Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-10 / 128. szám

10 ui Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1994. május 10., kedd Kereskedők Háza és környéke Kölcsönigénylésem története Becsületes gyerekek Április 26-án Pécsett, a Siklósi úton elveszítettem irattárcámat, amelyet Lind- heimer Eszter 8 éves és Je­néi Márk 10 éves nagyár- pádi gyerek megtaláltak. Szüleik segítségével telefo­non megkerestek, hiányta­lanul visszaadták a szá­momra fontos iratokat és pénzt tartalmazó tárcámat. Köszönöm. Király János, Pécs Erdőt takarítottunk Lapistól József-házáig buz­gón gyűjtöttük a sok hulladékot az erdőben. Papp Kálmán bácsi és munkatársai az árpádtetői er­dészetből segítették munkánkat azzal, hogy zsákokat és kesz­tyűket hoztak számunkra, így könnyebb volt a szemétszedés. Bánatosan tapasztaltuk, hogy az őszi hulladékgyűjtés óta újból nagyon sok szemét. Mi most megtisztítottuk az erdei utat és a források kornyékét, ígérjük, hogy vigyázunk is rá. Reméljük sokan követik jó példánkat. Darócz Edit Fusch Ágnes Szigl Andrea, a Szabolcsi általános Iskola 4. osztályos tanulói Segítettek A közelmúltban egy írás je­lent meg rólam „Hétköznapi nyomorúság” címen. A cikk megjelenése után többen küld­tek kisebb pénzadományt és egy kenyérgyár igazgatója rendszeresen, minden héten küldi nekem a friss meleg ke­nyeret. Úgy érzem, vannak még jólelkű emberek, akik ismeret­lenül is segítőkészek, pedig ta­lán ők maguk is segítségre szo­rulnának. Szeretném minden segítőmnek hálás köszönetemet kifejezni. Máté Margit Somogy hatvan Gyermekrajz- pályázat nyertesei A Pécsi Zöld Kör és a MÁV Pécsi Igazgatósága kezdemé­nyezésére meghirdetett gyer­mekrajz pályázaton ingyenes utazást nyertek Budapestre a pécsi Mátyás király utcai Álta­lános Iskola Kolping osztályába járó másodikos tanulók. A ki­rándulás jól sikerült, élmények­ben gazdagon tértek haza a gye­rekek. Tihanyi Imréné Szerkesztői üzenet T.J-né drávaszabolcsi levél­írónkat kérjük, közölje nevét és címét, hogy levélben vála­szolhassunk. írja meg bővebben problémáját, mi indokolja a ké­rését. * K. A. jeligéjű olvasónknak válaszoljuk, hogy a 25 éves ju­bileumi jutalom nem illeti meg. Ötvenöt aláírással érkezett az Új DN szerkesztőségébe a kö­vetkező levél: A pécsi Kereskedők Háza épületének környékén a törté­nelmi belváros szívében az el­múlt két év során a város nem végeztette el a közterületek rendbetételét. Üzletházunk északi oldalán (a Rákóczi út mellett), önkormányzati tulaj­donú területen az alig megkez­dett tereprendezési munkálatok immár több mint egy éve áll­nak. A műemlék jellegűnek mon­dott omladozó díszkerítés és az A Beszédjavító Intézetet há­rom éve hozta létre a városi ön- kormányzat a Pécs közigazga­tási területén lakó, valamint a pécsi óvodákba és iskolákba járó beszédhibás gyermekekért. Intézetünk két részből áll: az ambuláns logopédiai tagozatból és a beszédfogyatékos gyerme­kek óvodai csoportjából. Az ambuláns logopédiai ta­gozaton évente mintegy 500 gyermeket látunk el. Az óvodák középsős korú gyermekeit évente szűrjük, akik szűrés után szeptember első két hetében minden nap jelentkezhetnek felvételre. A jelentkezetteket in­tézményünkben ismételten megvizsgáljuk és beosztjuk őket. Szeptember második hete után a felvételre jelentkezés heti két alkalommal lehetséges, amit a vezető óvónőkkel és iskola igazgatókkal időben közlünk. A felvétel egész évben folyama­tos. A foglalkozások után a szü­lőkkel az otthoni feladatot rend­szeresen megbeszéljük és igé­nyeljük a napi gyakorlást. Az eredményes logotherápia felté­tele a jó együttműködés a szü­lőkkel. Beszédfogyatékos gyerekek óvodai csoportja egy működik, jelenleg tíz beszédfogyatékos gyerekkel. Ebbe a csoportba csak azok a gyerekek kerülhet­nek, akiket az Országos Szakér­tői Bizottság beszédfogyaté­ottfelejtett felvonulási bódék látványa, valamint a cipőt, lábat próbáló kátyúk sokasága még a legelszántabb vásárolni szándé­kozó embert is próbára teszi. Az Árkád Üzletház felőli boltíves kapubejáróban messzi­ről „illatozó”, degeszre tömött kukásedények, földre borított dobozok között araszolhat az ide betérő vásárló. Délen ugyancsak szemet „gyönyörködtető” látvány a ré­gészek hátrahagyott, gazzal be­nőtt munkaterülete, amely üde színfolt a belvárosban. Felvetődik a kérdés, vajon az kosnak nyilvánít. Itt négy éved­től hét éves korig vannak a gye­rekek és nagy gondot fordítunk az iskolaelőkészítésre, a logo­pédiai ellátásra, az általános fej­lesztésre. Intézményünk működésére nagy szükség van, mert a gye­rekek beszédhibájának meg­szüntetése több szempontból is fontos. A beszédhibás gyerek sok kudarcélményt él meg. A lelki problémákat fokozza, hogy társaik csúfolhatják. Ilyen esetben a gyerek rájön, hogy más mint a többiek. Magába zárkózhat, elmegy a kedve a be­szédtől és csak ritkán szólal meg. A beszéd a kommunikáció, az ismeretszerzés legfontosabb eleme. Ha a gyerek - egyébként ép hallása ellenére - három éves korára csak nehezen tudja ma­gát megértetni a környezetével, akkor az ismeretszerzés lehető­sége számára beszűkül. Nagyon fontos évek veszhetnek el éle­tükből, amit később már nem lehet pótolni. 1994. szeptember 1, 2, 5, 6, 7, 8, és 9-én vizsgáljuk és vesz- szük fel a beszédhibás, valamint dyslexiás gyerekeket. Ezt követően a felvétel egész évben folyamatos heti két alka­lommal. Kersák József igazgató Beszédjavító Intézet Pécs, Kóczián S. út 17. áruház 63 üzletének érdekei nem egyeztethetők-e a város vezetőinek elképzeléseivel? A város szebbé tétele, a tervezett bevásárló központ és gyalogos út kialakítása. Az adófizető ke­reskedők sokat áldoztak azért - de ugyanúgy a többi cég is mint például az Új Centrum Áruház -, hogy környezetüket szebbé próbálják tenni, de mindez igen kevés sikerrel járt. Ez a rendezetlenség nem méltó a nagymultu történelmi városhoz. A pécsi Kereskedők Háza kereskedői Nem vesszük komolyan Két esetet szeretnék leírni, amely tanulságos lehet és talán óvatosságra intő. Pécsett, a Gyöngyös utcában történt az elmúlt hetekben, fé­nyes nappal: A déli órákban egy ismeretlen férfi a lépcsőházig kísérte a szomszéd házban lakó fiatalasszonyt. Majd könnygáz sprayt fújt az arcába és próbálta elvenni a táskáját, amelyben je­lentős összeg volt. Tette azon­ban nem sikerült, mert a hölgy segítségért kiáltott, a rabló el­menekült. Az elmúlt héten, csütörtökön a Diana téren szemem láttára vette elő a kb. 30 centiméter hosszú, két darab hegyes kést a derékszíjából egy férfi és a ku­tyáját sétáltató nő mellett ólál­kodott. Azt hittem késeket árul, mivel több volt nála. Amikor elosont megkérdeztem az isme­rős hölgyet, hogy ki volt ez az ember. Elmondta, hogy megfe­nyegette, de ő nem vette komo­lyan mert látta, hogy ittas, meg egyébként is fényes nappal van. Talán éppen ezért kellett volna segítségért kiáltani, mert másokat is megfenyegethet, próbálkozása esetleg tragédiá­hoz is vezethet. Vegyük komo­lyan az ilyen és hasonló esete­ket saját és mások biztonsága érdekében. Forrai István Pécs Megtörtént esetem egyik pé­csi pénzintézet központjánál kezdődött, kihelyezett fiókjánál végződött. (Gondolom a pénz­ügyi előírások minden pénzin­tézetben ugyanazok, tehát a hely nem érdekes.) Úgy adódott, hogy hirtelen némi készpénzre lett volna szükségem. Természetesen a legkézenfekvőbb megoldásnak azt találtam, hogy városunk egyik pénzforgalmi intézetéhez folyamodjak kölcsönért. Ismét­lem kölcsönért, s nem alamizs­náért. Az ügy nem ilyen egyszerű. Csekélyke három napom ment rá az ügyintézésre. Nem számoltam a busz vo­naljegyeket, de 10-15-öt bizto­san elhasználtam az utazgatá­sokra. Mi is volt az oka a sok fölös­leges jövés, menésnek? A köz­pontban kezembe adtak egy ké­rőlapot, amelyet munkahelye­men igazoltattam. Elvittem a fi­ókhoz, ahol visszaadták - nem jó, mert nincs rágépelve, hogy a munkaadóm ellen csődeljárás indult-e. Újat adtak, igazoltas­sam a jövedelmem, de ne a munkahelyemmel, hanem a TÁSZI-val. Oda is elmentem. Két tizenéves unokaöcsém­mel naponta kijárunk gyükési kertünkbe futtatni a kutyáinkat. A Középgyükési út környéke annyira tele volt már szeméttel, hogy nem tudtuk elviselni, s a két kisfiúval egyhetes fárado­zással egy nagy kupacba össze­gyűjtöttük a szétdobált hulladé­kot, köztük 11 akkumulátort!!). Ezután felhívtam az illetékese­ket és kértem, szállítsák el a szemetet. Még azt is felajánlot­tuk, ha értesítenek bennünket, felpakoljuk az autóra. Hiába vártuk a jelzést. Április 25-én jött egy föld­Kiderült, nem az ő hatáskörük. Vissza a munkaadómhoz. Ők már igen furcsán néztek rám, jogosan. Irány a fiók. Mutatom jöve­delmi forrásom igazolását, amely valódi új, két órával előtte másoltattam, hitelesíttet­tem. Nem egészen jó - mond­ták, de megsajnáltak és elfogad­ták. Jött a kezesem. Az ő papír­jain is van kritizálni való. Sze­rencsédén a régi utcanevén van bejegyezve. Kardinális hiba. Jött a csúcs. Kettőnk jövedelme meghaladja az általam kért ösz- szeg nagyságát. Nem a jöve­delmünk magas, a kért összeg alacsony. Be kellett fizetnem ott hely­ben ötszáz forintot az elbíráló­nak. Ez egy príma kereseti for­rás, mert ha elutasítja - az öt­száz forint akkor is nála marad, gondolom én. Miért van mindez? Hozzá- nemértésből, közönyből, fásult­ságból, elfáradunk lassan mind­annyian? Valahogy az ember­nek olyan érzése támad, mintha én, mi lennénk őértük. Pedig ők vannak értem, értünk. Eddig le­galábbis így tudtam. Bánhidy János Pécs toló és az egyébként nagyon rossz állapotban lévő utat el­egyengette. A mi szemétkupa­cunk nem lehetett az útjában, de széttúrta és földet kotort rá. Most még csúnyábban néz ki az egész, s ha valamikor elszállít­ják, akkor előbb a földet kell va­lamiképpen leszedni róla, hogy egyáltalán hozzáférhessenek. A gyerekekkel letörten áll­tunk a fáradságosan összegyűj­tött szemétkupacunk előtt és úgy döntöttünk, hogy őz volt az utolsó ilyen önkéntes akciónk. Úz Mária Pécs, Dugonics út. 19. In memóriám Az elhunyt „szupernagyikra” Meghatódva néztem a tévé­ben május elsején „Az év leg­szebb nagymamája '94” című kedves és szép műsort. Nem szerencsés a műsor címe, mert ebben az esetben nem a szépség volt a döntő, hanem a belső tartalom, az emberi magatartás. Szeren­csére a zsűri tagjai ezt is figye­lembe vették. Megítélésem szerint minden Nagyi szuper­nagyi! Igen, mert nevelik, fél­tve őrzik, babusgatják, adott esetben ápolják és az életüknél is jobban szeretik, imádják a gyermekeinket, unokáinkat. De ezen túlmenően a fele­ség szerepben is csodálatos feladatokat látnak el. Legyünk tárgyilagosak és valljuk be, hogy a „Nagyik” nélkül sívár, örömtelen, boldogság nélküli lenne az életünk. Kegyelettel és őszinte szere­tettel kell gondolnunk, emlé­keznünk minden elhunyt Na­gyira. Tudjuk, hogy ők is örömmel és szívesen vettek volna részt ezen a kedves és emberi vetélkedőn. Sajnos ne­kik ez nem adatott meg. Tarto­zunk nekik annyival, hogy ke­gyelettel gondolunk rájuk. A kedves, szép, emberi mo­tívumokkal megtűzdelt műsort köszönjük az özveggyé vált apák, nagyapák nevében: Keszthelyi István ny. nagypapa A Beszédjavító Intézet • • Összeszedtük a szemetet, de miért? Jogi tanácsadó Kiss L. komlói olvasónk kérdezi, hogy a nyugdíjat ki folyósítja és az mikor esedé- kés? A 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 280. §-a értelmében a nyugellátást és a baleseti nyugellátást a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság folyósítja. A vasutak nyugdíjasai, va­lamint ezek hozzátartozói ré­szére járó nyugellátások és baleseti nyugellátások folyósí­tásával kapcsolatos feladatokat a vasutak igazgatási szervei végzik. A nyugellátást és a baleseti nyugellátást havonta utólag kell folyósítani, legkorábban attól a naptól, amikortól azt ha­tározattal megállapították. Ha a fentebb megjelölt na­pon folyósítást kizáró ok áll fenn, a nyugellátás és a bal­eseti nyugellátás folyósítását a kizáró ok megszűnését követő naptól kell megindítani. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj folyósítása legkoráb­ban a táppénz - mezőgazda- sági szövetkezeti tagnál a be­tegségi segély -, illetőleg a baleseti táppénz megszűnését követő naptól indítható meg. *■ Kovács J. kérdezi, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogo­sultság mikor szűnik meg, il­letve újból mikor kapható? Az 1975. évi II. törvény 53. §. /I/ bekezdése szerint a rok­kantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszere­sen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem ke­vesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Itt a nyugdíjasként elért ke­reseten a magánszemélyek jö­vedelemadójával csökkentett keresetet kell érteni. A rokkantsági nyugdíjra jo­gosultság a szolgálati idő tar­tamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj meg­szüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. Az öregségi nyugdíjra jogo­sító életkor betöltése után a rokkantsági nyugdíjat a tör­vény 53. §. /1/ bekezdése alap­ján megszüntetni nem lehet. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a 89/1990. (V.l.)MT. sz. rendelet 124. §-a szerint a rok­kantsági nyugdíj feléledése esetén a nyugdíj mértékét mó­dosítani kell, ha a jogosult a korábbi rokkantsági nyugdíjá­nak a megállapítása után újabb szolgálati időt szerzett, vagy más rokkantsági csoportba ke­rült. Az öregségi nyugdíjra jo­gosító életkor - ide nem értve a korkedvezményes életkort - betöltése után a jogosult ré­szére, a rendelet 121. §. 121 be­kezdésének megfelelő alkal­mazásával, a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj állapítható meg. Az, aki az öregségi nyug­díjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvezményes életkort - még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rok­kantsági nyugdíjra jogosultsá­gának új igényként történő el­bírálását, ha nyugdíját a. / azért szüntették meg, mert az orvosi bizottság véle­ménye szerint nem rokkant, vagy b. / keresete miatt szüntették meg, és rokkantsági nyugdíjá­nak a megállapítása után szer­zett szolgálati ideje alatt lega­lább harminchat havi keresete van. A b./ pontban említett eset­ben a nyugdíj újbóli megállapí­tásánál szolgálati időként a ko­rábbi rokkantsági nyugdíjnál már figyelembe vett és az ezt követően szerzett szolgálati időt, valamint az utolsó har­minchat havi keresetet kell alapul venni. A szolgálati idő­nek azt a tartamát, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, a nyugdíj mérté­kének a megállapításánál fi­gyelembe venni nem lehet. Búzás L. kérdezi, hogy a munkaszerződés megkötése­kor lehet-e próbaidőt kikötni és mennyi időre. A hatályos munkajogi sza­bályok szerint a munkaszerző­désben, a munkaviszony létesí­tésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, il­letve a felek ennél rövidebb, vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próba­időt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása ti­los. A próbaidő alatt a munkavi­szonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. S. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents