Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-14 / 132. szám

8 aj Dunántúli napló Fórum 1994. május 14., szombat A történelem érettségi és az 1945 utáni időszak Hamarosan érettségi vizsgát tesznek a negyedikes gimnazis­ták és szakközépiskolások az ország középiskoláiban. S bár ez önmagában nem újdonság, hiszen erre emberemlékezet óta sor kerül minden évben, azért némi változás is történt az el­múlt évhez képest, főleg a tör­ténelem érettségivel kapcsolat­ban. Erről beszélgettünk Pé­csett, a Széchenyi Gimnázium­ban az igazgatóval, Kővári Zol­tánnal és két történelemtanár­ral, Nagy Lajossal és Papp Je- nőnével. Ellentmondó felfogások-Mi az eltérés az elmúlt év­hez képest? - kérdeztük az igaz­gatótól.- A változás annyi mind­össze, hogy magyar nyelv és irodalomból nincs összevont érettségi vizsga. Az elmúlt év­ben, ha valaki olyan felvételi vizsgát tett, ahol magyar nyelv is felvételi tárgyként szerepelt, akkor duplán írták az érettségi dolgozatot. A tételhirdetés most is a rádión keresztül történik, il­letve a szaktárgyak írásbeli téte­lei postán érkeznek.-Nem fordulhat elő, mint a korábbi években, hogy kiszivá­rognak érettségi tételek?- Most már néhány éves gyakorlat, hogy rádión illetve tévén keresztül hirdetik hétfőn és kedden a magyar és matema­tika tételeket. Ezzel kizárt a sokszorosítás lehetősége. Olyan előfordult tavaly Szegeden, hogy összecserélték a tételeket, tehát a francia tételt bontották fel egy nappal korábban, holott nem az következett volna. Az összes francia írásbeli dolgoza­tot visszavonták az országban, és új tételsort küldtek másnap.- Ha jól tudom, ebben az év­ben már az 1945 utáni történe­lemből is készülniük kell a diá­koknak. Gondot jelent-e az, hogy ahány történelemkönyv és ahány tanár, annyi az eltérő, sokszor egymásnak ellent­mondó felfogás?- Ez a sokrétűség teljesen természetes velejárója ennek az átalakulási korszaknak - mondta Nagy Lajos történelem- tanár. - Valóban az első esz­tendő történelemből, hogy az 1945 utáni anyagrészekből érettségiztetünk, akár a magyar, akár az egyetemes történelmet illetően. Tényleg úgy van, hogy ahány tankönyv annyiféle meg­közelítéssel mutatja be a kort. Hogy a tanárok számára mit je­lent ez a feladat? Azt hiszem, könnyű párhuzamot vonni a kö­zélet egész területének bizony­talanságaival. Sok ellentmon­dással találkozhatunk az 56-os események megítélésével, a II. világháború utáni nemzetközi viszonyokkal kapcsolatban, a Horthy-korszakkal, a holocaust­tal kapcsolatban stb. Én azt ta­pasztalom azonban itt a kollé­gák körében, hogy egyikünk számára sem jelent ez különös problémát, hisz úgy érzem, eb­ben az iskolában a nyolcvanas évek végétől úgy taníthattuk a történelmet, ahogy azt elfogad­tuk. Az biztos, hogy a Horthy-rendszert, a világhábo­rús problémákat, a nemzetközi viszonyokat illető kérdésekben Történelemóra a pécsi Széchenyi Gimnáziumban Fotó: Hári Péter Harag és elfogultság nélkül elő kellett venni olyan könyve­ket, amelyekhez korábban nem lehetett hozzájutni.-A diákok részéről sem je­lentett problémát a felfogások sokrétűsége? Okozhat-e prob­lémát az érettségin vagy a felvé­telin az, hogyha más a vélemé­nye az adott korról?-A családi háttér segítségé­vel különösebb zökkenőt nem jelentett a diákok számára sem ez a probléma. Iskolán belül sem hiszem, hogy ebből gond lehet, a követelményeket egyez­tető történelemtanárok biztosít­ják azt, hogy az érettségin nem fordulhatnak elő különösebb konfliktusok. A felvételitől vi­szont már félek, ott már bejö­hetnek, kissé túlzott szóhaszná­lattal, tragikus események is, mert elképzelhető, hogy a felvé­teli bizottság más beállítottság­gal fogja őket megítélni. Már csak azért is, mert a felvételi bi­zottságokat az igen nagy jelent­kezési arányok miatt a szubjek­tív tényezők is befolyásolhat­ják.-Aki a szakmáját szerette, annak nem lesz semmiféle konf­liktusa - mondta Papp Jenőné. - Annál is inkább, mert a történe­lem nem egy meghatározott ideológiához kötött, sajátos tör­vényszerűségei vannak, és aki ezt felismerte és e szerint taní­totta, annak nem kellett rend­szert váltania sem. Én nem fél­tem a diákjaimat, mindent meg­beszélünk, ami őket foglalkoz­tatja. Probléma lehet esetenként a szülői háttér, néhány esetben a történelmi kultúra hiánya. A felvételivel kapcsolatban én is félek, annál is inkább, mert a felsőfokú intézmények nagy­tiszteletű tudósai ráérnek a leg­újabb munkákat feldolgozni, s tapasztalatból tudom, hogy ilyen friss forrásmunkát a felvé­telin nekiszögeznek a diákok­nak. Ha erre nem tudnak rea­gálni, esetleg elmarasztalják őket. Dr. Polányi Imrétől, a Janus Pannonius Tudományegyetem történelem tanszékének vezető­jétől azt kérdeztük, hátrányt je­lenthet-e a felvételi vizsgán az, ha a diák a felvételi bizottság felfogásával ellentétes véle­ményt fejt ki. Objektív történész nincs- Arra az álláspontra kell he­lyezkedni - mondta Polányi Imre -, hogy mindent, amit a diák hoz magával az iskolából, akár baloldali, akár jobboldali beállítottságú, és azt többé-ke- vésbé indokolni tudja, érvelni tud mellette, el kell fogadni. Tudniillik ezt tanulta az iskolá­ban, s azt nem várhatjuk tőle, amit nem tanult.- Ugyanakkor viszont nagy a túljelentkezés, valamilyen szempont szerint szelektálni kell.- Mi abban bíztunk, hogy mivel hozzánk csak nagyon magas pontszámmal lehet beke­rülni, 113-al, csökkenni fog a jelentkezők száma. De nem csökkent, öt és félszeres a túlje­lentkezés. Nem valószínű, hogy ezek a szempontok döntenének, bár még a tanár is ember. Gyenge vigasz a diákok szá­mára, de a teljes objektivitást még senki sem találta föl.- Természetes dolog az, hogy a közelmúlt történelméről eny- nyire ellentétes álláspontok alakultak ki?- Szerintem ez nem marad így. Élnek még a régi beidegző­dések, amelyeket nem lehet egycsapásra megváltoztatni, egyik napról a másikra elfelej­teni. Aztán létezik olyan szem­lélet is, hogy mindent ki kell dobni, és ezeken kívül még ren­geteg árnyalat él. Mindez azért, mert ez a kor még nincs feldol­gozva. Az a véleményem, hogy a 45 utáni időszak még nem történe­lem, s amíg be nem következik egy kis lehiggadás, ennek a kor­szaknak teljesen érdekmentes szemlélete; valamint a forrás­anyag nem áll rendelkezésre, mindaddig nagy lesz a változa­tok száma. És még egyszer hangsúlyozom, hogy az objek­Odüsszeusz, rockban eltáncolva Odüsszeusz folytatja bolyon­gását, a Rock-színház után Veszprémbe megy, ott kerül sor a táncopera igazi premierjére.-Hogyan választották ezt a témát? - kérdezem Béres Attilá­tól, a szövegírótól.- Amikor Várkonyi Mátyás zeneszerző-igazgató felkért, úgy gondoltam, hogy az Odüsz- szeusz-történet siker lehetne. Rá kellett jönnöm, hogy eposz­ból rock-színpadi drámát írni szinte lehetetlen. Elkezdtem a témakört kutatni, az Odüssze­usz-legenda szálait boncolgatni, hogy a drámai pontokat megta­láljam. Végül is így készítet­tünk antik mitológiát át meg át­szövő Odüsszeusz-motívumok- ból eredeti magyar alkotást. A főszerepet a Pécsi Balett művésze, Sólymos Pál táncolja. - Mi a véleménye a szerepről?- Nagyon boldog vagyok, hogy több mint két évtizedes táncos múlt után lehetőséget kaptam egy ilyen szerep meg­formálására. Itt nemcsak tánc­tudásra, de színészi megjelení­tív történelmet még nem talál­ták fel, objektív történész nincs. Mert ahogy elkezdem a maga­mét mondani, az már nem ob­jektív, az már rajtam keresztül szűrődik át. Ezért nincs objektív újságírás sem. Nagyon fontos, amit Tacitus mond, hogy harag és elfogultság nélkül kell szem­lélni. Hogy harag nélkül, az persze, rendben van, de elfo­gultság nélkül nem lehet. A vizsgázókkal szemben ugyan­akkor a teljes toleranciának kell érvényesülni, legalább is én ezt fogom szorgalmazni. Cseri László Magyarul magyarán Ne szaporítsuk a szót! Egykori tanárom (nem ma­gyar szakos) mindig kijavított bennünket, ha valaki közü­lünk egy szóban forgó kér­désre így felelt igenlően: Ja, igen. Az említett eset a szó­szaporításnak, a szófölösleg­nek, a stilisztika szakszavával a pleonazmus-nak nevezett hiba legegyszerűbb esete. A legtöbb ember észre sem veszi, hogy ő maga is hány­szor követi el ezt a hibát. Ám ha ilyent hall: Hanyatt feküdt a hátán - elmosolyodik, mert tudja, hogy hanyatt feküdni csak a hátunkon lehet. Már kevesebben veszik észre a szófölösleget, ha va­laki kétkerekű bicikli-xő\ be­szél. Valószínű azért, mert egyesek szerint háromkerekű bicikli is van, de azt már nem tudják, hogy az tricikli. Nyomtatott szövegből ír­tam ki a lábpedál és a kézifo­gantyú szavakat. A pedál szó­ban benne van a lábbal való kapcsolata, igaz, hogy latinul: meg hát fogni is, azaz a fogan­tyút használni is - rendezett körülmények között - a ke­zünkkel szoktunk. A szószaporítás súlyosabb esetének tartjuk azt, amikor a kifogásolt szövegrész minden tagja magyar szó. Ilyen a: ma már jelenleg, kezdeti csírái, gyors kapkodás, siető embe­rek rohannak, ifjú újszülöttek, nyomban szörnyethalt, közös egyetértés, együttes összefo­gás stb., stb. Ügy gondolom, ezek a példák önmagukért be­szélnek. A szószaporításnak egy másik típusa azzal menthető, hogy használójuk, a beszélő vagy író nem ismeri vagy nem jól ismeri a bennük előforduló idegen szavakat. A legegysze­rűbb esete ennek a kiexportál és a beimportál kifejezés. Ma­gyarra fordítva ez annyit tesz, mint ki-kiexportál és be-beim- portál. Sajnos, a médiumok nyel­véből hosszan sorolhatnánk a hibákat. Napjaink nyelvhasz­nálatát tükrözik, s egy-egy di­vatszót is tartalmaznak az ilyenek, mint: élre sorolt pri­oritás, első helyre sorolt prio­ritás. A manapság gyakran használt prioritás szóban ugyanis az előtte álló szavak jelentéstartalma is benne van, vagyis az elsőség, az elsőség joga. A privát magántulajdon, a privát magánügy, a privát szó jelentésének nemismeré­séből árulkodik. Ugyanígy a potenciális le­hetőség, a hagyományos tra­díció, a garanciális biztonság, a szervizszolgáltatás, az in­vesztált befektetés, a távlati perspektíva egytől egyig olyan pleonazmus, amelyben az idegen szó ugyanazt je­lenti, mint a magyar. A nyelv működésének egyik fő jellemzője a taka­rékosság, stílusosan meg­nevezve: a nyelvi ökonómia. Ezért a szószaporítás nem­csak stílushiba, hanem a tör­vényszerűség ellen való me­rénylet is. Rónai Béla Kérész tr ej t vény tőképességre is szükség van - mondja a táncos. - Az Odüsz- szeusz érdekes szerep. Egyéni­sége, bolyongása, konfliktusai, szerelmei maiak is lehetnek. Ezek belső hitelesítése nemcsak mint táncosnak jelentettek fel­adatot. A kollégák segítettek, hogy belülről közelítsem meg ezt a hőst, ki tudjam fejezni drámáját tánccal, gesztusokkal. Remélem, a közönség is szere­tettel fogadja majd ezt a magyar Odüsszeuszt. Józsa Ágnes Beküldendő a helyes megfejtés május 23-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az április 30-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Megtiltom hogy személyes haszná­latra vedd igénybe a nyaktilót.” Utalványt nyertek: Kengyel Zoltán, 7833 Görcsöny, Ady E. u. 11., Kovács Ágnes, 7626 Pécs, Sándor u. 19., Márton Józsefné, 7349 Szászvár, Rákóczi u. 4., Muzikár Sándor, 7623 Pécs, József A. u. 4L, Russai Árpád, 7626 Pécs, Farkas I. u. 3. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents