Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-03 / 121. szám

1994. május 3., kedd Kistermelők uj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen Metsző-iskola (8.) A koronaritkító metszésről Az elsűrűsödött ko­ronában a termőfelület egyre inkább a külső koronarészre, a héja­zatta korlátozódik, ezért a koronaritkító met­szésnek arra kell irá­nyulnia, hogy a vázágak külső részeit kiritkítva a napfénynek mintegy „utat vágjunk” a korona belsőbb részei felé. így tulajdonképpen — az elsűrűsödött külső koronarészeket kirit­kítva — a fa termőfelüle­tét kívülről befelé nö­veljük, ahogy az ábránk szemléletesen mutatja be. Mindig módszeresen hajtsuk végre a korona­ritkító metszést, kívül­ről befelé haladva, kör- bemenve a koronán, ügyelve arra, hogy a ko­rona belsejéből ne távo- lítsunk el termőrésze­ket. helyes / / I •/ ^ I Gyümölcsfajonként más-más a koronarit­kító metszés ideje: az almatermésűeknél, ha nincs termés a fán, bármikor elvégezhet­jük, ha a hőmérséklet — 5 C felett van, a legjobb időpont a szüret után, de még lombos állapot­ban. A csonthéjasoknál a nyár végi, augusz­tus-szeptemberi időpont a legmegfelelőbb, ekkor vált ki a metszés legke­vésbé mézgásodást. A héjasokat szintén au­gusztusban ritkítsuk. A ribiszkét és a köszmétét kora ősszel, már csak azért is, mert tavasszal nagyon korán hajtanak ki, és a föld közelében meglehetősen kellemet­len ennek a munkának az elvégzése a hóolva­dáskori sárban. Buzássy Lajos helyiden w ■ növényvédőszerek, műtrágyák É kerti földek, virágládák - gépek-szerszámok nagy választékával várja önt Is 'a* Az uránvárosi piac mellett Nyitva: hétfőtöl-péntekig: 7-17 óráig GJ. * ri szombat: 7-12 óráig W/f Telefon: 72/312-867 ( A paradicsom és a paprika kiültetése szabadföldbe A piacokat járván találkozom a palántaárasokkal, akiknek leg­többje serényen, a fajtákról dicshimnuszt zengve kínálja el­adásra a portékáját. Van azon­ban olyan eladó is, akinek fo­galma sincs arról, hogy milyen fajta paradicsomot, vagy papri­kát árul. A vevőknek javaso­lom, hogy az ilyen eladótól ne vásároljanak palántát, mert eset­leg később derül ki, hogy alma­lakú paprika helyett hegyes csí­pős, vagy folyton növő paradi­csom helyett egy kecskeméti, ún. K 63-as törpe paradicsomot kaptak. Jó lenne, ha minden eladó a palántás rekeszen feltűnően je­lezné, hogy milyen fajta paradi­csom-, paprika-, uborka- stb. palántát árusít. Mivel a palánta­nevelés meglehetősen szigorú szakmai tudást igényel - és fel­tételezhető, hogy az előállító tisztában is van ennek részletei­vel nem ártana, ha egy-két termesztéstechnikai jó tanáccsal ellátná a vásárlót. Ha a szakmai tanács a gyakorlatban bevált, úgy az eladó számíthat rá, hogy a vevő visszatér hozzá a jövő­ben is vásárolni, környezetében pedig jó hírét kelti az eladónak. Ez a becsületesség, a megbízha­tóság záloga, amikor a vevő éveken keresztül azonos eladó­tól szerzi be a palánta szükség­letét. A Mecsek védett déli lejtőire a bátrabbak már kiültethetik a paradicsomot és a paprikát is. Arra a pár éjszakára, amikor a fagyosszentek beköszöntenek - május 12-14-ikén -, takarjuk le az ültetvényt fóliával. Erre a célra a használt fólia is megte­szi, hiszen reggel, amikor a nap kisüt, úgyis leszedjük. Ha fólia nincs, takarónak megteszi akár a használt lepedő, vagy terítő is. Lényeg az, hogy az éjszakai le­hűléstől védjük meg a növényt. Ha szép, életerős tápkockás pa­lántát vásároltunk és az ültetést szakszerűen végeztük el, a nö­vény a már említett fagyos na­pokra jól begyökeresedik, meg­erősödik és a hűvös éjszakákat károsodás nélkül jobban kibírja. Ha módunkban áll, a papri­kánál ragaszkodjunk az ikerszá­las, tápkockás palántához, mert ez jobb. A megeredés biztonsá­gosabb. A későbbiek folyamán az ilyen paprikatő többet terem. A felnyurgult palántát ne vásá­roljuk meg, mert az nem jó. Ül­tetésnél eldől, az alsó leveleit ledobja a szárról és a tő csene­vészen fejlődik. Az ilyen palán­tára mondjuk azt, hogy „kisü­tötte a nap”. Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a tápkocka felső széle a talaj szinttel egy vo­nalba kerüljön. A mélyebbre ül­tetett palánták ugyanis fokozot­tan ki vannak téve szártörő be­tegségeknek. Más a helyzet a paradicsom­nál. Ezt a növényt csak egy szá­lasán tápkockázzák, és bármi­lyen hosszú is a palánta, azt biz­tonságosan kiültethetjük. A pa­radicsomnak ugyanis az a tulaj­donsága, hogy a szárból köny- nyen fejleszt járulékos gyöke­ret. Ezt a tulajdonságot kihasz­nálva a sorok irányában mé­lyebb árkot ássunk és ebbe fek­tessük el a növényt. Az árok a sorokkal párhuzamos legyen, mert ha merőleges, úgy a kapá­lásnál esetleg megsértjük a gyökérzetet, elvághatjuk a le­fektetett szárat. Az így, helye­sen elültetett növény bőséges járulékos gyökérzetet fejleszt, ezzel a tápanyag felvétele biz­tonságosabb lesz, amelynek eredménye a többlettermésben mutatkozik meg. Mindkét növényt ületés után alaposan öntözzük be. Ha a táp­kockák kiszáradtak, azok beáz­tatására külön gondot fordít­sunk. Az már csak természetes, hogy a beültetendő területet még ősszel érett istálló - kom­posztált - trágyázásban részesí­tettük, foszfor, káli műtrágyával kiegészítve, és felástuk, majd elgereblyéztük. így készítettük el tavasszal az ágyásokat és ül­tetjük ki a növényeket. A megválasztandó sor- és tő­távolság mindig a talajművelő eszközünktől függ. Általában a paradicsomnál a folyton növő fajtákból 2, a gyengébb növe- kedésűekből 3 darabot ültetünk ki négyzetméterenként. A tövek mellé karókat helyezünk, erre futtatjuk később a növényt. A karók lehelyezésénél vigyáz­zunk a tövek épségére. A félde­terminált fajtákból 3-4, a de­terminált (alacsony) fajtákból 4-5 darabot, míg az egészen törpe paradicsomból ötöt ülte­tünk ki négyzetméterenként. Paprikából 50x30 cm, vagy 60x25 cm sor- és tőtávolság a javasolt tenyészterület. Termé­szetesen a megadott tenyészte- rületek a helyi viszonyoktól, a terület talajállapotától függően változtatható, sűríthető, vagy ritkítható. Dr. Tamcsu József Növényvédelmi tanácsadó Almatermésűek sziromhullás utáni védelme A hajtásnövekedés megindul- tával a lomb- és gyümölcskár­tevők felszaporodása is meg­kezdődött. Az almatermésűek­nél már megtalálhatók a liszt­harmat és varasodás első tüne­tei, a lombkártevők (lombrágó hernyók, sodrómolyok, levélpi­rosító levéltetvek) kártétele, és elkezdődött az atkák felszapo­rodása is. Ebben az időszakban végzett növényvédelmi munkák hatékonysága nagymértékben befolyásolja gyümölcsfáink nö­vényegészségügyi állapotát, a szükséges permetezések szá­mát. A növényvédő szerek kivá­lasztásánál törekedni kell arra, hogy egy-egy szer több károsító ellen is védjen (táblázat). A gombaölő szerek kiválasztásá­nál előtérbe kell helyezni a haj­tásnövekedés időszakában a fel­szívódó szereket, melyek a lisztharmat és varasodás ellen is védelmet nyújtanak (pl. SYSTHANE, ANVIL, TOPAZ, SCORE, TRIFMIN). A liszt­harmatra érzékeny fajtáknál a felszívódó szert ki kell egészí­teni KARATHANE FN-57-tel (kontakt hatású lisztharmat el­leni készítmény, mely 15 C fok alatti hőmérsékleten is hatásos); vagy magasabb hőmérsékleten kéntartalmú szer (pl. MIC- ROTHIOL SPECIAL) javasol­ható. A varasodásra érzékeny faj­táknál - elsősorban ott, ahol a varasodás tünetei már megjelen­tek -javasolható a szisztemikus növényvédőszerhez kontakt ha­tású, varasodás elleni készít­mény keverése (pl. VONDO- ZEB DG, DITHANE DG). A takácsatkák elleni védeke­zésnél a tojásölő készítmények (APOLLO, NISSORUN) mellé kombinációba javasolhatók azok az általános rovarölő sze­rek, melyek a sodrómolyok, lombrágó hernyók és a levélpi­rosító levéltetvek ellen is haté­konyak (pl. DANITÓL 10 EC, ZOLONE 35 EC, TALSTAR 10 EC). A körtefáknál a hajtásnöve­kedés időszakában meg kell kezdeni a körtelevélbolha elleni védekezéseket. A permetezések eredményessége növelhető, ha a permetezéseket eső után végez­zük. A permedé tapadásának fokozására 1 %-os káliszappan oldat javasolható. Czigány Csaba Almatermésűek sziromhullás utáni védelme ......... N N övénvvédöszer Károsító Neve Forg. kát. 10 1 permetlé- hez sziiks. Megjegyzés Apollo SC Ili. 5 ml Tojásölő hatású. A ha­Takácsatkák Nissorun 10 WP III. 4 g tékónyság speciális et- kaölfi, vagy általános rovarölőszer hozzáadá­sával fokozható. Sanmite 20 WP Tagló 15 EC III. II. 7 0 4 ml Speciális atkaölő- szerek. Andalin 0C-25 III. 8 ml Neoron 500 EC III. 15 ml Mítac 20 III. 40 ml Omite 57 E III. 17 ml Sodrómolyok, Cascade 5 EC II. 20 ml AtkaölC hatású aknázómolyok, Anthio 33 EC II. 15 ml rovarölöszerek lombrágő hernyók, Zolone 35 EC III. 2 dkg poloskaszagú Danitól 10 EC ÍI. 15 ml 1 darazsak Talstar 10 EC ii. 4 ml Unifosz 50 EC II. 10 ml Oanadlm 40 EC ii. 10 ml 61-58 EC ii. 10 ml Rogorl 40 EC ii. 10 ml Sinoratox Ml EC ii. 10 ml Trebon 30 EC ii. 5 ml Ekalux 25 EC ii. 20 ml ültracld 40 WP ii. 2 dkg Karate 2,5 Ekos 100 ni. 4-6 ml ................... ii. 10 ml körtelevél­Ekos 100 ii. 18 ml bolha Karate 5 EC in. 3,5 ml Nomolt ni. 7,5 ml 20 ml Cascade 5 EC II. Dimllln 25 WP in. 5,0 g Ekalux 25 EC ii. 40 ml Hitac 20 E in. 60 ml Chinetrln 25 EC ni. 8 ml almaíavara­Systhane MZ in. 3 dkg Mindkét betegség el­j sodás és Anvil SC ni. 5 ml len hatásos, liszt­lisztharmat Systhane 12 E ni. 6 ml harmat elleni haté­Rubigan 12 EC ni. 5 ml konyság növelhető Rondo M ni. 2 dkg Karathane FN-57, me­legebb időjárási vi­Topaz MZ «2,5 WP ni. 2 dkg Topaz 100 EC t ni. 5 ml szonyok mellett kénké­Score 250 EC in. 2,5 ml 0,5 dkg szítmények hozzáadásé­Triímlne 30 WP in. val. Varasodás Járvány­Topsin-M 70 WP in. 1,0 dkg szerű fellépésénél a Chinoin-Fundazol 50WP in. 1,0 dkg kontakt hatású Oithane M-45 /0G/, vag^ Vondozeb Plus /0G/ a hatékonyságot növeli. Könyvajánlat Hazánkban első ízben jelent meg - a felsőoktatásban és a gyakorlatban egyaránt rég­óta hiányolt - Kertészeti nö- vénykórtan könyv. A szer­zők az általános növénykór- tani tudnivalók bemutatását követően kükön-külön feje­zetet szentelnek az egyes kertészeti ágazatokban (gyümölcs-, szőlő-, zöldség-, dísznövénytermesztésben), azon belül az egyes fajokat (almát, körtét, paradicsomot, hagymát, az egyes díszfákat és cserjéket, a legfontosabb virágos dísznövényeket stb) fenyegető betegségek, kóro­kozók ismertetésére. A mű elsősorban az oktatás szá­mára nyújt korszerű ismere­teket, de hasznos kézikönyve lesz a termesztő és növény­védő szakembereknek is. * A Kis Természethatározó sorozat első tagjaként jelent meg a Gombák című könyv.Segítségével könnyen meghatározhatók az erdők­ben, mezőkön, parkokban, kertekben élő gombafajok. Az egyes fajokról színes raj­zok és rövid leírások találha­tók - á gombák élőhelyéről, jellegzetes külső bélyegeiről, és fogyaszthatóságáról. A hasznos mű kapható a könyvesboltokban. KISTERMELŐK rovatunkkal legközelebb május 17-én jelentkezünk

Next

/
Thumbnails
Contents