Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-22 / 140. szám

Los Angelesben mindig mozog a föld Ágnes a rettegés városában- Félve hallgattam a január 17-i híradásokat a földrengés sújtotta Los Angelesből, Gá­bor bátyám egy hónapos meg­hívására másnap kellett oda­repülnöm. Na, ennek is lőttek, gondoltam, de Ferihegyről in­dulva estére már fogadott a gyorsan helyreállított Los An- geles-i repülőtér. Összedőlt házak, kettétört autópálya, fé­lelem, sátrakban lakó emberek látványa fogadott, meg-meg- remegett, morajlott a föld - meséli a nemrég hazatért ti­zennyolc éves pécsi Zoltány Ágnes, a Kalamáris Étterem felszolgálója. Életében először élt át föld­rengést. Mosolyogva meséli, néha egy picit félt, amikor mozgásba lendült a csillár, in­gott a faház, kerge táncba kezdett a bútorzat. Ilyenkor bátyja tanácsát megfogadva az ajtóba állt, mert faházban ott a legbiztonságosabb. Vendég­sége több mint három hónapja alatt volt ideje megszokni a különböző erősségű utórezgé­seket. Félni mégis megtanult. Los Angeles a rettegés vá­rosa, mondta a bátyja, aki elő­ször az éjszakai sétáról be­szélte le, aztán arról is, hogy fényes nappal csak úgy ked­vére csatangoljon. Kétszer mégis voltak kocsival éjszakai városnézésen, de kiszállni se­hol se mertek. A belvárosban együtt pompa és nyomor, kosz, hemzsegnek az utcán élő és alvó, kis motyójukat lopott áruházi bevásárlókocsiban maguk előtt toló bam-ok, a hontalanok. Nem volt nap, hogy a tévé ne számolt volna be brutális gyilkosság(ok)ról, egyszer a tőlük néhány percre lévő benzinkútnál lőttek le két mexikóit. Diszkó? Úgy se engedték volna be, hol van ő még a 21. évétől. Szórakozásnak meg­tette a világsztárok házainak, betonba örökített kéz- és láb­nyomának megcsodálása, pla­kátmosolyuk, a fürdés az óce­ánban, a kirándulások.- Azért más, jobb itthon. A bátyám is elvágyik már Los Angelesből. B. M. L. Sokáig másról sem írtak az újságok, csak a nagy földrengésről Anna néni hagyatéka Régóta tudták a hozzátar­tozók és a nagymánvokiak, hogy Náncsi néni (Wusching Józsefné, Bayer Anna) halá­los beteg. Náncsi néni most örökre lehunyta a szemét. Régóta nem engedte a gyil­kos kór, hogy a német nem­zetiségi együttessel utazzon, izguljon a színpadon lévő­kért. Mindig a háttérben maradt, ha mégoly fontos is volt, amit tett: a kezdetek kezdetén ő varrta az együttes számára a ruhákat, a lako­dalmashoz ő sütötte a kugló­fot Bayer Anna lánykorában még az eredeti német népvi­seletet hordta. Sokat tett azért, hogy unokái korosztá­lya is megismerje az ősi for­mákat, dallamokat, színeket ízeket Nagymányokon (és nem csak ott) sokan tisztelet­tel emlékeznek rá. Vadászati Oscar-díjat kapott a Dél-Somogyi Kombinát a Évente 3500 nagyvadat lőnek ki A vendégek legtöbbje előre jelzi, milyen vadat szeretne elejteni Az elmúlt tíz éves időszak­ban végzett kiemelkedő nagy- vadgazdálkodásért vehették át a minap a Dél-Somogyi Mező- gazdasági Kombinát képviselői az Edmond Blanc díjat, amely tulajdonképpen a vadászati Os- car-díjnak felel meg. Ivusza Tamás, a kombinát vezérigazgatója elmondta, a dí­jat a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács - CIC *- adta ki, amelynek világviszony­latban 73 ország a tagja, az 1937-es alapító közgyűlésen már Magyarország is részt vett. Összesen 10 szekcióban tevé­kenykedik a szervezet, többek között az egyik a nagyvadgaz­dálkodás - ide tartozik a szar­vas, a dám, a vaddisznó, őz és természetesen az afrikai nagy­vadak is -, van vadászkutya szekció, vonuló madarak, il­letve trófeabírálati szekció. Évente szerveznek közgyűlése­ket minden munkacsoportban, idén a trófeabírálati szekció ülé­sezett Magyarországon.-Több gím- és dámszarvas trófeát neveztek az üléssel egy­bekötött versenyre, a helyezé­seket a bizottság nyilvántartá­sában szereplő korábbi adatok figyelembe vételével alakították ki. A Dél-Somogyi Mezőgazda- sági Kombinát évek óta olyan trófeákat nevez a versenyre, amelyek egyedülállóak a vi­lágon. Ezért is vetődött fel, hogy a bizottság részletesen megvizsgálja a kombinát Lá- bodi Vadgazdaságának műkö­dését, az állomány selejtezését, becslését, gondozását. A bizott­ság javasolta az elnökségnek az elismerés megszavazását, ame­lyet a kongresszus hagyott jóvá. Évente mintegy 3500 nagy­vadat lőnek ki a vadgazdaság­ban, ezek 98 százalékát külföldi vadászok ejtik el, akik előtte ki­fizették a kilövési díjat, ami el­érheti az 1,5-2 millió forintot is. A vendégek több mint fele, már egy évre előre lefoglalja a szál­lást, illetve megmondja, hogy milyen állatot szeretne kilőni.- A vadászok általában, fele­ségükkel, gyerekeikkel érkez­nek, nekik szeretnénk külön­böző programokat szervezni, amíg a férjek vadásznak, többek között lehetőség kínálkozik lo­vaglásra, teniszre, úszásra és ki­rándulásra is. Szeretnénk, ha ezekre a programokra - a vadá­szati idényen kívül - magyar vendégek is jönnének. H. Zs. Kétszáz munkahely a Dél-Dunántúlon Nyári lehetőségek diákoknak Nem újkeletű dolog, hogy nyáron nagyon sok diák vállal idényjellegű munkát akár szülői parancsszóra, akár zsebpénzki­egészítés céljából. Pécsen jelenleg három szerve­zet kínál munkát diákoknak, igaz nem csak a nyári hónapokra. A Szamóca Iskolaszövetkezet in­kább az egyetemi-főiskolai tanu­lókat részesíti előnyben, ennek megfelelő a kínálatuk is. Úgy­mond „fehérgalléros” munkakö­röket ajánlanak, kérdőíves lekér­dezést, termékek, cégek marke­tingmunkájában való részvételt, élelmiszerek, italok vásárlói kós­toltatását. Ennek megfelelően nagy kommunikációs készséggel rendelkező, megnyerő külsejű fiatalokat várnak dolgozni. 6-8 órás napi elfoglaltságot jelentenek ezek a munkák, job­bára szabad időbeosztással. Napi 1200 forint a „minimálbér”, de emellett költségtérítés is van. A Meló-diák sokrétűbb kíná­latában már megjelennek a fizi­kai munkák is, de ők csak 16 év feletti diákokat foglalkoztatnak. A raktári segédmunkától az iro­dai adatrögzítésig sokféle lehető­séget kínálnak. Általában 90-95 forintos órabért fizetnek a köny- nyű fizikai munkáért. Egészna­pos állást ugyanúgy ajánlanak, mint félnaposat, s országos háló­zatuk révén szinte minden tele­pülésen tudnak kínálni munkát. Több mint 600 tagjuk van, de a beszélgetés időpontjában 15 betöltetlen álláslehetőségük volt, s folyamatosan kötik az újabb szerződéseket. Néhány hete alakult a Fürge Diák Iskolaszövetkezet, s abban különbözik a másik két vállalko­zástól, hogy ők már 14 éves kor­tól foglalkoztatnak diákokat. Nyári munkalehetőségeik között szerepelnek strandokon vég­zendő munkák, de balatonparti parkolójegyszedést is ajánlanak. Pillanatnyilag öt dunántúli me­gyében kínálnak munkát tagja­iknak, illetve az érdeklődő diá­koknak. 80-100 forintos órabérre szá­míthatnak, akik a Fürge Diáknál vállalnak munkát. Ajánlanak még könnyű fizikai munkát is, címkeragasztást, csomagolói munkát, stb. Összesen majd kétszáz mun­kalehetőséget kínál diákok szá­mára a három szervezet a dél-dunántúli régióban. Arra te­hát nem lehet panasz, hogy nincs munka, most már minden tanu­lónak csak a neki megfelelőt kell megtalálnia. Móczán Zoltán Bajai telefonfejlesztés Négy évvel ezelőtt érkezett fordulópontjához a bajai tele­fonhelyzet, mert 1989-90-ben a MATÁV a városi önkor­mányzat jelentős támogatásá­val - több 10 millió forint - át­adott 4000 új telefont. Ezzel párhuzamosan elkészítették a központ épületét, amelyben a jövőbeni fejlesztésekhez szük­séges új berendezések is elfér­nek, kialakították a gerincveze­tékek jelentős részét is. Éber András polgármester elmondta, több elmarasztalást kapott illetve kap ma is az ön- kormányzat, hogy nem támo­gatják megfelelően a városban működő vállalkozásokat, nos ez a jelentős összeg részben ezt a célt is szolgálta. A négy évvel ezelőtt kialakított hálózatrend­szert felhasználva idén további 2900 új távbeszélő állomást he­lyez üzembe a MATÁV a vá­rosban, beszerelnek egy új 6000-es kapacitású központot, amely a környező településeket is ellátja.- A ’90-ben végrehajtott fej­lesztést követően elfogadható telefonhelyzet alakult ki a vá­rosban, ezért nem indult senki a meghirdetett koncessziós pá­lyázaton. A környék önkor­mányzatai összefogtak a pénz­ügyi és szakmai befektetőkkel, pályáztak, azonban a szakmai befektető visszalépése miatt az ajánlat visszavonására kény­szerültünk. Időközben a MA­TÁV is elkészítette a pályáza­tot, amivel egyedül maradt, ez­zel elnyerve a megvalósítás jo­gát. Az ütemezés alapján egy éven belül 15,5 százalékos fej­lesztést hajtanak végre a vá­rosban. Július elején alakul meg a kivitelezőkből, befekte­tőkből álló közös cég, amely elvégzi a munkát. H. Zs. Vendéglátóhelyeken, alkalmi árusoknál szívesen alkalmaz­nak nyáron diákokat Fotó: Szundi György Kiüti ismét fogadhat külföldi gépeket A nyitás az egész térség érdeke (Folytatás az 1. oldalról.) A balatonkiliti polgári repü­lőtér 1989-ben nyílt meg, a nemzetközi forgalom előtt, Fe­rihegy után elsőként. Fekvése idegenforgalmi szempontból igen kedvező. Öt kilométerre fekszik a Balaton partjától, és az autópálya három kilométerre fut el. Tavaly 547 nemzetközi járatot fogadtak. Siófok szállo­dái is már hozzászoktak. „Repü­lőtér van!”, hirdetik. A reptéren úgy tudják, tavaly ősszel nevezte meg a Belügy­minisztérium, hogy melyik re­pülőtereket tartja alkalmasnak nemzetközi forgalom lebonyolí­tására. Ezek között Balatonkiliti nem szerepelt, de hogy milyen szempontok alapján döntöttek így, nem ismerik. Pedig, a repü­lőtéren dolgozók szerint, ennél jobban felszerelt polgári repülő­tér Magyarországon még nincs, természetesen Ferihegyet le­számítva. (Talán az sem fordul elő többet, hogy két napon át nem lehet telefonálni nekik, mint ahogy ez ezen a héten tör­tént. Egy fűnyíró vágta el a ve­zetékeket.) A reptéren a megszigorított követelmények jogosultságát nem kérdőjelezik meg, csak a rövid határidőt sérelmezték. A hatóságoknak szerintük időt kellett volna adniuk a felkészü­lésre és meg kellett volna kér­dezniük a régió polgármestereit is, mennyiben érintené őket a repülőtér bezárása. Szerencsére győzött a józan ész. Megkapták a szükséges en­gedélyt, és ők is vállalták, hogy eleget tesznek a biztonsági kí­vánalmaknak. Ezzel nemcsak a vállalat jár jól, hanem maga az állam is. Több turista érkezik. A legnagyobb nyertes azon­ban „Balaton fővárosa”, Siófok és térsége. Akik saját repülővel utaznak valószínű, hogy sok pénzt hagynak itt. Az európai szintű reptér megnyitásával pe­dig a külföldi is láthatja, a Bal­kán nem Magyarországon kez­dődik. Újvári G. Tegnaptól ismét nemzetközi lett a Balatonkiliti reptér Főzzünk változatosan! Tavaszi malacragu. Hoz­závalók: 80 deka nem zsíros malachús, 50 deka apró újbur­gonya, 30 deka zsenge sze­mesborsó, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 zöld­paprika, 2 evőkanál fehérbor, só, bors, pirospaprika, egy csokor metélőhagyma (snid- ling). A malachús zsíros ré­szeit lefejtjük, kockára vágjuk, és az apróra metélt hagymával, 1 karikára vágott csípős zöld­paprikával együtt sütjük. Az ugyancsak föikockázott szin- húst átforgatjuk a hagymás alapban, borssal, sóval, piros- paprikával, zúzott fokhagy­mával ízesítjük, 2 evőkanál fehérbort és 1 deci vizet ön­tünk alá. Többször megke­verve pároljuk. Ha szükséges, többször is pótoljuk a vizet. Időközben az újburgonyát sós vízben félig megfőzzük és meghámozzuk. A félbe vágott krumplit, valamint a zöldbor­sót a raguhoz kevetjük és ösz- szepároljuk. Tálaláskor meg­hintjük apróra vágott metélő­hagymával. Viszonylag olcsón készíthe­tünk tojásételeket. A rántotta helyett mutatós és finom om­lettet kínálhatunk a családnak. Az alap omletthez kell 6 tojás, 2 evőkanál tej, 1 evőkanál ré­tesliszt, só. A hozzávalókat simára keverjük és három részre osztjuk. Két adagba 1-1 kanál paradicsompürét vagy ketchupöt keverünk. A masz- szából kevés vajon vagy ola­jon kerek omlett-lapot sütünk. Alulra kerül egy paradicso­mos, fölé a sárga, tetejére is­mét a piros omlett. Mielőtt az omletteket egymásra helyez­zük, megszóljuk reszelt trap­pistával. A tetejére is sajt ke­rül. Úgy szeleteljük, mint a tortát. W. M. 1994. MÁJUS 22, VASÁRNAP Új VDN 5 V * t

Next

/
Thumbnails
Contents