Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-28 / 116. szám

aj Dunántúli napló 9

1994. április 28., csütörtök

Gazdaság

Olcsó vagy luxusárút?

Civilizáció és gazdaság

Az elmúlt évben 13 369 tonna méz került külföldre Magyarországról Fotó: Bolkovics L.

Harminc dekagramm az egy főre eső fogyasztás

Magyar méz új címkével

tül. A történelem sokszor, mint ebben az esetben is, csak sok-sok generációval később tesz igazságot.

Mindezt azzal kapcsolatban írom le, hogy kezembe került egy táblázat, amelyik az Egye- sült Államok és Japán iparágai- bán veti össze a termelékenysé- get. Japánban ugyan az átlagos termelékenység tíz százalékkal lemaradt az észak-amerikai mögött, de három ágazatban; az acél, az autó és alkatrész, vala- mint a fémfeldolgozó iparokban 20-50 százalékkal előbbre áll. Ezzel szemben a legnagyobb a lemaradás a kozmetikai és az élelmiszeriparban.

Mit mutatnak ezek a számok?

Japán számára azok az iparok a kedvezőek, ahol a költség- csökkentés a cél, azzal a meg- győződéssel, hogy ami olcsó, azt el is lehet adni. Ezzel szem- ben az amerikaiak ott járnak az élen, ahol előbb megnézik, mire vágyik a vevő, azt termelik.

A japán eredmények a puri- tán mentalitást, az amerikai si- kerek az individualista megkö- zelítést fejezik ki. Ebből a köz- gazdásznak azt a következtetést kellene levonnia, hogy a nem- zetközi beruházóknak, és a ha- zai ipari struktúra fejlesztőinek a következő tanácsot adja: bi- zonyos iparokat elsősorban a puritán civilizációjú országok- bán, másokat pedig az individu- alistákban kellene letelepíteni, fejleszteni. A fentiek alapján vált közgazdasági iránytűmmé az ember. Nem a gazdaságok- hoz kell az embereket, hanem az emberekhez a gazdaságot igazítani.

Kopátsy Sándor

csődeljárás indult, így összesen a csődtörvény életbe lépése óta 3106 jogi személyiségű társa- ságot vontak csődeljárás alá. Legtöbbjük az iparban (32 szá- zalék), és a kereskedelem, javí- tás ágazatában (26 százalék) tevékenykedett. A befejezett csődök száma január és már- cius között 150 volt, melyből 45 ért véget egyezséggel. Az elmúlt három hónapban a fel- számolási eljárásokra vonat- kozó kérelmek 464-gyel gya- rapodtak, s így jelenleg 5185 eljárással foglalkozik a bíró- ság. Az adóhatóság március végén összesen 709.310 egyéni vállalkozót tartott nyilván, 3 százalékkal többet, mint három hónappal azelőtt. Ezek 35 szá- zaléka kisiparos, további 35 százalékuk kiskereskedő, 28 százalékuk szellemi szabad- foglalkozású volt. Túlnyomó többségük - 99,8 százalékuk - egyedül, illetve csupán néhány kisegítővel dolgozott.

Egy-egy társadalom gazda- sági teljesítményének a gyöke- rei évszázadokra nyúlnak visz- sza. A közgazdászok azonban szinte figyelembe sem veszik gazdaságpolitikai vagy üzem- gazdasági tervezéseikben, hogy milyen emberi közegben, mi- lyen mentalitású emberekkel kell dolgozniuk. Pedig ez lega- lább annyira fontos, mint a szó- rosabb értelemben vett techni- kai és közgazdasági szempon- tok.

A puritán észak-németek tud- tak olcsó, megbízható, de egyál- talán nem szép autót gyártani. Gondoljunk a bogárhátú Volkswagen diadalára a 60-as években. A drágát és igényeset azonban csak az individualista dél-németek, a svábok és a ba- jorok gyártják. Ezt igazolja a Merzedesek és BMW-k későbbi sikere.

A jelenkor méretre megren- delt célgépeit ott gyártják, ahol a háziipamak évszázados tradí- ciói vannak, Baden-Württem- bergben és Eszak-Itáliában. Ja- pánban is azért játszhat olyan nagy szerepet a bedolgozás, mert a háziipamak ott is sok év- százados múltja van.

Ebben az évszázadban min- den olyan nép meggazdagodott, amelyik az elmúlt századokat a legnagyobb szegénységben, a legmostohább termelési adott- ságok között élte végig, de köz- ben fontosnak tartotta, hogy mindenki járjon iskolába, maga olvassa a Bibliát. Velük szem- ben lemaradtak azok a népek, amelyek kedvező adottságok között, termékeny földeken, ge- ológiai kincsekben gazdagon élhettek évszázadokon kérészÖt százalékkal növekedett az év első negyedévében a gazdái- kodó szervezetek száma - állapít- ható meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Eszerint 1994 januárja és márci- usa között 4699-cel gyarapodott a jogi személyiségű gazdasági sze- revezetek száma, így ekkor már összesen 89.860 cég tevékenyke- dett Magyarországon.

Ugyanebben az időszakban 477 szervezet szűnt meg. A mű- ködő szervezetek nagy része, 89 százaléka társaság, 10 százaléka szövetkezet, és 1 százaléka ál- lami vállalat. A jogi személyi- ségű szervezetek többsége, 35 százaléka tevékenykedik a ke- reskedelem és javítás ágazatá- bán, 20 százalék az iparban, 18 százalék pedig ingatlanügyek- kel és egyéb szolgáltatással foglalkozik. Tovább növeke- dett - több mint 4000-rel - a kislétszámú szervezetek

száma.

Az év első negyedében 32

Amerikában a versenylova- kát is virágporral etetik, és el- lentétben más kondicionáló eszközökkel, ez nem számít serkentő szemek. Kezdeménye- zés történt arra, hogy hazánk- bán az állatkertekben is kipró- bálják hatásait. Tudományosan igazolt, hogy elősegíti a fog- Ságban élő állatok szaporodását is. A méheknek emellett egy másik területen is nagy szere- pük van, ez pedig a gyógyszer- gyártás. Számtalan olyan gyógyszer készül, aminek méhméreg az alapja.

A magyar méhészek számára a nagy gondot a piac és a felvásár- lási árak jelentik. Pákozdi Ervin kistermelőtől hallottuk: egy négy- tagú család megélhetését kb. 200-250 méhcsalád biztosítja. Egy méhcsalád pedig 6000 fo- rintba kerül. És ezek az árak még nem tartalmazzák a termeléshez szükséges eszközök, és a munka díját. Több esetben előfordult ugyanis az, hogy a kistermelők ki sem pergették a mézet, hanem a méhekkel etették fel. Ez csak azért történhetett meg, mert a cu- kor és a méz ára megegyezett. De ezt a két terméket össze sem lehet hasonlítani tartalmilag.

101 forint

Export termelésünk 1993-ban 13 369 tonna méz volt. Ez 14 mii- lió dollár bevételt jelentett az or- szágnak. A kistermelőknek azonban mindössze 101 Ft-ot fizetnek 1 kg mézért. A kistér- melők azt állítják, hogy ez na- gyón alacsony ár, ezért ők is tenni akarnak valamit a méz népszerűsítése érdekében. Az évente megtartandó méhek napja mellett tehát minden hó- napban egy napot méznapnak fognak tekinteni, és várják az érdeklődőket termékük kóstoló- jára. Rusznyák János

tatni. Próbálkoznak is vele, de persze mint minden területen, ezen is az anyagi eszközök hiá- nyával kell számolni.

Mire felismerték a bajt, kidé- rült, hogy 1993/94-ben mintegy 1500 fővel csökkent a méhé- szék száma, ami 82 ezer méh-család megszűnését is je- lentette. Ez pedig annyit jelent, hogy ebben az évben 1-1,5 mii- liárd méhecskével kevesebb fog dolgozni hazánkban. Ennek a következménye az is lehet, hogy a mezőgazdaság egyes te- rületein a terméskiesés 20-30%-os lesz. Ha ez még 15 évig így folytatódna, nem ma- radna méh, sem méhész Ma- gyarországon.

A nyugat-európai piacokra új címkével kerül ki a magyar méz. Ez több nyelven is ismer- teti ennek a terméknek az elő- nyeit. Ha ez és a marketing te- vékenység sikeres lesz, akkor szabad az út Európa felé - nyi- latkozta dr. Szatmári János, a Magyar Méhészek Egyesületé- nek igazgatója.

Szíverősítő

A mézfogyasztóknak azokról az élettani hatásokról is tudniuk kellene, amik a fogyasztással kapcsolatosak. Hiszen a méz orvosilag is igazolt biológiai ha- tásait sem mindenki ismeri. Szíverősítő, májvédő, és az sem igaz, hogy fogszuvasodást okoz. Belsőleg és külsőleg is lehet használni, például a se- bekre kenve fertőtlenítő hatású- nak bizonyul, és a sejtek rege- nerálódását is elősegíti. A méz mellett egy másik méhészeti termék, a virágpor is csaknem ismeretlen. Pedig magas fehérje és vitamintartalma miatt ez is elengedhetetlen a számunkra. A napi fáradtságok legyőzésére is használható.

Erdei körökben, mint a Mi- cimackóból tudjuk , az a nézet, hogy a medve szereti a mézet. Ez a tulajdonság szerencsére a medvéknél szélesebb közön- ségre is jellemző, most azon- bán, legalábbis hazai erdei kö- rökben, például a Magyar Mé- hészek Egyesületének vezető- ségében az a nézet válik általá- nossá, hogy medvék, emberek egyaránt kevésbé szeretik a mé- zet, mint korábban. De lehet, hogy ugyanúgy szeretik, csak kevesebb pénzük van rá. Az is lehet, hogy lenne pénzük rá, de már nem a magyar mézet szere- tik. Az is lehet végül, hogy a magyar mézet szeretik, de az olcsóbb kínait vásárolják.

A magyar jobb

A magyar méhészet, mely sohasem annyira a hazai keres- let, hanem inkább a külföldi ki- elégítésére orientálódott, piaci nehézségekkel küzd, s részint ennek köszönhetik a kis fullán- kosok, hogy ettől az évtől kezdve április 30-át a méhek napjának tekintik Magyaror- szágon.

Ebben az évben a méz piacra jutása problémát jelent a kis- termelőknek. Az eladási ár a felére csökkent a tavalyihoz ké- pest, mivel a kínai és a dél-ame- rikai akácméz konkurenciát je- lent az árban. Ezek a termékek sokkal olcsóbbak, de minőségi- leg a magyar méz jobb. Ha- zánknak az is problémát jelent, hogy a vásárló ország több mé- zet fogyaszt, mint mi, a terme- lök. Magyarországon az egy főre jutó mézfogyasztás 30 de- kagramm évente, és ez annak tudható be, hogy a méz még nem vált közfogyasztási cikké. A merketing és a reklám rafinált eszközeinek felhasználásával ezt talán meg lehetne változÜzleti terv

Gyakran panaszkodnak ismerőseim, hogy hiába van remek üzleti tervük, nem ad rá pénzt a kiszemelt társ,vagy a pénzintézet. S amikor elké- rém, hogy megnézzem, való- bán olyan remek-e a terv, ki- derül, hogy csak fejben van meg az egész. Már pedig az üzleti terv írásmű. S nem- azért, mert a pénzestársnak, a banknak meg kell mutatni, hanem azért, mert elsősorban nekünk van szükségünk rá. Le kell írni, hogy végig le- hessen gondolni, mi a célunk, milyen források állnak ren- delkezésünkre, milyen mód- szereket akarunk alkalmazni, és milyen konkurenciával kell számolnunk.

Egy jó üzleti tervnek tar- talmaznia kell mindazokat a feltételezéseket is, amelyekre üzleti elgondolásainkat ala- poztuk. Ha például vendéglőt szeretnénk nyitni, nem árt le- írni, hogy az utcában sok kis üzem, iroda működik, de nincs olcsó kifőzés, amely esetleg az irodákba, kivinné a kosztot. Nem árt, ha felje- gyezzük azt is, mikori az öt- let, s a változtatások esetén a korrekciók időpontja is fon- tos lehet.

Van aki, ha kérem, széles mozdulattal előveszi zsebé- bői az írott üzleti tervet - egyetlen oldalt, igaz, merített papíron, gyöngybetűkkel írva -, benne az alapítás néhány mozzanatával. Már pedig az üzleti terv több esztendőre szóló eszköz egy kisebb vagy nagyobb vállalkozás vezetésére,célokat, forráso- kát, megvalósítási módokat kell tartalmaznia legalább három, de inkább öt évre. Ebből az első három évre különösen részletesen kell megfogalmaznunk a teen- dőket, mert ezek a kritikus évek egy cég életében, a vállalati ״csecsemőhalan- dóság” veszélyes esztendői. Az indulás évében pedig havi bontásban érdemes megfogalmaznunk a terve- inket, nagyobb értékesítési, beszerzési igények esetében a heti, sőt a napi bontásnak is jelentősége lehet. Külö- nősen fontos az esedékes bevételek és kifizetések fel- tüntetése és összehango- lása, a szükséges lépések megtétele.

Az üzleti terv tulajdon- képpen a jövőbeni vállalko- zás teljes elemzését kívánja meg részben információk, részben feltételezések alap- ján. Az ilyen tervet már megmutathatjuk a társnak, a pénzintézetnek. Mert ha már mi magunk tisztában vagyunk esélyeinkkel és le- hetőségeinkkel, talán part- nereink is mellénk állnak és segítenek megtalálni a megvalósítás módját.

Bácskai Tamás

Kilencvenezer cég

Hétszázezer egyéni vállalkozó

Marrákes múzsái és mázsái - magyar mérlegen

A Magyarországi Német Vagyonkezelő és Kereskedelmi Rt.

eredmények jó alapul szolgálnak a továbblépéshez, a mázsa ser- kentő múzsa lehet.

Soha nem volt nagyobb szűk- ség egy ilyen egyezményre, mint napjainkban, amikor a vi- lág még nem lábalt ki a recesz- szióból. Becslések szerint, már a következő évben, az Európai Unió 61, az USA 36, Japán 27 milliárd dollárral emelheti ke- reskedelmi forgalmát s a nem- zetközi gazdaság ״lokomotív- jai” kedvező hatást gyakorol- hatnak másokra is.

A Magyar Köztársaság névé- ben az okmányt aláíró Kádár Béla külgazdasági miniszter nem véletlenül hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, a beruhá- zások ösztönzését várjuk az új megállapodás megvalósításától. Előzetes számítások szerint csak a mezőgazdaságban évi 120-130 millió dolláros többle- tét jelenthet a vámcsökkentés, ha áruink versenyképeseknek bizonyulnak. Réti Ervin

mán legalább 6 százalékkal, ab- szolút számokban kifejezve évi 200 milliárd dollárral nőhet a vi- lágkereskedelem a következő év- tizedben, de nincs kizárva, hogy még erőteljesebb lesz az emel- kedés.

/׳S\ Miután a kereskedelmi vi- vá׳ tákban az ördög rendszerint a részletekben rejtőzik és súrló- dások a jövőben is előfordulhat- nak, új, az eddiginél ésszerűbb- nek és hatékonyabbnak tűnő jogi kereteket dolgoztak ki a rendezés érdekében. E kereteket a jövő esztendőtől működő WTO, a Vi- lágkereskedelmi Szervezet biz- tosítja, amely 47 évi ideiglenes- ség után, ״leválthatja” a GATT-ot.

/Rs Néhány kérdés nyitva ma- radt, a teljes textilegyez- ménytől a repülőgépgyáitási megállapodásig, ám az elért

így jött létre 1947 őszén a GATT, amelyhez folyamatosan csatla- koztak az országok, s megkez- dődött egy átfogó egyezmény előkészítése. Ennek legutóbbi tárgyalási sorozatát uruguayi fordulónak nevezte el a világ, mivel Punta dél Este óceánparti üdülőhelyen kezdték el a vitát 1986-ban. A hosszú vita 124 or- szág, köztük hazánk jóváhagyá- sával, most fejeződött be a ma- rokkói városban.

Ha - képletesen szólva - né- hány grammba akarnánk tömöri- teni az egy és háromnegyed má- zsányi irományt, három lényeges mozzanatot kell kiemelni.

Átlagosan 40 százalékkal vi/ csökkentik a vámokat s ez- zel leépítik a protekcionista poli- tikát, tehát a nagy többség által régóta elfogadhatatlan piacvé- delmet. Az intézkedések nyoA nemzetközi okmányok alá- írásakor megszokott kép, hogy az aláírt dokumentumokat vé- kony diplomata táskába süllyesz- tik. A marrákesi világkereske- delmi értekezleten ezt nehéz lett volna megtenni. A szakértők ál- tál kidolgozott, majd jóváhagyott ajánlások 22 ezer oldalra rúgtak és á papírhalmaz súlya 176 kilo- grammot nyomott.

A GATT, az Általános Keres- kedelmi és Vámtarifa Egyez- mény eddigi legnagyobb sikerét könyvelhette el, ami egyúttal azt jelenti, hogy túlélte önmagát. Ez a furcsa ellentmondás a GATT történetében rejlik. A második világháború után, a kulturális kérdésekkel foglalkozó

UNESCO, az Egészségügyi Vi- lágszervezet s a többi hasonló in- tézmény mellett, létre akarták hozni a világkereskedelemmel foglalkozó, szakosított ENSz szervezetet, de erre a viták és el- lentétek miatt nem került sor. Ideiglenes megoldásként általá- nos vámegyezményt kötöttek, s

ségeket kínál. Hitelekkel, szer- vezéssel, képzéssel, munkalehe- tőséggel, külképviselettel ki- vánja támogatni őket. Az ered- ményből a német nemzetiségű lakosság kulturális fejlődését is támogathatják a részvényesek.

Az Rt külföldi tőkét, techni- kát, piaci kapcsolatokat kíván szerezni hazai befektetései számára.

Az Rt bankja a Westdeutsche Landesbank (Hungária) Rt, Bu- dapest.

Az Rt az alapítás után is fo- lyamatosan gyűjti be a jelentke- zőket mind készpénzzel, mind kárpótlási jegy apporttal.

Bővebb információ a csatla- kozás módjáról az Rt működé- sének megkezdéséig a szerve- zést végző Kft címén kapható: NMVSz Kft, 1037, Budapest, Királylaki út 54. (Tel: 250-43-10)

Megalakult a Magyarországi Német Vagyonkezelő és Keres- kedelmi Rt, amely a hazai és a kitelepített németek kárpótlási jegyeit gyűjti össze és fekteti be.

A kárpótlási jegyek kama- tokkal növelt értékének (150%) megfelelő értékű részvényt bo- csát ki az Rt.

Az Rt-t a 160-at meghaladó alapító hozta létre 40 millió in- dúló alaptőkével. A kárpótlási jegyek széles körű begyűjtése után alaptőkeemelést hajt végre és átalakul nyílt részvénytársa- sággá, részvényeit tőzsdére vi- szí.

Az Rt-ben többségi tulajdo- nos nincsen, minden tekintetben a kisbefektetők érdekei szerint jár el majd.

Az osztalékfizetés és árfo- lyamnyereség előnyein kívül az Rt befektetési és üzleti lehető-