Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-28 / 145. szám
1994. május 28., szombat Irodalom - Művészet üj Dunántúli napló 11 Az utak egymásból erednek Tarján Gábor újra Pécsre költözött A Siklósi Alkotótelep már a nyárra készül Nyüzsög a ház, él a műhely Farkas Viktor mutatja a sómázas kemencét, ahol 1280 fokon égetik a porcelánt Fotó: Löffler Ha évek telnek el a találkozások között, fürkészve nézzük egymáson az idő nyomait. Tarján Gábor nyolc éve ment el Pécsről, hogy néprajzot tanítson Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán. Azóta kissé soványabb lett, arca pedig karakteresebb. Jellegzetes beszédmodorát ugyanúgy kiséri az a gyakori mosoly, amelyből csak ritkán lesz nevetés. 1978-ban került Pécsre, és itt néprajzos mú- zeológusként dolgozott. Ezt eléggé rendhagyó módon tette, mert ritkán ült a hűs múzeumi szobában, hogy a tárgyak életéről elmélkedjen: örökké fiatalok társaságában mozgott. Ez volt a Guzsalyas-kör.- Hogyan emlékszik vissza erre az időre?- Életem legprosperálóbb, legboldogabb korszaka. Harminc és 40 éves kor között hihetetlenül sok erő van az emberben és lehetőségem volt arra, hogy felhasználjam. Aki velünk volt a magyarlukafai néprajzi táborokban, az máig is őrzi magában annak az emlékét. Hatása beépült az, életébe.- Ha ennyire jók voltak ezek az évek, ha a főnökei nem akadályozták, hogy egyéni elképzelése szerint használja fel energiáit és munkaidejét, miért ment el?-Akkor mentem el, amikor már nem voltam biztos abban, hogy tovább folytathatom ezt a munkastílust, és hívtak a budapesti Iparművészeti Főiskolára tanítani.- Mivel a néprajzot korábban is fiatalok között „ gyakorolta ”, itt sejteni lehet valami pedagógiai érdeklődést.- Én az egyetem előtt elvégeztem a tanítóképzőt. Jelenlegi munkásságom alapproblémája is az, miként lehet a hagyományt a mindennapi életbe átmenteni egy pedagógiai gyakorlaton keresztül. Elkészült és még kéziratban van egy munkám, amelyet tanároknak, tanítóknak szántam segítségül, hogy azt építsék be munkájukba a néprajzi ismereteket.-A közelmúltban számos reformiskola jelent meg. A gyarapodó művészeti iskolák pedig az egyes művészeti ágak a zene, a vizualitás vagy a színház felőlszeretnék áthatni az oktatást.- A reformiskolák - bármilyen szimpatikusak is - másfajta kulturális alapra éppülnek, de például az, amit Kodály Zoltán ajánlott fel módszerében - nagyon közel áll annak a munkacsoportnak az elképzeléseihez, amelyben én is dolgozom és amely a néprajzoktatás kerettantervét kívánja létrehozni. A néprajzos iskola azt a szerves kultúrát szeretné az oktatás és nevelés alapjául használni, amely nem más, mint a sok- nemzetiségű Kárpátmedence gazdasága.- Még a pécsi időkben jelent meg a Mindennapi hagyományok című könyve. Úgy tudom, hogy ez másodszor is kiadásra került. A második, bővített kiadást tankönyvként is alkalmazzák. Ismerek valakit, aki mese helyett, folytatásban olvasta ezt a könyvet a kisfiának. Ma mégis az a jellemző, hogy gyerekeink a TV és a video előtt nőnek fel és már apró korban hozzányúlnak a számítógéphez. Tarján Gábornak, aki néprajzos szemléletű iskoláról álmodik, idegenek a mai kor varázsdobozai?-Nem, dehogy. A főiskolán is nagyon előtérben van ez a téma, csakhogy az ismeretek megszerzését nem ezekkel az eszközökkel kell elkezdeni, és nem szabad csak ezekre hagyatkozni, mert még gyökérte- lenebb lesz az új nemzedék, mint a mai.- A népi hagyomány bevonását az oktatásba ki fogja megszervezni?-Ez bizony nehéz feladat. Szakemberkérdés, pénzkérdés meg politikai kérdés. Nem tudni, hogy a hatalomra kerülő párt, pártok fontosnak tartják-e ezt a témát. Én mindenesetre az elméleti kérdések feldolgozását örömmel végzem.- Lehetséges, hogy az a Tarján Gábor, aki valaha néprajzi táborokat szervezett, most csak elméleti kérdésekkel foglalkozik, és azt katedráról adja elő?- Annak a régebbi úrnak is van folytatása. Sellyén szervezünk Szatyor Győzővel egy művésztelepet főiskolásoknak, képzőművészeknek, iparművészeknek, kézműveseknek, amatőröknek, a helyi önkormányzat támogatásával. A múzeum udvarán készülnének a műhelyek, kiállításokra a múzeum galériájában van lehetőség, a szállás pedig a kastélyban lenne.-És miként illik a képbe, hogy Pécsett lakik és Budapesten tanít?- A Pécsi Művészeti Gimnáziumban is tanítok. Pesten nagyon jó dplgozni, de lakni már kevésbé. És Péccsel is vannak titkos terveim. Péter Anna Minden művészetszerető ember számára örömhír volt, amikor gyakorlatilag eldőlt, hogy nem fenyegeti a megszűnés veszélye a Siklósi Alkotótelepeket. A ferences renddel folytatott hosszú tárgyalások után mára tisztázódtak a vitás kérdések, a műhely marad, a rend pedig állami kárpótlásban részesül. Az alkotótelepek igazgatója, Komor István elmondta, hogy abban az elszántságban, mellyel a megyei közgyűlés apparátusa közeledett az alkotótelepek ügyéhez, ígéretet is lát, hiszen a döntés az itt dolgozók számára azt jelenti, hogy a közgyűlés hosszú távra is a tulajdonának tekinti őket.- Az, hogy a Siklósi Alkotótelepek a megyei közgyűlés telekkönyvi tulajdonába kerül, nekünk azt is jelenti, hogy ebben a funkcióban akarnak minket megtartani, és hogy támogatást is kapunk majd. Ez el is kel, hiszen ma az intézmény költségvetése 16 millió forint, ebből a Művészeti Alap jogutódjaitól 4 és félmilliót kapnak, maguk úgy 2 milliós bevételt tudnak produkálni, a többit azonban a megyei közgyűlés állja. Jelenleg 34 alkalmazottja van az intézménynek a három helyen, Siklóson, Villányban és Sikondán. Az igazgató örömmel újságolta azt is, hogy most is nyüzsög a ház, zajlik az élet a műhelyekben, a mesteriskolások dolgoznak. Már május 30-án japán művészek érkeznek, június 4-én pedig Izraelből várnak alkotókat. Jönnek dánok, osztrákok, németek is, úgyhogy egy percig nem áll majd üresen a ház a nyáron. A siklósi polgármester, Máté János joggal büszke a 25 éve működő, mára világszerte ismert intézményre.- Óriási baklövés lett volna, ha el kellett volna vinni az intézményt Siklósról. Mára már a város kulturális életének hatalMiss Saigon Claude-Michel Schönberg - Alain Boublil: Miss Saigon című világhírű musicaljének augusztusi magyarországi bemutatójára készül a Rock Színház, a Fővárosi Operett Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága. Kerényi Miklós Gábor rendező elmondta: a Pillangókisasszony történetének - a vietnami háború idején játszódó - modern változatában a férfi főszereplő a háborúzó amerikai katona, női főszereplője pedig egy vietnami leány. A történet az egykori dél-vietnami fővárosban kezdődik, mégpedig akkor, amikor az amerikaiak kivonulnak a településről. A mű hazai színpadra állítása rendkívüli követelményeket ró az előadás minden résztvevőjére, hiszen a darab szerzői csak igazán magas színvonalú művészi munkához adták jóváhagyásukat - hangsúlyozta Kerényi. Erre példaként említette meg a rendező, hogy a szereplők kiválasztásakor nyolcvan ismert és kevésbé ismert énekest hallgattak meg, míg végül is Bíró Eszter 16 éves diáklány személyében találták meg Miss Saigont. A magyarországi bemutatót augusztus 12-én tartják a szegedi Dóm téren, majd ezt követően még hét alkalommal játsz- szák a Tisza-parti városban. A fővárosi premier szeptember 2-án lesz az Operett Színházban. A szerződés értelmében Nagymező utcában az ősszel ötvenszer kerül színre, illetőleg az évad végén is ugyanennyiszer adják elő a zenés játékot. A darabot hármas szereposztásban tűzik műsorra, mert az operai igényességű muzsika fokozottan igénybe veszi az énekeseket. más darabja lett. Utánozhatatlan környezetben, már az otthon légkörében dolgozik itt a csapat. A város és az alkotótelep rangot, nevet adott egymásnak. A polgármester azért is boldog, mert azzal, hogy az intézmény tovább működhet, nem váltak munkanélkülivé az ott dolgozó siklósi polgárok. A megyei közgyűlés kulturális referense, Bertha Vazul mindehhez hozzátette:- Csak elismeréssel lehet szólni arról az együttműködési készségről, amelyet az egyház tanúsított a tárgyalások során. Az alkotóháznak a hazai és a nemzetközi művészeti életben betöltött szerepét méltányolták, és maximális konszenzuskészséget mutattak a különböző mgoldási módozatok kidolgozásában. A ferences rend és a közgyűlés közötti megállapodás Leépítések, „karcsúsítások”, új zeneigazgató az operatársulatban; kevesebb előadás, és egyáltalán - szállingózó „hírek” nyomán - : megmarad-e a pécsi operatagozat? E kérdések - részben okkal - nyugtalanították a közönséget a februári szerződtetések után. A hírek egy része igaz. Ám a szóbeszédnek az a része, miszerint megszüntetnék vagy korlátoznák a pécsi opera működését - semmiképp nem igaz. Miről van szó? Érthető gazdaságossági szempontokból bizonyos szerkezeti változásokat hajtottak végre. Anélkül azonban, hogy ezek - a döntéshozók szándékai szerint - a produkcók színvonalának, megjelenítésének rovására mennének. Sőt - s ez már a tudósító előérzete -: olyan intézkedések készülődnek, amelyeknek, siker esetén egyedül a közönség a nyertese. Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója - bár a színház költségvetése ugyanannyi, mint tavaly -, értelmében lemondanak tulajdoni igényükről, és elfogadják az állam anyagi kárpótlását. Az egyházak és a minisztériumok képviselőiből álló illetékes egyeztető bizottság értékelte ezt a szándékot, és a megállapodás elfogadásával egyidejűleg kezdeményezte a ferences rend anyagi kártalanítását. És hogy mit jelent a Siklósi alkotótelepek a megye számára? A referens szerint:- Egy megyei önkormányzatnak érdeke, hogy kialakítson egy kedvező, valós megyeképet. Ehhez meg kell találni a megfelelő attribútumokat. A Siklósi alkotótelepek és a hozzá kapcsolódó művészi világ, a magyar művésztársadalom níar- káns köre hozzátartozik ehhez a térséghez. Ennek a vidéknek az értékeit jelenítik meg szerte a világban, az ide érkező alkotók bizakodó. Elmondta: a konstrukcióban lényeges változás nincs. Az opera rendkívül drága műfaj, így sok minden a régi módon ma már nem megy. Ezért utaztak például a Don Pasquale díszletei Pécsről Debrecenbe; a Traviatát pedig - a helyszínekhez hozzáigazítva - Miskolccal közös díszletekkel (s részben jelmezekkel) mutatták be az idén. A vidéki opera- társulatok egymás kisegítésére vannak utalva. Jórészt gazdaságossági szempontokból elküldték 9 kórustagot (egy részük már nyugdíjas”, létszámuk jelenleg 25. A nagyobb kórust igénylő produkciókhoz kisegítő kóristákat szerződtetnek. (Ami több évszázados gyakorlat, világszerte). Az állandó operaénekesek számát 6 státuszban maximálták.-Általában az operaelőadások száma is kötött, évadonként 40-45, mivel többre egyszerűen nincs közönségigény. És félvagy negyedházakkal nem érdemes ennyire drága műfajt közönség elé vinni -, nyilatkozta pedig ide hozzák a gondolataikat, itt hagyják a munkáikat, növelve ezzel a megye kulturális kincseinek számát. Fontos az ide kötődő stabil művészkör mellett az alkotótelepek munkájában megjelenő új minőség is, melynek olyan jelei voltak az elmúlt években, mint az osztrák-magyar-szlovák határon fölállított közös szobor- project, vagy a múlt rendszer szimbólumainak cseréjére irányuló szimpozion megrendezése. A referens szerint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ez a műhely mindig is lehetőséget adott a hazai és külföldi művészek közti szabad gondolatok cserélődésére, akkor, amikor „vigyázó szemek” nélkül még nehéz volt a tapasztalatot, tudást és szellemet korlátok nélkül kifejezni. H. I. Gy. az ügyvezető igazgató. S nem vitás, ebben kétségtelenül igaza van. Azonban változatlanul kevésnek érezvén az operaelőadások számát, próbaképp utánaszámoltunk. A plakátok havi műsorrendje szerint 1992-93-ban 29, az idei évadban 32 operaelőadást tartottak Pécsett. S ennél azért (még a vidéki vendégjátékokat is ide számítva), valamivel több operát is elbírna ez a város. Blázy Lajos, a színház mb. zeneigazgatója a jövő évad konkrét terveiről beszélt:- Az operaelőadások, előreláthatólag novemberben, a Parasztbecsület - Bajazzok premierjével kezdődnek. Eddigi öt állandó operaénekesünk Győrfi László, Haramza László, Kuncz László, Dér Krisztina és Váradi Julia mellé egy tehetséges fiatal baritonistát szerződtettünk: Massányi Viktort. Vendégénekesként hallhatjuk majd Bandi Jánost, Albert Miklóst és Rozsos Istvánt; Santuzza szerepében pedig az Operaház nemrég végzett fiatal szopránját: Somogyi Esztert. A régiek közül Egri Sándor Alfio szerepében lép fel, és nagyon szeretnénk megnyerni Kelen Pétert is. Kuncz László jól ismert baritonistánk régen vágyott szerepálma valósulhat meg a Bajazzok Tonio szerepében.- Ä zenei évad októberben a Sybill-el kezdődik. A Nagyherceg szerepét vendégként Horváth Bálint énekli; a primadonnaszerepben pedig Bukszár Márta és Lesznyák Katalin mellett, szerződésük szerint, Váradi Julia és Dér Krisztina is feladatot kap. W. E. Az idei szezonban sikerrel mutatták be a Traviatát Fotó: Läufer Bocz Beáta rajza Tarján Gábor könyvéhez Kikkel mit láthatunk? Megmarad a pécsi opera t k v i i
