Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-31 / 148. szám
1994. május 31., kedd A mai nap uj Dunántúli napló 3 Négyen Baranya új országgyűlési képviselői közül hétfőre virradó éjszaka az MSZP pécsi székházában: (balról) dr. Toller László, Kocsi László, dr. Szili Katalin, és dr. Lusztig Péter Fotó: Läufer László Hogyan tegyük lehetetlenné intézményeink működését? A bogádi iskola megszüntetésének első lépései A bogádi polgármester, Horváth Tibor, aki mint pék szerzett nevet magának, valahol elöl is meg oldalt is áll a zsúfolásig megtelt teremben. S bár kemencéhez szokott ember, láthatóan nagyon melege van. A tanári kar szülői értekezletet hívott össze a gyönyörű fenyőfák övezte iskolaépület mellett álló kultúrházba, melynek vendége és főszereplője ő, a falu kenyéradója. Az értekezletet azért hívták össze, mert a bogádi képviselő- testület nemrég úgy határozott - s erről levélben értesítette a ro- monyai és nagykozári polgár- mestereket -, hogy az iskolát fenntartó társulásból december harmincegyedikével kilép. S miután az iskola sorsa ezzel bizonytalanná vált, fennáll a veszélye annak, hogy a szülők más iskolába viszik a jelenleg Bogádról, Nagykozárból, Ro- monyából, Vasasról, Ellendről és Pécsről ide járó gyermekeiket. Az összejövetel nem tart sokáig. Értelmes hozzászólásokat csak a szülők és a tanárok részéről hallani, a polgármester teljesen felkészületlen, sem azt nem tudja megmondani, miért bontották fel egyoldalúan a szerződést, sem azt, hogy helyette milyen elképzeléseik vannak. Nincsenek elképzelések, csak homályos ígéret, hogy majd minden rendbe jön. „Nem is kellett volna elmondani a szülőknek, ez az önkormányzat dolga” - mondja, mintha a szülőknek nem lenne közük az iskolához. Herman József romonyai polgármester a történtek ellenére is nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak látszik. Elmondja, hogy a három önkormányzat 1992 elején létrehozott egy társulást azzal a céllal, hogy fenntartsák az iskolát, a nagykozári és a romonyai óvodát, az öregek napköziotthonát, átvállalják a házi szociális gondoskodást és az egészségügy többletköltségeit. A mostani, egyoldalú szerződésfelbontás után sem akarják az iskola megszüntetését. Romonya minden törekvése az volt, hogy minél több gyerek kerüljön a bogádi iskolába, ingyen bérletet, beiskolázási segélyt adtak nekik, fizették a tankönyveket. Meglepetésként érte őket ez a felmondás, s úgy gondolják, hogy aki továbbra is oda jár, azt támogatják. Azt látni kell, mondja, hogy az intézmények a három falu fenntartó erejére szorulnak. Ha bárki kilép, felborulhat az egész építmény, s nehéz helyzetbe hozza önmagát is és a másik két önkormányzatot is. Bakonyi János, nagykozári polgármester szerint szerencsétlen időpontban történt mindez, hiszen rövidesen lejár az iskola- igazgatói posztra a pályázati határidő. Úgy tudja, tízmillió forint körüli összege van a bogádi önkormányzatnak, az iskola fenntartási költsége pedig tíz és félmillió. Eddig ők százötvenezer forintot fizettek minden gyerek után, mert az iskola alacsony létszáma miatt magasabb volt az egy főre jutó költség. Tehát gazdasági szempontból eddig is logikus lett volna, hogy pécsi iskolába járassák a nagykozári gyerekeket. De eddig sém és most sem beszélnek rá egy szülőt sem arra, hogy Pécsre vigyék őket. Megdöbbentőnek tartja, hogy egy falu kijelentse: neki nem kell a háziorvosi szolgálat vagy a szociálpolitikai gondoskodás. Nem lehet mérlegelni, hogy melyik a súlyosabb gond, az iskola vagy ezeknek az intézményeknek a sorsa. Úgy döntöttek, mondja a nagykozári polgármester, hogy a mindenkori, Pécsre járó gyerekek után juttatott támogatás összegét, harmincezer forintot a fejkvótára ráteszik Bogádon is, de ez százezerrel kevesebb, mint eddig volt. Ez azt jelenti, hogy az új tanév kezdetén nagyjából az eddigi összeg felét tudják csak kifizetni. Ráadásul, a bogádi iskola javainak ötven százaléka Nagykozáré. Ezeket pedig tisztességesen megosztani, hogy mindenki jól járjon, nagyon nehéz. S kérdés, mondja a polgármester, meg kell-e osztani. Hogy Bogád miképpen fogja egyedül fenntartani az iskolát, rejtély, hiszen erre még a húszmillióval nagyobb költség- vetéssel rendelkező Nagykozár sem lenne képes. Az iskola adottságai nem túl jók, mondja Gulyás Mária igazgatóhelyettes, hiszen nincs tornaterme, szertárai, nincs ének-tagozata, ebben a tekintetben nehezen tudják felvenni a környező pécsi iskolákkal a versenyt. Vannak viszont vonzó tulajdonságai is: a gyönyörű természeti környezet, a kis létszámú osztályok, fiatal és lelkes tanári kar, a két éve bevezetett gyerekközpontú Rogers-mód- szer. A gyerekközpontúságot persze a polgármester másként értelmezi, mondja az igazgató- helyettes, neki inkább a körmö- sök és tenyeresek világa a rokonszenves, ezt a hajdanvolt vas-fegyelmet, szigorú rendet szeretné az iskolában viszontlátni. Pedig a gyerekek itt jól érzik magukat. „Itt nincs is fekete pont, súgja egy elsős kislány az iskola melletti hatalmas fák alatt, csak jutalomcsillag. ” Cseri László Az iskola tanulói a Berze Nagy János ünnepségen t Fontos a társadalmi konszenzus (Folytatás az 1. oldaltól) koalíciónak. Az eseményen megjelent Boross Péter miniszterelnök, az MDF alelnöke, Horn Gyula az MSZP elnöke, Pető Iván az SZDSZ elnöke és Kuncze Gábor az SZDSZ listavezetője, Torgyán József az FKGP elnöke, más pártok képviselői, valamint Németh János, az OVB elnöke és a testület tagjai. Göncz Árpád úgy értékelte, hogy a választás során a társadalmat két cél vezérelte: ne szakadjon ketté az ország szegényekre és mértéktelenül meggazdagodottakra, valamint Keletre és Nyugatra. A győztes pártról szólva kijelentette: egy jövőbeni modem európai szociáldemokrata párt szerezte meg a győzelmet. A köztársasági elnök szerint a választás egyben azt is bizonyította, hogy a demokrácia intézményrendszere kialakult Magyarországon, s ennek kapcsán köszönetét mondott a leköszönő kormánykoalíciónak, amely lehetővé tette a sima kormányváltást. Felhívta a leendő kormányzó erők figyelmét, hogy nyitni kell a társadalom, a szakmai szervezetek felé, előtérbe kell helyezni az egyeztetést.- Az előttünk álló nehéz feladatokat csak közösen tudjuk megvalósítani - hangoztatta Göncz Árpád, s annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági megújulást a kormány és a parlament nem tudja véghezvinni társadalmi konszenzus, a kormány és az ellenzék egyetértése nélkül. A parlament alakuló ülésének összehívásáról közölte: egyelőre nincs időpont, a döntéssel mindenképpen megvárja az MSZP és az SZDSZ hétvégi magasszintű tanácskozásait, és a végleges eredmények hivatalos bejelentését. Külföldi vélemények a választásokról A magyar szocialisták elsöprő győzelmet arattak a vasárnapi választásokon: a csökkenő életszínvonaluk miatt csalódott szavazók négy évi konzervatív kormányzás után ,visz- szahelyezték a hatalomba a volt kommunista reformereket - írta a Reuter. A magyarok 1990-ben egy jobbközép koalíciónak bizalmat szavazva tettek pontot négy évtizednyi kommunista uralom végére. Akkor az MSZP a negyedik helyen végzett. A Litvániában és Lengyelországban bevált stratégiát követve azonban a szocialisták újbaloldali párttá alakultak, mely több segítséget ígér azoknak, akiket a legkeményebben sújt a piac- gazdaságra való átmenet, de egyúttal további gazdasági reformot sürget és az Európába való betagozódásra törekszik - írta Michael Shields, a brit hírügynökség tudósítója. Ä Szocialista Párt az AP szerint közös hangot talált a szavazókkal azzal, hogy a nagyarányú munkanélküliség és az infláció enyhítését ígérte. A gazdaságilag nehéz időkért a konzervatív kormánynak kellett a felelősséget vállalnia. Miközben a legtöbb magyar nem vágyik vissza a kommunista múltba, sokan hiányolják a régi rendszer szociális biztonságának oltalmát - vélekedett Alex Bandy, az amerikai hírügynökség tudósítója. Az AFP úgy vélte, a szavazók tudták, hogy kire adják le vok- saikat, mivel az MSZP sohasem ígért eget-földet, ehelyett „vért, verítéket és könnyet” még legalább két évig. A német szövetségi kormány abból indul ki, hogy a magyar szocialisták választási győzelme nem változtat a jó németmagyar viszonyon - jelentette ki MTI-nek hétfőn Bonnban Norbert Schäfer szóvivő.- A kapcsolatok Németország és Magyarország között nagyon jók, barátiak. A szövet-, ségi kormány abból indul ki, hogy ezen a jó viszonyon nem fog változni semmi. Ami a választási győztest, Horn urat illeti, őt a vasfüggöny lehullásával összefüggésben jó emlékezetben őrzik Németországban. Azt itt nem felejtették el - hangsúlyozta kormányszóvivő. A vezető amerikai lapok közül a The Washington Post és a The New York Times egyaránt az MSZP nagyarányú győzelmét domborítja ki a magyarországi választásokról közölt tudósításában. A The New York Times szerint a szocialisták visszatérése sokkal erőteljesebb és átfogóbb, mint Lengyelországban, ahol győztek ugyan, de nem tudtak többséget szerezni a parlamentben. A The Washington Post ugyanakkor felhívja a figyelmet a választási részvétel rendkívül magas arányára: mint írja, többen mentek most el szavazni, mint négy évvel ezelőtt a kommunista rendszer felbomlásakor. - Történelme folyamán Magyarország most először választott szabadon magának baloldali kormányzatot - idézi a lap Vidos Tibor politikai elemzőt. A Financial Times című brit lap hétfő reggeli kiadásából kimaradt, hogy „az üzleti és a diplomáciai világ félt az MSZP abszolút többségétől”, amint a lap vasárnap éjszakai első kiadásában Nicholas Denton budapesti tudósító írta. A reggeli kiadásba ezt írja a tudósító: - Az eredmény lehetővé teszi, hogy az MSZP, vagyis az áttatarozott kommunisták egyedül kormányozzanak, a koalíciós partner mérséklő hatása nélkül, amiben a diplomáciai és az üzleti világ reménykedett. Még a szocialista pártban is kevesen vannak, akik egyedül képzelik a kormányzást. Az SZDSZ Hom-ellenes kifogásait idézve a lap a koalíció-alakítás nehézségeiről ír, és úgy véli, Békési László lehet a kompromisszumos kormányfő. A The Guardian tudósítója szerint az MSZP fiatalabb, modernizáló szárnya úgy érzi, a párt tulajdon sikerének áldozata lett. Jobban szerettek volna nem abszolút többséges, csak legerősebb párttá válni, hogy akkor a feltétlenül szükséges koalícióban megoszthassák a felelősséget a szabaddemokratákkal. Vranitzky osztrák kancellár még az éjszaka telefonon beszélt Horn Gyulával, s gratulált neki a győzelemhez. Örvendetesnek és biztatónak találta Horn szavait arról, hogy a politikus nemzeti egyetértésen alapuló koalícióra törekszik.- Az osztrák gazdasági életben nem okozott és nem okoz semmiféle aggodalmat a magyar választási eredmény - jelentette ki az MTI tudósítójának Franz Ceska, az Osztrák Gyáriparosok Szövetségének főtitkára. - Minden remény megvan arra, hogy folytatódik az igen jó gazdasági együttműködés az új kormánnyal is. Corneliu Coposu, a román ellenzék legnagyobb pártjának vezetője hétfői sajtóértekezletén igen meleg szavakkal üdvözölte azt a körülményt, hogy olyan párt győzött a magyar választásokon, amely a szomszédokkal való megbékélést hirdeti. Népszavazás a volt kommunista párt mellett címmel számol be hétfőn a La Repubblica című olasz napilap MSZP abszolút választási többségéről. A lap szerint a szocialisták számára nem volt kivánatos ez a teljes siker. Az abszolút többség megszerzése most nehezebbé teszi a koalíciót az SZDSZ liberálisaival, ami kiegyensúlyozottabbá tenné a kormány irányvonalát, és eloszlatná a nyugati országok, valamint a nemzetközi tőke esetleges bizalmatlanságát. A Corriere della Sera hasonló gondot lát az ilyen arányú szocialista győzelemben. A liberálisok már értésre adták, hogy nem akarnak díszítmény lenni a szocialisták túlsúlyával alakuló koalíción. De a szociáldemokratává lett volt kommunisták és az SZDSZ egykori másként gondolkozói között elengedhetetlen a házasság Magyarország stabilitása érdekében - írja.- Az egykori reformkommunisták által alapított MSZP most vasárnap megerősítette ragyogó első fordulóbeli előretörését - írja hétfői számában a Libération című francia újság. - Mivel 1990-ben a főváros tömegesen szavazott az MDF jelöltjeire, ez az eredmény azt mutatja, hogy itt még az ország más területeinél is jobban elutasították a konzervatív csapatot - olvasható a cikkben, amely hozzáteszi: A jelek szerint megbukott a többi párt többségének szocialistaellenes stratégiája, amelyben azok a szocialisták túlzott fölényének veszélyét hangoztatták. A hétfő reggeli francia országos lapok közül a Libération mellett mindössze a kommunisták újságja, a L’Humanité foglalkozott nagyobb terjedelemben a magyar választásokkal, a többi csak tényhíreket közöl. A L’Humanité az előrejelzések ismertetése után visszaidézi az első forduló eredményeit, az akkori „elutasító szavazást”, amelyet mindenekelőtt a katasztrofális, ultraliberális gazdaságpolitika elítéléseként értékelt. Áz újság úgy véli, hogy az MSZP-nek válságoktól feldúlt országot kell majd irányítania, s nem lesznek megfelelő eszközei, hogy gyorsan és korrekt módon válaszolhasson a lakosság nagy tömegeinek vágyakozásaira. A szocialisták a második forduló nyomán az ország meghatározó politikai erejévé váltak, és a kormányalakításhoz nincs is szükségük a liberálisokra. Önmagában már az, hogy létre- hozzák-e egyáltalán - és ha igen, miként - a koalíciós kormányt, meg fogja mutatni, vajon komolyan gondolta-e az MSZP a választások előtt tett ígéreteit, vagy csupán ideiglenesen báránybőrbe bújt vörös farkassal van-e dolgunk. így kommentálta hétfőn a Mladá Fronta Dnes című prágai lap a magyarországi parlamenti választások második fordulójának eredményeit. Lubos Palata szerint az MSZP már öt évvel ezelőtt búcsút mondott kommunista múltjának, s bővelkedik szakemberekben, illetve gyakorlati politikai tapasztalatokkal rendelkező személyiségekben.- A szocialisták helyzete annak eredményeként erősödött meg a második fordulóban, hogy az MSZP az első forduló után mértékletesen lépett fel, és előzetesen megállapodott a liberálisokkal a koalíciós kormány létrehozásában - így Palata. Ä magyar választó Boross Péter távozó miniszterelnök figyelmeztetésére sem hallgatott, és megadta a győzteseknek az alkotmánymódosításjogát, hiszen az MSZP és az SZDSZ együttesen rendelkezik a kétharmados többséggel. A szerző szerint gazdasági javulás tapasztalható, hiszen a gazdasági visszaesést sikerült megállítani, a munka- nélküliség pedig enyhén csökken. A választók azonban a többéves lemondás után most már az életszínvonal emelését várják, miközben a belső források nagyon korlátozottak, a külső eladósodottság mértékét pedig (ami egy főre számítva az egyik legnagyobb ar világon) immár nem lehet tovább növelni. Radikális fordulat tehát szinte lehetetlen a gazdaságpolitikában. á A
