Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-08 / 126. szám

Nosztalgia est Aranyosgadányban Második alkalommal rendez­ték meg Aranyosgadányban a faluból elszármazottak, a tele­pülésen születettek találkozóját. A polgármester, Vér József lo­kálpatriotizmusa adta az ötletet, ugyan már, ha a nagyvárosok, országok meg tudják rendezni az ilyen jellegű találkozót, ak­kor a baranyai kisközség miért ne tehetné. Tegnap a „falutalál­kozó” az iskolaudvaron kezdő­dött, ahol a régi osztálytársak (lehettek úgy kétszázan) adtak randevút egymásnak, majd a te­lepülés templomában közös mi­sén vettek részt. Ettől kezdve már „laza” volt a program, mert a résztvevők közös vacsorán, élménybeszámolókkal tarkított beszélgetésen vettek részt. Az összejövetelt ugyan a polgár- mester kezdeményezte, ám a szervezési munkában tevéke­nyen részt vett az időközben alakult Aranyosgadányért Ala­pítvány kuratóriuma is. Magyar borok Amszterdamban Villányban teljesíteni tudják a vevők kérését A nyugati piacra exportáló magyar bortermelők hamar rá­jöttek arra, hogy könnyebben tudják eladni jóízű termékeiket, ha nem tájegységenként próbál­ják bővíteni piacaikat, hanem először a magyar bort, mint olyant teszik ismeretté. Egy francia pavilon borai például már ránézésre is csak franciák lehetnek, a magyar termékek­nek viszont még nem alakult ki ez az egységes karaktere. A Magyar Borkereskedők Egyesületének országos marke­ting programjába illeszkedik a május végén Amszterdamban megrendezésre kerülő, a Ma­gyar bor napja elnevezésű kiál­lítás, amelyet a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériuma is támogat. A Villányi Szőlő és Bor Kft. export igazga­tójával, Bakonyi Antallal a ma­gyar és ezen belül a villányi bor piaci lehetőségeiről beszélget­tünk. Az európai piacra nem le­hetetlen bejutni, ha nem a leg­nagyobb bortermelők országo­kat célozzuk meg. A villányiak például három éve Angliába szállítják a legtöbb bort, tavaly 1,1 millió palackot adtak el egy nagy áruházlánc üzleteiben. Igaz, alkalmazkodtak is az an­gol igényekhez, amely inkább a friss, gyümölcs ízű borokat ré­szesíti előnyben. A magyar gyakorlattól elté­rően Angliába csak angol ügy­nökségeken keresztül lehet élelmiszereket exportálni. Az ügynökség javaslatára új címkét készíttettek a szigetországban, amely hangulatában közelebb áll az angol ízléshez. A kiállításokon való részvétel alapvető feltétele annak, hogy felmérhessék a vevők elvárá­sait. A kft. három fajta borral mutatkozik be Amszterdamban. Az Angliában már bevezetett villányi Merlot-t és a Cabemet Sauvignont, valamint egy ele­gánsabb, új címkével jelentkező Siklósi Traminit ismertetik meg kereskedőkkel. Pintér Béla borászati vezető­től megtudtuk, Hollandiában az elmúlt három év fejlesztéseinek eredményei láthatók, amelyet technikai és technológiai kor­szerűsítéssel értek el, és ma már a vevő szinte minden kívánsá­gát teljesíteni tudják. Bár a magyar borok a nyugati piacon nem tartoznak a drágább termékek közé, béltartalomban és csomagolásban azonban megállják a helyüket. Termé­szetesen azt az óriási reklám- költséget nem tudják vállalni a termelők, amely egy-egy új terméknél alapfeltétel. A világ­szerte ismert fajtákkal azonban, mint például a Cabemet, siker­rel szerepelhetnek. P: E. Amszterdamban is bemutatkozik a Merlot, a Cabernet Sau- vignon és a Siklósi Tramini Fotó: Läufer László A szem és a napsugár Az erdőgazdaságok nem fizetnek Nincsenek összhangban egymással a törvények m A világ minden országában tetemes pénzt fizetnek a vadászok az elejtett állatok trófeáiért Fotó: Läufer László Közeledik a nyár, jönnek a pihenés, napozás hónapjai. Idén is érdemes lesz vigyázni a bő­rünkre, de nemcsak arra, hanem - amiről gyakran megfeledke­zünk - a szemünkre is! Növekszik azoknak a száma, akik valamilyen fényérzékeny­ségi panasszal keresik fel a szemészeti rendelőt, bár dr. Ba­rabás Zsuzsanna, aki 24 éve foglalkozik szembetegekkel, ki­fejezetten napsugárzástól szár­mazó szemészeti objektív elté­rést nem tapasztalt. A pécsi Honvéd kórház szemészetének főorvosa elmondta:- Először azt vizsgáljuk, van-e objektív eltérés, vagy fénytörési hiba. Ha nincs, a szem körüli szubjektív panaszok enyhítésére napszemüveget szoktam javasolni. Kizárólag az UV-szűrőset ajánlom, ez alkal­mas a növekvő ultraibolya su­gárzás esetleges káros hatásai­nak a kivédésére. A sötét, fekete napszemüveg önmagában nem elég, hiszen mögötte a pupilla kitágul, s azon át több nemkívá­natos hatás érheti a szemet. A fehér bőrű, világos hajú, A két évvel ezelőtt megalakult S.O.S. Zamárdi Segélyhívó Ala­pítvány, a Balaton déli partjának felét - Siófoktól Balatonlelléig - átfogó segélyhívó rendszer az első kísérleti év után a múlt évben már jelentős szerepet vállalt a bajbajutottak megsegítésében. A leilei bázison június elejétől au­gusztus végéig ügyeletet teljesítő mentőhelikopter 40 alkalommal szállt fel, hogy mielőbb kórházba kerülhessenek a rászorulók. A mintegy száz helyre telepített se­gélykérő állomást több mint fél­kék vagy szürke szeműek jól te­szik, ha védik a szemüket, hi­szen az ő fényérzékenységük nagyobb. Azt is kevesen tudják, hogy a gyerekek pupillája tá- gabb, helyes tehát, ha megkí­méljük őket az erős fénytől. Es hogy mit tegyenek a di- optriások? A főorvosnő első­sorban fotokromatikus lencsét ajánl, mely a fény intenzitásától függően sötétedik, illetve vilá­gosodik. A foncsorozást felejt­sük el, túlságosan tükröz, a szem felé is! Jó tudni, hogy lé­tezik az úgynevezett antiref- lex-bevonat, amit a társadalom- biztosítás terhére kérhetünk a szemüvegre. Színtelen, de visz- szaveri a sugarakat, és nem tük­röz. A legjobb visszajelzések a számítógépekhez használt szemüvegekről érkeztek. Ezek újabban speciális anyagból ké­szült, dioptriás lencsével is kaphatók. S ha minden védelem elle­nére a szem ég, könnyezik, hu­nyorogni kell, vagy fejfájást ta­pasztalunk, keressük fel a szak­orvost! Hodnik I. Gy. ezren hívták fel, kétszer annyian, mint az előző évben - hangzott el az alapítvány elnökségének ülé­sén. A segélykérő szolgálatot mind többen támogatják , az ön- kormányzatok mellett nagyválla­latok és magánszemélyek is hoz­zájárulnak a rendszer fenntartásá­hoz és bővítéséhez. A támogatá­sokból vásárolhattak egy roham­mentőt a siófoki kórháznak, s eb­ből a pénzből korszerűsítik a rá­diótelefonos rendszerüket is. Az idén új helyre, Balatonföldvárra költözik a központ. Az önkormányzati törvény­ben szerepel egy paragrafus, amely szerint a település köz- igazgatási területén a vadászati jog értékesítéséből az önkor­mányzatok is részesülnek. A gyakorlatban ebből a haszon- bérleti díjból mégsem szárma­zik bevételük, mert az erdőgaz­daságok Somogy megye kivéte­lével nem utalják át a vadásztár­saságoktól kapott pénzt. Baranya megyében másfél­két évvel ezelőtt Meződ pol­gármestere, dr. Kóbor Gyula ve­tette fel a megyei közgyűlésen, nem lenne haszontalan, ha a közgyűlés hivatala fellépne a községek érdekében. Akkoriban éppen az Alkotmánybíróság ál­lásfoglalására vártak, mert né­hány erdőgazdaság alkotmány- sértőnek találta az önkormány­zati törvény vadászattal kapcso­latos pontját. Az Alkotmánybí­róság azonban sem az önkor­mányzati sem az érvényben lévő vadászati törvényt nem ta­lálta alkotmánysértőnek, bár a két törvényi rendelkezés nem áll összhangban egymással. Je­lenleg Boda jegyzője dr. Bunna Gyula próbálja az ügyben ösz- szefogni az érintett önkormány­zatokat, hogy a Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Rt-t fizetésre bírják, és ebben számíthatnak a Baranya Megyei Önkormányza­tok Társulásának támogatására. A Gemenci Erdő és Vadgaz­daság Rt. vezérigazgatója Pettkó Szandtner Aladár el­mondta, egy- két évvel ezelőtt érkeztek igények a haszonbér­letijog átutalására , de ők a jogi tisztázatlanság miatt senkinek sem fizettek. Az állami erdőket kezelésbe kapták, gazdaságukat egyébként is kevéssé érinti ez a jogszabály. Nem sok település­ről van szó, és egy községre ta­lán százezer forint ha jutna. Nem szeretne azonban prece­denst teremteni, azon erdőgaz­daságok számára, amelyeket mélyen érint a dolog. Megkérdeztük a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Rt. veze­tőjét, Bóna Józsefet, ők miért fi­zettek? A válaszában az 1993 július elejétől érvényes földmű­velésügyi miniszteri utasítást hozta fel a vezérigazgató, amely az erdőgazdaságok számára elő­írja, hogy a haszonbérleti díjat továbbítsák az önkormányza­toknak. A vezérigazgató meg­kért, lehetőleg ne állítsam be pozitív példaként, mert kelle­metlensége volt már a dologból. Egy miniszteri utasítás ugyanis nem kötelező érvényű, és több­féle képpen értelmezhető. A SEFA Rt az elmúlt évben több mint tízmillió forintot fizetett ki a somogyi önkormányzatoknak. Az amúgy is kusza képet to­vább bonyolítja, hogy az apró­vadasnak nyilvánított területek után nem az erdőgazdaságok­nak, hanem az FM hivatalokba utalják a bérleti díjat a vadász- társaságok, és amelyet a hivata­lok rendre az önkormányzatok­nak továbbítanak. Dombóvár jegyzője elmondta, nem tudják pontosan hogyan számolják el ezt a díjat, mert a összege évente változik. Ezen kívül nem jelentős tétel a költségveté­sükben. Az úgynevezett nagyvadas területeken az erdőgazdaságok a joghézagra hivatkoznak, mi­szerint az érvényben lévő (1961-ben született) vadászati törvény nem ír elő díj átadási kö­telezettséget. Ráadásul, ha nem a vadásztársaságok, hanem az állam hasznosítja a területet, az önkormányzatoknak akkor sem jut haszonbérleti díj. Született egy törvény, amely a kárpótlásból kimaradt önkor­mányzatokat szerette volna be­vételhez juttatni, de mégsem juttatta. Az erőgazdaságok A vadászati törvényre várnak, és addig sem fizetnek. Porth Etelka Külföldre utazók figyelmébe A Május 9-től 15-ig terjedő héten a Telefondoktor a kül­földre utazóknak ad egyész- ségügyi tanácsokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a trópusi és a szubtrópusi országokban sok olyan fertőző betegség fordul elő, amilyen Európában nincs, ezért a turisták indulá­suk előtt legalább egy hónap­pal kérjék ki háziorvosuk ta­nácsát, hogy egészségi állapo­tuk megfelelő-e a tervezett külföldi tartózkodásra, illetve intézkedhessenek a szükséges védőoltások és gyógyszerek beszerzéséről. Az adott tró­pusi ország egészségügyi helyzetéről és a betartandó hi­giéniai szabályokról a vidé­kiek a megyei tisztiorvosi in­tézettől, a budapestiek pedig a Fővárosi Tisztiorvosi Szolgá­lat járványügyi osztályától kaphatnak tájékoztatást. Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatója szerint Ukrajna, Belorusszia, Kazahsztán és Oroszország területén a diph­teria megbetegedés elérte a járványos szintet, sőt tapasz­taltak „behurcolt eseteket” Lengyelországban és az előbb felsorolt országok peremterü­letein is. Magyarországon a lakosság rendszeresen része­sül diphteria elleni védőoltás­ban, de célszerű, hogy újra beoltassák magukat azok, akik 10 éven belül nem kaptak ilyen vakcinát. Az Egészség- ügyi Világszervezet tájékozta­tást adott arról is, hogy a volt Szovjetunió területén, a déli tagállamokban cholera meg­betegedések is előfordultak. Magyarországon a külföldre utazók védőoltását a megyei tisztorvosi szolgálat keretében működő nemzetközi oltóhe­lyek végzik. Regionális segélyhívó a Balaton déli partján Százezer forintot kap a bólyi betöréses lopás nyomravezetője Kárpótlási jegy három millióért Főzzünk változatosan! Minden politikai felhangot félretéve, nem túlságosan ke­lendők a kárpótlási jegyek. Alapvető közgazdasági tétel szerint ugyanis amiből a keres­lethez képest sok van, annak az ára alacsony, s az értékpapírok elmúlt heti árfolyama 51 száza­lékos volt. Az a személy (vagy szemé­lyek, mert a rendőrség nyomo­zói mind a mai napig nem tud­ták egyértelműen kideríteni, hogy egyedül, vagy többen kö­vették el a bűncselekményt) vi­szont egyáltalán nem a kárpót­lási jegyek miatt tört be a bólyi Töttösi Termelők Szövetkezete irodájába, talán nem is tudta, hogy ilyen alacsony az árfo­lyam, sokkal inkább készpénzt sejtett a jól menő termelőszö­vetkezet központi irodahelyisé­gében lévő páncélszekrényben. A tettes feltehetően nemigen ismerte a helyszínt, sőt a nyo­mok alapján nem volt fogalma arról, mit is találhat az irodában, ám a nyitva hagyott vécéablak felkeltette benne az érdeklődést: hátha lehet valamit keresni oda­benn. Meg is találta a pénztár- helyiséget, a fémráccsal ellátott bejáratot könnyedén felfeszí­tette, a mögötte lévő faajtón ka­raterúgással jutott túl, ám a páncélszekrénnyel nem boldo­gult. Ez persze nem kedvetlení­tette el, ha nem, hát nem, de azért körülnézett az épületben, hogy ne menjen el üres kézzel. És mit ad Isten, az egyik íróasz­tal fiókjában megtalálta a pán­célszekrény kulcsát, ezt köve­tően már nem volt nehéz bejutni a szövetkezet féltve őrzött kin­cseinek tárházába. Itt ugyanis a földárverések során kapott kár­pótlási jegyeket őrizték, no meg néhány százezer forintot a napi kiadások fedezésére. A betörő­nek mi sem kellett több, azon­nal kimarkolta a 3,7 millió név­értékű kárpótlási jegyet, s csak úgy mellékesen a szekrényben lévő 200 ezer forint készpénzt is zsebre vágta. S mivelhogy pén­teken éjjel történt a betörés (a nyitott ablak miatt talán behato­lásnak kellene minősítenünk), hétfő reggelig senkinek sem tűnt fel az egyébként sértetlen ajtajú irodahelyiségben történt bűncselekmény. A bejelentés után a mohácsi városi rendőr-főkapitányság azonnal megkezdte a nyomo­zást, ám rendkívül kevés érté­kelhető adat került a birtokába. Ami a tettes (vagy tettesek) nyomára vezethet, az a kárpót­lási jegy száma vagy jellege, bár a nyomozást végző Bicsár József rendőr őrnagy szerint a kárpótlási jegyet a feketepiacon is jól lehet értékesíteni, hiszen tele van a napilapok hirdetési rovata vételi ajánlatokkal. Min­den esetre a nyomozás előre- mozdítása érdekében a megyei rendőrfőkapitány 100 ezer fo­rintot ajánlott fel a nyomraveze­tőnek. Békéssy G. Makói csirke. Egy kilósnál nagyobb csirkét földarabolunk, besózzuk, és legalább 20 percig állni hagyjuk. Egy kizsírozott tepsibe fektetjük a húsdarabo­kat, leöntjük forró zsírral vagy olajjal. Kevés vizet teszünk alá, majd fóliával borítva 50 percig, végül fólia nélkül pirosra sütjük. Amíg a csirke puhul, 15 deka húsos füstölt szalonnát apróra vágunk és üvegesre sütjük. Hozzá keverünk (a piacokon kapható) apró, tisztított makói dughagymát. Fölöntjük másfél deci száraz fehér borral, ízesít­jük 1 kávéskanál cukorral, fél leveskockával, 1 szem szegfű­szeggel, késhegynyi fehérbors­sal. A boros lében puhára párol­juk a hagymát. A sült csirkét jé­nai tálra tesszük, s forrón leönt­jük a hagymás mártással. Meg­szórjuk apróra vágott zöldpetre­zselyemmel, és rizibizivel tálal­juk. Savanyúság nem kell hozzá. Diétás tepsis krumpli. Sokan szeretik a szalonnás, zsíros tep­sis krumplit, de egészségi okok miatt nem fogyaszthatják. Nekik ajánljuk a kevés zsiradékkal ké­szült diétás, mégis finom krum- lilepényt. 80 deka lisztes burgo­nyát héjában megfőzünk, áttör­jük, meghintjük egy evőkanál liszttel, sózzuk, eldolgozzuk egy főtt reszelt tojással, valamint egy nyers tojás sárgájával, 15 deka darált párizsival vagy gépson­kával, mokkáskanálnyi borssal, egy csomó fölkarikázott nyers zöldhagymával, végül 3 evőka­nál tejföllel. Kiolajozott tepsibe nyomkodva pirosra sütjük. Te­nyérnyi kockára vágva, sava­nyúsággal fogyasztjuk. W. M. 1994. MÁJUS 8, VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents