Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-13 / 131. szám

1994. május 13., péntek Közélet uj Dunántúli napló 9 Negyvenkét fenyegetett település Aláásott utak, házak 1733 óta először Különleges látványban volt része annak a több tízezer pá­rizsinak, aki kedd este elözön- lötte a francia főváros híres útvonalát, a Champs-Ely- sées-t: a részleges napfogyat­kozás során a Hold által elta­kart napkorong éppen a Dia­dalív két oszlopa között volt látható. A viszonylag kedve­zőtlen időjárás miatt a Con- corde-téren várakozók hoppon maradtak (egy felhő ugyanis éppen akkor takarta el az út túlsó végét, amikor a már nö­vekvőben lévő nap ott átha­ladt), a többiek viszont meg­csodálhatták az eseményt. Ilyesmit legutóbb 1733-ban láthattak Párizsban: akkor vi­szont még nyoma sem volt a Diadalívnek .. . Vezérigazgatót keresnek A GATT (Általános Vámta­rifa és Kereskedelmi Egyez­mény) megkezdte a vadásza­tot az új vezérigazgató után, mivel mostani vezetője, Peter Sutherland ez év végén távo­zik. A sikeres jelölt valójában az új Világkereskedelmi Szer­vezet (WTO) első vezérigaz­gatója lesz, mert a WTO 1995-ben magába olvasztja a GATT-ot. A személyt a GATT jelenlegi eljárási szabá­lyai szerint választják ki, és a magyar Szepesi András, a GATT-szerződő felek, vagyis a tagok ez évi soros elnöke közölte, hogy megkezdi a szükséges konzultációkat, egységes álláspont kialakítása érdekében. A jelöltek között van Renato Ruggiero, volt olasz kereskedelmi miniszter, a WTO létrehozásának egyik korai apostola, azután Rubens Ricupero brazil környezetvé­delmi miniszter, országának volt GATT-követe, és Philip Burdon új-zélandi kereske­delmi miniszter. Új típusú fénymásoló A Ricoh japán elektronikai cég bejelentette, hogy olyan fénymásológépet fejlesztett ki, amely önmagától lapozni képes összefűzött dokumen­tumokat is. A digitális készü­lék automatikusan fordítja az oldalakat, akár kézikönyvekét és katalógusokét is, anélkül, hogy kárt tenne bennük. A gé­pezet egy integrált letapogató rendszert és egy különleges, lapozó egységet tartalmaz. A könyvet gerincére állítva kell behelyezni az ennek megfele­lően kiképzett dobozkába, amely aztán a másoló belse­jébe továbbítja az anyagot. Az IMAGIO MF530 típusnévvel forgalomba kerülő készülék már az idén kapható lesz, bár árát még nem kalkulálták ki. Két történelmi megyeszékhe­lyünk, Eger és Pécs számos épületének, műemlékének fennmaradását veszélyeztette, hogy az alattuk húzódó pince- és üregrendszer beomlással fe­nyegetett. Hasonló veszély- helyzet kapott országos nyilvá­nosságot, amikor kiderült, hogy a budai Vár alatti kata­komba-rendszer is beomolhat. Napjainkra, már 42 települést nyilvánítottak ilyen szempont­ból veszélyeztetettnek. Hogy miként segíti a költséges veszé­lyelhárítási munkát az állam, er­ről kaptunk tájékoztatást a Bel­ügyminisztérium sajtófőosztá­lyától. A 42 veszélyeztetett település nagy többsége község, de 10 város és 3 budapesti kerület is közéjük tartozik. Az elsősorban bor és élelmiszer tárolására, vagy építőanyag bányászata folytán kialakult pince- és üreg­rendszerek a természetes el­használódás, az elvizesedés, a fölöttük megépített épületek sta­tikus terhelése, az úthálózat megnövekedett terhei és még számos körülmény folytán any- nyira meggyengültek, hogy el­sősorban a fölöttük épült léte­sítmények - köztük pótolhatat­lan értékű műemlékek - épség­ben maradását veszélyeztették, de közvetve a környezetet, sőt a lakosság életét is fenyegette az esetleges beomlás számos vár­ható következménye. Egerben, Pécsett kezdődött Kormányzati programmal és támogatással, - már 1975-ben megkezdték előbb Egerben és Pécsett, majd Szekszárdon és Szentendrén - a veszély komp­lex elhárítását. Egerben 50, Pé­csett 46 kilométernyi hosszban fejeződtek be a munkák, amelynek végeztével e két vá­rosban megszűnt a kataszt­rófa-veszély és megteremtődtek a történelmi Városmag átfogó megújításának feltételei. Már itt gondoltak a megerősített földa­latti terek lehetőség szerinti hasznosítására, akár múzeum­ként vagy akvárium-terrárium- ként, akár pedig eredeti rendel­tetésük szerint hasznosítva azo­kat. A nyolcvanas évek második felétől - túl a legsürgősebb be­avatkozásokon - .leálltak a munkák, habár egy 1989-es, az akkori Építés- és Városfejlesz­tési Minisztériumban készített javaslat már 23 településre ki­terjesztett állami támogatást lá­tott indokoltnak. Pénzt azonban ilyen célra - az 1991-es pótköltségvetésben szereplő 50 millió forinton kí­vül - csak 1992-től ad ismét az állam. Akkor - egy belső kor­mányhatározattal megerősítet­ten - tárcaközi bizottságot hoz­tak létre a Belügyminisztérium vezetésével. E bizottság a meg­változott körülményeknek meg­felelően irányítja és ellenőrzi a listájukra fölkerült 42 települé­sen a veszélyelhárítási munká­kat, elősegítve a költségvetési támogatások megfelelő haszno­sulását is. A korábbi összegek sokszorosáról van szó: 1991-93 között összesen 900, 1994-ben pedig 500 millió forint a támo­gatási keret! Amely még kiegé­szül az önkormányzatok 350, il­letve az idén 250 millió forint­jával. Megváltozott körülményeket említettünk. Elsősorban arra kell gondolni, hogy 1991-től - mivel a magántulajdon vissza­került eredeti „rangjába” - köz­pénzekből csak a közterületi ve­szélyelhárítások finanszírozha­tók. Az érintett önkormányza­toknak pedig még ehhez is hozzá kell járulniok, természe­tesen erejükhöz mérten. 1994-ben a támogatás tech­nikáján változtatott a Bizottság olymódon, hogy a megszava­zott támogatások felhasználá­sának időközi figyelemmel kí­sérése érdekében az 5 millió Ft, vagy azt meghaladó önkor­mányzati támogatások esetében azoknak csak az 50 százaléka utaltatását kérte a PM-től, míg a további 50 százalék utaltatását egy július 15-éig beérkező és elegendő tájékoztatáshoz kö­tötte. 1994-ben is - mint a korábbi­akban - a Bizottság nagy súlyt helyez a veszélyelhárítás komp­lexitására, azaz a konkrét pince-üreg-gondok szakszerű elhárítása mellett el kell végezni azokat a járulékos munkákat is (elsősorban közműépítés, - helyreállítás és felszíni vízelve­zetés), amelyek nélkül a pin- cék-üregek által okozott veszé­lyek megismétlődhetnek. Több szakértelemmel Jelentős fejlődésről lehet számot adni a munkákat terve­zők és kivitelezők körében. Míg az átmenet egy-két évében egyes veszélyeztetett települé­sek ismeretek hiányában olya­nokat is megbíztak tervezéssel, kivitelezéssel, akik a sajátos feladatokban nem rendelkeztek magasfokú hozzáértéssel, - a piaci és az önkormányzati önál­lóság sérelme nélkül - a bizott­ság igyekezett felhívni az érde­kelteket azon hozzáértők kö­rére, akiknek eddigi referenciái kellő biztosítékul szolgálhatnak a jórészt azonban eltakarná váló munkák tervezéséhez, kivitele­zéséhez. Mint eddig is, ezután talán még szigorúbban kell kezelni a megbízási feladatok kiadását, a munkák ellenőrzését, a feladat­hoz illeszkedő építési technoló­giák kiválasztását, a megerősí­tett terek mielőbbi hasznosí­tásba adását, a jótállási jogok érvényesítését, ehhez kellő idő­ben a végzett munkák utófelül­vizsgálatát. Ezek során különös figyelmet kell fordítani a föld feletti és alatti munkák esztéti­kájára (így elsősorban a támfa­lak és más megtámasztó szerke­zetek megjelenésére), és min­den részletében a természeti és az épített környezet védelmére. Pécsett, a Bazilika alatt a Péter-Pál Sírkamra bejáratánál is észleltek vizesedést Fotó: Löffler Gábor A világ új tűzfészkei Minden szinten szinte mindenütt: polgárháborúk Figyelmet érdemlő elemzést készítettek ezúttal a németek ar­ról, hogy az évtizedeken át Washington és Moszkva nevé­vel fémjelzett két pólusú világ összeomlása megváltoztatta a feszültséggócok jellegét is. A Welt am Sonntagban közzétett értékelés megállapítja: egykor mindenekelőtt nemzetközi ösz- szecsapásoktól és tömegpusz­tító fegyverektől tartott az em­beriség. 1994-ben viszont a világ minden válsággóca - La- tin-Amerikától, Afrikán, Euró­pán át Ázsiáig - gyakorlatilag helyi konfliktus, és hagyomá­nyos fegyverekkel vívott pol­gárháború, még akkor is, ha en­nek a megjelenési formája az egykori Szovjetunió és Jugo­szlávia területén nem feltétlenül ilyen. Sőt: úgy tűnik, a polgár- háborús konfliktusok a világ fő veszélyforrásai lehetnek az ez­redforduló után is. Ennek sajátos következmé­nye, hogy míg az ENSZ fennál­lásának első 40 évében össze­sen 14 békefenntartó akciót szervezett - az elmúlt 5 évben ugyanennyi konfliktusba bo­nyolódott bele. Köztük van a három különösen nagy: a sokez­res létszámú, dollár milliár- dokba kerülő kambodzsai, Szo­máliái és délszláv akció. Míg az ENSZ-nek korábban alig tízezer katonája szolgált a világban, most Perutól és Burunditól Cip­rusig, a volt Jugoszláviában több, mint 26 ezren vannak és számuk a világban a következő években jóval meghaladhatja a százezret. Ha minden a világszervezet első emberének szándékai sze­rint alakul. Az ENSZ főtitkára és a tagállamok kormányainak egy része ugyanis támogatja a békefenntartó műveletek kibő­vítését, sőt, állandó ENSZ-erők felállítását is, amelyek szükség esetén akár harcolnának. A mér­ték- és pénzadó nagyhatalmak azonban sokkal tartózkodób­bak, különösen azóta, hogy az amerikai ihletésű szomáli akció teljes kudarcot vallott, és mind nyilvánvalóbb az ENSZ tehetet­lensége Boszniában is - hiszen a franciák éppen ezért mérlege­lik már csapataik kivonását. Az ENSZ állandó pénzhiánya - a politikai viták mellett - a másik fő gátja annak, hogy a vi­lágszervezet megfeleljen ezek­nek a feladatainak. Az USA-ra hárul e milliárdos kiadások csaknem 30 százaléka: de a ku­darcok tükrében a washingtoni törvényhozás éppúgy vonako­dik további pénzek megszava­zásától, mint London és Párizs -, az üres moszkvai kasszákról nem is beszélve. Heltai András Ha két bankból egy bank lesz ... Az ember manapság összerez­zen, ha arról hall, vagy olvas, hogy valamelyik bank a csőd szé­lén táncol, s a gyengén gazdálko­dóra egy másik pénzintézet feni a fogát. Mi, betétesek féltjük ilyen­kor a megtakarításainkat. Amennyiben a megvásárolt ban­kok önálló pénzintézetek marad­nak, vagy azzá alakulnak át (mint ahogyan az a Polgári Bank eseté­ben is történt), akkor nincs semmi baj, a kliensek pénze nem kerül veszélybe. A betétbiztosítási törvény ugyanis minden egyes pénzinté­zetnél egymillió forintban hatá­rozta meg azt a felső összeghatárt, ameddig személyenként garantál­ják az elhelyezett forintok vissza­fizetését. É rendelkezések arra vezettek, hogy az ésszerűen gondolkodó betétesek ma már megosztják megtakarításaikat a különböző pénzintézetek között, ezzel a „trükkel” is megsokszo­rozhatják biztonságban lévő fo­rintjaikat. A bankvilágban sem lehet azonban kizárni az összeolvadá­sokat, a cégek esetleges válásá­nak, házasságának lehetőségét. Ausztriában például az ország második legnagyobb bankja és a Bécsi Közösségi Központi Taka­rékpénztár és Kereskedelmi Bank összeolvadt és Bank Austria né­ven működik tovább. Ilyen eset­ben valóban méltánytalan volna azoknak a betétgaranciáját az egyetlen banknál elérhető ösz- szegre korlátozni, akiknek mond­juk korábban mindkét bankban betétjük volt. E téren ma még joghézag van, ha ilyesmi Ma­gyarországon megesne, bizony sokan rosszul járnának. Mielőbb ki kellene mondani, hogy az ösz- szeolvadás esetén a biztosítás a valamennyi résztvevő bankban tartott betét felső határa erejéig érvényben marad. Azon is érdemes volna elgon­dolkodniuk a bankügyekkel a jö­vőben foglalkozni kívánó tör­vényhozóknak, nem volna-e cél­szerű évről-évre az infláció mér­tékének arányában felemelni a biztosítás felső határát? A tör­vényben korábban kimondott 1 millió forint, tekintettel az infláci­óra, ma már legalább 25 száza­lékkal kevesebbet ér. Bácskai Tamás Száz emberből tíz hajlamos a légúti allergiára Veszélyforrás a parlagfű Az utóbbi években egyre többet kell foglalkoznunk a par­lagfűvel (Ambrosia elatior) mind a mezőgazdaság, mind a humán orvostudomány foko­zódó problémái miatt, amit a parlagfű idéz elő. Sokszor és sokat beszéltünk már erről a növényről, mégis folyton azt kell tapasztalnunk, hogy nem ismeri a nagyközönség. Az or­vostársadalom is vadkenderről beszél. Tisztázni kell tehát, hogy mi is az a parlagfű, annál is inkább, mert a vadkender is .nagy gondot okozó gyom és al- , lergiát kiváltó növény, csak ép­pen nagyságrendekkel kisebb a veszélye, mint a parlagfűnek. Ez a nagyon igénytelen növény Amerikából származik, e szá­zad 20-as éveiben jelent meg Magyarországon a somogyi vi­dékeken. Gyorsan szaporodott, elsősorban a szállítási utak, vasutak mellett terjedt szét oly­annyira az országban, hogy mára már alig van olyan hely, ahol ne lehetne megtalálni. Gazdasági kára hatalmas, a vé­dekezés ellene igen nagy anyagi ráfordítást kíván, s eredményes­sége nagyon csekély. A sok hasonlóan nagy kárt okozó gyomfaj közül kiemelke­dik az emberekre gyakorolt ká­ros hatásaival. A július elején - középen virágozni kezdő par­lagfű kimagasló mennyiségű vi­rágport termel, amely az ÁNTSZ évek óta mért adatai szerint tömegében és veszélyes­ségében messze felülmúlja a többi allergiás tüneteket kiváltó pollenek hatását. Megnő a szé­nanáthás tünetekkel orvoshoz fordulók száma, a tünetek sú­lyosbodnak, a kellemőtlen hatá­sokon túl asztmás jellegű fulla- dásos hatások is előfordulnak nagy számban. Ennek demonstrálására né­hány számadat, amelyek a Föl­dművelésügyi Minisztérium ál­tal szervezett, évente megren­dezett tudományos üléseinek orvos-kutató előadóitól szár­maznak: - 100 emberből 10 haj­lamos a légúti allergiára, ebből 5 az, akinél a tünetek már ki­sebb allergén hatására meg is je­lennek (ők a visszatérő vagy fo­lyamatosan kezelt páciensek),- az asztmások kb. 2/3-a külső hatásoktól szenved, ebből ennek a népességnek a 30%-a kifejezetten a parlagfűre érzé­keny olyannyira, hogy a pollen­szóródás ki is váltja a tüneteket.- az allergiás hajlam öröklő­dik, és aki örökölte, annál az exogén hatás előbb-utóbb meg­jelenik. (Ennek az exogén, azaz külső eredetű hatásnak a legje­lentősebb kiváltója a parlagfű pollen.) A legutóbbi konferencián el­hangzott előadások arról tanús­kodnak, hogy a szenvedő ala­nyok aránya egyre nő, már 15%-ra teszik orvos-statisztikai felmérések alapján ezt az érté­ket. Sajnos a probléma még azzal is súlyosbított, hogy a betegek, akik ettől szenvednek, nem gyógyíthatók, mai tudás szerint csak tüneti kezelésekre van mód, ez pedig csak rövid időre tud mentesíteni. A tüneti keze­lés rövid ideig tartó hatása mel­lett még igen költséges is, és az amúgy sem rózsás anyagi hely­zetben lévő egészségügyre, tár­sadalombiztosításra hatalmas terheket ró a drága gyógyszerek mellett a táppénzes napok ug­rásszerű felszaporodása. Az anyagi természetű problémák mellett a kezelésben részesülők sem minden veszély nélkül fo­gadhatják az ellátást, gondol­junk csak a terhes kismamák, vagy a csökkent ellenálló ké­pességgel rendelkező bete­gekre. A Földművelésügyi Minisz­térium az érintett tárcák bevo­násával megtesz mindent lehe­tőségeikhez képest, hogy csök­kentse a veszélyhelyzetet, a ve­szélyzónákat visszaszorítsa. Ezzel a szándékkal találkozott a Pécsi Önkormányzat kezdemé­nyezése is, amikor az elmúlt évben elrendelte a parlagfű mentesítést a városhoz tartozó területen, és szankciókat is kilá­tásba helyezett a vétkesen mu­lasztókkal szemben. Hisszük, hogy minden szankciónál többet ér a meg­győzés, annak megismertetése, hogy mi fenyeget és milyen módon bennünket, gyermeke­inket, környezetünket. Nem is marad már más hátra, mint ki-ki tegyen meg lehetőségeihez ké­pest mindent, hogy ebből a ve­szélyforrásból minél kevesebb legyen a környezetünkben. Gara Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents