Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-19 / 137. szám
1994. május 19., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 3 őrházban Erőt ad, hogy segíthetünk Deák Melinda és Kopácsi Jánosné a Megyei Kórház szülészeti osztályának az ápolónői Fotó: Läufer László Nem volt fehér köpeny, szaladgálás, idegeskedés. Legfeljebb egy kis drukk azért, hogy amit el akarnak mondani, az jól sikerüljön. Nem csak nekik, hanem a kolléganőknek is. Rendhagyó napjuk volt tegnap az ápolónőknek. Elsősorban a Megyei Kórház osztályain dolgozóknak, aki szervezői és házigazdái voltak az ápolónők nemzetközi napja alkalmából rendezett szakmai találkozónak. Vendégeket is hívtak. A megye más kórházaiban dolgozó ápolónőket és egy kedves vendéget Eszékről: Farkas Teréziát, az ottani kórház ápolási igazgatóját. Délelőtt fél kilenctől késő délutánig tartott a program. Folyamatosán követték egymást az előadások és cserélődött a hallgatóság egy része. Bár a szülészeti osztály előadóterme mindig tele volt, azt azért nem mindenki engedhette meg magának, hogy elejétől a végéig ott maradhasson. Mint mindig, most is első volt a munka, a műszak beosztás. Természetesen a szakmai napnak is a munka volt a fő témája. Tegnap még a szünetekben sem lehetett hallani arról, hogy milyen igénybevételt jelent a műszakozás, hogy menynyi a fizetés, hogy miként becsülik meg ezt a munkát.-Nem is szerencsés folyton csak erről beszélnünk- mondta Németh Istvánné, a Tüdőgyógyintézet főnővére. - Ahhoz, hogy változzanak a körülményeink, nagyobb legyen a megbecsültségünk, ahhoz nekünk is meg kell mutatnunk, - s nem csak a betegágy mellett - hogy mire vagyunk képesek. Ezért tartom jó dolognak ezeket a szakmai összejöveteleket. Némethné is az előadók között volt. Ő arról beszélt, hogy miért és mennyire fontos, hogy a betegek tudják: mi a bajuk, milyen kezelést kapnak, s attól milyen eredmény várható. Véleménye szerint így sokkal jobb együttműködés remélhető a betegektől. Gerenday Lídia Szigetvárról jött a tegnapi programra. Az ottani kórház pszichiátriai részlegének szocioterápiás osztályán dolgozik, mint főnővér.- Kevés ilyen osztály van az országban, de nálunk már 1980-ban kialakították - magyarázza. - Szükség is van rá, hisz az utóbbi időben sok olyan 'betegünk volt, akik részben rajtuk kívül álló okok miatt - például munkanélküliség - teljesen elvesztették a lábuk alól a talajt és segítség nélkül nem is tudtak magukra találni. Bár nekünk, ápolónőknek is vannak gondjaink, de mi azzal szoktuk bíztatni magunkat, hogy másoknak szükségük van ránk. Legtöbbször az ad erőt, hogy segíthetünk. Ezzel együtt az is igaz, hogy vannak akik belefáradnak, belefásulnak ebbe a munkába. Az ápolónők pályaelhagyása nem csak magyarországi probléma. Ezt már Farkas Terézia, az eszéki kórház ápolási igazgatója mondta, hozzátéve, hogy a háborús időszakban ők nagyon súlyos gondokkal küszködtek. Az 1200 ágyas kórházban egykor 950 ápolónő dolgozott, a háború idején 200-an maradtak. Most hat- százan vannak.- Nehéz a munka, kevés a fizetés és nagy a felelősség - jellemezte egy mondatban az ápolónői munkát. Ugyanakkor nagyra értékelte, hogy a magyar kolléganői rendszeresítették a szakmai napjukat, amikor azokat a gondolataikat, tapasztalataikat mondják el, amelyek a mindennapok során születnek, s amelyek célja, hogy jobbá tegyék a betegek ellátást. Ilyen céllal rendeznek ma a pécsi Gyermekkórházban szakmai vetélkedőt. Az egész napos verseny elméleti és gyakorlati részből áll. T. É. Szociális nyitott napok A szociális ellátásában dolgozó szakembereket tömörítő, nemrégiben alakult Szociális Kerekasztal, „Pécsi szociális nyitott napok” címmel hirdetett és szerdán kezdődött rendezvénysorozatának a Budai Nagy Antal utcai Módszertani Bölcsödé volt a házigazdája. A nyílt napra érkezett meglepően nagyszámú érdeklődőt és kollégát dr. Gálfi Ilona, a Kisgyermek Szociális Intézmények igazgatója fogadta. A Módszertani Bölcsőde is anyagi problémákkal küszködik, mégis számos remek példát nyújthat a társintézményeknek, elsődlegesen a családok, a kismamák és a hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak orvoslásában. A szülők körében népszerű a szülő-gyermek játszóház, a gyermekfelügyelet, a szülőknek indított nevelési tréning, miként a lisztérzékeny gyerekek közösségi nevelése, és a fogyatékos gyerekeket nevelő családok számára létesített speciális játszóház. A Szociális Kerekasztal következő, ugyancsak nyitott programjára a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetben kerül sor május 25-én. Vasárnap Pécsett Pünkösdi fesztivál Folytatódik a hagyomány, újból lesz Pünkösdi Fesztivál Pécsett. Az egész napos program pünkösd vasárnap német nyelvű szentmisével kezdődik a Belvárosi templomban fél 10-kor. A misén közreműködik a Gizella királyné városából, Bambergből érkezett kórus és Elisabet Zeitvo- gel-Trinder, az ulmi dóm kórusának Lánycsókról elszármazott tagja, aki az Ave vemmot énekli. A Pius templomban 11 órakor lesz kétnyelvű, német-magyar mise, ahol a mohács-lány- csók-kisnyárádi egyesített kórus énekel. 10.30-kor térzene szól a Széchenyi téren, majd fél 12-kor Szirmainé Bayer Erzsébet festőművész kiállítása nyílik a Lenau Házban. A gálára délután 3 órakor kerül sor most az őszi „Hazai dallamok” nagy sikerére alapozva a Széchenyi Gimnázium sportcsarnokában (a Búza tér szomszédságában). Fellépnek a villányi csalogányok és vendégük az eislin- geni kórus, Szajkról a vegyeskar és a duett stájer citera kísérettel. Pécsváradról egy duett és egy szóló énekes mutatkozik be. Lesz három táncegyüttes: a hásságyi, a geresdlaki és a véméndi. Fellép a majsi ifjúsági, a véméndi és a geresdlaki gyermekzenekar, Pécsváradról a Spitzbuben és az ifjúsági zenekar. Jegyek elővételben a Lenau Házban kaphatók. Pécsi kórussikerek Balatonfüreden az elmúlt héten nemzetközi kórusversenyt szerveztek. Megyénket a pécsi Testvérvárosok Téri Általános Iskola kórusa képviselte. Az együttest Tillainé Merácz Agnes karnagy vezényelte, hangszeren Gyöngyösi István kísért, zenei munkatársuk dr. Polányiné Lányi Katalin volt. A több napos rendezvénysorozaton 12 kórus versenyzett. Előadásukat, felkészültségüket Zámbó István Liszt-díjas, valamint Kollár Kálmán és Nógrádi László SZOT-díjas karnagy értékelte. Valamennyien kiemelték, a legjobbnak minősítették a pécsiek munkáját, külön is hangsúlyozva a különböző korokból előadott művek, így a kötelezően előírt: Kodály: 150. genfi-zsoltár, stílusjegyeinek megvalósítását. A füredi nemzetközi versenyen a bolgár, az ukrán kórus, vagy a dombóváriak, a debreceniek szép szereplése a már eddig is két nemzetközi díjat szerzett pécsi kórust még jobb teljesítményre ösztönözte. A gálahangversenyen fergeteges sikert arattak Tillai Aurél: Zengő felett című baranyai népdalfeldolgozásával. A rendezők a győzteseknek a város templomaiban az istentiszteletet követően újabb szereplésre adtak lehetőséget. A Testvérvárosok Téri Általános Iskola kórusa a református templomba került, ahol a legszebb egyházi műveket adták elő. Külön élményt jelentett, hogy itt Gyöngyösi István egy Jókai Mór által építtetett 120 éves pécsi Angster orgonán kísérhette az együttest. A jól összeszokott kórus tanárai és diákjai a nyáron sem pihennek, hiszen új kihívásra, az olaszországi Arezzo-ban rendezendő nemzetközi kórus- versenyre készülnek. Sallai Éva Hagyományteremtő céllal rendezett koszorúzási ünnepséget tegnap Pécsett, a Városvédő Egyesület és a Gyárvárosi Iskola Városszépítő Csoportja. Az Aradi Vértanúk útján ezentúl minden hős emlékművénél tisztelegnek a kivégzett tábornokok születésnapján. Tegnap Schweidel Józsefre emlékeztek a diákok, aki 1796 május 18-án született. Fotó: Läufer László Mai családi kör A fenti címmel pályázatot hirdetett a Pécsi Nagycsaládosok Egyesülete a Nemzetközi Családi Év alkalmából. A pályázaton a megyében élő minden fiatal részt vehet, aki 19. életévét még nem töltötte be, és kedvet érzett ahhoz, hogy bármely, neki tetsző műfajban le- írja: milyennek látja a nagycsaládban élők gondjait, örömeit és vágyait. A pályázat története csaknem egy évvel ezelőttig nyúlik vissza, amikor az egyesület lelkes vezetői úgy döntöttek, hogy korábbi, hagyományos akcióik mellett újabb vonzó kezdeményezésekkel is megpróbálkoznak. Az addig is végzett segélyezések, sajt-osztások, kirándulások gyakorlati segítségnyújtásán kívül kifejezetten az „egyesületi élet” szellemiségének jegyében törekedtek valami újra ennek a pályázatnak a meghirdetésével. A pályázatra mintegy 80 írásmű érkezett, ezeket a kiírásnak megfelelően 3 korcsoportban bírálták el. A legaktívabbak a 10-14 év közöttiek voltak, ők több, mint ötvenen pályáztak, - a kisebbek, akárcsak az idősebbek, 10-10 körül küldtek írásokat. Volt nagycsalád, ahonnan három testvér is pályázott. Az összegyűlt anyag műfaji arculata igen változatos, főleg a prózáé: mese, novella, életkép, riport stb., - még egy regény is akad köztük. Örvendetesen magas az igen érett, mind gondolatiságában, mind íráskészségét tekintve igényes munkák száma, - a zsűri még „szenzációszámba vehetőre” is bukkant. A fiatalok meleg, tiszta érzelmiséggel írtak a családi élet meghitt pillanatairól, némelyik pedig éles szemmel, megrendítő őszinteséggel - a konfliktusairól. A pályázók között igen sok (a mezőny csaknem egyhar- mada!) volt a mohácsi. Az írásműveket négy tagú zsűri (Vincze Jánosné ált. isk. tanár, dr. Horváth Veronika a JPTE docense, dr. Olasz István, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium tanára és Bóka András református esperes) bírálta el. A versenyt szponzoraként a Zsolnay Gyár is segítette, különdíjak felajánlásával. Hat kategóriában 17 díjat és 2 különdíjat adtak át, az I. díj: 8000, a II.: 5000, a III.I 2000 Ft., a különdíj pedig egy-egy értékes váza volt. Az eredményeket május 7-én a Bóbita Bábszínházban hirdették ki, előadással egybekötve, amit a pályázaton résztvevők családjukkal együtt ajándékként kaptak a szervezőktől és a művészektől. Díjazottak: a 6-10 évesek „Mese” kategóriájában I.: Borsos Zoltán, „Életképek” kát. I.: Fejes Szilvia, n.: Poór Miklós és Poór Katalin, HL: Kiss Bálint, 11-14 évesek „Próza” kát. I.: Gyurka Zsófia, H.: Khaled András, Kha- led Attila, EH.: Lőrincz Jenő, Tóth Ildikó, „Vers” kát. I.: Ungár Mónika, II.: László Katalin, III.: Kálló Katinka, 15-18. évesek „Próza” kát. I.: Bárvárth Csilla, Kárpáti Gabriella, „Vers” kát. I.: Kárpáti Gabriella, II.: Erdélyi András, III.: Sípos Zita Havaska, - különdíj: Fertői Réka, Tóth Michelle. (O.I.) Változás a bejelentésben Iránymutatás a gazdasági társaságok tulajdonosainak, ügyvezetőinek az adóhatósághoz történő bejelentéséhez Az adózás rendjéről szóló 1990 évi XCI. törvény (a továbbiakban Art) módosításáról rendelkező 1993 évi CII. törvény 22. § (1) bekezdésének értelmében 1994 január 1. előtt az állami adóhatósághoz (APEH) bejelentkezett adózó az Art 11. §-ban meghatározott, rendelkezésre álló és eddig be nem jelentett adatokat 1994 január 1. napján fennálló állapot szerint, illetve a változásokat az Art 15. § (1) és (2) bekezdéseinek megfelelően az állami adóhatósághoz köteles bejelenteni legkésőbb 1994 június 30-ig. E kötelezettség megtételéhez próbálunk a következőkben segítséget, és a bejelentés módjára vonatkozó információkat nyújtani. A konkrét feladat tulajdonképpen a gazdasági társaság tulajdonosainak, ügyvezetőinek illetve igazgatójának és a rájuk vonatkozó azonosító adatoknak a bejelentése az Art 11. § (6) bekezdés c.) és h.) pontjában leírtak alapján. A fentiek szerint nincs bejelentési kötelezettsége- egyrészt annak a gazdasági társaságnak, amely 1994 január 1. után alakult, így adószámot is idén kapott és az imént körvonalazott adataiban változás nem következet be, illetve ha volt változás, azt már az állami adóhatósághoz bejelentette,- másrészt aki a törvény szerinti kötelezettségét már teljesítette, tehát az 1994 január 1-jei állapotot is és az azóta bekövetkezett változásokat is bejelentette. Aki még ezután keresi fel a hivatalt ezügyben, az év elejére vonatkozó bejelentését a jelenleg forgalomban lévő - nyomtatványboltokban kapható 94202-es számú adatmódosító lapon teheti meg. A nyomtatvány részletes kitöltési útmutatót tartalmaz. Ennek gondos áttanulmányozása után csak a változást mutató adatokat kell kitölteni. Amennyiben szükséges, pótlapokat (5. pótlap - 945010 - Tulajdonosok, 6. pótlap - 946010 - Ügyvezetők) kell alkalmazni. Ha a tulajdonosokban, ügyvezetőkben folyó év január 1. után változás következett be, ennek bejelentésére is a 94202 számú lap szolgál. Egy adatmódosító lapon csak egy időpontra („A változás hatálybalépésének időpontja”) vonatkozó változásokat lehet bejelenteni. Előfordulhat, hogy a gazdasági társaság tagsága több ízben változott, ezért elfogadjuk, ha a 94202-es lapot 2 példányban nyújtják be a hivatal Adóalany-nyilvántartó Csoportjához. Az előzőekből következik, hogy egy nyomtatványgarnitúrát így két különböző időpontban történt változásbejelentésre is fel tudnak használni. Itt hívjuk fel az egyéni vállalkozók figyelmét arra, hogy a cikk elején említett törvényhely rendelkezése szerint az állami adóhatósághoz 1994 január 1. előtt bejelentkezett adózó az adószámát a vállalkozói igazolványt kiállító jegyzőhöz (Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda) 1994 június 30-ig köteles bejelenteni. Végül kéijük a tisztelt adózókat, hogy a kötelező bejelentést a torlódások elkerülése érdekében ne hagyják az utolsó napokra. Gecséné Borbás Ilona APEH Baranya Megyei Igazgatósága Az Arai Magyarországon Az ausztriai Arai 100 százalékos leányvállalata az Arai Hungária Kft. a múlt esztendőben mintegy 110 millió liter üzemanyagot értékesített az országban. Árbevétele elérte a 10 mil- lárd forintot. Ezzel az üzemanyag-értékesítésben a MÓL Rt.-t és a Shell-t követően a harmadik legjelentősebb céggé vált. Az Arai Hungrária Kft.-t 50 százalékos tőkerészesedéssel a Fővárosi Garázsipari Vállalat és az Arai Ausztria hozta létre 1990-ben. A múlt esztendőben azonban az osztrák alapító megvásárolta a magyar partner részesedését. A kft. jelenleg 20 töltő- állomást üzemeltet, köztük hatot a fővárosban. Hamarosan újabb öt kutat nyitnak, kettőt Budapesten, egyet Székesfehérváron ez év júniusában, majd további kettőt szeptemberben adnak át.
