Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-29 / 146. szám

• • • Csípős a szúnyogirtás ára Kevesen tudják: a Balaton körül feltérképezték a szúnyo­gokat. Pontosabban a kellemet­len rovarokat bőven termő vi­dékeket. Azt mondják a szak­emberek: idén szúnyoginvázió várható. Kollégám kerec-perec közli mohácsi tapasztalatait: ezek a dögök nyertek. . . Dél­ben sem lehet megmaradni tő­lük! Drága mulatság a szúnyogir­tás és kellemetlen perceket sze­rez az önkormányzatoknak. Sós Zoltán, a bogiári Városgazdál­kodási Intézmény igazgatója azt mondja: amikor meghatároz­zák, mikor és hol irtanak, akkor nincs önkormányzat. Ha fizetni kell érte: azonnal megtalálják! Márpedig a háborút meg kell vívni a vérszívók hadaival. Az idegenforgalom a perselyét tartja, a vendégek azonban szú­nyoginvázió esetén pániksze­rűen elutaznak a tó mellől. (Pe­dig a rovaroknak csak a fele csíp: a „lányok”.) Idén egyszer már elkezdték a Balaton mellett az irtást. A nyári hónapokban - a Balatoni Intéző Bizottság tit­kársága szerint - a kétszeri bio­lógiai védekezést július-augusz­tusban háromszori vegyszeres irtás követi. Ez összesen közel 10 millió forintba kerül. Boglá­ron csaknem 200 000-be, ebből az önkormányzatnak kell meg­fizetni 98 000 forintot. A korszerű adótörvényeken a szúnyogok sem tudnak átre­pülni: az irtást áfa terheli. így lesz hektáronként a biológiai védekezés 1000 forint, a vegy­szeres 375. Sok pénz. Pécs kör­nyékén például Pellérden - bő­ven terem itt a szúnyog! - fel sem vetődött az irtás gondolata, Orfűn is nehezen tudnák a költ­ségeit fedezni. Vannak a Balaton partján olyan önkormányzatok is, ame­lyek nem a költségek miatt „hessegették el” a helikoptert, hanem azért, mert a beavatko­zást a természet rendje elleni véteknek minősítették. Kérdés: mit szólnak ehhez a szállodatu­lajdonosok, a vendégektől bevé­telre számítók? Továbbra is a Balaton partjá­nál maradva: 10 000 hektár ná­das, csalitos vár a permetezésre. Az említett titkárság velős rö­vidséggel közölte a bogiári pol­gármesteri hivatallal: „Az Ön vezetése alatt álló Balatonbog- lár településen 2 hektáron bio­lógiai, 90 hektáron pedig vegy­szeres védekezést tervezünk.” A pénzt ide és ide kérjük kül­deni ... A költségek másik felét egyébként - csakúgy, mint az előző években - az Országos Idegenforgalmi Hivatal bizto­sítja. Azt mondja Sós úr, ismeretei szerint a tó partján az éves for­galom egymilliárd dollár körül van. Nem érti, hogy ebből miért ne lehetne a permetezés költsé­geit teljes mértékben fedezni? A válaszra sokan kíváncsiak, leg­kevésbé azonban a szúnyogok. Meglehet - ha tényleg elözönlik a fürdőhelyeket -, nem marad más eszköz a védekezésre, mint a hagyományos módszer: kéz- zel-lábbal hadakozunk majd az idegesítő szúnyoghadak felhői ellen. Mészáros A. Gazdag a kínálat a különböző méztermékekből és méhészeti eszközökből a pécsi Nektár boltban Fotó: Läufer László A kaptárokban nem tudnak az árról Édes keserűségek Balatonberényben a német vendégek már birtokba vették a naturista strandot és kempinget. Üzemelnek a sportszerkölcsönzők is, az idei szezon a tavalyinál is jobbnak ígérkezeik. Már napon a hazai naturisták Balatonberényben május 15-én tartották a szezonnyitót Rokfort, chaddar Kétszáz féle sajt - egy üzletben Nem vagyunk sajtnemzet, ál­lítólag nem is szeretjük a tejből készült finom falatokat. A fran­ciák persze mások, De Gaulle, nemzetvédő államelnök három­százféle sajtot említett gyújtó beszédében, pedig a világon - és a sajtnemzetnek számító Franciaországban biztos - kö­rülbelül ezer féle sajtot ismer­nek. T. Nagy Tamás, a Mohács­ról elszármazott vállalkozó tisz­tában van a honi viszonyokkal, és azt mondja, nálunk jó, ha százféle sajtról tudnak a polgá­rok. De az átlagpolgár jó, ha tíz­féle sajtot ismer, éppen ebből indult ki T. Nagy Tamás, ami­kor úgy döntött, Budapest bel­városában sajtüzletet nyit, s fel­vonultatja az Európában több­nyire fogyasztott sajtfélesége­ket. Nagy fába vágta fejszéjét, hiszen az egy hónapja a belvá­rosban megnyílt üzletben több mint kétszázféle sajtot árusít - s a forgalmat tekintve nem csa­latkozott a vállalkozásban. Azt mondja, nagy a kereslet, az üzletbe betérők pontosan tud­ják, mit akarnak, milyen ízesí­tésű sajt a kedvencük. Persze a vásárlóközönség nem a lapos pénztárcájú emberek közül ke­rülnek ki, az ínyencek nem saj­nálják a pénzt a különlegessé­gekre. A polgári stílusú, hajó- padlós helyiségben egymásnak adják a kilincset a kuncsaftok, a sajt kelendő áru, főleg ha olyan termékről van szó, amely ná­lunk eddig nem volt kapható. A mohácsi születésű vállal­kozó a sikeren felbuzdulva most azon gondolkozik, az üzlethez tartozó galériában sajtbárt nyit, mert az a tapasztalata, hogy so­kan inkább a helyszínen fo­gyasztanák el az ízes csemegét, minthogy haza vigyék. B. G. Csupán a viharok ültek el a mezítelen napimádók körül, szó sincs tehát arról, hogy az 5-10 évvel ezelőtt egyre szélesebb körben terjedő pihenési, üdülési forma kiment volna a divatból. Erre többek között a balaton- berényi naturista strand és kem­ping szezonkezdeti forgalmából következtethetünk. Mint pén­teki látogatásunkkor tapasztal­hattuk, a kempingben már javá­ban zajlik az élet.-Május 15-én nyitottunk, és a pünkösdi ünnepek alatt a mintegy 8-900 fő befogadására alkalmas kempingben már több mint százan pihentek - tájékoz­tatott bennünket Tikos Kálmán, a kemping alkalmazottja. - Fő­leg a németek, s közülük is in­kább az idősebbek jönnek a ko­rai előszezonban. A jelenlegi állapotában is igen kulturáltnak minősíthető, a helyi önkormányzat által mű­ködtetett kempinget igyekeznek még komfortosabbá tenni. A kavicsos utak egy részét asz­faltburkolattal látták el, a volt Sellő étteremből társalgót, klu­bot alakítanak ki a fiataloknak. Mint dr. Lenkey Katalin, a kemping és a strand vezetője elmondta, az idei szezon igen jónak ígérkezik. Sok a foglalá­suk külföldről, bár örülnének annak, ha mind több magyar na­turista is felkeresné őket.- Éppen ezért a Magyar Na­turista Egyesület és a Napóra Klub tagjainak 40 százalékos kedvezményt biztosítunk. Az ideérkező külföldiek program­ját egyébként a közelben mű­ködő utazási irodák is igyekez­nek színesíteni. A vendégeinket mind magasabb színvonalon kell kiszolgálnunk, ugyanis tu­domásul kell vennünk, hogy az Isztrián konszolidálódott a helyzet, és az ottani, Adria parti naturista helyek ismét vonzzák a nyaralókat. A mohácsi nudista strand Bistei Zoltán kempingvezető tavalyi tragikus halála után né­miképp nehezebb körülmények között kezdi meg az idei évet, ám mint megtudtuk, a naturis­ták továbbra is helyet kapnak a Szabadság-zátony mögött, a szabadstrand végénél. A rendre maguk a tagok ügyelnek, a Duna partjára valószínűleg jó­val kevesebb külföldi vendég érkezik a megszokottnál. Szú­nyogirtás is ráférne a területre. Azoknak a naturistáknak, akik hazai körutazásra készül­nek ajánlható még a balatonaka- rattyai Piroska kemping, a sze­gedi (Kiskundorozsma közelé­ben lévő) sziksóstói tórendszer, a délegyházai kemping, a szi­getmonostori naturista terület és a Debreceni (látóképi) 1-es tó is. A legközelebbi külföldi programnak az Adria partján (Rovinj közelében megrende­zendő) monsenai Nemzetközi Naturista Sporttalálkozó ígér­kezik, amely június 2-án kez­dődik. Balog Nándor Szögezzük le: a méhészet ma Magyarországon válságban van. Talán a méhek is. Két év­vel ezelőtt még 725 000 család gyűjtötte a mézet, tavaly már 52 ezerrel kevesebb. A rend - kap­táron belül - azonban nem vál­tozott. Ott nem tudnak az árról, az exportról, az egy főre eső fo­gyasztásról, de még arról sem: a világviszonylatban is kiváló minőségű magyar méz nyers­anyagként kerül ki a határon túlra. Nem élelmiszerként. . . Nincs becse nálunk a sűrű, aranyló terméknek. A hazai fo­gyasztás egy főre évenként mindössze 30 dekagramm, Né­metországban ennek ötszöröse. A szakember - Nagy István, a régióban egyetlen szakbolt, a pécsi Nektár tulajdonosa - sze­rint a mézfogyasztás nem pénz kérdése. Egyszerűen nem szok­tunk hozzá. Holott a különféle mézek különböző ételekkel harmonizálnak, azaz: édesítő­ként használva nagyon kellemes aromát adnak. Ha például a fe­ketekávét fogyasztóknak csak a fele cukor helyett mézet tenne a pohárba, csaknem elfogyna a honi méztermés. Csakhogy nem fogy el. Hor­dókban ezertonnaszám szállít­A pécsi DOZSO Művelődési Házban szombaton első ízben rendezte meg a Zöld Kör a kis­állatbörzét. Céljuk főképp az, hogy az érdeklődőket megis­mertessék az állatokkal való gondoskodással, az állattartás helyes módjával vagy éppen­séggel a helyes gyerek-kutya viszony kialakításával. Bérces Viktória elmondta, a kutyaharapásoknál sokszor az a baj, hogy a kutya csak a testbe­szédből ért, és sokszor táma­ják külföldre, s ilyen tételeknél a minőség nem annyira fontos. A felvásárlási ár most az akác esetében 120, egyéb mézeknél 70-80 forint. Azért ennyire ala­csony - mondják a külkereske­dők -, mert a kínaiak eláraszt­ják a világpiacot. Ehhez azon­ban hozzá kell tenni: a felvásár­lókat dotálja az állam. Gyakor­latilag ez a támogatás a hasz­nuk. Az éves méztermés nálunk jó évben közel 15 000 tonna. Eb­ből 4-5000 fogy el itthon. Mégis - mondja Nagy István - Baranyában valami megpezs­dült. Szeretnék elérni, hogy megfelelő csomagolásban, Ma­gyarországra jellemző suove- nir-ként kerüljön a boltokba a méz. Rangot akarnak adni a terméknek, különös tekintettel az EXPO-ra. Díszdobozban, „mellékletként” mondjuk méh­viaszgyertyával. Ami a hátteret illeti: a mé­hészkedéshez szükséges eszkö­zök beszerezhetők, bár ezek ára is emelkedik. A szakemberek azonban úgy vélik: ha nemzeti termék rangjára emelik a mézet, a költségek, a ráfordítások meg­térülnek. Mészáros A. dásnak veszi, mikor egy kisgye­rek puszta szeretetből ráront. Semmiképp sem szabad oldal­ról, vagy hátulról közelíteni az állatokhoz. A barátkozást csakis szemből, lassan és felemelt jobb kézzel jó kezdeni. Ez fokozot­tan érvényes kóbor állatokra, akiket sokan csak ütnek, dobál­nak, és ezért még bizalmatla­nabbak. A börzére olyan állattartókat vártak, akik új gazdát keresnek esetleg megúnt állataiknak. Kisállatbörze Pécsett Főzzünk változatosan! A ritkás erdőkben, erdőszé­leken, teljes virágzásban van a bodza. A fekete bodza, fái bo­dza, gyepübodza vagy esete néven ismert növény gyógyító hatású anyagokat tartalmaz, ezért érdemes gyűjteni. A friss bodzalevelekből készült főzet (másfél deka egy liter vízhez) vértisztító, míg a friss, vagy szántott virágokból készült tea kitűnő izzasztószer, hurutoldó, ajánlott fej-, fog- és fülfájás, nátha, rekedtség, elnyákoso- dás esetén. A bodzavirág tea enyhén bélmozgató hatású. Kékes-lilára érett bogyóiból szörp és lekvár főzhető, ami köhögési ingert csökkentő, iz­zasztó, vizelethajtó, tüdőbete­geknek különösen ajánlott. Fontos, hogy csak a forgalom­tól távol eső, tiszta levegőjű területekről gyűjtsük a bodzát, s szellős helyen szárítsuk. A fekete bodza kellemes illatú, ugyanakkor úton-útfélen talál­kozhatunk a kellemetlen szagú gyalogbodzával, ami nem al­kalmas gyógyteának. Finom csemege a pongyo- lás bodza. A tányér alakú vi­rág szárát rövidre vágjuk, víz­zel leöblítjük, majd lisztből, tojásból, tejből és fehér borból készült sűrű palacsintatésztába mártjuk. Forró olajban kisüt­jük, és vaníliás cukorral meg­hintve, melegen tálaljuk. A bodzaszörphöz 8 tányér bo­dzavirágot, 1 doboz (25 szem) citrompótlót tegyünk 5 liter vízbe, karikázzunk bele héjas­tól 2 citromot. Többször meg­keverve hagyjuk állni 3-4 na­pig, majd szüljük le. Oldjunk föl a lében 1 kiló kristálycuk­rot, aztán töltsük üvegekbe. Hűtőszekrényben tartva két hétig is eláll. Szódavízzel hí­gítva fogyasztható az illatos, egészséges szörp. W. M. Eltűnt turista nyomában Rendőrök, határőrök keresték a nyugdíjast „Talán bűncselekmény is tör­ténhetett?” - kérdezem Mars­chall Antalnét, a Komló köze­lében lévő Koszonya tetői turis­taházban, ahova édesanyjával és hjírom turistatárssal érkezett Budapestről a hét közepén. A hölgy arcán kimerültség nyo­mai. Már csaknem egy napja kutat 81 éves édesanyja, Zoltán Imréné után, aki csütörtökön 17 óra 40 perckor tűnt el a turista­ház közelében.- Talán igen. Már nem tudok mire gondolni. A kora ellenére jó erőben lévő asszony az édes­anyám. Még reménykedem, hogy élve megtalálják. Miközben erről beszélge­tünk, a Koszonya tetőhöz ve­zető út szélén mintegy nyolcvan rendőr és húsz határőr készülő­dik arra, hogy láncot alkotva alaposan átkutassák a terepet. Az akció parancsnoka kérdé­sünkre elmondja, hogy ők most nem esélylatolgatással foglal­koznak. Mindenképpen meg szeretnék találni az idős asz- szonyt, aki az eligazítás hely­színétől mintegy kilométernyire tűnt el. A fejlemények később iga­zolták a parancsnokot. A sza­kadó esőben indított, áldozat­kész kutatásnak köszönhetően szombaton reggel 7 óra után már mentőbe emelhették az el­csigázott asszonyt. A komlói kórház belgyógyászati osztá­lyának ügyeletes orvosától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a néni a körülményekhez képest egészen jó állapotban volt be­szállításakor. Jelenleg megfi­gyelés alatt tartják, a legjelentő­sebb orvosi beavatkozás az volt esetében, hogy mintegy 60 kul­lancsot távolítottak el testfelüle­téről ... Balog N. Két éjszakát töltött az idős asszony a nyirkos erdőben, mint or­vosának elmondta éjszaka inkább barangolt, nappal pedig pi­hent. A felkutatására indított expedíció tagjai (képünkön egy csoportjuk a keresés kezdetén) szombaton reggel bukkantak rá és intézkedtek kórházba szállításáról. Fotó: B. N. 1994. MÁJUS 29, VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents