Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-18 / 136. szám
1994. május 18., szerda A mai nap új Dunántúli napló 3 Jogállamiság, kormányzat és önkormányzat Politikai biztonságot a képviselőknek! Főleg a fiatalok körében népszerű a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának Zenezóna című műsora. Az adás két hetente szerdánként hallható, szerkesztői Schweier Rita és Koszits Attila (képünkön). A ma délutáni összeállításban dél-amerikai népzenével és a belga-frankofon muzsikával ismerkedhetnek meg a hallgatók. Fotó: Läufer László Nemzetközi fesztiválzenekara van Pécs városának Minősítő hangversenyt adtak a vasutas fúvósok A napokban mutatták be Pécsett a „Képzett képviselők - hatékony önkormányzat” című távoktatási programcsomag első két kötetét. Az anyagot összeállító munkacsoport vezetőjével, dr. Csefkó Ferenccel a téma szükségességéről és időszerűségéről beszélgetett munkatársunk. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének ügyvezető igazgatója eddigi pályafutása talán legnehezebb vállalkozásának tartja e munka elvégzését.-Első pillantásra nyilvánvaló, hogy miért most kellett ezt az anyagot megjelentetni, hiszen lejárt az első választási ciklus. Vagy nem ez volt a döntő szempont?- Ebben a tekintetben semmiféle összefüggés nincs az országgyűlési választások és a megjelenés időpontja között. Az önkormányzatokkal kapcsolatban is csak annyi, hogy az önkormányzati akadémia megalakulását követően kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy rendkívül felkészületlenek a helyhatósági képviselők és a polgármesterek. Nem tudták a szerepüket, nem tudták - amikor nekiindultak kilencven őszén hogy mire vállalkoznak. Példának okáért mit jelent az, hogy kötelező feladatként be kell vezettetni valahová a vizet, gondoskodni kell a köz- világításról, az alsófokú oktatásról és így tovább. A másik, ennél is jelentősebb az, hogy a társadalom politikai kulturálat- lansága okából nem voltak fölvértezve azzal, hogy mit jelent egy településen az, ha valaki polgármester, milyen politikai, jogi és erkölcsi kötelességei vannak. De ugyanez áll a képviselőkre is, akik nem tudták, hogy mi a feladata a bizottságnak, amelyben dolgoznak, miképpen működik a képviselők, a bizottságok, a jegyzők és a szakapparátus kapcsolatrendszere. Éppen ezért nagyfokú konfrontáció-sorozat jellemezte az önkormányzatok első két évi működését, hasonlóan a Parlamenthez, és ezek a konfliktusok nem a dolgok természetéből, az eltérő érdekekből fakadtak. Az egész kormányzati működés hibájának, a rendszer- váltás legnagyobb bűnének - szemben másokkal - én nem a gazdasági problémákat, a mindannyiunk bőrén érzékelhető gondokat tartom. Hanem azt, hogy elképesztően fölkészületlenek a polgárok és a közügyekben szerepet vállalók ennek az új struktúrának a lényege szerinti cselekvésre. A rendszerváltás folyamatában tudomásul vették a nagy nekibuzdulást, a váteszi hitet, de mindenkit meghagytak egyfajta lebegő állapotban.-Nem lehet, hogy tudatos volt ez a „lebegtetés”? Arra gondolok, hogy volt egy központi hatalom, és volt egy ezzel szemben álló ellenzék. Mert a helyi önkormányzatok túlnyomó részben nem a központi hatalmat gyakorló pártok mellé szerveződtek . . .- Nem látok emögött ilyenfajta politikai célzatosságot, egészen egyszerűen mással voltak élfoglalva. Gondoljon bele, mennyi állatorvos, mezőgazdász, orvos került be a parlamentbe, és ők sem rendelkeztek az előbb említett politikai kultúrával, és a képzésnek saját maguk esetében sem tulajdonítottak jelentőséget. Mert pártállástól függetlenül azzal voltak elfoglalva, hogy miképpen tudnak ott egy új rendszert alkotni. De ha már az országgyűlési képviselőknél tartunk - és az ötlet ebben a pillanatban született - a parlament titkársága szervezzen az új képviselőknek már az első naptól rendszeresen alkotmány-magyarázatot. Hogy mit jelent ez az alkotmányos struktúra, hogy nem fordulhatna elő olyan eset, amikor egy párt képviselője kijelenti, hogy országos népszavazást kezdeményez, amennyiben a köztársasági elnök nem erre vagy arra a napra írja ki a választásokat. Ilyen egy jogállamban nem lehet, mert ott tudni illik, hogy országos népszavazás csak a parlament hatáskörébe tartozó ügyekben lehet. Ugye, nagyon sok súrlódás volt a három hatalmi súlypont - az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök és az országgyűlés, illetve annak kinyújtott karja, a kormány között. Azért, mert a mi alkotmányunk keretjellegű alkotmány, csak az alaprendelkezéseket adja meg. Tételesen nem szerepel benne, hogy a hatalmi súlypontok nemcsak egymást ellenőrzik, de együtt is dolgoznak, és ez a konszenzusos demokrácia lényege.- Vagy vegyük a képviselői szerepet, a morális kötelezettségeket . ..- Erre is kitérünk a könyvben. Ilyen terület a parlamenti átülések kérdése. Az elmúlt parlamenti ciklusban tragikus módon kijátszották a választók bizalmát azáltal, hogy parlamenten kívüli erőket juttattak be választások nélkül a parlamentbe. Ennek az elkerülésére most sincs semmiféle politikai vagy jogi garancia. Érre azt szokták mondani tudós barátaim, hogy ilyen tiltás a polgári demokráciákban sincs. Igen, mondom, de ilyen a polgári demokráciákban egy évtizedben csak egyszer fordulhat elő, és megnézheti magát az a párt és az az ember, mert többet nem lesz képviselő. Fontosnak tartanám tehát, hogy a képviselők is résztvegyenek ilyen kurzusokon.- Egyik kollégám kedvenc szavajárása, hogy ha valaki ács akar lenni és ácsmunkát akar végezni, akkor annak mindenféle iskolát ki kell járnia. De kérem, itt működött egy törvénygyár úgy, hogy gyakorlatilag mindenki laikus volt. Ennyi törvényt alkotni a politikai és szakmai egyeztetések bonyolultságaival, együttműködni az apparátusokkal nagyon nagy munka és nagyon nagy felelősség.- Az elkészült anyag tehát a leendő országgyűlési képviselőknek is ajánlható. De térjünk vissza a címben jelzett önkormányzatokra!- Becsléseink szerint nyolcvanezer helyi jelölt indul majd az önkormányzati választásokon, és a polgármestereknek is mindössze a fele jelölteti magát újra. Adott lehet tehát az a kör, amelyik feltétlenül használni tudja az általunk kínált programcsomagot. De továbbmegyek: miért ne forgathatnák ezeket a könyveket az általános- és középiskolákban is? Mert ilyen tartalommal - hogy az emberi jogok 1789-es deklarációjától kezdve eljutunk a helyi érdekérvényesítésig -, és ilyen szerkezetben, ilyen közérthetőséggel, ugyanakkor szakmailag megalapozottan könyvet Magyarországon még nem láttam. A szemünkre vethetik, hogy a holland paraszt sem ilyeneket szokott a fejés mellett olvasni. Igen ám, de Nyugaton volt egy évszázadnyi idő arra, hogy mindaz, amit mi itt leírogattunk, átültetődjön a gyakorlatba. Azt pedig végképp nem mondhatjuk, hogy nincs ilyesmivel időnk foglalkozni, mert éppen rohanunk Európába . . . Balogh Zoltán Minősítő hangversenyt adott hétfő este Pécsett, a Liszt Ferenc Hangversenyteremben a Pécsi Vasutas Koncert-fúvószenekar. A zenekarok minősítésére ötévenként kerül sor, ilyenkor szakmai zsűri előtt, nemzetközileg előírt szigorú kritériumok alapján, pontozással döntik el, hogy az együttes milyen szintet ér el. A vasutasok a koncert-fúvószenekari és a show-zenekar kategóriában indultak, azért e kettőben, mert a kiírás szerint, ha a lehetséges 150 pontból mindkét kategóriában 130 fölötti eredményt érnek el, akkor megkaphatják a legmagasabb fokozatot, a fesztiválzenekar minősítést. A több, mint kétórás, óriási közönségsikert elért koncerten háromtagú zsűri bíráskodott: Balázs Árpád érdemes művész, Erkel-díjas zeneszerző, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke, Auth Henrik érdemes művész, a Magyar Honvédség nyugalmazott főkarmestere és Dohos László ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Mint Balázs Árpád, a zsűri elnöke a koncert utáni értékelésében elmondta, sajnálták, hogy zsűriként, adminisztrációval kellett a hangverseny idejét eltölteniük. Szólt arról, hogy hosszú ideje figyelik Neumayer Károly karmesteri tevékenységét, de ilyen letisztultán dirigálni még nem látták, s ez a zenekar teljesítményén is meglátszott. Megemlítette még, hogy a karmester mind a tíz művet fejből dirigálta, ami nem kis teljesítmény. Beszélt arról is, hogy Pécs városa egyedülálló Közép-Euró- pában a fúvószene terén, hiszen három kiemelkedő képességű zenekara is van, a vasutasokon kívül a szénbányász és az ércbányász zenekar is kiváló minősítést ért el a közelmúltban. A vasutasok koncertjéről szólva elmondta, hogy a jövő jelentős szóló-művészei ülnek a zenekarban. Rendkívül nehéz, sok kuriózumot felvonultató, nagyon magas színvonalú koncertet hallgathatott végig a közönség. Végül is a zsűri a konA közismert keramikus család tagja, Zsolnay Vilmos Pécsett élő unokája Mattya- sovszky-Zsolnay Péter 1994. április 29-én meghalt. 1913-ban született Pécsett, édesapja M. Zsolnay Tibor a gyár egyik tulajdonosa és vezetője volt. A Nagy Lajos Gimnáziumban tett érettségi után a Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán szerzett diplomát, majd ezt követően a József Nádor Műszaki Egyetem mező- gazdasági karán képezte tovább magát. 1937-től a család döntése alapján beállt dolgozni a Zsolnay gyárba, ahol minden üzemrészben el kellett sajátítania a munkafolyamatokat. Erdély visszacsatolását követően átvette a kolozsvári Iris Kerámiagyár vezetését, melyet a Zsolnayak béreltek. Az ott készült kiváló minőségű áru bizocert-fúvószenekar kategóriában 148 pontra értékelte a teljesítményt, amely a magyarországi 700 minősített fúvószenekar között az eddigi legmagasabb pontszám, a show-zenekar kategóriában pedig a maximális 150 pontra. Ezzel a vasutas zenekar arany fokozatot és Nemzetközi Fesztiválzenekar minősítést kapott. A késő estébe nyúló, sok ráadásszámot is tartalmazó koncert végén a közönség állva, dübörgő vastapssal köszöntötte a rendkívüli teljesítményt nyújtó együttest. Cseri László nyitotta szakértelmét, mely még a pécsi termékekkel is felvette a versenyt. 1948-ban az államosítást követően - miután szülei helesfai földjeit és házát is elvették - Dinnyeberkiben épített faluvégi házában élt 6 tagú családjával. 1951-ben feleségével együtt letartóztatták és koholt vádak alapján 7 évre ítélték. Gyermekei az ország különböző árvaházaiba kerültek. 1954-ben szabadult, lassan összeszedte családját és albérletről-albérletre jártak. Családját alkalmi munkával tartotta el. Utolsó gondolatai: „Sorsommal megbékéltem, elleneimnek megbocsátottam. Ami valójában fáj, az a családi otthonnak, az ahhoz fűződő tradíciónak, a család kultúrértékének többé nem pótolható elvesztése volt.” Kehidai László Mattyasovszky Zsolnay Péter Képernyő előtt Apropó - remény. Kepes András apropója a még úgy ahogy nézhető műsorok közt is lassan az utolsó. A legutóbbit látva egyre nehezebb eldönteni, utolsó mohikán-e a maga műfajában, esetleg maga Csingacsgug, avagy Csingacsgugból is csak a félelmetes díszek meg a hosszú üvöltés maradt. Friderikusz is felhagyott az ő külön mozijával, az „En mozimmal”, a belpolitikai, a vitaműsorokat pedig - miután szerkesztőik belátták, hogy a közönségre gyakorolt hatásukat előre nem tudják kiszámítani - a tudathasadásos állapot elmélyülését kerülendő számolták fel. A közvéleménykutatással foglalkozó kft.-k ugyanis hosz- szas kutatómunkával kiderítették, hogy az átlagmagyar csak a sorok közt tud olvasni - immáron tartós pszichés zavarai, halOlcsó sört a zöldemberkéknek lucinációi vannak, ha almát mondanak neki, azonnal a hitelre gondol, a fehér a magyarnak fekete, a fekete meg fehér, ha balról mutatnak neki fityiszt, akkor jobbra, ha meg jobbról, akkor meg balra rántja el a fejét. Ehhez a szeszélyhez a Magyar Televízió legkiválóbb műsorügynökei sem tudtak alkalmazkodni, ezért hát műsorbeszüntetésekkel vonták le a tanulságot. Az írótársadalom realitásérzékét dicséri, hogy már korábban bedobta a törülközőt. Ami a magyar mélyvalót illeti, egyedül csak egy hírnevét az elmúlt évtizedekben megalapozó, Isten kegyelméből színmagyar drámaíró próbálja belevetni a fejekbe a maga színmagyar identitás- és küldetéstudatát, ám a szintúgy Istenadta, de az önmagát keveréknek, szívós túlélő korcsnak tudó nép olyan maradt, mint az ő kedves Mórickája. Az elemzők ugyanis megfigyelték, hogy újabban mindenről a 3,60-as kenyér, meg a 7 forintos sör jut az eszébe, ami egyúttal a magyar nép intelligenciakvóciensének drámai hanyatlását is jelzi. Említhettük volna a viszonylag olcsó töpörtyűt is, de a Magyar Televízióban töpörtyű a héten a fenti, táplálkozás- és politikatudományi konstellációban nem hangzott el. Űrlények viszont szerepeltek. Szorosabb értelemben nem abból a megfontolásból foglalkozott az apropó a földönkívüliekkel, hogy olyan elvont kérdésekig jussunk, hogy az űrlények szeretik-e a töpörtyűt vagy sem, mégsem tudtuk legyőzni kíváncsiságunkat, hogy vajon egy űrlénynek mekkora lehet a 3,60-as kenyérben meg a 7 forintos sörben mért intelligenci- akvóciense, és mekkora nosztalgiahányadost kell abból levonni, ha néhányuk a földünkön reked. Nyilatkoztak ugyan Ópe- renciántúlról a Magyar Televíziónak immáron ezredszer, de még arról sem tudnak semmi bizonyosat, hogy megfordult-e itt valaha is űrlény. Egyébként is ebben a kérdésben eredendően tájékozottabbak vagyunk az amerikaiaknál. Mi igenis tudunk zöldemberkékről, akik ittrekedtek a sarki kocsmában, és ami az intelligenciakvóciensü- ket illeti, ők is azt az olcsó sört emlegetik, 10-20 milliárd fényévnyire onnan, amit a Béta csillagkép egyik száránál gurítottak le, ahol még zöldüveges Szalon is kapható. Ezek után csak az érthetetlen, hogy a most élretört pártok miért ódzkodnak fölvenni az új szlogent - „sört a töpörtyjűnek!” - a választási jelszavaik közé. Bóka Róbert Alkotmánybírósági határozatok Alkotmányellenesek a szövetkezeti törvény egyes rendelkezései Az Alkotmánybíróság - kedden kihirdetett második határozatában - alkotmányellenesnek minősítette és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szövetkezeti törvény azon rendel- | kezéseit, amelyek lehetővé tették a védett természeti területek magántulajdonba adását. A testület - két alkotmánybíró különvéleményével hozott határozatában - megállapította: az egységes környezethez való jogból következően a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha az más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A személyi szám használatáról A személyi szám használatát előíró jogszabályok egyes rendelkezéseivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság, keddi nyilvános teljes ülésén kihirdetett határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes két személyazonosító jelrendszer - a személyi szám, illetve az igazolványszám - kötelező használata ugyanarra a célra. Ugyancsak alkotmányellenesnek minősítette a testület a betegbiztosítási igazolványról (tb-kártyáról) szóló kormányrendelet három mellékletét. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a szabálysértési határozat nem tartalmazhatja az elkövető személyi számát.
