Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-19 / 137. szám

10 aj Dunántúli napló 1994. május 19., csütörtök Vállalkozások - Üzlet Út az olasz és nyugati piacokra NGKM-pályázatok vállalkozóknak Elgondolkodtató, hogy a magyar-olasz export-import mérleg napjainkban bár egyensúlyban van (800 millió dolláros forgalomértéken), mégis joggal vátjuk vissza azt az egy-két évvel ezelőtti álla­potot, amikor a serpenyő erő­sen a kiviteli oldal felé billent. Más kérdés, hogy a pillanatnyi eredménnyel az olaszok mind a befektetések terén, mind áru­forgalom szempontjából a 3-4. helyen állnak a külföldiek kö­zül a magyarországi tőkebeho­zatali listán, ugyanakkor ha­zánk szerepe Itália összesített importadatait illetően nem egészen 1 százalék - mondta a napokban a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara pécsi szék­helyén Spányik Péter, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumának olaszor­szági referense. Egy-két éve még 1,3 milli­árd USD értékben szállítottunk árut a csizma alakú országba, így hát látható, hogy lenne itt piac, megfelelő árú és minő­ségű termékeknek, mégis első­sorban az évtizedes nagyválla­lati együttműködések kereté­ben jut ki a magyar áru az olasz piacra. Éppen a kis és középvállalkozói kapcsolatok kialakításában nagy az elma­radásunk, pedig az olaszok tar­tományi befektetési intézmé­nyekéi segítik ezt a szférát, s számos kedvezmény várja a magyar társaságokat is. Az együttműködések gyarapodása mellett szól az is, hogy igen jó biztosítékot nyújtanak az üz­letkötésekhez az országok közti kétoldalú garanciák, így a beruházásvédelmi megálla­podás, valamint a a kettős adózás kizárása. Olaszországgal nincs köz­vetlen kereskedelmi megálla­podásunk, a kivihető terméke­ket s a hazai engedélyekhez kötött listát a magáncégek a hazai külkereskedelmi jogsza­bályból (112/90. számú Kor­mányrendeletből, melynek ki­egészítője a 22/93. Miniszteri rendelet) tudhatják meg. Ugyanakkor a Közös Piac ol­daláról a kereskedelmet alap­vetően a társulási megállapo­dás határozza meg. Ennek ér­telmében mennyiségi korláto­zás- és vámmentesen 2001-től zajlik majd az áruforgalom (kivétel a mezőgazdasági ter­mékek egy része). Addig át­meneti szabályozás van ér­vényben, minden esetben a magyar félre nézve kedvezőbb feltételekkel. Ezt érdemes be­kalkulálni a az olasz, vagy más nyugat-európai importőrrel történő szerződéskötéskor, mert az a tapasztalat, hogy a tájékozatlan magyar vállal­kozó ezeket az árcsökkentő kedvezményeket nem veszi fi­gyelembe, s az ebből származó haszon a külföldi partner számlájára kerül. Az NGKM sem tétlenkedik. A magyar exportőrök segíté­sére hozták létre a Kereskede­lem-fejlesztési Alapot, mely pillanatnyilag 2 milliárd forin­tos összeggel gazdálkodik. Ebből az Alapból a vállalko­zók egy viszonylag egyszerű kérdőív kitöltése segítségével 50 százalék erejéig vissza nem térítendő támogatást kérhet­nek, s további 25 százalékra pedig kamatmentes kölcsönt kaphatnak. Amire kérhető: pi­actanulmányokra, kiállításo­kon való részvételre - mindkét tétel külföldi megjelenésre vo­natkozik -, a bemutatott min­tadarab legyártására, prospek­tusok készítésére (idegeny- nyelvű része is legyen), áru bevezetéséhez szükséges mi­nőségtanúsítás elkészítésére, külföldön létesítendő magyar érdekeltségű vállalkozás létre­hozására, az alaptőke kivéte­lével. Az NGKM a Római és Mi­lánói Kereskedelmi Kirendelt­sége kezdeményezésére külön pályázatot hirdet a szeptem­ber-október táján sorra kerülő „Magyar Áruházi Hetek” ren­dezvényére. A két olasz nagy­városban egymást követik majd az események, ahol ma­gyar részről üveg és porcelán dísztárgyak, étkészletek, zo­máncedények, női konfek­ció-divatáru, bőrdíszmű és iparművészeti tárgyak, vala­mint élelmiszerek: tájjellegű borok, rövidital specialitások mélyhűtött zöldség-gyümölcs, nyúl, baromfi, libamáj bacon és libamájkonzervek, télisza­lámi piacra jutását segítik (a kirendeltségek várják az ér­deklődőket, címük a gazdasági kamarától kérhető el). Emellett az NGKM támogat olasz rendezvényeken való részvételeket is, így nyár vé­gén építő-, gép-, fa-, textil-, élelmiszeripari konferenciára juthatnak el vállalkozóink Ge­novába és Bolzanoba, októ­berben Magyar Nap lesz Mo­denában, de Forliban, Trevi- soban tartandó konferenciákra, befektetési szimpóziumokra is lehet jelentkezni. Emellett „A” és „B” kategóriás kiállítások váiják a magyar résztvevőket szeptembertől novemberig Ba­riban, Milánóban és Torinó­ban, a divattextiltől a szer­számgépeken át az informati­kai bemutatókig. KÖNYVELÉS KÖNYVVIZSGÁLAT KÖNYVELÉS * O' ÍÜ AT e V AUDIT ui i se ■< o (/) o * (/) III ■■I III o Könyvvizsgáló iroda Tapasztalt munkatársai az alábbi szolgáltatásokkal állnak az Önök rendelkezésére: • folyamatos és eseti könyv- vizsgálói tevékenység- vagyonmérleg készítés- vagyonmérleg hitelesítés- mérleg - auditálás -könyvelések felülvizsgálata, önrevízió készítés- hitelpályázatok elkészítése- cégalapítás- társaságok részére könyvelés- adó és pénzügyi tanácsadás Telefon: Munkaidőben: 313-055/3518 Munkaidő után: 317-084 490-456 í m P“ m w * O' N </> O >• * O' M KÖNYVELÉS KÖNYVVIZSGÁLAT KÖNYVELÉS A fogyasztók figyelmébe Amit a minőségi kifogások intézéséről tudni kell A korábban megjelent írása­inkban tájékoztatást adtunk egyes árucsoportok vásárlásá­nál, szolgáltatások igénybevéte­lénél szükséges tudnivalókról. Most a vásárolt áruk minőségé­vel kapcsolatos kifogások inté­zésére vonatkozó legfontosabb szabályokat ismertetjük. A vásárló alapvető joga, hogy pénzéért rendeltetésszerű használatra alkalmas, hibátlan terméket kapjon, olyan termé­ket, amely az eladáskor megfe­lel az előírt törvényes követel­ményeknek (szabvány, hatósági előírás ... stb.). A termék ezen tulajdonságainak meglétéért, hibátlanságáért a kereskedelmi egység felelősséggel tartozik, ezt szavatosságnak nevezzük. Ha az eladott áru nem felel meg az előírt követelmények­nek, a tanúsított tulajdonságok­nak, vagyis hibás a teljesítés a vásárló minőségi kifogást je­lenthet be, szavatossági jogait érvényesítheti és kérheti: - az áru kijavítását vagy megfelelő árleszállítását, továbbá - a hibás áru kicserélését, - a hibás áru visszaszolgáltatása mellett a vé­telár visszatérítését. A vásárlót ez a jog csak abban az esetben illeti meg, ha a hiba az átadás­kor, vásárláskor fennállt. Hat hónapos időtartam A minőségi kifogást, szava­tossági igényt a szavatossági időn belül lehet érvényesíteni, ami az általános szabály szerint a vásárlástól számított hat hó­nap. (Természetesen a tartós használatra rendelt egyes ter­mékek ún. Jótállási ideje” en­nél több). A kifogást a vásárló abban az üzletben terjesztheti elő, amelyben az árut vásárolta. Ha az üzlet az áru eladásakor fi­zetési jegyzéket adott ki, úgy kérheti annak felmutatását, ki­véve, ha a vásárlás helye és ideje más módon is megállapít­ható (ezt azonban a vásárlónak kell bizonyítani). A hibás árú kijavítását a hiba bejelentésétől számítva nyolc napon belül el kell végezni (jót­állással értékesített cikkeknél ennél hosszabb ez az időtar­tam). Ha a hiba jellegével, a ja­vítás módjával vagy egyéb lé­nyeges kérdésben vita merül fel, úgy a kijelölt minőségvizs­gáló szerv szakvéleményét ki kell kérni. Tekintettel arra, hogy a szavatossági igény érvényesí­tésének eltérőek a szabályai a ruházati cikkeknél, az élelmi­szereknél, valamint a jótállással értékesített termékeknél, így a témával kapcsolatos tájékozta­tásunk is e három témakörre ta­gozódik. A lábbelik minőségvédelme Először a ruházati termékek minőségi kifogásának intézését ismertetjük. A legtöbb lakos­sági észrevétel, panasz, a ruhá­zati áruk közül a lábbelikkel kapcsolatban fordul elő, ezért az erre irányuló minőségi kifo­gás intézését ismertetjük részle­tesebben, példaszerűen. Kezdjük azzal, hogy az álta­lunk hibátlannak talált utcai lábbelit megvásároljuk. Az üz­letben a vásárlást igazoló blok­kot is megkaptuk. Rendeltetés szerű használat során három hónap múlva tapasztaljuk, hogy a cipő talpa levált, a ragasztás elengedett. Ezután (mivel hat hónapon belül vagyunk a vásár­lás idejéhez viszonyítva), a hiba észlelését követően haladékta­lanul bejelentjük minőségi ki­fogásunkat az üzlet vezetőjénél a vásárlási blokkal együtt. A ki­fogásunkat az üzlet köteles gondosan megvizsgálni és an­nak eredményéről bennünket tá­jékoztatni. Az esetben, ha a kifogást az üzlet elfogadta, vagyis megál­lapította, hogy a hibát például a ragasztó nem megfelelő minő­sége okozta, ha a hiba javítható, választásunk szerint azt vagy nyolc napon belül megjavítják, vagy esetleg ha a hibával ará­nyos mértékű árleszállítást ké­rünk, amelyet megállapodás alapján rendezhet az üzlet. A javítási kérelem lehetősége Amennyiben a javítást kértük és azt nyolc napon belül nem végezték el, úgy kérhetjük az áru kicserélését, vagy a vételár visszafizetését. Lehetőség van arra is, hogy esetleg sajátma­gunk kijavítsuk a cipőt, vagy ki­javíttassuk, akkor a javítás költ­ségét igényelhetjük. (Ezt azon­ban csak akkor tegyük, ha a bolt nem tudta elvállalni a javítást és beleegyezett ebbe a megol­dásba). Abban az esetben, ha a lábbelire bejelentett kifogások alapján a javítást elvégezték ugyan, de az láthatóan hibás, nem köteles a vásárló elfogadni a javított cipőt, hanem annak kicserélését kérheti. Amennyiben a kereskedő vi­tatja a hibát, annak jellegét, a javítás módját, úgy köteles a Kereskedelmi Minőségelle­nőrző Intézet szakvéleményét beszerezni. Az áru kicserélését abban az esetben nem lehet kérni, ha a hiba nyolc napon be­lül értékcsökkenés nélkül és a vásárló érdekeinek sérelme nél­kül ki lett javítva. Az áru értéke akkor nem csökken a javítás következményeként, ha a javí­tás után olyan értékű és hasz­nálható lesz, mint azok a hibát­lan cipők, amelyeket ugyan­annyi ideig rendeltetésszerűen használtak. (Figyelembe kell tehát vennünk azt, hogy a hibát­lan áru is folyamatosan elhasz­nálódik, értéke csökken a hasz­nálat következtében). A vételár visszafizetése Legtöbb esetben a vásárlók azért tesznek észrevételt, mert kérésükre a vételárat nem fizeti vissza a kereskedő. A vételár visszafizetését ab­ban az esetben kérheti a vásárló (az előzőekben említetteken kí­vül), ha a hiba miatt a teljesítés­hez fűződő érdeke megszűnt, a vásárlás a hiba miatt értelmét vesztette, a vásárlónak a hiba miatt már javított állapotban nincs szüksége az árura (pl. es­küvőre vásárolt menyasszonyi cipőről utólag kiderül, hogy a varrása elfeslett, de már idő sem lenne a javításra az esküvőig, természetes, hogy az alkalom elmúlása után nincs szüksége erre a cipőre a vásárlónak). A minőségi kifogást általá­ban hat hónapon belül lehet ér­vényesíteni, van azonban kivé­tel, amikor a vásárló menthető okból nem tudja az igényt érvé­nyesíteni (így különösen, ha a hiba előbb nem volt felismer­hető ez idő alatt, vagy akadá­lyoztatva volt a vásárló a beje­lentés megtételében). Pl. olyan alkalmi cipőt vásárolt, amelyet a vásárlástól számított hat hó­napon belül csak egy-két alka­lommal használt - ez természe­tesen látszik a cipőn is - majd hat hónapon túl derült csak ki, hogy a cipő hibás, mivel a fes­ték anyag kopott, vagy hosz- szabb külföldi tartózkodás miatt nem volt mód a bejelentést megtenni. Ez esetekben a vásár­lástól számított egy éven belül van mód az igény érvényesíté­sére. Tudnunk kell, hogy a szava­tossági idő meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a hiba miatt nem használhatja a vásárló a cipőt, azaz a javítás idejével. Az áru cseréje esetén az újabb cipőre ismét indul a hathavi szavatossági idő. Gyakran előfordul, hogy a KERMI szakvéleményét sérel­mezik a vásárlók az esetben, ha alaptalannak minősítik a kifo­gást. A KERMI szakvéleménye Itt kell felhívnunk a figyel­met arra, hogy a KERMI szak- véleménye a kereskedőre nézve kötelező, míg a vásárló polgári peres eljárásban érvényesítheti jogait a kereskedelemmel szemben (akkor is, ha a szakvé­lemény alaptalannak minősí­tette a kifogását - természetesen ebben az esetben az eljárás so­rán neki kell bizonyítania a mi­nőségi hibát). Azt javasoljuk, hogy vitás esetekben, amikor minőség- vizsgálatra kerül sor a minőségi kifogás bejelentéséről készült jegyzőkönyvben, amelyet az üz­let vesz fel, részletesen jelöljék meg kifogásaikat az áruival kapcsolatban, mert így sok utó­lagos észrevétel elkerülhető. Ha pedig a minőségi kifogá­sukat nem, vagy nem megfele­lően intézték el, úgy panaszaik­kal, bejelentéseikkel fordulja­nak hozzánk személyesen, vagy levélben (7623 Pécs, Rákóczi u. 30. I. em.), illetve telefonon (72-410-604).- A témakört a következő alka­lommal folytatjuk. ­Baranya Megyei F ogyasztó védelmi Felügyelőség Egyre több helyen az üzletek előtt is lehet válogatni a lábbelik kínálatából Fotó: Läufer László Építészeti-díj az A Beton Kft.-nek Az ipari és kereskedelmi ka­marák, a nemzeti és nemzetközi intézetek, tömegkommuniká­ciós eszközök, termékelemzé­sek, közvélemény és piackuta­tások eredményei alapján Spa­nyolország fővárosában, Mad­ridban nemzetközi építészeti díjjal tüntették ki a pécsi szék­helyű A Beton Kft.-t. A magas kitüntetéssel az építészetben és az azt kiszolgáló ágazatban ki­emelkedő teljesítményt elérő cégeket jutalmazzák. Terméke­inek kiváló minőségéért, for­magazdagságáért kapta a vál­lalkozás a kitüntetést, magyar- országi cégnek első alkalommal adományozták ezt az építészeti díjat. OKISZ-NIT együttműködési megállapodás Együttműködési megállapo­dást kötött a Magyar Iparszö­vetség (OKISZ) és a Magánvál­lalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT-Hungary). A megállapodásban a két fél vál­lalja, hogy szakmai segítséget nyújt egymásnak az egyre fon­tosabbá váló érdekvédelmi munkához. Eszerint az OKISZ képviselni fogja a NIT-Hun- garyt a vállalkozói érdekvéde­lem különböző fórumain, meg­nyilvánulásain, a fuvarozók pe­dig a Közúti Konzultatív Ér­dekegyezető Fórumon az eddi­gieknél nagyobb hangsúllyal je­lenítik meg ezentúl az Iparszö­vetség érdekeit is. A két szerve­zet szolgáltatásokat is nyújt egymásnak kedvezményes fel­tételek mellett. Flamand segítség vállalatvezetők felkészítésére A Flamand Keresztény Gyá­rosok és Káderszemélyzet Szö­vetsége és a Flamand Közösség Minisztériuma tanfolyamot hir­det magyar vállalatvezetők számára. A két hetes magyaror­szági kurzus témái között egye­bek mellett az integrált szerke­zetátalakítási modell, a piacku­tatás és a munkatársak motivá­lása szerepel. A három hetes gyakorlati képzésre Flandriában kerül sor. A tanfolyammal kap­csolatos további részletes in­formációkat a Baranya Megyei Vállalkozói Központ (Pécs, Rá­kóczi u. 24-26. Iparosház) ille­tékesei tudnak adni. Ugyancsak a megyei vállal­kozói központnál jelentkezhet­nek azok az üzleti beállítottságú baranyai érdeklődők, akik ame­rikai nyelvtanár segítségével szeretnék elmélyíteni angol nyelvű ismereteiket. Az üzleti célú nyelvtanulás költségeinek egy részét a központ vállalja magára. Új információs szolgáltatás Új elektronikus információs szolgáltatási rendszert mutatott be a DataNet Kft. Az amerikai Sprint Intemartional által mű­ködtetett rendszer az üzleti vi­lág résztvevőinek nyújt infor­mációs szolgáltatást, a gazda­sággal kapcsolatos legkülönbö­zőbb kérdésekről. A Compu- Line az egész világra kiterjedő elektronikus üzenettovábbító, adminisztrációs és adatelérési szolgáltatás. Felhasználói mi­nisztériumok, bankok, kereske­delmi hálózatok, egészségügyi intézmények, vállalatok, sőt magánemberek is lehetnek. A rendszer nyitott más kommuni­kációs csatornák, a nyilvános- és magánhálózatok felé, és lehe­tőség van a hazai és nemzetközi szabványos hálózatokhoz való kapcsolódáshoz is. A DataNet Távközlési Kft. az elmúlt év végén a Rolitron csoport több­ségi részesedésével kifejezetten e szolgáltatás megvalósítására jött létre. A cég az idén mintegy 200 millió forintnyi árbevételt remél. i á 4 i 4

Next

/
Thumbnails
Contents