Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-18 / 136. szám

1994. május 18., szerda Kultúra - Oktatás új Dunántúli napló 7 A régi, felújított iskola szomszédságában készül az új, nyolc tantermes épület Fotó: Läufer László Két év alatt pótolták majdnem fél évszázad elmaradt fejlesztéseit Iskola épül Hobolban Ismét Goethe nyelvvizsga Pécsett Hangyás ügyek A hangyák közmondáso­san szorgalmas és gyorsan szaporodó kis rovarok. Ám úgy tűnik, hogy ezen utóbbi tulajdonságuk szoborba ön­tött képmásukra is jellemző. De miről is van szó tulaj­donképpen? Városunk neves festőművésze, Martyn Ferenc egyszer régen megalkotta a „Hangyák emlékműve” címet viselő szobrát, mely­nek itt látható képe a Hárs Éva szerkesztette életmű ka­talógusban található. A szo­bor születésére a művész így emlékezett: „Annak idején egy villában laktam a Pálo­sok fölött. Ott sétáltak ezek a kis jószágok a lépcsőn. Ki­szemeltem magamnak egyet, megfogtam, aztán pontosan lemértem a fejét, a torát és a potrohát. Ennek alapján csi­náltam a plasztikát. Hogy miért nincs lába? Mert ez nem hangya, hanem csak a hangya ideája.” Az eredeti, vasból eszter­gált hangyából először csak egy másolat készült. Azután még a művész életében a Martyn Múzeum számára ön­töttek bronzból egy impozáns méretű „nagy hangyát”, a művészetet kedvelő közön­ségnek pedig 25 darab kicsit az eredeti méretben, amint azt a művész által saját kezű­leg aláírt certifikatum tanú­sítja. De huszonöt-e a huszonöt? Ugyanis a fentebb már idé­zett életmű katalógusban az áll, hogy 1983-ban 30 db öntvény készült. Továbbá ol­vasom a hírt (Új Dunántúli Napló 1994. ápr. 12.), misze­rint átadták a Martyn Alapít­vány díjait. És mi a díj? „Martyn Ferenc 1941-ben vasból esztergályozott mű­vének némileg kicsinyített bronz változata, A hangyák emlékműve.” Azt is megtud­juk, hogy még 4 db készül a következő évek díjátadásaira. Ezek után a kérdés már csak az, hogy a 25 db hangya tulajdonosa örüljön-e, vagy inkább szomorkodjon a hír hallatán? Nőtt-e a hangyája értéke, mert rangos díjjá lé­pett elő? Vagy éppen ellen­kezőleg, csökkent, mert emelkedett a példányszám? Egy biztos, ha a szaporulat nem áll meg, akkor rövidesen összejön a hangyaboly. Dr. Sülé Tamás Előadás Arany János városáról Arany János szülővárosa, Nagyszalonta történetéről, valamint a bihari magyarság múltjáról és jelenéről hang­zik el előadás a Magyar Ro­mán Baráti Társaság éva­dzáró ülésén, május 19-én fél 5-kor a pécsi Lenau-házban. Az előadó Danielisz Endre ny. tanár, szalontai helytörté­nész. Ez alkalommal alakul meg az MRBT pécsi tagszer­vezete, amely nem csak a Pé­csett, hanem a Baranyában és a többi dél-dunántúli megyé­ben élő társasági tagokat is magában foglalja. Nem számít nagy időnek két év egy település életében, azon­ban ha ebben az időszakban annyit változik-fejlődik a falu, amennyit az elmúlt közel ötven évben sem sikerült megvalósí­tani, akkor más megítélés alá esnek a történtek. Mintha Csip­kerózsika álmából ébredt volna fel 1992. január 1-jén a Sziget­vár melletti település, Hóból. Nevezetes dátum ez az 1100 lé­lekszámú község életében, mert 26 év után ekkor lett ismét önálló, közigazgatásilag is le­vált Szigetvárról. A képviselő-testület és a pol­gármesteri hivatal munkájának minősítése is egyben, hogy már közel negyven kisgyerek jár az újonnan kialakított óvodába; naponta 170-180 ebédet főznek a konyhán, amit innen hordanak ki az idős embereknek; elké­szült a sportöltöző; több száz méternyi járdát betonoztak; új, korszerűen felszerelt orvosi rendelője van a falunak; köz­művesített házhelyeket alakíta­nak ki és nem utolsó sorban: idén kezdték el építeni az új nyolc tantermes iskolát, ame­lyet az őszi tanévkezdésre sze­retnének átadni. A polgármester asztalán egy minapi keltezésű levél, amely a Népjóléti Minisztériumból ér­kezett, ez alapján 1 millió forin­tot nyert a település a szociális alapellátást és a kríziskezelést végző intézmények fejlesztését szolgáló szakmai programra benyújtott pályázattal.-Jelenleg is több, mint 50 idős embernek hordják a gon­dozók naponta az ebédet saját gépkocsival - mondja Vas László polgármester. Ezen vál­toztatunk, a pályázaton nyert pénzen autót vásárolunk, illetve a konyhai munkák megkönnyí­tésére nagyteljesítményű robot­gépet szereztünk be. Korábban A finn nemzeti önállóságért vívott harcok vezéralak­ját Johan Vilhelm Snellmant ünnepli minden év május 12-én a zászlódíszbe öltözött ország. Elismerően és csodálattal kell megemlékezni a finn történelem ezen kiemelkedő alakjáról, aki a finn nemzeti mozgalom vezéra­lakjainak küzdelmét folytatva, de már egy új korszakot képvi­selve a finn történelem legna­gyobb politikai alakjává vált. Filozófus, a helsinki egyetem magántanára, ki előadásai re­formeszméi miatt összetűzésbe kerül a cári hatóságokkal és szi­bériai száműzetéssel fenyeget­ték meg. Ezért áz egyetemet el­hagyta és 1839-1842 években Németországban és a skandináv országokban folytatott tanul­mányokat. A rendkívül művelt filozófus Hegel filozófiáját kö­vette és annak hatása alatt maga is önálló filozófiai alkotásokkal jelentkezett az államélet köré­ből. soha nem működött ilyen jel­legű konyha a településen, il­letve amikor a létesítés mellett döntöttünk, akkor is többen el­lenezték, mondván úgy sem fogják igénybe venni a falusi emberek. Az óvodánál is ha­sonló volt a helyzet, mivel sok munkanélküli van a faluban, ezért többen annak a vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy úgy is otthon vannak a szülők, nem adják óvodába a gyereke­ket. Az eddigi tapasztalat az el­lenkezőjét bizonyította, mert az eredetileg 20 férőhelyesnek szánt óvodát ma már 36 szemé­lyesre kellett kibővíteni, illetve állandóan teljes kapacitással dolgozik a konyha is. Ez utóbbi biztos felvevőpiacot jelent a kertekben megtermelt zöldsé­geknek, gyümölcsöknek, tojás­nak, az emberek egymás között beosztják, hogy ki, mikor és mit szállít a konyhára. A falu már negyven éve sze­retne építeni egy iskolát, mert a nemrég felújított épületet - ahol jelenleg is tanulnak a hét osz­tály diákjai - csak ideiglenes megoldásnak szánták.-Nem életképes az a falu, ahol nincs óvoda, iskola és or­vosi rendelő. A tanítók nem csak a diákokat okítják és neve­lik az iskolában, hanem a kü­lönböző rendezvényeken ke­resztül - anyák napi ünnepség, karácsonyi megemlékezés - a gyerekek szüleihez is szólnak, velük is kapcsolatba kerülnek. Az a falu, ahol nincs iskola és pedagógus, ott nincsenek ehhez hasonló rendezvények sem és nincs kulturális élet. Két évvel ezelőtt részben felújítottuk a régi iskolaépületet, ezzel párhu­zamosan elindítottuk egy új épület tervezését, engedélyezé­sét. Állami céltámogatást is si­került kijárnia az országgyűlési képviselőnknek, ennek értel­Svéd nyelven írt tanulmányai igen nagy sikert arattak, két Íz­ben hívták meg Stockholmba egyetemi tanszékre, melyet az alábbi szavakkal utasított el: „Svédek már nem vagyunk, oroszokká nem óhajtunk válni, tehát finnekké kell lennünk.” Erkölcsi kötelességének tar­totta, hogy hazája Finnország népe javáért dolgozzon. 1844-ben jelenik meg a finn po­litikai életben. Reálpolitikus volt, aki ráéb­resztette a finneket, hogy a cár­tól függő országban is lehet cse­lekedni, a finn lelkiséget mint nemzetfenntartó erőt a nemzeti gondolat és szabadság érdeké­ben használni. Hazájában nem hívták vissza az egyetemre. Közép-Finnor- szágban, Kuopio város gimná­ziumának lett az igazgatója, mében 21 millió forintot kap­tunk a nyolc tantermes iskola felépítésére, ahol várhatóan szeptembertől összesen száz diák kezdi meg a tanévet. A ja­nuárban indult építkezésen a község építőbrigádját is foglal­koztatjuk, ők közhasznú mun­kásként dolgoznak. A földszint elkészülte után jelenleg a tető­térben dolgoznak a kőművesek, ha ebben az ütemben halad to­vábbra is a munka, akkor az avatóünnepséget a szeptemberi tanévnyitóval együtt tarthatjuk meg az új iskolaépületben. Elkészültek a tervek a kultúr- ház teljes felújításához, az anyagi fedezet függvényében idén ősszel kezdődhet a munka. A legjelentősebb változás, hogy a felújított kultúrházban szín­padi részt is kialakítanak, ezál­tal lehetőség nyílik különböző színdarabok megtartására, ven­dégjátékra. A jövő évi május végi búcsút már a megújult kul- túrháznál szeretnék megtartani.-A falu közepén egy eddig kihasználatlan, hatalmas rét ter­peszkedik, ezt a közeljövőben szeretnénk beépíteni. Már elké­szültek a telkek kialakítási ter­vei, hamarosan kezdődik a közművek kiépítése. Idén mint­egy tíz 20 x 80 méteres telket hirdetünk meg értékesítésre, a jelentkezőknek különböző hite­leket, kedvezményeket kíná­lunk. Hamarosan módosul a fia­tal házasok lakáshoz jutási tá­mogatása is, mert a korábbi fel­tétel szerint csak azok igényel­hették ezt a támogatást, akik a településre voltak állandóra be­jelentkezve. A jövőben azok is igényelhetik a támogatást, akik Hobolban szándékoznak letele­pedni. Ezzel szeretnénk egyre vonzóbbá tenni a községet a le­telepedni szándékozók előtt, el­érni, hogy legalább 1500 lakosa legyen Hobolnak. Hajdú Zs. rektora. Pedagógiai munkája mellett két újságot indított. A „Maamiehen ystävä” (A hazafi barátja) finn nyelven és a svéd nyelvű újságot a „Saimát” (A Saimaa tó svéd neve). E két lap Snellman haladó gondolatainak terjesztésével igen népszerűvé és a kor legje­lentősebb sajtóorgánummá vált. Küzdött a polgári szabadságjo­gok biztosításért, küzdött az önkényuralom ellen. Nyilvánosságot, volt Snell­man jelszava, mert az állam ügyeiben minden állampolgár­nak joga és kötelessége részt- venni. A közigazgatás a közvé­lemény ellenőrzése alatt az ál­lam törvényei szellemében mű­ködjön. A nevelésügy vonatkozásá­ban a nyilvános oktatás, a kü­lönböző társadalmi osztályok­Május 18-án ismét lehet Goethe Zertifikat vizsgát tenni a JPTE Továbbképző Központ Idegennyelvi Titkárságán. Mint azt Muráth Ferencné dr-tól a program vezetőjétől megtudtuk, a budapesti Goethe Intézeten, valamint az ugyan­csak budapesti székhelyű No- voschoolon kívül a Goethe In­tézet kezdeményezésére három további vizsgaközpont létesült: Nyíregyházán, Győrött és Pé­csett. Vizsgalicenc elnyerése révén ezek a helyek jogosultak önállóan, a Goethe Intézet munkatársai bevonása nélkül vizsgáztatni. Ez a vizsgázóknak nagy előnyt jelent, hiszen egy napon történik az írásbeli és a szóbeli, a központ helyben ja­vítja az írásbeli dolgozatokat, így a vizsgázó még aznap érte­sül az eredményről. Mind a vizsgáztatók, mind a tanfolyami oktatók a Goethe In­tézet meghívására több tovább­képzésen vettek részt. A leg­utóbbi alkalommal azt a számí­tógépes programot mutatták be, amelyet a párizsi Goethe Intézet fejlesztett ki, s amely mind az adminisztrációt, mind pedig a bizonyítványok megírását jelen­tős mértékben megkönnyíti.- Miért és kinek ajánlja a továbbképző központ a Goe the vizsgákat?- A Goethe Intézet oktatási és vizsgáztató központjai behá­lózzák az egész világot, követ­kezésképpen vizsgái hosszú évek óta világszerte ismertek és elismertek. Az ún. Zertifikat vizsga nyelvi tanúsítvány külföldi munkavállaláshoz, vagy az ál­lampolgárság megszerzéséhez. A Zertifikat honosíttatható is, azaz a Magyar Állami Nyelv­vizsga Bizottságot működtető ELTE Idegennyelvi Tovább­képző Központ kérésre az ok­mány alapján magyar állami nyelvvizsga bizonyítványt is ki­állít. 79%-os teljesítmény ese­tén a magyar „alapfok A”. 80%-tól „középfok A” vizsgá­nak felel meg. A Wielander Nachtigallen német ifjúsági énekkar meghí­vásának tesz eleget a község partner-városának, Eislingen- nek felnőtt vegyeskara, a Ger­mania, amikor május 19-én né- hánynapos magyarországi ven­dégszereplésre Villányba érke­zik. A német énekkar idei látoga­tása a már hagyományossá váló, kétévenkénti csereutazás része. Ittlétük ideje alatt közremű­ködnek Villányban (május 22-én 9.30) és Nagyharsányban (május 23-án 10.30) az ünnepi misén illetve istentiszteleten. A Wielander Nachtigallen ifjúsági énekkarral együtt szerepelnek a hoz tartozók közös iskoláztatása mellett szállt síkra. I. Miklós cár kormányzata 1846-ban a refor­meszmék és követelések ter­jesztése miatt a Saima című lap­ját betiltotta. 1847-ben próbált ugyan más néven új lapott indí­tani, de ezt is betiltják és csak II. Sándor - a jó cár - uralma idején, az orosz reformkorban nyílik lehetősége a gyakorlati politikában résztvenni. A cár képességeit felismerve és méltányolva a helsinki egye­tem filozófia tanszékére kine­vezte. 863-ban senátor, nevéhez fű­ződik a finn és svéd nyelv egy- ranguvá tételére szóló törvény. Az önálló finn pénzért indult küzdelemben Snellman az ezüstpénzt hivatalos fizetési eszközzé tette, a finn államház­tartást szilárd alapokra helyezte, Kiegészítő írásbeli vizsgával (fordítás németre, fordítás ma­gyarra) komplex magyar „C” nyelvvizsga bizonyítvány sze­rezhető, ami azt jelenti, hogy a vizsgázó egyszerre rendelkezik egy magyar és egy nemzetközi nyelvvizsgával. Megfelelő létszámú jelent­kező esetén a közeljövőben le­hetőség lesz „ZMP” és „ZOP” vizsgák letételére is Pécsett. A ZMP (Zentrale Mittelstu­fenprüfung) bemutatásával né­met egyetemek hosszú sora be­lépő nyelvi vizsga nélkül enge­délyezheti külföldi hallgatók­nak az adott intézményben egyetemi tanulmányok folytatá­sát. A ZOP (Zentrale Oberstu­fenprüfung) a legfrissebb érte­sülések alapján valamennyi német egyetemen mentesít a be­lépő nyelvi vizsga alól. Középfokú német nyelv- és jó szakmai ismeretekkel rendel­kező, elsősorban közgazdász hallgatók, de közgazdász vég­zettséggel rendelkezők is tehet­nek május hónapban „PWD”, azaz nemzetközi gazdasági nyelvvizsgát a tervek szerint már Pécsett is. — Ki tehet Goethe nyelvvizs­gát?- Aki a 17. életévét betöl­tötte. Nem kötelező elvégezni a vizsgára a felkészítő kurzust és nem kötelező vizsgázni azok­nak, akik tanfolyamra járnak. A Goethe Intézet müncheni központja azonban minden egyes, a JPTE Továbbképző Központ tanfolyamára járónak hozzájárul a vizsgadíjához, mert az az alapelve, hogy a vizsgaközpontjaiban tanulók nagyobb eséllyel tesznek sike-. rés vizsgát. A Goethe Intézet ál­tal rendelkezésre bocsátott spe­ciális anyagok felhasználásával igény esetén a vizsgázók próba­vizsgát is tehetnek. A Továbbképző Központban a következő vizsga -október ele­jén lesz. Érdeklődés, felvilágo­sítás a 310-444 telefonon. hagyományos pécsi Pünkösdi Fesztiválon. Természetesen a villányiak is gyönyörködhetnek a Konrád Sihler vezényelte kórus műso­rában, hiszen május 21-én 19 órai kezdettel a moziteremben nemzetiségi estet rendeznek a vendégek tiszteletére a vendég­látók. Az est közreműködői lesz­nek: a Germania vegyeskar, a görcsönydobokai német ve­gyeskar, az újpetrei tánccsoport, a villányi gyermekkórus és a Wielander Nachtigallen ifjúsági énekkar, az est zenei keretét a palotabozsoki Schütz-zenekar szolgáltatja. aminek következtében az or­szág közgazdasági helyzete is szilárddá vált. Hunfalvy Pálnak, a magyar összehasonlító nyelvtudomány megalapítójának még volt al­kalma találkozni a 75. születés­napját országos diadalújjongás közepette ünneplő Snellmannal, aki igen jól ismerte a magyar politikai viszonyokat. Helsinkiben, a Senátor tér ke­leti oldalán a „Suomen Pankki” a finn bank épülete előtt magas talapzaton áll a finn Széchenyi. K uopióban Snellman Intézet működik, mely kötelessé­gének tartja, hogy testvérvárosa Győr vezetői számára magyar nyelvű kiadvánnyal és szeminá­riumok tartásával, előadásaival tájékoztassa a finn városok és községek közigazgatásáról. Ez is Snellman szelleme, megnyil­vánuló gesztus a testvémép Magyarország felé. Sütő László a Finn-Magyar Társaság tiszteletbeli tagja Snellman a finn Széchenyi A finn lelkiség nemzetfenntartó ereje Nemzetiségi est Villányban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents