Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-12 / 130. szám

1994. május 12., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 3 Akadémiai Aranyérmet kapott dr. Donhoffer Szilárd Tehénre 20, kocára 5, toklyóra 3 ezer A tudományban nincs helye üres fecsegésnek Donhoffer Szilárd (balról) átveszi az 1994. évi Akadémiai Aranyérmet Kosáry Domokostól a Magyar Tudámonyos Akadémia elnökétől MTI-Telefotó Hétfőn kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia évi közgyűlése, mely egész héten tart. Az „akadémiai nagyhét” első napján ünnepélyes keretek között adták át az Akadémia ki­tüntetéseit, köztük a legna­gyobb elismerést, az Aranyér­met dr. Donhoffer Szilárdnak, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Kórélettani Intézetének nyugalmazott professzorának. Donhoffer Szilárd 1902-ben született Budapesten. Ott vé­gezte az orvosegyetemet, majd 1926-ban került a pécsi belkli­nikára. 1949-től lett egyetemi tanár, az akkor alakult Kórélet­tani Intézet vezetője. A 60-as években először rektorhelyet­tese, majd rektora volt a POTE-nak. Számos kitüntetése mellett 1961-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1964 óta tagja az MTA-nak. Tudományos mun­kásságában az élő szervezet hő- szabályozását, illetve a táplá­lékfelvétel és -válogatás me­chanizmusát kutatta. Bár 1974 óta, húsz éve nyug­díjban van, 92 évesen is aktív, szinte naponta bejár volt intéze­tébe. Az alábbi beszélgetés akadémiai kitüntetése alkalmá­ból készült a Professzor Úrral.-Akadémiai Aranyérmét az indoklás egyik pontja szerint „ kritikus tudomány-szemléleté­ért” érdemelte ki. Mit kell eza­latt érteni?-Azt, hogy a tudományban nem szeretem az üres fecsegést - tálja szét kezét Donhoffer professzor. - És nem szeretem a megalapozatlan következteté­seket sem. Sajnos, a szakiroda- lom többsége ilyen, afféle „szorgalmi dolgozat”, felfede­zik azt, amit már egyszer felfe­deztek a múlt század második felében. Legtöbb esetben csak az elmúlt 10 év szakirodalmát veszik figyelembe, vagy még azt sem. Es e tekintetben a jó­nevű nyugati lapok sem büsz­kélkedhetnek. A közlemények jelentős része nem mond újat.- Mennyit változott az orvos- tudomány a közel 70 év alatt, amit ön a pályán töltött?-A változás.óriási, csak ezt sokan nem veszik tekintetbe. Mikor én jártam egyetemre Bu­dapesten, illetve Bécsben, akkor az, aki becsülettel elvégezte a tanulmányokat - no nem ez volt ,a zöm -, azok olyan tudással léptek ki a kapun, hogy minden nagyobb zökkenő nélkül bekap­csolódhattak a kutatásba is, akár. Ez ma már nem lehetsé­ges. Ma egy végzős, aki elvégzi az „orvosi tanfolyamot”, evi­densen nem alkalmas arra, hogy önállóan orvosi gyakorlatot folytasson. Nem ismer meg ugyanis a hat egyetemi év alatt egy sereg eljárást, de még gon­dolkodásmódot sem!- Ón már a Hallama Erzsé­bet által írt „Tudósportrék” című könyvben is beszélt az utánpótlás- és medikusképzés hiányairól. Miként látja ma a helyzetet?-A helyzet kritikusabb lett. És itt nem pusztán a műszere­zettség magas színvonaláról van szó, ugyanis nem ez a döntő. Ma például nem lehet tudo­mányt csinálni anélkül, hogy valakinek fogalma ne lenne a molekuláris biológiáról vagy a statisztikai módszerekről. De az is fontos, hogy az illető megfe­lelő orvosi gyakorlattal legyen felfegyverkezve. A kettő együtt ma már, úgy tűnik, nem megy. Az angolszász világban lassan külön is válik a klinikus és a ku­tató orvos munkája, és így a képzése is. Egy biokémikusnak már nem kell feltétlenül végzett orvosnak lennie. Azonban mind a két területen elkerülhetetlen - és ezt nem lehet eléggé hangsú­lyozni - a szakmai idegen nyelv ismerete, ami bizony nem ugyanaz, amit az iskolában taní­tanak. Nálam az intézetben az 50-es években is mindenki kivé­tel nélkül megtanult angolul, és nem azért, mert én „kötelez­tem” őket, hanem úgy irányítot­tam fiatal kollégáimat, hogy rá­ébredjenek, erre szükség van. Ki is kiáltottak minket a „reak­ció tűzfészkének”, igaz később meg például állították a kórélet- tanosokat a többiek elé.- Már egy tanszék vezetésé­vel is sok bürokratikus plusz­munka jár, ön ráadásul még rektor is volt, és egyéb más tisztséget is betöltött. Nem vonta el a „hivatal" nagyon az idejét a komoly munkától?- Nem igaz, hogy az admi­nisztrációt nem lehet lazán ke­zelni. Igaz, régen kevesebb pa­pírmunka volt. Nekem mindig az volt az elvem, hogy semmi sem olyan sürgős. Rektorként is jó, ha kétszer, legfeljebb há­romszor egy-egy órára bemen­tem a hivatalba. Értelmes embe­rekkel vettem körül magam, akiknek ki lehet adni bizonyos feladatokat elintézésre. Ilyen egyszerű ez. Méhes Károly Mi a véleménye a privatizációról? Forint-államkötvény külföldieknek is A legújabb hároméves lejáratú államkötvényt május 16-tól 18-ig lehet majd jegyezni. Leg­nagyobb újdonsága, hogy kül­földiek is igényelhetik, habár a kibocsátók elsősorban nem a külföldi befektetőkre számíta­nak. A hároméves lejáratú állam- kötvény, amelyet 15 milliárd forint értékben kívánnak kibo­csátani fix 25 százalékos éves bruttó kamatot fizet. A kamat megállapításánál elsősorban a belföldi befektetők elvárásait vették figyelembe - mondta a Pénzügyminisztérium állampa­pír-kibocsátó irodájának veze­tője. Az a tény, hogy külföldiek is megvásárolhatják ezt az ér­tékpapírt előreláthatólag jóté­konyan hat majd a magyar tő­kepiac fejlődésére. Ugyanakkor beleillik abba a koncepcióba, amely szerint a forint konverti­bilitását lépésenként kell elérni, fokozatos liberalizációs intéz­kedések révén. A kibocsátás fő szervezője az OTP Bróker Rt., amely az eddigi értékpapír-ki­bocsátások viszonylatában a legnagyobb konzorciumot szer­vezte, így habár a jegyzési idő csupán három nap, minden ér­deklődőnek lesz lehetősége a papír megvásárlására. A bel­földi magánszemélyek lévén, hogy hároméves állampapírról van szó, befektetési kedvez­ményt is igénybe vehetnek. Ez jelentősen hozzájárulhat majd ahhoz, hogy elfogyjon a felaján­lott teljes mennyiség. A külföldi befektetők a kötvényt az általuk kiválasztott valutanemben vásá­rolhatják meg és a kamatokat, valamint a tőketörlesztést is szabadon megválasztott devi­zában kaphatják meg. Ennek feltétele azonban, hogy a papí­rokat egy magyar pénzintézet­nél letétben tartsák. (MTI) A privatizációt mostanában egyre több politikus támadja. Különösen az ellenzék hallatja szavát a tömeges kiárusítás ká­rait sorolva. Az emberek pedig csak kapkodják a fejüket, nem tudják, hogy kinek higgyenek? Ha van pénzük, mibe fektessék? Vállalkozzanak-e vagy sem? Örüljenek-e a külföldi tőke jö­vetelének vagy mérgelődjenek rajta? Nos, egy hazai közvéle­ménykutatás nemrég ezekre a kérdésekre keresett választ. A felmérések tanúsága szerint a megkérdezettek többsége tisz­tában volt a privatizáció fogal­mával, jelentésével. Többség­ben voltak azok is, akik az egészségügyben, az oktatásban, a kommunális intézményeknél és a tömegközlekedésben az ál­- Hivatalosan először járok Pécsett, de a családommal vol­tam már itt, amikor a fiam eljött Németországból, s mutattam neki egy szép várost - kezdte a beszélgetést Otto-Radan Hei­mchen. Németország budapesti nagykövete országa pécsi fő­konzulátusának bezárásakor járt Baranyában, és részt vett többek közt az 506-os szak­munkásképző intézet és a Hans Seidel Alapítvány közös ren­dezvényén is.- Egyetért a pécsi főkonzulá­tus megszüntetésével? ■ - Azt kell mondjam, egyet kellett értenem vele, nem lehet­tem ellene, hiszen a miniszter döntött ebben a kérdésben. Olyan döntés volt ez, ami gya­lam kizárólagos szerepét tartják szükségesnek. Az egészség­ügyben zajló privatizációs fo­lyamatnak vannak azért támo­gatói is, különösen a megkérde­zett menedzseri réteg körében. A privatizációt a megkérde­zettek 44 százaléka kedvezően értékelte, 32 százaléka a káros következményektől tart, 24 szá­zalék pedig bizonytalan. A bírá­lók között legnagyobb számban alapfokú végzettségűek, szak­képzetlen fizikai dolgozók, idő­sebbek és munkanélküliek vol­tak. A gazdasági vezetők 47 százalékának az a véleménye, hogy a privatizáció az ország számára inkább előnyös, míg 30 százaléka ennek az ellenkezőjét vallotta és a magánosítás kárait helyezte előtérbe. A vezetői ré­teg fennmaradó 23 százaléka korlatilag érthető okok miatt jött létre. Megtettem mindent annak érdekében, hogy elhites­sem Németországban: Ma­gyarországra különösen fi­gyelni kell. Ugyanakkor az Eu­rópa keleti felében kialakult változások miatt úgy érezték, máshol kell hasonló diplomá­ciai egységet kialakítani.- Elképzelhető, hogy nemso­kára lesz Pécsett újra német fő­konzulátus?- Nem, semmiképpen sem. Az egyik érv a megszüntetésre az volt éppen, hogy. Magyaror­szágnak most nagyon jó lehető­ségei vannak a gazdasági fejlő­désre, legalábbis a környező kelet-európai országokhoz ké­pest, és ha ez így van, akkor viszont bizonytalan a probléma megítélésében. A vállalatok belső kivásárlá­sait már mind a vezetők, mind a dolgozók kedvezően fogadták. Az alkalmazottak 54 százaléka vélekedett úgy, hogy szívesen élne egy ilyen lehetőséggel. A potenciális vevők kétharmada 70 ezer forint körüli összeget szánna erre a célra. Egyébként a felmérések sze­rint a háztartások 10-10 száza­léka rendelkezik kárpótlási jeggyel vagy vállalati részvény­nyel. A megkérdezettek több­sége a kárpótlási jegyet közepe­sen biztonságos, ám alig jöve­delmező értékpapírnak tartja, ugyanakkor a részvényeket kockázatos, de kedvezőbb be­fektetési formaként minősíti. kétszáz kilométeres távolság nem jelenthet gondot a kapcso­lattartáshoz. Bár pillanatnyilag labilis a helyzet, a mi filozófi­ánk szerint normalizálódni fog a helyzet Magyarországon.- Mi a véleménye az 506-os iskola németországi kapcsola­tairól?-Nem ismerem pontosan a képzést, tudom, hogy vannak tanulók Németországban. Min­denesetre, ha valamiben szük­ség van a két ország kapcsola­tára, akkor az oktatás minden­képpen az első helyek egyikén szerepel. Mi, németek úgy gondoljuk, hogy az általunk ki­alakított oktatási rendszer jó, és másutt is hasznosítható. Bozsik László N. Zs. Családjával már járt Baranyában Németország budapesti nagykövete Pécsett Támogatott állattenyésztés Egy hónappal a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból igényel­hető 30 százalékos, de legföljebb 500 ezer forint összegű vissza nem térítendő támogatás pályázatainak elbírálásának leállítása után - április 22-én - szigorúbb feltételekkel újra folytatódik az elbírálások menete. Átmenetileg ugyan szüneteltetik újabb pá­lyázatok elfogadását, a már benyújtottakat viszont - ha még nem bírálták el őket - az újabb feltételekhez igazíthatják a pá­lyázók, május 15-éig. A főbb módosítások a követ­kezők:- a támogatandó beruházás­nak arányban kell lennie a ter­melő vállalkozásával;- támogatás nem adható te­herszállító gépjárműre és a szolgáltató tevékenység beru­házásaira;- nagygépre (65 kW-on felü­li teljesítményű traktor, önjáró betakarító gép) csak legalább 15 hektár földterülettel rendelkező pályázónak adható támogatás (a szolgáltatásra alakuló társulá­sok már beadott pályázatainál e követelménytől el lehet tekin­teni);- minden esetben megkövete­lik a beruházás megtérülését és a visszterhes támogatás vissza- fizethetőségét bizonyító számí­tások bemutatását;- az elbírálásnál előnyben kell részesíteni a főfoglalkozású mezőgazdasági termelőket;- a 30 százalékos, legfeljebb 500 ezer forintos támogatást nem vehetik igénybe: a/ a nem jogi személyiségű gazdasági társaságok; (betéti társaság, közkereseti társaság), b/ az ilyen támogatásban részesült pályázóval közös háztartásban élő személyek (még akkor sem, ha önálló vállalkozók). Ugyanebből az alapból a női­varú szarvasmarha, juh és sertés tenyészállatok állományának nö­velésére, illetve minőségi cseré­jére is igényelhető támogatás, ha az igénylő vállalja, hogy az állatot elleti és 1996. december 31-éig a tenyésztésben tartja. A szakmai részleteket mel­lőzve így összegezhetők a támo­gatás igénybe vételének fő feltéte­lei. A szarvasmarha esetében az igazoltan legalább három hónapja vemhes, törzskönyvezett tenyé- szüszőkre egyedenként 20 ezer forint vehető fel. A sertésnél az igazoltan vemhes előhasi kocára igényelhető a támogatás, ha törzskönyvezett és a közzétett bí­rálati szempontoknak megfelel. A felvehető összeg kocánként 5000 forint. Itt az állomány növelése nem cél, kifejezetten koca-vál­tásra szól a támogatás. A juh esetében viszont az ál­lománynövelésre ad támogatást a tárca, ha a vemhes toklyó hazai tenyészetben folyamatosan ter­melésellenőrzés alatt áll, vagy ilyen tenyészetből származik. Am az a termelő, aki a támogatást igénybe veszi, köteles meglévő anyajuh-állományát a támogatot- tan vásárolt, illetőleg saját beállí­tású vemhes toklyók összes da­rabszámúnak legalább 80 száza­lékával növelni és ezt a létszámot 1996 végéig nem csökkentheti. Egyedenként 3000 forint igényel­hető, ha e feltételeket vállalni tudja. A támogatás megadásáról az Országos Mezőgazdasági Mi­nősítő Intézet (OMMI) szakvé­leményének figyelembe vételé­vel a földművelésügyi hivatal dönt. Kedvező döntés esetén ki­állítja az engedélyező okiratot és 30 napon belül intézkedik a támogatás összegének postai átutalásáról a címzetthez. S. J. Magyar vállalkozók a kolozsvári vásáron A külgazdasági tárca szakmai és anyagi támogatásával, a Prome Kft. és a pécsi Vállalko­zásszervező Kft. szervezésében több mint 60 magyar vállalko­zás mutatkozik be a június 11-15. között megrendezésre kerülő Kolozsvári Nemzetközi Vásáron. A külgazdasági tárca sajtóosztályának tájékoztatója szerint a megyei és helyi ipar­kamarák vezetői megerősítet­ték: kívánatos a szomszédos or­szágokkal folytatott kereskede­lem további bővítése. Az elmúlt évben a Románi­ába irányuló magyar kivitel 185 millió dollárt ért el az exportpi­acok sorában a 9. helyet elfog­lalva, míg a Romániából szár­mazó import értéke 86 millió dollárt tett ki. (MTI) MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. június 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) év ................hó...........nap a láírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft 6 hónapra 2250 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents