Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-06 / 94. szám
uj Dunántúli napló 7 Kistermelők 1994. április 6., szerda Vigyázat, fagy veszély! Tavaszi magvetések a zöldséges kertekben Szabadföldbe, állandó helyre vethető még a hónapos és nyári retek, a kifejtő és velőborsó, a spárga és sütőtök stb. A borsót szakaszosan vessük, 10-14 na- ponként, és akkor hosszabb időn keresztül lesz friss zöld- borsónk. A csemegekukorica és a zöldbab vetésével még vár- junk, a talaj jobb felmelegedé- séig. Mindkét növény kifejezet- ten melegigényes, és a zöldbab igen fagyérzékeny is. A csemegekukoricát csak ak- kor szabad elvetni, amikor a ta- laj hőmérséklete - 5 cm mély- ségben - a 10-12 C fokot elérte. Ekkor gyorsabb a csírázási esély, jobb a kelési százalék, és egyenletesebb lesz a növényál- lomány. A zöldbabot pedig a májusi fagyoknak a földben kell találniuk, mert ha kibújt, elfagy. A virágzat már a mínusz 0.5 C fokon, a növényzet pedig mi- nusz 1 C fokon elfagy. Ezért csak olyan helyen sza- bad korábban vetni a magot, ahol - pár éjszakára - a kikelt növényeket megfelelő takarás- sál védhetjük a fagykár ellen. A zöldbab vetésénél is érvényes a zöldborsónál említett szakaszos vetés, így hosszabb ideig szed- hető friss zöldbab. Dr. Tamcsu József még mindig nem késő a kelká- poszta, a fejeskáposzta, a kar- fiol, karalábé és a fejessaláta növények magvetése. Ugyan- csak vethető még palántaneve- lés céljából a paradicsom és a paprika mag is. A felsorolt nö- vények elsősorban palántaneve- lés útján szaporíthatok. A mag- vetésnél ügyeljünk a talaj fertőt- lenítésre, mert a palántadőlés veszélye a melegebb, napos idő ellenére is fennáll. Ha sűrűn vetjük az egyes növények mag- ját és túlöntözzük, a betegség felléphet. Jobb tehát megelőzni. Megjegyzendő, hogy a para- dicsőm és a paprika drazsírozott magját állandó helyre, szabadba is vethetjük, de ezzel még várni kell. Amikor a talaj hőmérsék- lete eléri a 12-14 C fokot, és éj- szaka sincs nagyobb lehűlés, a magvetés ekkor már kockázat- mentesen elvégezhető. Ez majd csak április 20-dika után követ- kezik be. Mindenesetre a kis- kertekben a paradicsomot és paprikát ajánlatosabb palánta- nevelés útján termeszteni. Bizonyára mindenki előtt közismert a tejfölös poharakban nevelt ikerszálas paprika, amely a fagyosszentek elmúltával - május 12-14. - már virágzó ál- lapotban, kockázatmentesen ki- ültethető. Az idő ,jóra fordult”, itt a tavasz. A kertekben megindult a munka, megkezdődött a terüle- tek előkészítése a magvetések alá. A tavaszi talajelőkészítéssel kapcsolatban korábban már szó volt arról, hogy a lehetőleg ki- sebb talajmozgatással, forgatás- sál készítsünk melegágyat. A napokban több helyen láttam ro- tációs kapával magágyat készí- teni. Ez helytelen! Egy tavaszi tárcsázás, rotációs kapával tör-, ténő forgatás, 8-12 százalék ta- lajnedvesség veszteséggel jár. Az intenzív böjti szél úgy is nagyon kiszárítja a talajt és bi- zony, az a 10 százalék körüli csapadékveszteség a kikelt nö- vénykéknek nagyon fog hiá- nyozni. Ezért a jövőben már ősszel úgy kell előkészíteni a ta- lajt, hogy tavasszal csupán egy viszonylagos gyenge simítás, gereblyézés után készen legyen a magágy. Természetesen a foszfor, káli műtrágyát és az esetleges érett istállótrágyát az őszi mélyásással be kell dől- gozni. Nem kell félni attól, hogy ősszel egy jól előkészített morzsalékos talaj télen esetleg nem fagy át és a téli csapadékot nem veszi be. Ezt az elméletet a gyakorlat már rég megdöntötte. Az egyes zöldségfélék közül Növényvédelmi tanácsadó A Glialka felhasználásáról alatti eső csökkenti a Glialka hatékonyságát. A felszívódás után a gyomnövények fejlődése leáll. A kezelést követően 10 napig nem szabad talajmunkát vé- gezni, mert a növények elvágá- sával megakadályozzuk a szer terjedését a gyökérrendszerben, gyomirtó hatását csökkentjük a Glialkának. A Glialka gyakorta- tilag nem mérgező, méhekre, halakra nem veszélyes, virágzó gyomnövények irtására is al- kalmas. A Glialka alkalmazásá- nál - hasonlóan a többi sziszte- matikus levélherbicidhez - a legkedvezőbb a magasabb pára- tartalom mellett, 15-25 C fok közötti hőmérsékleten történő kijuttatás. A gyomirtó szer kijuttatására nem használható motoros háti permetezőgép! A Glialkánál - az elsodródás veszélye miatt - hatványozottan ügyelni kell arra, hogy alacsony nyomáson történjen a permetezés. Gyomír- táshoz ütközőlapos szórófejeket használjunk (Tee-Jet, Poli-Jet). Gomba- és rovarölőszeres keze- lésre a permetezőkannát csak alapos mosószeres (trisó), és tiszta vizes mosás után használ- hatjuk! Czigány Csaba Glialkánál hosszú (2-4 hét, szedernél őszi kujuttatásnál a pusztulás csak tavasszal lát- ható). A kijuttatáskor már kikelt magról kelő gyomokat is el- pusztítja. Felhasználható 3 évesnél idősebb szőlő és gyű- mölcsültetvényekben, az évelő egyszikű gyökértarackosok el- len április elején, az évelő két- szikűek - köztük az apró szu- Iák, acat stb. - ellen a virágzás kezdetén (kb. május elején) ve- gyes gyomflóra idején legcél- szerűbb a május elején végzett gyomirtás. A nyár második fel- ében úgynevezett vadászó per- metezéssel az esetlegesen kihaj- tott gyomok elpusztíthatok. Az alkalmazott dózist a gyomoktók függően javasolják. A kezelésnél ügyelni kell a szer elsodródás-mentes kijutta- tására, a zöld növényi felületre jutás megakadályozására. Javasolható a terelőlap hasz- nálata, és a törzsről vagy gyö- kérről előtörő hajtások perme- tezés előtti eltávolítása. A Glialka nagy előnye, hogy a gyomnövények pusztulása után (gyomtól függően 2-3 hét) a területre bármely növény vet- hető, ültethető. A növény leve- lére jutó hatóanyag felszívódó- sához 6 óra szükséges, az idő Sokan érdeklődnek olyan gyomirtó szer iránt, mellyel egymenetben megoldható az egy- és kétszikű tarackos évelő és magról kelő gyomok irtása. Szőlőben, gyümölcsösen, a ke- rítések mellett és az árokpartok szélén is. A fentiekhez egy olyan szisz- tematikus (felszívódó) gyo- mírtó szer szükséges, mely le- vélen keresztül felszívódva álta- lános gyomirtó hatást fejt ki, még az egyre teijedő gyökértör- zses, gyökértarackos gyomnö- vényeket is jó hatásfokkal pusz- títja (tarackbúza, csillagpázsit, fenyércirok, pongyola pitty- pang, mezei acat, hamvas sze- der stb.) A több éves gyomnövények elterjedéséhez nagymértékben hozzájárult a szelektív gyomirtó szerek folyamatos alkalmazása, az előző évek szélsőséges, aszá- lyos időjárása, kiskertekben a folyamatos talajmunkákkal tör- tént ״szaporítás” (a gyökérta- rackok felaprítása.) Jelenleg a fenti probléma megoldásához két gyomirtó szer áll rendelkezésre, a Finale (mélyhatású) és a szisztemati- kus Glialka, (mindkettő szabad- forgalmú III. kategóriájú ké- szítmény). A szisztematikus ha- tás előnye, hogy levélen kérész- tül felszívódva nem csak a föld feletti részeket pusztítja el, ha- nem a növénybe a föld alatti ta- rackokat, gyökereket, hajtáso- kát is. A Glialka alkalmazásánál ügyelni kell arra, hogy a per- metlé a kultúrnövény zöld nö- vényi felületére ne kerüljön, mert - a totális hatásból adó- dóan - azt is elpusztítja, vagy nagymértékben károsítja. Ez a készítmény a (Fináléhoz hason- lóan) lassabban fejti ki hatását, azonnali száradásokat nem okoz. A kedvező hatásfok el- érését nagymértékben befolyó- solja a gyomnövény fenelógiája (fejlődési állapota). A legjobb hatást a tarack- búza, csillagpázsit, mezei acat ellen 10-15 cm-es növény ma- gasságnál, az aprószuláknál vi- rágzás kezdetén, a fenyércirok és nád esetében 30-40 cm-es növénymagasságnál, a hamvas szedernél pedig a kifejlett nö- vény (szeptember-október) le- permetezésével érhetjük el. A hatás kifejtésének ideje a többi gyomirtó szerhez viszonyítva a Gyümölcstermesztés - korszerűen Metsző-iskola (6) Az őszibarack termőre metszése nincs elegendő termővesszőnk az arányos elosztáshoz, akkor meghagyjuk a termőnyársakat is. Ennél a módszernél a visz- szametszett termővesszőből az ez évi gyümölcs és a jövő évi termést biztosító hajtásnö- vekményt is. Szálvesszős metszés (3. sz. ábra). A koronában kiválaszt- juk a legerősebb 40-120 tér- mővesszőt - a fa kondíciójától függően - és ezeket megfelelő arányban meghagyjuk, min- den más vesszőt, nyársat ki- metszünk. Ennek, következménye az lesz, hogy a szálvesszők a termés súlya alatt lehajlanak, így a vesszők alapi rügyeiből, vagy rejtett rügyekből tör elő a következő évhez szükséges hajtás. Gyakran fordul elő en- nél a metszésmódnál, hogy a túlzott berakodás miatt ritkí- tani kell! Buzássy Lajos Az őszibarack termőre met- szési módjai:Váltó (vagy vál- tócsapos) metszés (1. sz. ábra). Két teljes értékű (10 mm-nél vastagabb) vessző közül az alsó állásút 2-3 rü- gyes ugarra, a felső állásút 6-8 termésrügyre metszük. A kö- vetkező évben a volt termő- vesszőt eltávolítjuk, az ugar- ból keletkezett két vesszőt megint alsó állású termőre metszük vissza. Felhívom a figyelmet arra, hogy ugarnak kifejezetten erős vesszőt sza- bad csak hagyni, a fejletlen, gyenge vessző alkalmatlan, mert nem fog belőle megfe- lelő erősségű vessző kép- ződni. Egyvesszős metszés (2. sz. ábra). A termővesszőket kirit- kítjuk 20-30 cm-es távolságra, úgy hogy csak a teljes értékű vesszőket hagyjuk meg, eze- két is felére-harmadára (kb. 6-8 rügyre) visszametszve. Ha Metsző-iskola sorozatunk- bán elérkeztünk a különböző metszési eljárások bemutatá- sához, melyben alakító, koro- naritkító, ifjító és termőre metszést különböztetünk meg. Ezt a logikus sorrendet - mi- vei bérkeztünk a tavaszba - nem tartjuk be, most a termőre metszés lényegét ismertetem, és az őszibarack termőre met- szését részletezem. A termőre metszés lényege, hogy a vesszők, illetve hajtá- sok különböző erősségű rend- szeres visszametszésével a gyümölcsfákat termőre- kész-képzésre és termés-ho- zásra kényszerítsük. Különö- sen fontos ez az őszibarack esetében, mert az őszibarack rendszeres évenkénti termőre metszés nélkül nem hoz fejlett termővesszőket, legyengül a hajtás növekedése, gyenge minőségű lesz a gyümölcse, koronája felkopaszodik. l.sz; ábra k .1
