Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-19 / 137. szám
1994. május 19., csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 7 Reptér-kóstoló „Ki-ki éljen csak sorsa határai közt” - írta Ovidius, de ez a véleménye a Siralmak című művéből való, tehát afféle „savanyú az elérhetetlen szőlőfürt”. Én például szívesen tágítanám most nemcsak Pécs sorsának, de területének határait is egészen Debrecenig. Ott az elmúlt hét szenzációja az volt, hogy a város repülőtere először fogadott charter járatként 180 dán utast szállító nagyobb gépet: egy Boeing 727-est. Könnyű Debrecennek, hiszen megörökölte a volt szovjet katonai repülőteret - mondhatják erre egyesek. Csakhogy azóta ez a város már közel 100 milliót költött a repülőterére! Vajon Pécs mennyit költ, s költ-e ilyen célra egyáltalán ? - ez a kérdés is szerepel a közgyűlés mai ülésén, amikor a tervek szerint újra tárgyalják, hogy a pogányi mezőt nemzetközi közforgalmú repülőtérré fejlesszék-e. Állam bácsi persze nem ad hozzá pénz, de felcsillant az esélye a nemzetközi együttműködésnek és támogatásnak. Ezt pedig bűn lenne kihagyni „rongyos” 30 millió forint miatt, amibe a fejlesztés első üteme kerülne. Különösen, ha ettől a fejlesztéstől eleve azt remélik, hogy Pécs gazdasága is fellendülhet, mivel ellensúlyozható lesz az a közlekedési hátrány, amit az autópálya-építési koncepció mellőzöttjeként szenved. Szép álom. Ám ha az, álmodhattak volna merészebben is. A fejlesztési koncepció első fokozata továbbra is füves pályával és 2-4 személyes könnyű gépek fogadásával számol, de a 3. ütem 1300 méteres burkolt pályája esetére is csak arra gondol, hogy netán akkor már 10-20 személyes gépek is leszállhatnak Pogányban. Ennél azonban repülőtér ismert szűkös méretei is jóval többet kínálnak. Nagyjából maximum másfél kilométer hosszú pálya adott és ezt szélességétől és betonjának vastagságától függően számos olyan turbó- légcsavaros - repülőgéptípus használhatná, amely 40-50 utast képes szállítani. De például az angol BAE(HS) 146-100 két- áramú sugárhajtóműves, 70-90 utasra méretezett gépnek is csak 1140 méter hosszú pálya kell! A másfél kilométer azonban végképp behatárolja a repülőtér méretbeli fejlesztési lehetőségeit és nemzetközi jelentőségét. Például a ma leggyakoribb nagyobb közepes kategóriájú Boeing 737-es típusnak két kilométer hosszú pálya kell. Ha tehát a jövő évezredre is tekintünk és a légiforgalom várható növekedésére a közép-európai térségben, akkor korántsem biztos, hogy csak a bővíthetetlen pogányi mezőben érdemes gondolkodni. Abban viszont igen, hogy igencsak szegények vagyunk a nemzetközi repülőterek számát tekintve is. Ausztriában például 6 városnak van - a Pécsre tervezettnél messze magasabb fokozatú - nemzetközi repülőtere. A döntésnek persze van egy alapvető negatív alternatívája: megmaradni - és lemaradni - a sokat szidott sors határai közt. Csakhogy később nehéz lesz azt bizonygatni, hogy savanyú volt még ez a repülőtér. Dunai Imre Az országban egyedülálló módon történik a jövőben a pécsi önkormányzat vagyonának kezelése. A legutóbbi közgyűlés adta áldását arra az úgynevezett portfolió-szerződésre, amely szerint a következőkben egy szakmai szervezet, a Déldunántúli Regionális Fejlesztési és Pénzügyi Szolgáltató Részvénytársaság kezeli a város vagyonát. Hasonló kezdeményezések ugyan vannak már az országban, de idáig még egyetlen régió vagy város sem jutott el. A részvénytársaság alaptőkéjéből 212,5 millió forint a pécsi ön- kormányzaté, harmincmillió Szekszárd városáé, húszmillió forint pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank tulajdonában van. A példaértékű vállalkozásról az RT. igazgató- tanácsának elnökével, dr. Kéri Istvánnal beszélgettünk.- Az alapkoncepció az, hogy a város vagyonának azt a részét, amit nem jogszabályok, város- rendeletek befolyásolnak, egészen egyszerűen ki kell vinni a piacra. Ezek részvények, üzletrészek, de belekerülhet a körbe a nem lakás céljára szolgáló vagy nem szociális feladatot ellátó ingatlan állomány is. Ezeket tehát egyszerűen ki kell vinni a piacra.- Ebben a pillanatban mindez még holt tőke ...- Olyannyira holt tőke, hogy Pécs osztalék bevétele a múlt évben két-hárommillió forint körül volt egy több, mint kétmilliárd forint névértékű portfolióra vetítve. Pénzügyileg ez gyakorlatilag a nullával egyenlő.-Miképpen képzelik el az ön- kormányzati vagyon ezen részének az átalakítását?- Itt nem egyszerűen részvény-készpénz cseréről, egyszerű eladásokról, hanem jóval bonyolultabb tranzakciókról van szó. Ezek lehetnek részvényeken, értékpapírokon, kárpótlási jegyen keresztül történők, amiket technikailag az önkormányzat apparátusa képtelen lett volna megoldani. A portfoliót kezelőnek rendelkeznie kell mindazokkal a piaci információkkal, amelyek befolyásolják a részvények árfolyam mozgását, valamint a vállalatok pénzügyi-számviteli adatainak szakszerű elemzésére is támaszkodnia kell. Másrészt nagyon fontosak a piaci információk, amiket az adott vállalatok üzleti értékben meghatároznak. Lényeges szempont, hogy a városhoz szorosan kapcsolódó és a város szempontjából addicionális előnyöket jelentő vállalatok megerősítésével javítsuk a portfoliót. De ez egyben azt is jelenti, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek fontosak a városnak a foglalkoztatás, az adó vagy a termelési hagyományok szempontjából - természetesen a pénzügyi rendbetétel után a részvénytársaság és ezen keresztül a város nagyobb részesedést fog szerezni. A cél az, hogy megpróbáljunk három év alatt egy olyan portfoliót visz- szaadni, amelynek piaci értéke megközelíti a névértéket. Nem titok, hogy jelenleg negyvenöt-ötven százalék körülire tehető a portfolió értéke. Ebben különösebben nagy eltérések nincsenek a városok között. A lehetőségek tekintetében Pécs nem áll rosszul. Ami nemcsak azt jelenti, hogy a város vagyonában hét-nyolcszáz millió forintos értéknövekedés következik be, hanem azt is, hogy amit visszaadunk, annak már van olyan pénzügyi teljesítméVásári csinnadratta kulisszája lesz Határtalan játék hazánk egyik legszebb terével Amikor még a vízesés is működött a pécsi Sétatéren ... Fotó: Tillai Ernő A mikor az 50-es évek végén Pécsre kerültem, még működött a sétatéren a vízlépcső, de a tér neve hivatalosan már István tér volt, így, még csak nem is István király tér. Az öreg fák alatt egy működő medence közepéből aprócska szökőkút fröcskölte a vizet. Játszótér is volt a téren, sok-sok környékbeli gyerek nőtt itt fel, de vasárnapi játszótér volt ez igen sok távolabb lakó pécsi gyereknek is. Azóta más lett ez a tér ... Annak idején sokan mérgelődtünk, amikor a 70-es évek elején eldöntötték a megjavítha- tatlannak nyilvánított vízlépcső elbontását, a tér „korszerűsítését”, még „polgári kezdeményezés” is indult a vízlépcső megmentéséért. Pedig akkor még nem volt divat a régi magyar filmek felújítása, a Hotel kikelet címűre is csak kevesen emlékeztek már; amikor pedig láthattuk a filmet, benne pedig azt a jelenetsort, amikor Tőkés Anna és Uray Tivadar a Szepesy-szobortól meg-megállva lesétál a Miasz- szonyunk templomig, miközben minduntalan az akkor még újdonságnak számító vízlépcső volt a háttér. Szép látvány volt. Persze a vízlépcső-bontás nem úgy sült el, mint tervezték: váratlanul előkerült a ma ókeresztény mauzóleumként tisztelt és csodált műemlék, ami aztán a tér további sorsának a meghatározója lett. V ajon rejt-e még valamit a tér? Talán soha nem tudjuk meg. Mindenesetre Vörös Márton itt sejtette az első pécsi egyetem épületét. Ma új, nagy szökőkút uralja a teret, a játszóteret eltüntették, most Kodály Zoltán bronzlépte van ember közelben, lent pedig, ahol végétért hajdan a vízlépcső, a Régészet c. szobor alakja próbál bepillantani a mélybe. És persze hosszas huzakodás után mégis Szent István tér lett újra a tér. A felső tér évtizedes érintetlenségben él, talán „csak” szebb lett az első találkozás óta. Kö- zép-Európa legszebb tere - szokták róla mondani. Granasz- tói Pál ezt így írta le: „A székes- egyház és előtere, a Dóm-tér az ország egyik legkiemelkedőbb alkotása és legszebb tere...” Pogány Frigyes, a kitűnő építész-esztéta bővebben így fogalmazott: „A főépület tömege az oldalsó, előkészítő épületek tömegéhez képest arányosan és hatásosan megnő. A feltörő tornyok feszültséggel telítik az egyébként szinte klasszikusan egyszerű, akadémikus elrendezésű tér hatását. A hátsó tornyokat is jól látjuk, tehát a Székesegyház nem degradálódik egyetlen homlokzattá, sima térfallá. A négy torony épülettömeget érzékeltet, amelynek monumentális előtere, ideális arányú előkészítője a Dóm tér. Maga a tér kifejezetten archi- tektonikus jellegű dísztér. Ebben a jellegben hazánk legszebb tefe. ” Es ezt a teret, ahová büszkén visszük városunk vendégeit - nemrég a katolikus egyházfőt, II. János Pál pápát is -, most az a veszély fenyegeti, hogy nagy vásári csinnadratta színhelye lesz! A ,Játék határok nélkül” c. nemzetközi televíziós vetélkedő magyarországi színhelyéül szemelték ki, az „architektoni- kus jellegű dísztér” térfalai hatásos kulisszává degradálódnának. Ráadásul mintha az első híradás arról is szólt volna, hogy állandósítható nézőteret építenének a látványossághoz. Hát ami ellen Szeged évtizedekig hasztalan hadakozott, azt Pécs „önként és dalolva” felvállalná?! Ez nem lehet igaz! Szóval: bárhol, csak ne itt! Nagyon el lehetne képzelni a vetélkedőt például a FEMA északnyugati környezetében. Legalább végre rendeznék ezt az évek óta rendezés után kiáltozó területet. Vagy ha egy ajánlat nem elegendő: a Nevelési Központ belső tere is alkalmas helyszín lehetne. Hársfai István Városvédő őrjárat Legutóbb a Pécsváradi és a Komlói út sarkának szomorú látványosságaival foglalkoztunk. Az utcai rész mellett azonban az udvari rész is látszik a szembejövőknek, ezért most erről közlünk két fényképet. Ezek önmagukért beszélnek. Különben is: a jelen körülményeket ismerve egyre inkább csak a helyzet dokumentálására szorítkozhatunk. Célunk csak az, hogy az emberek így, pellengérre állítva is lássák azt, amivel sokan nap mint nap találkozunk, s netán gondolkodjanak el azon, mit lehetne tenni mégis, mi múlik rajtuk ezen csúf állapotok felszámolásában. Farkas Mária, Vajgert Gyógy, Várhidy György, dr. Vargha Dezső forint nye, amivel biztosan lehet a városi költségvetésben számolni. Azaz megbízhatóan tíz-tizenöt százalékot fog hozni osztalék, árfolyamnyereség és kamat formájában. Tehát a portfolió átrendezése azt takaija, hogy ami nem kell, azt különböző pénzpiaci technikákkal eladjuk, ami pedig fontos a vagyon szempontjából, ott megpróbálunk mi is tulajdonosként beszállni, megpróbáljuk a pozícióinkat - és ezzel együtt a várost - erősíteni. A részvénytársaság - a másik oldalról- nemcsak az értékpapír kezelésben kíván részt venni, hanem másfajta szolgáltatásokat is kívánunk nyújtani. A közüzemi fejlesztések és beruházások tekintetében finanszírozási, szervezési vagy akár befektetési kérdésekben is készek vagyunk az együttműködésre. B. Z. * „En is ember vagyok” Hatvanezer forint támogatást kapott a várostól a Papnövelde utcai Általános Iskola és Diákotthon „ Én is ember vagyok ” elnevezésű alapítványa. Az értelmi fogyatékosokat nevelő intézményben pécsi és Baranya egyéb településeiről való gyermekek tanulnak és élnek. Az alapítványt a tantestület és a szülői munkaközösség hozta létre, hogy ezzel is segítsék a gyerekek nem iskolához kötött kulturális tevékenységét. Évente részt vesznek ugyanis a Nemzetközi Gyermekrajz Pályázaton, zenekaruk és tánccsoportjuk működik szaktanárok vezetésével. A most kapott támogatás révén egy ideig biztosítottak a további munka feltételei. Forrás és kúttisztítások Kitisztították és fertőtlenítették a Szamárkutat, a kisdeindoli kutat és a Fábián Béla utcai közkutat. A nagydeindoli, a kö- zépdeindoli és a mecsekszent- kúti források és ásott kutak tisztítása még folyik. Ugyancsak kitisztították a víznyelőket az Ady Endre, a Móra Éerenc és a Felsővámház utcában. Illegális szemétlerakó helyek Illegális szemétlerakókat szüntetett meg a Városgondnokság a Murom-és az Akácfa dűlőben. Gallyazás a villamos hálózat vezetékei közt Megkezdték a villamos hálózat vezetékei közé benőtt fák gallyazását. A munkát két magánvállalkozó, valamint a Kertészeti és Parképítő Kft. végzi. Kőtál-törők Vandálok pusztítottak a 25 emeletes toronyháznál, ahol 25 kőtálat törtek össze a hétvégén. A Mecsek Áruháznál két kőtál volt útjában a rongálóknak. Kátyúzások Megszűntették az úttesten lévő kátyúkat a Táncsics M., a Kis- réti, a Gárdonyi, a Felsőmalom és a Kálvária utcában, továbbá a Málomi úton, az Aradi Vértanúk útján és az Ágoston téren. Megkésett kivitelezők Késnek a kivitelezők az útburkolat helyreállításával az Alkotmány utca 11. és 43. , a Tiborc utca 62/1., a Kócsag utca 16., a Szövetség utca 12. előtt valamint a Jakabhegyi út középső szakaszán. A vagyon csak papíron kétmilliárd forint
