Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-08 / 126. szám

Zeneterápiás társaság Képzés és továbbképzés Pécsett Tegnap délután megalakult Pécsett, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán az Albert Schweitzer Zeneterápiás Társa­ság. A zenének a gyógyításban való felhasználása iránt mintegy öt éve kezdtek élénkebben ér­deklődni az intézményben, szo­rosan együttműködve a POTE Pszichiátriai klinikájának né­hány orvosával, s két évvel ez­előtt Magyarországon először megindult a posztgraduális ze- neterapeuta-képzés, melyben je­lenleg 10 hallgató vesz részt. Ahogyan Sasvári Attila, a fő­iskola igazgatója elmondta, a társaság alapításával az volt a céljuk, hogy létrehozzanak egy olyan társadalmi szervezetet, mely szakmai fórumot teremt­het a területtel foglalkozóknak.- Cél az is, hogy elismertes­sük a zeneterápiát, mint olyan rendszert, mely hatásosan használható többek között a pszichoterápia, a szocioterápia, a gyógypedagógia, a geriátria területén is- folytatta. - Szeret­nénk, ha Pécs egyfajta kép­zési-továbbképzési centrummá, kutatási központtá válna. A társaság elnöke Sasvári At­tila pszichológus lett. Elnökségi tagok: a POTE Pszichiátriai kli­nikájáról dr. Fekete Sándor ad­junktus és dr. Fényi Tamás ta­nársegéd, dr. Szűcs Katalin kli­nikai pszichológus (Kaposvár), dr. Vértes László (a Magyar Ge­rontológiai Társaság főtitkára), és Kosa György zeneterápiás hallgató. Az alakuló közgyűlés javaslatot tett arra, hogy a társa­ság tiszteletbeli elnöke prof. dr. Ozsváth Károly legyen. A nap a svájci kolléga, Fritz Hegi együttesének koncertjével zárult. Hodnik I. Gy. Primőrárak Dél-Dunántúlon (Folytatás az 1. oldalról) A paradicsom kilóját Szek- szárdon 200-250, Kaposváron 200, Nagykanizsán 300, Pécsett 230-250 forintért kínálták. A kelkáposzta Szekszárdon a leg­olcsóbb: 50-80 Ft között lehetett kapni kilóját. Az újkrumplit vi­szont a kaposváriak vehették a legalacsonyabb áron, ahol 120-130 forintba került egy kiló. A karfiol szintén Kaposváron a legolcsóbb 110F/kg, Pécsett és Szekszárdon 150-160 Ft-ért ad­ták kilóját, Nagykanizsán vi­szont 200-ért! Elvétve lehet már kapni új zöldséget is, de a jellemző az, hogy tavalyi sárgarépát és gyö­keret árulnak 40-50-60 Ft-os áron, illetve holland sárgarépát kilónként 120 forintért. Az import eperből Szekszár­don 350, Kaposváron 250-300, Nagykanizsán 500, Pécsett 350-400 forintba kerül egy kiló. Gazdag a kínálat paprikából és paradicsomból a pécsi Vásárcsarnokban Fotó: Läufer László II. János Pál felkelt betegágyából II. János Pál pápa, aki a múlt hét péntekén esett át protézisműtéten, szombat délelőtt felkelhetett betegágyából, s hosszabb időt karosszékben ülve töltött. Ezt Ginafranco Fineschi, a combnyak­törést szenvedett pápát operáló sebész közölte újságírókkal, miután részletes tájékoztatást adott a katolikus egyházfő gyógyulásáról Oscar Luigi Scalfaro olasz államfőnek, aki betegágyánál lá­togatta meg II. János Pált. A képen az olasz kormányfő szombati látogatása után távozik a pá pától. MTI Telefotó Reprivatizációs vihar Lengyelországban Lengyelországban közel öt évvel a rendszerváltás után még mindig csak különböző elképze­lések és tervek vannak a repriva­tizációról, de törvény nincs. Múlt év decembere óta vár megvita­tásra a szejmben az a képviselői törvényjavaslat, amelynek ér­telmében vissza kellene adni a volt tulajdonosonak államosított javaikat, vagy azok helyett meg­felelő, más természetbeni kárpót­lást biztosítani. Wieslaw Kacz- marek privatizációs miniszter a hét végén a gazdasági kabinet elé terjesztette a kormány tervezett reprivatizációs javaslatát, amely szöges ellentétben van a parla­menti javaslattal. A miniszter a probléma kárpótlási jegyekkel való megoldását javasolta, s úgy vélte, hogy ez nem gyengítené a gazdaság helyzetét és nem okozna új sérelmeket. A 10 évre szóló kárpótlási jegyeket tulaj­donosaik szabadon értékesíthet­nék, illetve vásárolhatnának raj­tuk a privatizált vállalatok rész­vényeiből. Kaczmarek hangsú­lyozta, hogy az eredeti javak visszaszolgáltatása nehéz vagy lehetetlen, illetve a gazdaságra káros lenne. Kelet-nyugat gazdasági kerekasztal Dél-Afrika készül az elnöki beiktatásra Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szombaton Johannesburgba ér­kezett, ahol részt vesz az első fekete bőrű dél-afrikai elnök be­iktatásán. A világszervezet ve­zetője megérkezésekor remé­nyét fejezte ki, hogy személye­sen is tárgyalhat Nelson Mande­lával és az elnöki tisztséget ed­dig betöltő Frederik de Klerk-kel is. Johannesburgba a keddi beiktatási ceremóniára több neves külföldi személyisé­get várnak. így az Egyesült Ál­lamokat AI Gore alelnök képvi­seli. A vasárnap útnak indult 44 fős amerikai küldöttség tagja Hillary Clinton, az elnök fele­sége, a kabinet két tagja és 11 kongresszusi képviselő is. A világ vezető gazdasági ha­talmai, a „Hetek” és a tíz volt szocialista ország - köztük Ma­gyarország - képviselőinek 3., varsói konferenciáján részt vevő gazdasági miniszterek péntek este kerékasztal-tanács­kozást tartottak az egy nappal korábban megrendezett ke­let-nyugati üzleti fórum részt­vevőivel, vagyis összesen 17 ország vezető üzletembereivel. Ezen a fórum résztvevői átnyúj­tották az általuk kidolgozott ja­vaslatokat. A varsói fórum egyebek között azt javasolta, hogy a „Hetek” nyújtsanak se­gítséget a volt szocialista orszá­goknak bankrendszerük korsze­rűsítéséhez, határátkelő-helyeik működésének javításához. Ugyanakkor kifejezésre juttat­ták elvárásaikat is a fiatal de­mokráciákkal szemben. Jó állapotban vannak a balatoni kikötők (Folytatás az 1. oldalról) Számos helyen szorulnának cserére a dörzsfák, amelyekhez a mólóhoz simulnak a hajók. Nincs pénz a kotrásra sem - mint ismert, megszűnt ez a vál­lalat, feladatát eddig senki sem vállalta -, ami ugyancsak drága: amikor két évvel ezelőtt kiko­torták a siófoki kikötőt, a munka 10 millió forintba került. Változás azonban van. A Ba­laton Rt. egy-egy évben 30-40 millió forintot fordít a kikö­tőkre. Külön figyelmet fordíta­nak bérlőikre, a vitorlázókra. Balatonlellén most épül négy vendégmóló, erre 24 millió fo­rintot költenek. Korszerűsítésre szorulna a füredi is: szociális- és vizesblokkra lenne szükség. Badacsonyban klubházat építe­nek a vitorlázóknak 24 millió­ért, s itt a függőleges partfalakra 130 milliót fordítanak. Ha lenne több pénz például a kotrásra, újabb gond merül fel: hova kerüljön a zagy? Egyelőre marad ott, ahol van: a „tenger” fenekén. Mészáros A. Fotó: Läufer László Most még csendes a déli part egyik legnagyobb kikötője Siófok A XX. század egyik legsúlyosabb gondja Szervezett bűnözés Magyarországon... A bűnözés, különösen an­nak szervezett formája, a XX. század egyik legsúlyo­sabb gondja. A nyugat-európai államok többségében a bűnözés di­namikája a 60-as és a 70-es évtized fordulóján növeke­dett. Ezek a tendenciák ná­lunk a rendszerváltozást közvetlenül megelőző idő­szakban jelentkeztek: a bűn- cselekmények száma 1988-ra - egy-két esztendő alatt - 140 ezerről, 440 ezerre emelkedett, és struktúrája is megváltozott. A szervezett bűnözésben ekkor jelent meg az úgynevezett vegyes etni­kum, amely az előprivatizá­ció kapcsán elsődlegesen a hazai vendéglátóiparba tört be, „kitermelve” magából a prostitúció gyarapodását, a lányok futtatását, a pénzmo­sást, az orgazdaság növeke­dését. Míg a 90-es éveket meg­előzően a szervezett bűnözés résztvevői a betöréses lopá­sokat részesítették előnyben, az évtized elején a súlypont, az imént említettek mellett, a kábítószerek továbbjuttatá- sára, az embercsempészetre, a tiltott szerencsejátékok űzésére, a gépjárműlopá­sokra és a csempészetre he­lyeződött át. Lejátszódott a specializálódás, sajátos üz­letágak alakultak ki, érzékel­hetővé vált az álvállalatok, a fantomcégek jelenléte, de egyértelműen felerősödtek a bűnözés nemzetközi kapcso­latai is. Vegyünk talán sorra né­hány jellemzőbb bűncselek­ménytípust. Jórészt a fizetőképes ke­reslet hiánya az oka annak, hogy hazánkban a klasszikus kábítószer fogyasztás eddig még nem tudott kialakulni. Mi elsődlegesen a dél-kelet­ről, nyugatra és újabban északra irányuló forgalom tranzitútvonala vagyunk, bár Budapesten feltűntek már a dél-amerikai „kokainfutá­rok” is, akiknek az a dolguk, hogy felmérjék a helyzetet. A magyar határőrizeti és vámszervek korunk eme „pestise” ellen az utóbbi idő--, ben eredményesen veszik fel a küzdelmet. 1993-ban 690, idén pedig már 532 kilo­gramm kemény drogot fog­laltak le. 1990-ben ez a mennyiség mindössze 6,3 ki­logramm volt. Az embercsempészetnél szinte kizárólag a román bű­nözőcsoportok aktivizálód­tak. Elsősorban távol-keleti és ázsiai állampolgárokat „gyűjtenek be”, akiket a zöldhatáron, vagy hamisított okmányokkal juttatnak át hazánkba. Itt említhetjük meg a román és ukrán lányok megjelenését is, akik a legő­sibb mesterségét űzik fővá­rosunkban és a frekventál- tabb településeken. A szak­emberek most abban re­ménykednek, hogy e téren május 1-jén életbe lépett ide­genrendészeti törvény hoz majd változást, esetleg eredményeket. Nem kifejezetten kedve­zőek a jelek a pénzhamisítás területén sem. A rendőrség­nek tudomása van egy ma­gyarországi, színes fénymá­soló technikával dolgozó nyomda létezéséről, ahol fo­rintot és kárpótlási jegyet hamisítanak; ennek helyét eddig még nem sikerült fel­fedezni. Megszaporodott az úgyne­vezett védelrhi zsarolások száma. Sajnos ebbe, a bűnö­zők mellett, néhány, nem mindig makulátlan hírnév­nek örvendő testőr kft. is be­kapcsolódott. Ami a fegyverkereskedel­met és -csempészetet illeti, a szakemberek úgy látják: az utóbbi években visszaszorult a sugárzó anyagok, a straté­giai és a vegyi eszközök ille­gális kivitele. A rendőrség beszerzett információit a té­nyek nem igazolták, mert azok zöme túlzásnak bizo­nyult. A védekezést egyéb­ként az is segítheti, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága spe­ciális csoportokat hoz létre, melyek első egységei a déli, valamint a dél-keleti határ- szakaszon kezdik meg mun­kájukat. A szervezett bűnözés el­leni harc lényeges eleme le­het a rendőrségi törvény megszületése, amely - az ügyészségek engedélyével - számos, speciális eszköz al­kalmazását teszi lehetővé. Ez nem zárja ki azt a tényt, hogy szükség van a Btk., a bünte­tőeljárási törvény és néhány vámjogszabály módosításá­ra is. Szintén vitathatatlan az, hogy a magyar rendőrségnek még intezívebben be kell kapcsolódnia a nemzetközi bűnüldözés általános és sza­kosodott hálózatába. Nagy Attila 2 Új VDN 1994. MÁJUS 8., VASÁRNAP I i i

Next

/
Thumbnails
Contents