Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-16 / 134. szám
1994. május 16., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Miért nem jár adóskonszolidáció? A Pécsi Bőrgyár Rt. léte a tét A gyár árbevétele az elmúlt évben 1,8 milliárd forint volt, mindezt 780 ember termelte Fotó: Läufer L. A forint árfolyama Értékcsökkenés Háromezer Ikarus Az Ikarus Járműgyártó Rt. közgyűlésén úgy döntöttek a tulajdonosok, hogy az elmúlt évi gazdálkodás eredményeként keletkezett 1,254 milliárd forint nyereséget az előző évek veszteségei okozta vagyonvesztés visszapótlására fordítják. Az elmúlt évben az Ikarus Rt. összesen 3027 autóbuszt értékesített, összesen 22,9 milliárd forintos árbevétel mellett. Az utóbuszokból 1849-et a Független Államok Közösségébe, 575-öt Törökországba, 247 darabot belföldre, a többit pedig egyéb relációkban. A társaság auditált mérleg szerinti nyeresége elérte az 1,254 milliárd forintot, ezen belül az üzleti tevékenység eredménye 744 millió forint. Az 1992-es esztendőben a vegyes vállalat 3,478 milliárd forint veszteséggel zárt. Svájci nagydíj Vámos Tibor professzornak A svájci akadémiák - a Tudományos Akadémia, a Társa- domtudományi Akadémia, az Orvosi Akadémia és a Műszaki Akadémia - konferenciája Vámos Tibor professzornak ítélte az idei Chorafas nagydíj első fokozatát, amelyet a magyar professzor május 26-án vesz majd át a berni városházán. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatóprofesszora, számos európai és amerikai egyetem vendégelőadója. A World Scientific kiadó 1991-ben jelentette meg angol nyelven a Számítógépes ismeretelmélet című könyvét, amelyet azóta olaszul is kiadtak. A svájci akadémiák a mesterséges intelligencia filozófiai kérdéseiben elismert munkásságát jutalmazták az akadémiák Chorafas nagydíjával. „Csak” 200 millió forint tűnt el A korábbi közlésektől eltérően „csak” 200 millió forint tűnt el a Favorit Vagyonvédelmi Kft. értéktárából és nem 500 millió és 2 milliárd forint közötti összeg. Dézsy Mihály, a BRFK helyettes szóvivője elmondta: a kft. vezetője valószínűleg első felindulásból jelölt meg ilyen hatalmas összeget. Az alapos összegzés után azonban kiderült, hogy valójában 200 millió forint hiányzik a cég értéktárából, és nem valutában, hanem kizárólag forintban. A rendőrség továbbra is nagy erőkkel nyomoz az eltűnt biztonsági őr, a 23 éves Szabó Sándor után, de egyelőre nem sikerült nyomára bukkannia, miként Parabellum gyártmányú pisztolyára sem. Hír a napilapokból: A pécsi Bőrgyár Rt. reorganizációs tervét az ÁVÜ nem fogadta el. Más lapok viszont azt írják, hogy ez a hír sem igaz. Mi a tényleges helyzet? Várnagy Valéria, a Pécsi Bőrgyár vezérigazgatója a hír kapcsán sok mindenre rávilágít. Hallgattassák meg tehát ő. *-A Pécsi Bőrgyár 1992-ben a keleti piac összeomlása és egy korábban végrehajtott hibás beruházás hatásaként 1,3 milliárd forinttal csődbe jutott - kezdi a vezérigazgató. A rövid határidők miatt is rendkívül előnytelen csőd- egyezségben tőketartozást nem engedtek el. Másfél év alatt komoly erőfeszítések árán kifizettük a szállítókat, az előírt ütemben törlesztettük a banki tőketartozást és a vámtartozások nagy részét, emellett a csődegyezség napjától fizettük az igen jelentős banki kamatokat. Az APEH és TB befizetéseket a megegyezés szerint csődadósságra fordítottuk. Ezzel egy időben új, adójellegű adósságunk halmozódott fel, s azóta is növekszik a ránk nehezedő kamatteher. Gyárunk a csőd ellenére megtartotta külföldi piacait. A tavalyi exportunk 400 millió forint, éves árbevételünk 1,8 milliárd forint volt, mindezt 750 foglalkoztatott termelte. Tartalékaink kimerültek. Bár az idei évben már minimum 600 milliós exporttal számolhatunk, a termelés az adósság további visszafizetését lényegesen kisebb ütemben fedezi, s azt is csak akkor, ha a hitelezők elengedik a lehetséges, nyomasztó kamatokat. Mindezt tartalmazza a reorganizációs (megújulási) tervünk, melyet az ÁVÜ kijelölése alapján a gyorsított reorganizációban résztvevő 55 hazai vállalat egyikeként készítettünk, és amelyet valamennyi fórum megfelelőnek ítélt. Elvileg a reorganizáció arra való, hogy a korábban keletkezett pénzügyi nehézségek miatt ellehetetlenült, de még életképes, piaccal rendelkező, jelentős exportot lebonyolító vállalatokat átsegítsék a nehéz helyzeten. Cégünk valamennyi ilyen előírásnak megfelelt. A gyakorlatban a reorganizációt az 1993. december 30-án meglévő minősített (három hónapja lejárt) hitelhez vagy kormány-kijelöléshez kötötték. Az előbbinek - erőfeszítéseink eredményeként - mi nem feleltünk meg, mert az MHB-nál, az egyetlen hitelkonszolidációban résztvevő bankunknál nem volt ilyen hitelünk. Úgy gondoltuk, hogy az utóbbi kritérium alapján kerültünk az 55-ös csomagba. Csak március 19-én derült ki, hogy ez nem igaz, és az ÁVÜ rendezi a témát. Mivel április elején megtudtam, hogy a kérdésben nincs előrelépés, levéllel fordultam valamennyi, a reorganizációban hatáskörrel rendelkező fórumhoz és a pénzügyminiszterhez is, ugyanis az MHB visz- szamenő hatállyal nem tudja hitelünket minősítetté nyilvánítani, s nem akar a reorganizációban engedményeket tenni. A pénzügyminiszter úrnak írt levelemben arra is hivatkoztam, hogy Baranya körzeti gondjai előtte is ismertek. Cégünk azon kevesek közé tartozik, melynek van esélye az eredményes működésre. Ezért kértem, járjon el, hogy bent maradhassunk a gyorsított reorganizációs körben, lehetőséget kapva így az MHB-val a hivatalos egyeztető tárgyalást megelőzően újabb személyes egyeztetésre. Azt is kértem, hogy amennyiben minősített hitel hiányában a Pécsi Bőrgyár sem a gyorsított, sem a normál reorganizációs körbe nem kerülhet be, gyárunkat legalább egyedileg bírálja el a kormány. Végül azt kértem, tegye lehetővé a reorganizációs programban való részvételünket, hogy ne azért kelljen felszámolással bűnhődnünk, mert ígéretünket 1993. december 31-ig minden erőnk megfeszítésével teljesítettük. Meggyőződésem, hogy senkinek sem lehet érdeke a Pécsi Bőrgyár felszámolása, ugyanis speciális adottságainknál fogva vagyonunk nagy része csakis bőrgyártásra használható, bontása, rehabilitálása, a 25-30 éves munkaviszonnyal rendelkező dolgozóink végkielégítése többszáz millióba kerülne. Reménykedtünk a kedvező válaszban. Helyette május 5-én megkaptuk az ÁVÜ Igazgatótanácsa május 4-i ülésének határozatát, miszerint: a gyorsított adóskonszolidáció keretében nem lehet megoldani cégünk pénzügyi rendezését, mivel 1993. december 31-én egy hitelező banknál sem volt kétes vagy rossz minősítésű hitelünk. Most helyzetünk stabilitása érdekében a hitelezőkkel való egyenkénti csődegyezség módosításra, megegyezésre kell törekednünk. * Egyre kisebb eséllyel kezdhetnek mindent elölről. A 230 éves múltú, 750 embert foglalkoztató, életképes Pécsi Bőrgyár a felszámolás sorsára juthat, mert komolyan vették, hogy tartozásaikat a lehetőségeikhez képest pontosan, időben kell rendezni. . . Fizettek. Most ráfizethetnek. Ki érti ezt? B. Murányi László A forint az elmúlt 12 hónapban 17,9 százalékot veszített értékéből az amerikai dollárral szemben, 1990 május 13. és 1994. május 13. között pedig 58 százalékot. Ez a Magyar Nemzeti Bank napi valutaárfolyamainak összevetéséből derül ki. Eszerint a forint egy év alatt a legnagyobb mértékben, 20,4 százalékkal a svájci frankkal szemben értékelődött le, négy év alatt pedig 54,9 százalékkal csökkent a forint értéke ehhez a valutához képest. A svájci frank eladási ára az MNB-nél 12 hónappal ezelőtt 60,7 forint volt, négy éve pedig 47,17 forint a jelenlegi 73,1 forintos árfolyammal szemben. A forint a német márkával és az osztrák schillinggel szemben tavaly május 14-e óta 13,5-13,5, míg az angol fonthoz viszoHétfőtől megváltozik annak a valutakosárnak az összetétele, amely meghatározó a forint napi árfolyamának kialakításában. Eddig a kosárban fele-fele arányban a dollár, illetve a márka szerepelt. A változás lényege az, hogy a közös európai valuta, az ECU visszakerül a kosárba, mégpedig 70 százalékos aránnyal, míg a dollárt 30 százalékos hányadban veszik figyelembe a keresztárfolyamok kialakításánál. Mindezzel kapcsolatban Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI munkatársának elmondta: a döntés legfontosabb indoka, hogy Magyarország mindinkább közeledni kíván az Európai Unióhoz. Mivel az unió újabb tagállamokkal bővül, többek között Ausztriával és Finnországgal, így a magyar külkereskedelemben is tovább nő az európai valuták szerepe. Az európai valuták árfolyamának alakulását pedig legjobban a közös pénz, az ECU fejezi ki. Már jelenleg is a magyar külkereskedelemben a közös piaci országok több mint 50 százalékot képviselnek. Az Ausztriával folytatott árucsere szintén számottevő, eléri a magyar külkereskedelem 12 Három ismeretlen személy hamis papírok felmutatásával 103 kilogramm aranyaidat vitt magával az athéni repülőtérről, a német Lufthansa légitársaság raktárából. A zsákmány értéke 1,377 millió dollár - jelentette az AFP a görög rendőrség közlésére hivatkozva. A három férfi április 26-án jelent meg a raktárban a hamis nyitva 14,9 százalékot veszített értékéből, négy év alatt pedig 55,5-55,5 százalékot a márkához és a schillinghez viszonyítva, 40,8 százalékot pedig az angol fonthoz képest. Legkisebb mértékben, 9 százalékkal a spanyol pesetával szemben devalválódott a forint, és ennél nem sokkal nagyobb mértékben az olasz lírához viszonyítva. E két valutával szemben a forint értékvesztése négy év alatt nem érte el a 20 százalékot. A dollár eladási ára 1990. május 13-án 66,12, a német márkáé 40,21, a schillingé 5,71, az angol fonté 111,09, a spanyol pesetáé pedig 0,64 forint volt. Ugyanez 12 hónappal ezelőtt a dollárnál 88,62, a német márkánál 55,06, a schillingnél 7,82, az angol fontnál 136,19, a spanyol pesetánál pedig 0,74 volt. százalékát. így az Európai Unió súlya rövid időn belül növekedni fog. Ezt tükrözi a valutakosár összetételének megváltoztatása. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy szorosan az ECU-hoz kötjük a forint árfolyamát. Egyelőre erre azért nincs lehetőség, mert a magyar- országi infláció jóval magasabb, mint a térség országaiban kialakult mérték. így rendszeres nominális leértékelésre van szükség, hogy az árfolyam reálértékben szinten maradjon. A múlt esztendőben 14 százalék körüli leértékelés^ történt, az idén pedig valószínűleg 10 százalék körül alakul majd a leértékelés mértéke. Hárshegyi Frigyes elmondta azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénteken végrehajtott 1 százalékos forintleértékelése része a jegybank már jó ideje folytatott árfolyampolitikájának. Saját hatáskörben hajtották végre ezt a lépést, s így az 5 százalékos keretből már csak 0,4 százalékos árfolyamkorrekciós lehetősége maradt a jegybanknak. Ám a valutakosár ösz- szetételének megváltoztatásával újabb 5 százalékos korrekciós keret áll az MNB rendelkezésére a fennálló szabályok értelmében. papírokkal, azzal, hogy a Frankfurtból érkezett aranyat biztonságba helyezik. A nemesfém címzettje a görög Golden Star cég volt. A rendőrség közölte, hogy kihallgatták, majd elengedték azt a 30 éves alkalmazottat, aki az aranyat átadta. Az ügy további részletei egyelőre nem ismeretesek. Az MNB alelnöke a valutakosárról Visszakerül az ECU Lába kelt az aranynak Fizetési mérlegadatok A hiány mérsékeltebben, de nő Piac és leértékelés Jó a forint, ha sok A folyó fizetési mérleg hiánya február végén elérte az 573 millió dollárt. Januárhoz képest a hiány mérsékeltebb ütemben növekedett. Az első hónap végén a deficit 378 millió dollárt tett ki. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint az első két hónap során az exportbevétel 1,14 milliárd dollár volt, míg az importkiadások 1,68 milliárd dollárt tettek ki. így a külkereskedelemben az első két hónap után 536 millió dolláros deficit jött létre, szemben a januári 389 millió dolláros hiánnyal. Az idegenforgalomban 32 millió dolláros többlet keletkezett annak hatására, hogy a bevételek elérték a 127 millió dollárt, míg a kiadások 95 millió dollárt. Januárban a kialakult aktívum még csak 10 millió dollár volt. Részben a korábbinál nagyobb mértékben javult az idegenforgalmi mérleg helyzete februárban, másrészt csökkenő mértékben növekedett a kereskedelmi mérleg hiánya. E két hatás érzékelhető a fizetési mérleg februári állapotában. A devizatartalékok összege január végén 7,53 milliárd dollárt értek el, február végén az állomány kissé csökkent, és 7,33 milliárd dollárt tett ki. Az ország bruttó külföldi adósságállománya kismértékben tovább növekedett. Januárban a bruttó adósság 25,69 milliárd dollár volt, február végén elérte a 26 milliárd dollárt. Eddig az országba pénzben 5,73 milliárd dollár működő tőke áramlott be. Januárban 88 millió dollár érkezett, februárban viszont csupán 20 millió dollárt tett ki ez az összeg. Nemcsak a hivatalos szervek és a sajtó, hanem a közvélemény is negatív jelenségként ítéli meg a forint időnkinti leértékelését, habár a leértékelés mértéke mindig sokkal kisebb mint a hazai infláció. Négy éven keresztül rosszabbul jártak azok, akik devizában tartották a megtakarított pénzüket. A forint leértékelése az éves infláció felét sem érte el. Erre nagyon kevesen számítottak. Még a szakirodalom sem talál példát olyan helyzetre, amelyben egy lemaradó ország devizája nem romlik az inflációnak megfelelő arányban. Nem csoda, hiszen még sohasem fordult elő, hogy békeidőben egy "országban az árszínvonal mesterséges tartása érdekében szűkítik a választékot. Legalább utólag keressük meg a magyarázatot. A szocialista gazdaságban ugyan tűrhető, és nemzetközi összehasonlításban olcsó volt az alapvető cikkekkel való ellátás, de hiányzott a választék. Aki a korszerűre, a jó minőségre vágyott, annak külföldre kellett érte menni. A forint jó pénz volt, ha lakbérre, kenyérre, tejre, közlekedésre és munkaruhára kellett. De szinte semmit sem ért, ha számítógépet, hűtő- szekrényt, vagy éppen korszerű gépkocsit akart a fogyasztó. Akinek magasabb igényei voltak, az kénytelen volt drágán megszerezni a devizát. így alakult ki az olcsó forint a mindennapi életre itthon és a drága deviza a különös fogyasztási igények kielégítésére külföldön. Az átlagembernek a forint még a hivatalos árfolyamhoz képest is kemény, azaz jó pénz volt. Az igényesnek pedig a hivatalos árfolyamnál jóval magasabb áron is deviza kellett. Ä rendszerváltozás után a boltokban fokozatosan megjelentek azok a cikkek, amelyeket korábban csak külföldön, drágán vásárolt devizáért lehetett megvenni. Ma már a hazai boltokban forintért is meg lehet venni mindent, amire korábban csak Nyugaton volt lehetőség. Ma már nem érdemes azért vásárolni devizát, hogy vegyünk rajta valamit, ami forintért nem kapható. Megszűnt a mesterségesen felvert kereslet a nyugati devizák iránt. Kiderült, hogy egy ország pénze nemcsak azért jó, mert nem emelkednek az árak, hanem azért is, mert mindent meg lehet venni vele. A szocialista pénzünknek nem a hazai drágaság vagy a gyors infláció volt a baja, hanem a szűkös választék. Emlékezzünk vissza, hogyan javult a szocialista táboron belül a forintunk árfolyama a gazdasági reformok során annak ellenére, hogy nálunk volt a nagyobb infláció. Csak azért, mert jobb lett a választék. Most a választék tekintetében már a fordulat után vagyunk. A forint évek óta romlott azok számára, akik kis jövedelemből élnek, és javult azok számára, akik korábban Nyugatra mentek bevásárolni. Ennek lett a következménye, hogy megszűnt a valuták hivatalos és fekete árfolyama közötti különbség. Ettől kezdve azonban arra kell számítanunk, hogy a forintot olyan mértékben fogják leértékelni, amilyen mértékben a mi inflációnk meghaladja a nyugati országokét. Mivel az elkövetkező években a mi inflációnk mintegy 15 százalékkal azokénál nagyobb lesz, ekkora leértékelésen nem kell csodálkozni. A leértékelés ellen a szakmabeliek azt hozzák fel, hogy növeli a hazai inflációt. Nem növeli, csak nyilvánvalóvá teszi azt. Ezt viszont a hivatalban lévő politikusok többnyire nem szeretik bevallani. Kopátsy Sándor % A. t
