült érvényt szerezni a számviteli törvény azon előírásának, ami szerint ki kell dolgozni az új helyzetnek megfelelő információs rendszert. Igaz a vállalkozások mérlegadatait több helyen is összegyűjtik (Adóhivatal, Cégbíróságok), ezekből azonban olyan összesítések nem készülnek, amelyek áttekintést nyújtanának arról, miként változott az állam vagyoni helyzete. Az új kormányra sürgető feladatként vár, hogy minél tisztább képet kapjon az állami vagyon nagyságáról, elhelyezkedéséről. Á hatályos törvények szerint az állam vagyona négy nagy területen helyezkedik el: a gazdálkodói vagyon legnagyobb része az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában van (mintegy 160 vállalat); jelentős állami vagyon vár még privatizálásra az ÄVÜ irányítása alatt; ugyancsak jelentős állami vagyon felett rendelkeznek egyes minisztériumok, mint például a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (VO- LÁN-vállalatok, Magyar Posta Vállalat stb.). Viszonylag kisebb figyelmet kap, jelentősége azonban igen nagy az ún. kincstári vagyonnak, ami jellemzően, érték nélkül szerepel (középépületek, volt szovjet katonai írjon könyvet- A hiszékenység vámszedői között nagy díj at (és néhány évet) érdemelne az, aki a mellékjövedelemre vágyóknak utánvéttel és postaköltséggel együtt 650 forintért azt tanácsolja, írjanak könyvet. Annyi minden eszembe jutott már, de ez aztán végképp nem - újságolja a rászedettségén utólag már csak mosolyogni tudó ismerősöm. Története dióhéjban: újság- hirdetésben olvasta, otthon végezhető nem ügynöki, nem önsegélyező, nem másolási stb. munkával eleinte napi 2-3 óra időráfordítással napi 2-4 ezer, de ha „belejön”, már napi 4-6 ezer forintot is megkereshet. Ki nem ugrana ilyen ajánlatra? Elküldte a válaszát, amire megkapta ingyen a munkatájékoztatót. Feladta megrendelését, arra megjött utánvéttel a recept. Ez a nagy trükk. Utánvételnél ugyanis az a módi, hogy áz ember először fizet és csak utána tudja meg, mit kapott valójában. Kifizette az 500+150 forintot, kibontotta a küldeményt és majd elájult. laktanyák, utak, hidak, ásványkincsek stb.). Az Állami Számvevőszék többször és különféle fórumokon szorgalmazta az állami va- gyon-kataszter, vagyonleltár összeállítását. Fontos lenne, ha ezt a feladatot az új kormány az elsők között igyekezne megoldani. Nemcsak gazdasági, jogi szempontból időszerű ez, hanem a korrupció leküzdése is indokolttá teszi. Az állami vagyon és az államadósság Négy évvel ezelőtt a megörökölt külföldi államadósság (bruttó 22 milliárd dollár) fedezete az állami vagyon volt, melynek az értékét 2000 milliárd forintra becsülték. A bruttó államadósság azonban növekedett a négy év alatt, ennek fedezete azonban állami vagyon formájában, teljes mértékben már nem áll rendelkezésre, hiszen a privatizáció, a kárpótlás, az önkormányzatoknak, a társadalombiztosításnak átadott (átadandó) vagyon jelentősen csökkentette. Áz államadósság kezelése, a külső fizetőképesség és belső likviditás megőrzése hosszú távra szóló feladat, de a jelenlegi időszakban is aktuális. Ehhez képest részkérdés, - A tipp? írjak könyvet. Bármiről... Most aztán feladták neki 650 forintért a leckét, írjon könyvet! Az jól jövedelmez. A tippadónak bizonyosan. Esküvői dili Évekkel ezelőtt Finnországban meglepődtem aí esküvői kocsisorokat látva-hallva. A kocsikhoz madzagon kötözött üres konzervdobozok, lyukas lábasok és tepsik fülsiketítő, idegőrlő ^aját hallva a helybeliek megnyugtattak, így üldözik el az ifjú pár feje fölül a gonoszt, a rontás szellemét. * Hozzánk is begyűrűznek a külhoni szokások, ha tetszik, ha nem. Az szerencsénkre nem gyökerezett meg (keletről), hogy a pécsi ifjú pár felzarándokoljon a felszabadulási emlékműhöz, viszont a nyugati autótülkölést nem úsztuk meg. Minap is akkora zenebonát csapott szombat kora délután egy autókonvoj, hogy a járókelők bár nagyon lényeges - az államháztartás alrendszereinek áttekintése és működésük korszerűsítése. A közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás igénye indokolja, hogy a kormány tételesen is áttekintse az ún. elkülönített állami pénzalapokat, a számukat ne szaporítsa, hanem szűkítse. Az ellenőrzési tapasztalatok (mintegy tíz eddig megvizsgált állami pénzalap kezelésének tapasztalatai) egyértelműen azt bizonyítják, hogy nincsenek garanciák az elkülönített állami pénzalapokban kezelt, összesen több mint 200 milliárd Ft közpénz hatékony felhasználására. Feltehetően még ebben az évben foglalkoznia kell az új Országgyűlésnek a helyi ön- kormányzatokról szóló törvény módosításával. Ennek fő oka az ősszel esedékes önkormányzati választásokban keresendő. Nem kerülhetők meg azonban az ön- kormányzati gazdálkodás időszerű kérdései, ezekkel összefüggésben pedig tisztázást igényel az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése. Ezen téren meglehetősen nagy a bizonytalanság, hiszen a kormány - a köztársasági megbízottak hivatalai révén - csak törvényességi ellenőrzést folytathat és csak az ÁSz-nak van jogosítványa arra, hogy ellenőrizze a helyi önkormányzatok gazdálkodását. Az ellenőrzés tartalmát azonban mindeddig nem sikerült tisztázni. Nyilvánvaló, hogy a több mint 3000 önkormányzat számvevőszéki ellenőrzését az ÁSz nem tudja rendszeresen elvégezni, de erre szükség sincs, hiszen egy-egy helyi önkormányzat teljeskörű gazdasági ellenőrzésére az Országgyűlés nem is tart igényt. (A Belügyminisztérium elkészített egy törvénytervezetet, de azt a kormány nem nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az ellenőrzési probléma megoldásáról változatlanul szakmai viták folynak.) A közeljövőben az Ország- gyűlés, valamint a kormány számára átadandó számvevő- széki tapasztalatok remélhetőleg hozzá fognak járulni a tennivalók fontossági sorrendjének megállapításához, végső soron az államháztartás korszerűsítéséhez és az állami vagyonnal való törvényes, célszerű és eredményes gazdálkodáshoz. majd megsüketültek. Az autódudát megállás nélkül nyomók élvezték a helyzetet, mi gyalogosok meg csak arra gondolhattunk a felcicomázott, vadul tülkölő kocsispr láttán, hogy éljen az ifjú pár. Éljen soká, boldogan - de azért ne ilyen ricsajban. Elégtétel Negyvenkét év után évek óta boldog nyugdíjas. Utolsó aktív éveiben önös érdekek csinbe akarták vinni, de nem hagyta. Fenyegették fegyelmivel, sokmindennel. Igazában meggyőződve nem hagyta magát, harcolt és győzött. Emiatt a főnökei nem álltak vele szóba. Kibírta. Nyugdíjasként boldog-elégedett:- Nyugodtan, tiszta lelkiismerettel alszom azóta is. A nyugdíjamból meg csak-csak kijövök valahogy. Az egészségem rendben, a páromé is, gyermekeim, unokáim boldogulnak. A rám akkor orroló, azDöbbenetes, de már az ENSZ-ben sem tudják számon tartani: hányadik háború a Földön a most kirobbantott ru- anda-ugandai konfliktus? 40 országban vagy még több helyen dörögnek pillanatnyilag a fegyverek? És közben - talán csodákra várva - mégis hisszük, hogy békeévtizeddel kezdődhet a harmadik évezred, s egy kicsit több reményt adhatunk tovább a gyermekeinknek és még több derűlátást unokáinknak, mint amennyi ma indokoltnak látszik. Nehéz lenne elvitatnunk, miénk a felelősség: szebb örökség jut-e utódainknak, mint amilyen világot elődeinktől kaptunk, s magunknak továbbalakítottunk? Fegyverek zaja szinte minden kontinensen - nem mélMost aztán nem panaszkodhatunk! Hazai és külföldi áruk tömkelegé roskadozik az üzletek polcain. A piacok és aluljárók megteltek olcsó portékát kínáló kereskedőkkel és alkudozásra kész, „magánvállalkozó” importőrökkel. De, hogy végül is ki jár jól, az csak a vásárlás után - többnyire már otthon - derül ki. A csalódás pedig akkor a legbosszantóbb, ha az áru nem is egy kétes üzleti „vállalkozás” szörnyszülöttje, hanem nyílt árusítású üzletből származó. A szakemberek - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - ezzel kapcsolatos vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a legtöbb kifogás az importból származó édességek és a szeszes italok esetében merült fel. Az országos felmérésből kitűnik, hogy a nagyobb városok üzleteiben 30-40 százalék, a kisebb települések boltjaiban 5-10 százalék az import termékek aránya. A kisebb csemege üzletekben előfordul, hogy a hazai áruk forgalmazása mindössze 10-15 százalékos arányt képvisel. Ma már az import liberalizáció és a többcsatornás árubeszerzési lehetőségek következtében egyes termékek annyi kézen mennek át, hogy végül már megállapíthatatlan, hogy ki is importálta őket. Kiemelkedően rtiagas a külföldről származó, palackozott szeszesitalok aránya. A vizsgálatok során ebben az árucsoportban tapasztalták a legtöbb problémát is, hiszen majd minden földrészről érkezik ital - a mexikói Tequillától az angol, amerikai whisky-ig, óta nyugdíjas főnökeim meg örülnek, ha szóba állhatnak velem. Ez az én elégtételem. Gyász-adó Hölgyismerősöm, akinek párja nemrég hunyt el, még most sem tudja megemészteni esetét. Bevitte a ruhát, hogy a megboldogultat öltöztessék fel a temetéshez. Gyanútlanul-tu- datlanul, jó szívvel vitt magával háromszáz forintot.- Ezer forint - közölte velem a jóember, amikor át akartam adni neki a pénzt. - Ezt az ösz- szeget mindenki zokszó nélkül kifizeti - mondta nekem a férfi, s úgy éreztem ott esek össze szégyenemben. Sírva meséli mindezt. Nem elég a gyász, meg is alázták. Honnan tudta volna, hogy számla, minden nélkül a halottöltöztetésnek ennyi a hallgatólagos tarifája? A megboldogultat végül is ingyen öltöztették fel annak rendje-módja szerint. Hiába is vigasztalom az özvegyet, megmaradt háromszáz forintja. Gyászában ez nem vigasztalja. B. Murányi László tatlan ez a hagyaték? Milyen örökség gyerekeink számára a szellemi-érzelmi gyűlöletháborúk garmadája - a mi tájainkon is? Bármilyen érvekkel hadakozunk is a múltunkkal, jelenünkkel, nincs jogunk gyermekeink, unokáink világát veszélyeztetni azzal, hogy a mi adósságainkkal terhes örökséget nyújtunk át nekik. Mert minél több a veszély körülöttünk, annál inkább érez- nünk kell azok igazságát, akik újra és újra ránk kérdeznek: ugye egyetlen döntésünk meghozatalakor sem feledkezünk el arról, hogy ezt a világot mi csak kölcsön kaptuk gyermekeinktől és unokáinktól? Gondos használatra, gazdagításra. Tiszta a lelkiismeretünk? Kocsis Tamás az ausztrál konyaktól a különféle pezsgőkig, sörökig. Az ellenőrök csak a palackozott szeszesitalok 26,5 százalékát tartották megfelelőnek, hiányzott a minőségvizsgálat 12,3 százaléknál, a minőségtanúsítás pedig 8,9 százaléknál. Gyakran a kereskedők feleslegesnek tartják és az árúk 52,3 százaléka esetében nem is mellékelik a termékekhez magyar nyelvű tájékoztatót. Rendkívül széles a választék az édességek polcain, amelyek között a többség, 70 százalék importból származik. Szomorú tapasztalat, hogy sokszor a forgalmazók eleve fel sem tüntetik a szükséges engedélyszámokat és a termék összetételére vonatkozó utalást. A vizsgált termékek 41 százaléka bizonyult csak minden szempontból megfelelőnek. Elmaradt az előzetes minőségvizsgálat 7,5 százalékuknál és hiányzott a minőségtanúsítás 26 százalék esetében. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakemberei ellenőrzést tartottak az import élelmiszerek teljes skáláján. A tapasztalatok alapján az import árucikkek körében a tej és tejtermékekkel szemben merült fel a legkevesebb kifogás. A jogszabályok megszegői ellen szigorú szankciókat alkalmaznak. A 495 ellenőrzés során a feltárt szabálytalanságokért 70 esetben szabtak ki pénzbírságot. Emellett 342 esetben hoztak olyan határozatot, amely a kifogásolt árúféleségek további forgalmazását bizonyos feltételek teljesítéséhez köti. N. Zs. Leálló atomerőművek Anyagi gondok miatt rövidesen leállásra kényszerül az ukrán atomerőművek egy része - állítják a létesítmények vezetői és Mihail Umanyec, a Goszkomatom ukrán atomenergia-ipari állami bizottság vezetője. Szerdai közleményük szerint az egykori szovjet köztársaságban működő 14 atomerőmű közül ötöt igen hamar be kell zárni, hacsak az állam nem biztosít pénzforrásokat üzemanyag- és alkatrészvásárlásaikhoz. A közlemény szerint a hiányért az energetikai minisztérium felelős, amely nem fizet a tulajdonában lévő atomerőműveknek az áramért. Az közlemény ezért javasolja, hogy a kormány hitelezze meg a minisztériumnak az atomerőművektől vásárolt áram árát. A dokumentum az áramszolgáltatási tarifák emelését is elképzelhetőnek tartja. Békési László és Csehák Judit, az MSZP képviselőjelöltjei szavaznak az országgyűlési képviselőválasztás második fordulójában MTI FOTÓ Szálkák „Keserű” csokoládék, rejtélyes italok . . ? Ami rontja az importáru „varázsát”
