Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-29 / 117. szám
aj Dunántüli napló 27 Háttér 1994. április 29., péntek kormányzati koalíció akkor, ha túlzott dominancia nélkül több, hasonló nagyságrendű képvise- lettel rendelkező párt lép koalí- cióra. A közel egyenrangú felek miatt ennek a típusnak a kialakí- tása talán a legnehezebb, de kié- gyensúlyozottsága ezután rend- kívül stabillá teheti. Ha a két legnagyobb, általában ellentétes politikai pólust képviselő párt alakít kormányt, abban az eset- ben beszélünk nagykoalícióról. Ez rendkívül ritka, mivel átme- neti hatékonysága és ereje eile- nére borzasztó törékeny. A felállt koalíciók belső tér- mészetét vizsgálva a pragmati- kuspolitikai megállapodás a koa- lícióalakítás leggyakoribb és legeredményesebb módja. A ko- alíciós pártok ebben az esetben gyakorlatias alkut kötnek egy- mással a kiemelten kezelendő ügyekről, megoldásuk elvi alap- jairól és a hatalmi pozíciók egy- más közötti elosztásáról. A meg- állapodás alapja a kiemelt terüle- teket érintő programok közelít- hetősége. A politikai alkunál az ideológiai közelség vagy meg- egyezés csak látszólag köti erő- sebben össze a koalíciós partne- reket. A pártok közötti egyezte- tésen alapuló kormányprogram nélkül pusztán a vélt vagy valós ideológiai kötőanyag általában gyengének bizonyul. A többpárti demokráciákban a koalíciós kormányzat bevett kormányzati forma. Az állandó egyeztetések, alkuk nemcsak ins- tabillá tehetik a végrehajtó ha- talmat. Kormányzati szinten is megjeleníthetik az adott társada- lom sokszínűségét, a belső kont- roll segítheti a végrehajtó hata- lom ellenőrzését, és ha a párto- kon kívüli érdekcsoportok ill. a társadalom többsége is elfő- gadja, stabil és hatékony lehet. Mindennek alapja persze a koa- líciós partnerek gondos kiválasz- tása és a kormányprogram alap- jául szolgáló, a pártok preferen- ciáit világosan tükröző koalíciós megállapodás. Kun László JPTE BTK Filozófiai TSZ. sági helyzete csaknem kilátásta- lanná vált. Folyamatos sztrájkok robbantak ki, Salazar és utóda, Caetano csupán a politikai rend- őrség segítségével tudta hatalmát fenntartani. A fiatal tisztek által megígért demokratizálás csak lassan való- sült meg. Megválasztottak ugyan egy alkotmányozó országgyű- lést, amelynek többsége Mario Soarest, a jelenlegi elnököt tá- mogatta. A felkelők álmai azonban nem váltak mindjárt valóra. 1986-ban az Európai Közös- ségbe történt belépéssel megin- dúlt Portugália a fejlődés útján. A képviselőválasztási kam- pány felfokozott hangulatában egyetlen dologban mutatkozik egyetértés politikusok, politikai elemzőé és - a közvéleményku- tatások adatai szerint - a válasz- tópolgárok körében is: az 1994- 98-as ciklusban az elmúlt négy évhez hasonlóan koalíciós kor- mány vezetheti az országot. Nem érdektelen tehát áttekinteni, hogy összetételétől függetlenül milyen típusú koalíció állhat fel a választások eredményeként. Első megközelítésünk meny- nyiségi oldalról vizsgálja a lehe- tőségeket. Ebből a szempontból a minimális többségű koalíció a leggyakoribb forma. Célja a mi- nimális parlamenti többség biz- tosítása, a lehető legkevesebb párt részvételével. Gyakoriságá- nak oka egyben hátránya is. A résztvevők alacsony száma vi- szonylag leegyszerűsíti az ilyen típusú koalíció felállítását, ugyanakkor a kormányzáshoz szükséges többség könnyen le- olvadhat, illetőleg a kiegészítő koalíciós partner(ek) politikailag könnyen zsarolhatják a koalíció fő erejét alkotó pártot. A szüksé- gest jóval meghaladó, túlzott többségű koalíció rendszerint akkor áll fel, ha a politikailag túl heterogén partnerek belső kié- gyensúlyozása szükséges, vagy ha a kormánykoalíció rendkívüli feladatra (pl. alkotmánymódosí- tás) vállalkozik. Kisebbségi koa- líció -az ötvenszázalékos képvi- selői támogatottságot el nem érő koalíció - akkor lehet kormány- képes, ha nincs olyan alternatív koalíció, amelynek szélesebb törvényhozási támogatottsága lenne. A koalíciót alkotó pártok jel- lege szerint leggyakoribb a kis- koalíció, amit általában a válasz- tásokon legtöbb mandátumot szerzett párt alkot kisebb partne- reivel. Sikerének alapfeltétele a szövetségre lépő pártok viszony- lagos politikai közelsége. A koa- líciós megállapodás tisztázott- sága előzheti meg azt, hogy a partnerek másodhegedűs szere- pébe kényszerüljenek. Széles a A szekfűk lázadása napon kiszabadították a diktatúra politikai foglyait. Marcello Cae- tano, aki Salazar hosszú diktatú- rája után 1968-ban átvette a ha- talmat, lemondott. Kérésére a felkelők átadták a hatalmat An- tonio Spinola tábornoknak, aki másnap megalakította a Nemzeti Megmentés kormányát. Spinola bejelentette, hogy szabad válasz- tásokra kerül sor. A forradalom nem derült ég- bői jött. A hetvenes évek elején a kevéssé fejlett Portugália gazdaA Szonda Ipsos áprilisi közvéleménykutatása Rokon- és ellenszenv ״Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások On melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" (a válaszok százalékos megoszlása ב választókom népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész, adatai: országos adatok: FKOP 16 formálóké 2%, a Fidesszel szemben 1% hangoztatott mar- kánsan kritikus véleményt. A parlamenten kívüli pártok kö- zött is van néhány, amelyet a dunántúli közvélemény elutasít. A MIEP-re és a Munkáspártra az emberek 9-9%-a nem volna hajlandó szavazni. Ez azt je- lenti, hogy az elmúlt hónap 5-5%-os ellenszenv megnyilvá- nuláshoz képest a nyugati me- gyék lakosságában nőtt e két párttal szemben az ellenérzés. Rossz szemmel Az adatfelvétel ideje: 1994. április 8-18. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész or- szágot képviselik, ebből 289 fő a Dunántúl lakosságát reprezen- tálja Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó dunántúli lakó- hellyel rendelkező magyar ál- lampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. 1974. április 25-én a lissza- boni rádió bemondója felszólí- tóttá a főváros lakosságát, ma- radjon otthon és őrizze meg nyugalmát. Az emberek azonban nem hallgattak a tanácsra, elő- zönlötték a tereket és az utcákat. A tömeg lelkesen támogatta fia- tál katonatisztek egy csoportját, akik belefáradva az afrikai gyarmati harcokba, kirobbantót- ták a ״szegfűk lázadását”. Béké- sen megdöntötték egy rtegyve- néves diktatúrát. Hamarosan fel- szabadultak a portugál gyarma- tok, és az ibériai ország számára megnyílt az út Európa felé. A 20 évvel ezelőtti április 25-i nak. Az összes többi párt együt- tesen a biztos szavazók 9%-át ״viszi el” (országosan 8%-át). Ezek közül a Vállalkozók Pártja a legnagyobb 3%-kal (2% orszá- gosan). Biztos szavazók A vizsgálat során azt is meg- kérdezték az emberektől, me- lyik az a párt, amelyre semmi- képpen sem szavaznának. A dunántúli polgárok 21%-a az MDF-fel szemben érez olyan mértékű ellenszenvet, hogy nem szavazna rá. Viszonylag sokan -16%- idegenkednek az FKGP-től is. Az MSZP-re a megkérdezettek 8%-a ״néz rossz szemmel”. A többi parla- menti párt sokkal jobb helyzet- ben van e tekintetben: a KDNP-t elutasítók aránya 3%, az SZDSZ-ről negatív képet dett. Javította pozícióit az SZDSZ és az MDF is, 3- 3%-kal. A Fidesz és a KDNP veszített táborából - 2-2%-ot. Az FKGP szimpatizánsainak aránya nem változott. ■A választási előrejelzés pon- tosabb, ha a biztos szavazókat, és közülük is csak a valamilyen pártot választó polgárokat vesz- szűk figyelembe. A biztos sza- vazók 39 %-a kívánja az MSZP-re adni voksát (országo- san 38%). Az SZDSZ-re 15%-uk szavazna ebben a körben (orszá- gosan 14%). A dunántúli biztos szavazók 12%-a az MDF-et tá- mogatja (országosan is 12%). A KDNP-nek és az FKGP-nek 8- 8%-nyi biztos szavazója van (or- szágosan mindkettőnek 9%). A Fideszt támogatók a biztos sza- vazók 7%-át alkotják, rosszabbul állnak ebben a körben mint or- szágosan, ahol 10%-ot kapnáA nyugati megyékben ápri- lisban is az MSZP örvend a leg- nagyobb népszerűségnek. Az it- teni emberek 26%-a erre a pártra szavazna egy ״most va- sámapi” választáson (országo- san 24% voksolna rá). Az utána következő Fidesz és SZDSZ a lakosság 10-10%-ának bizal- mát élvezi (mind az SZDSZ,mind a Fidesz 9%-nyi szavazattal rendelkezik orszá- gosan). Mögöttük az MDF 8%-nyi rokonszenvezőt tudhat a (magáénak (országos 7%-ot). Az FKGP a polgárok 6%-ának tá- mogatását élvezi a nyugati me- gyékben és országosan egy- aránt. Ezeken kívül még a KDNP az a párt, amely túllépi jelenleg a ״bűvös” 5 százalékot országosan, és itt Dunántúlon is ugyanilyen arányban támogat- ják. A parlamenten kívüli pár- tok közül Dunántúlon a Vállal- kozók Pártja áll a legjobban, a megkérdezettek 2%-ának sza- vazatával. Nagyobb bizalom A Dunától nyugatra a válasz- tópolgárok egy árnyalatnyival nagyobb bizalmat táplálnak a politikai pártok iránt, mint az országos átlag. Az MSZP 2 %-kal, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF 1-1 %-kal kap több szavazatot az országos átlagnál. A KDNP és az FKGP megíté- lése nem tér el az országostól. Ez a pártokat érintő többlet on- nan ered, hogy a Dunántúlon lényegesen kisebb a bizonytala- nők, a pártot nem választók aránya (28%), mint országosan (34%). Nyugat-Magyarországon március második feléhez viszo- nyitva a leglényegesebb váltó- zás az, hogy az MSZP népsze- rűsége azóta 6%-kal emelke"Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások On melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" (a válaszok százalékos megoszlása a választokom népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) országos adatok: a nyugati országrész, adatai: egyéb párt 21 FKOP 16 |-----I—I i K atonai díszegység viszi Nixon elnök koporsóját április 26-án a Steward légibázison a repülő- géphez, amely Kaliforniába, Yorba Lindába szállítja, ahol eltemetik. Nixon holttestét ugyan- azon a Boeing 707-esen helyezték el, amely lemondása után hazaszállította. Richard Nixon megragadtak, hogy az ügyet el- tussolják. Belebuktak. Az elnök- nek nem sok választási lehetősége maradt: vagy önként távozik a tisztségéből, vagy a Kongresszus bűnvádat emel ellene. Richard Nixon az előbbit választotta, és húsz évvel ezelőtt, a Fehér Ház Rózsakertjében a légierő elnöki helikopteréről visszatekintve bú- csút intett a hatalomnak. Utóda, Gérard Ford elnöki kegyelemben részesítette, tetté- ről tehát felelős testület előtt nem kellett számot adnia. So- sem ismerte el, hogy rosszat cselekedett volna: a történteket hibás politikai döntésként fogta fel. Sokan azt mondják, hogy annyira még soha senki nem élt vissza az elnöki tisztség méltó- ságával, mint ő: tette egy egész nemzedék hitét rendítette meg az amerikai eszmények, a poli- tikai rendszer és a közélet tisz- tasága iránt. Mások szerint bu- kása nem csak személyes ku- darc volt, hanem az Egyesült Államok tragédiája is. ború után tűnt fel, és szenvedélye- sen kommunistaellenes platform- jával republikánus honatya lett a Kongresszusban. Országos hímé- vet az Alger Hiss-üggyel szerzett magának: a külügyminisztérium tisztviselőjéről azt állította, hogy a Szovjetuniónak kémkedett. A vádlottat tagadása ellenére eh'tél- ték, Richard Nixont pedig Dwight Eisenhower maga mellé emelte alelnöknek. Nyolc éven ét töltötte be ezt a tisztséget: 1960-ban megpróbálkozott az elnöki szék megszerzésével, de John Ken- nedyvel szemben alulmaradt. Politikai értelemben sokan el- temették, ő mégis talpra állt, és 1969. január 20-án már ő tehette le az elnöki esküt. Eseményekben gazdag, viharos sodrású elnöksé- gének a Watergate-botrány vetett véget. Az 1972-es választási kampány során az elnöki hivatal emberei betörtek az ellenzéki Demokrata Pártnak a Water- gate-épületben lévő washingtoni irodájába. Richard Nixon és köz- veden tanácsadói minden törvé- nyes és törvénytelen eszközt Richard Nixon az Egyesült Ál- lamok harminchetedik elnöke volt. 1974. augusztus kilencedi- kén, a Watergate-botránytól meg- alázottan, dicsfényében megté- pázva távozott a Fehér Házból. Nevének becsületét számos könyvvel, előadással és külföldi látogatással próbálta helyreállí- tani: a csorbát azonban teljesen nem sikerült kiköszörülnie. Leg- utoljára Moszkvában járt, ott, ahol 1972-s májusi látogatásával útjára indította az enyhülés fo- lyamatát. De nevéhez fűződik az amerikai-kínai kapcsolatok nor- malizálása is: amikor Pekingben kezet fogott Csou En-laj minisz- terelnökkel, az ellenségeskedés hosszú éveinek vetett véget. És szintén ő volt az, aki a pusztító vi- etnami szőnyegbombázások után elrendelte az amerikai csapatok kivonását és a háborút lezáró pá- rizsi szerződés aláírását Hanoi képviselőivel. 1913. január 9-én született Yorba Lindában, egy szegény kvéker család sarjaként. A politi- kai életben a második világhá> k 1 Emlékeztető
