Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-10 / 128. szám

1994. május 10., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 A választás megyei adataiból Ami az első forduló 13 136 és 0 szavazata között van (Folytatás az 1. oldalról) magasabb, 74,34 százalékos volt a részvételi arány - a nyer­tes dr. Szili Katalin 10 888 pol­gár bizalmából került az élre, itt a legkevesebb szavazat az Ag­rárszövetség jelöltjére jutott. Ebben a választókerületben a FIDESZ-es dr. Trombitás Zol­tán az 1983 szavazattal éppen hogy meg tudta előzni az 1806 voksot összegyűjtő független Kuller Józsefet. A még mindig szintén pécsi 3-as számú választókerületben 900 szavazattal csak utolsó tu­dott lenni a Vállalkozók Pártjá­nak jelöltje. Ugyanakkor a nyertes szocia­listák ebben a körzetben szerez­ték meg legmagasabb arányban a voksokat, dr. Toller László a 13 136 szavazattal 38,19 száza­lékot ért el. Viszonylag jól sze­repelt itt az Agrárszövetség: amíg az 2-esben 617 szavazatot kaptak, a 3-asban Katies De­zsőre 1213-an voksoltak. A komlói, 4-es számú válasz­tókerületben a szociáldemok­rata jelöltnek jutott a legkeve­sebb szavazat (831), viszont a Munkáspárt szerezte meg Pro- hászka István révén a 2323 sza­vazattal a harmadik helyet. A mohácsi választókerület volt „a legnépesebb”: 53 306 választópolgár szerepelt a nyil­vántartásban, csaknem 67 szá­zalékuk (35 666) le is adta sza­vazatát. Itt a nyerő Wekler Fe­renc (SZDSZ) lett, rosszul sze­repeltek viszont a Zöldek, az Egyesült Kisgazdapárt, a MIÉP és a Munkáspárt jelöltjei. Wek­ler 8243 szavazatot kapott, az utóbbi négyre összesen 1711-en voksoltak, legkevesebben (295) a Zöld Párt színeiben induló je­löltre. Negatív rekordot jelzett a. számítógép a 6-os számú siklósi egyéni választókerületben: 0. A 43 637 jogosult közül senki sem szavazott a Zöld Párt jelöltjére. Időközben vissza is lépett. A MIÉP-es és a független jelölt csak 405, illetve 454 szavazatot kapott. A hét baranyai választó- kerület közül hatban nyertes szocialisták itt kapták a legki­sebb támogatást: a Kocsi Lász­lóra leadott 7955 szavazat 28,3 százalékot eredményezett, az első helyhez azonban ez is elég volt. Több mint 1200 szavazat­tal maradt el tőle a másodiknak befutó SZDSZ-es dr. Szepes- vári Zsolt. Itt érte el egyébként a FKgP a legjobb arányt Littván József révén 10,66 százalékkal. Végül a 7-es, a szigetvári vá­lasztókerület néhány eredmé­nyéről. Itt indult a Magyar Természetgyógyászok Uniójá­nak egyetlen megyei jelöltje, Késmárki Zoltán, 108 szavaza­tot tudott összegyűjteni. A vá­lasztópolgárok létszámát te­kintve egyébként ez volt a leg­kisebb: 35 234-en szerepeltek a nyilvántartásban, viszont csak­nem 67 százalékos volt a rész­vétel. Óriási már egyébként a nyertes Gráf József (MSZP, 7937 szavazat) és a második he­lyezett Veszprémi Zoltán (SZDSZ, 3545 szavazat) között is a különbség. Nézzük meg azt is, hogy né­hány párt hol szerepelt a leg­jobban, illetve a leggyengébben a hét baranyai választókerület közül. Az MSZP a 3-asban volt a legjobb, legkevesebben az 5-ösben szavaztak a pártra. Az SZDSZ esetében a 6-os vezet, a legkisebb a támogatásuk a 7-es- ben. Az MDF-re a 2-esben szavaz­tak a legtöbben, a legkeveseb­ben a 4-esben. A FIDESZ az 5- ösben kapta a legtöbb voksot, a 6-osban a legkevésbé szimpa­tikus a választóknak. A Függet­len Kisgazdák jelöltjei közül a 6- osban induló kapta a legtöbb szavazatot, a legkevesebbet a 4-es választókerületben. Végül: a választáson indult nyolc kisebb párt az érvényes szavazatokból összesen közel 30 700 szavazatot kapott. Mészáros Attila Elhunyt Gál Péter Súlyos veszteség érte a mozgáskorlátozottakat. 70 éves korában elhunyt Gál Pé­ter. Gál Péter 1978-ban részt vett a Megyei Egyesület létre­hozásában, s az Országos Szövetség megalapításában is aktív szerepet vállalt. Önfelál- dozóan dolgozott a mozgá­sukban hátrányos helyzetű emberek érdekében. Temetése a Központi Temető ravatalo­zójából május 12-én 10 óra 30-kor lesz. Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete és Egyesületeinek Országos Szövetsége Növényi társadalmak és a változó világ A Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportja és a Pécsi Aka­démiai Bizottság Biológiai Szakbizottsága május 11-én 15,30-kor tudományos szakülést rendez a PAB-székház (Pécs, Ju-, risics u. 44.) előadótermében. A résztvevők a rendezvény kereté­ben dr. Borhidi Attila akadémi­kus, egyetemi tanár „Növényi társadalmak és a változó világ” című előadását hallhatják. „Politikai fordulat Magyarországon” Az osztrákok így látják A hétfő reggeli osztrák lapok címoldalon közük a magyarországi szocialisták győzelmét, illetve elsöprő többségű vezetését az első fordulóban. Az osztrák rá­dió valamennyi híradásá­ban első helyen szerepel a hír. A Die Presse címoldalas tudósítása a szavazók kö­rében vasárnap végzett közvéleménykutatás ma­ximális - minimális adatait adja meg, s kitér a különö­sen magas részvételi arányra. A Der Standard szintén kommentár nélkül közli a várható eredményt. A legkésőbbi lapzártájú Kurier tudósítása „Politikai fordulat Magyarországon” címmel az MSZP győzel­mével szembeállítja az MDF vereségét, amit meg­semmisítőnek minősít. Be- rényi György tudósító arról is tájékoztatja olvasóit, hogy csak a második for­duló dönti el, ki fog majd azután Magyarországon kormányt alakítani. Szeke­res Imre szocialista alelnö- köt idézi arról, hogy az új kormánynak mindenkép­pen a valós szociális piac- gazdaság kiépítésén kell fáradoznia. A szocialistákhoz - írja a lap az osztrák, az SPÖ vezetésével működő kor­mányrendszer modellje kü­lönösen közel áll. Idézi Szekeres szavait arról, hogy milyen hátrányt jelent a gazdasági gondok tö­mege. A régi rendszer iránti nosztalgiáról nem lehet szó-, mondja a tudósítás­ban Szekeres elhárítva azokat a vádakat, hogy a kommunizmust akarja a párt visszahozni: az MSZP átlagéletkora 52 év, ez már új, pragmatikus gondolko­dású politikai nemzedék. A tudósítás röviden érinti a szocialisták prog­ramját, és külön sorolja fel a mai magyar gazdaság jel­lemző adatait. Otthon tanulunk meg viselkedni Az elmúlt negyven évben a hétköznapi életben nem volt túlzott jelentősége az úgyneve­zett polgári kultúrának. Van, aki otthonról hozta magával, van, aki nem. A diplomácia szintjén viszont mindenkor elvárták a jó modort és az etikett ismeretét. Ma, a növekvő számú vállalko­zónak jelenthet anyagi hasznot, ha jó kommunikációs képes­séggel rendelkeznek, és tudnak viselkedni. Dr. Jakab Juliannát, a JPTE Közgazdaságtudományi Kará­nak adjunktusát arról kérdez­tem, mik a legjellemzőbb hibák, amelyeket az üzleti tárgyaláso­kon elkövetnek.- A „te ostoba” tartalmú mondatok fordulnak elő legy- gyakrabban és a legkülönbö­zőbb formákban. Például: „ ha végiggondolta volna”, „ezt iga­zán lehetett tudni”, stb. Ezek a mondatok legtöbbször ellenál­lást váltanak ki, és nem az együttműködést segítik elő. Többféle képpen reagálnak erre az emberek: lehet például finoman figyelmeztetni a part­nert, de lehet a „saját pályáján”, hasonló módszerekkel legyőzni. Megtudtuk, a hazai vállalkozók és az egyetemi hallgatók is az üzleti tárgyalást inkább harcnak fogják fel, mint kooperációnak. Most az a kérdés, mikor erő­sebb valaki: ha legyűri ellenfe­lét, vagy ha partnerként, közö­sen oldják meg a problémát. Nálunk az előbbi dominál. Ta­lán nem csak az üzleti életben, egy tét nélküli beszélgetésben is. _ Életünkben nap mint nap vaskos és kevésbé vaskos mo- dortalanságokkal találkozunk. A leggyakrabban talán a köszö­nés területén tűnik fel az udva­riatlanság, amikor jó ismerősök is szó nélkül tudnak elmenni egymás mellett az utcán. Az ad­junktusnő szerint ennek pszi­chológiai okai zaklatott világ­unkban keresendők, a sok stressz következtében szinte arra sincs energiánk, hogy kö­szönéssel jelezzük, észrevettük a másikat. A tömegközlekedésben tanú­sított viselkedésünk pedig nem is annyira neveltetésünkben, mint a civilizációban, a tömeg­ben kereshető. Nem természe­tes, hogy ismeretlen emberek olyan közelségben legyenek egymáshoz, mint csúcsidőben az autóbuszokon. Az állatok, ha a természetes igényüknél kisebb teret foglalhatnak el, megva­dulnak. A felnőttek úgy véde­keznek a zsúfoltság ellen, hogy lélekben nincsenek jelen, az „ez nem én vagyok” magatartást veszik fel. Ugyanakkor tömeg­ben az indulatok is könnyebben szabadulnak el. Figyelembe véve a stresszt is, és a tömeget is, mégis sokan üdvözlik egymást, nem lökik fel a másikat, ha felszállnak a buszra. Ők valószínűleg megta­nulták otthon a hagyományos viselkedési formákat és ebben nagyon nagy szerepe jut az édesanyáknak. De felnőttként tudatosan is alakíthatjuk visel­kedésünket, hogy ezáltal kom­fortosabb és több elégedettséget okozó légkört teremthessünk magunk körül. P. E. Az országos tanulmányi versenyeken győztes diákok: (balról) Sipos Tamás, Czifrák Gábor, Palkó Róbert és Patócs Zoltán Fotó: Löffler Gábor Felvételi nélkül az egyetemre A pécsi Zipernovszky Szakközépiskola négy negye­dikes tanulója az Országos Szakmai Tanulmányi Verse­nyen öregbítette iskolája hír­nevét és egyben maguk szá­mára megszerezték az egye­temi felvételi alóli mentessé­get. Dr. Szederkényi József, az is­kola igazgatója örömmel büsz­kélkedik a tanulóifjúság sikeré­vel. Mint mondta, általában évente egy-két diák olyan sike­resen veszi az országos verse­nyeken az akadályokat, hogy felvételi nélkül juthat be az egyetemre. Az iskola életében viszont most először fordult elő, hogy négy diák ért el ilyen ki­magasló eredményt. Amrein György a gépgyártás technológiai szakra járó negye­dikesek osztályfőnöke és egy­ben a kiváló eredményt produ­káló három diák felkészítő ta­nára. Tanítványai felkészítésére két évet szánt: már másodiktól matematika-fizika versenyeken indultak. Tudatosan készültek az OSZTV-re. Most azt az eredményt produkálták, amit elvárt tőlük. A babócsai Czifrák Gábor édesapja is zipemovsky-s volt, azért választotta ezt az iskolát. Első-másodikban jeles, harma­diktól pedig kitűnő tanuló. írás­belin rontott a kémia és a rajz feladatokon, szóbelin pedig na­gyon izgult. Olyan kérdést is kapott, amelynek gyakorlati ré­szét még nem tanulták. Ennek ellenére a maximális 300 pont­ból 228-at sikerült elérnie. Őt duplán vették fel az egyetemre: vitt pontszámai alapján felvételi mentességet is kapott. Ennek el­lenére még egy évig Pécsett ma­rad. Elvégzi a technikus minősí­tőt is. A bajai Palkó Róbert gé­pészmérnök édesapja a Ziper­novszky tanulója volt. őt kö­vetve választotta a fiú is a pécsi iskolát. A harmadik évtől fo­lyamatosan készült a mostani versenyre. Nagyon örül, hogy a maximum 300-as pontszámból 212-őt sikerült megszereznie, így a Budapesti Műszaki Egye­tem gépészmérnöki karára nyert felvételt. Egy évig még a Ziper- novszky-ban marad, elvégzi a technikus minősítőt is. A komlói Sipos Tibor szak­mát akart a kezébe - ezért vá­lasztotta a pécsi szakközépisko­lát. Számára is nehéz volt a rajz. Elvégzi a technikusminősítőt, utána megy csak az egyetemre. Közben nyelvet tanul. A mohácsi Patócs Zoltán ipari-elektronikai szakra jár. Szintén édesapja nyomdokait követve választotta a pécsi szakközépiskolát. A humán tár­gyakat nem, a matek-fizikát an­nál jobban szereti. Minden isko­lai, városi és megyei versenyt megnyert ezekből. Az idei or­szágos matekverseny eredmé­nyét még nem tudja, ő a vitt pontszámai alapján szintén je­lentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem informatika szakára - nem vették fel. Az OSZTV eredményének köszönhetően viszont bejutott felvételi nélkül az egyetemre. Örömmel indul szeptemberben Budapestre. Adám Erika Mi van a karosszéria mögött? Beláthatatlan autók Az autópiac egyszerűen át­láthatatlan. Most nem a „la­tens-kereskedelemre” gondolok - az én ellopott autóm is immár valahol talán Kazahsztánban rója a sivatagi utakat -, hanem a használt gépkocsik forgalmára. Ki láthat ebbe bele? Lapoztam olyan katalógust, amelyikben szinte minden márka összes év­járata fel van tüntetve - ám né­hol csak egy vízszintes vonal áll az ár helyén. Vakarhatja az em­ber a fejét... Más esetben vén járgány ab­lakában van olyan ár, ami szelí­den szólva is ok a hanyatt esésre. Nem hogy az autópiacba, de még egy autóba is nehéz jól be­lelátni. Talán ezért is tapasztal­ható újabban: aki használt autót vesz, inkább a „csecsemőko­rnak” után érdeklődik. Az egy­éves - és természetesen drágább - gépkocsi kelendőbb, mint a jóval olcsóbb tízéves. Az ok?-Veszek egy új kocsit 1,3 millióért. Öt év múlva le aka­rom cserélni. Mennyiért tudom eladni? Jó, ha a feléért. Közben vállalom azt a kockázatot, egy egy kitört bal első lámpáért akár 10 000 forintot fizetek. Bukha­tok tehát az áron akár félmilliót is.- Ha azonban veszek egy használt, mondjuk egyéves nyugati típust, olcsóbban ka­pom meg 2-300 000 forinttal, mintha szalonban vásárolnék. Ezen tehát már csak legfeljebb 2-300 000-et veszítek - magya­rázza el a szakember. - A kü­lönbözet viszont fedezheti szükség esetén a drága alkatré­szeket, amelyek pótlásának kockázata egyébként egyforma az új és a használt kocsi eseté­ben. Arra is gondolni kell, hogy az „új-használt” autót is előbb-utóbb le akarom cserélni, s ebben az esetben is keveseb­bet veszítek. Mindez persze nem az új au­tók ellenében szól - aki teheti, természetesen azt vegyen -, ha­nem magyarázata annak, hogy miért nőtt meg újabban az ázsi­ója a fiatal használt autóknak. Azt hihetnénk ugyanis: minél olcsóbb egy kocsi, annál inkább kelendő. Téves következtetés!- Az bizony! - teszi hozzá a szakember. - Ami pedig na­gyon olcsó, az egyúttal felet­tébb gyanús is ...- Végül is: akkor milyen idős autót vegyek?- Jót - válaszolja. - De hogy melyik az, a jóisten se tudja! Mészáros A. Fiatal használtautókat kínálnak Pécsett, az Akác utcai kereskedésben Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents