Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-25 / 113. szám
aj Dunántúli napló 9 Gazdaság 1994. április 25., hétfő Mezőgazdaságunk a fellendülés küszöbén? Helmut Kohl és Boross Péter a hannoveri vásáron Budapest 1996 - Hannover 2000 ״Expo-társak”- Nőtt vagy csökkent az ága- zat támogatottsága?- Egyértelműen növekedett. Összehasonlításként: a teljes magyar bruttó nemzeti termék arányában a tavalyi 1,4 száza- lékről az idén 2 százalék fölé emelkedik a mezőgazdaságnak juttatott támogatás mértéke. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a magán- termelői szektor jelenleg több jövedelemhez jut, mint bármi- kor az elmúlt esztendőkben.-Számos szövetkezet az át- alakulás bizonytalansága miatt nehéz helyzetben van.- Valóban. A hagyományos téeszek részesedése a mezőgaz- daság alapanyagtermelésében 30 százalék alá csökkent, de ez nem baj, hiszen végül is nem ez a szektor állítja elő a magyar mezőgazdasági termelés javaré- szét.- Köztudott, hogy az állatál- lomány évről évre csökken. Mi- ért csak most, a választások előtt döntött úgy a kormányzat, hogy egy milliárd forint támoga- tást ad tenyészállatok vásárló- sához'l- Sem a kormányzat, sem a földművelésügyi tárca nem tér- vez választási fogásként mes- terséges kínálatélénkítést, ugyanis ez később kedvezőtlen helyzetbe hozná a mezőgazda- ságból élőket. Amikor a fizető- képes kereslet növekszik, akkor lesz majd célszerű az állatállo- mány bővítését szorgalmazni. A támogatás az állatállomány mi- nőségi cseréjét szolgálja. A faj- taváltás elkerülhetetlen, hiszen a nyugat-európai piacokon csak jó minőségű termékkel lehet megjelenni. U. G. bán a termékpropagandára köl- tött forintok alapján a gazdasági toplista legvégén a mezőgazda- ság és a környezetvédelem áll. Mivel a gazdasági kutatók szerint a reklámra költött pénz- mennyiség nem mindig egyene- sen arányos egy cég vagy egy termék piaci sikerével, ezért egyértelmű és mélyreható elemzésekre ezek a számok nem adnak kellő alapot. Érdé- kés tendenciák azonban megfi- gyelhetők. Például abban, hogy míg a környezetvédelemre és a hazai mezőgazdaság televíziós reklámjára 1993 januátjában még 240 ezer forint jutott, addig 1994 hasonló időszakában már egyetlen fillér sem. Viszont hir- detőként óriási léptékben törnek előre a lakberendezéssel, a szépségápolással, a szabadidő- vei kapcsolatos gazdasági szék- torok és az ipar. 1993. januárjá- hoz képest idén az év első hó- napjaiban kétszázszor többet költöttek televíziós reklámra. A rádióban huszonötszörös ez a növekedés. N. Zs. Raskó György, a Földműve- lésügyi Minisztérium közigaz- gatási államtitkára nem keve- sebbet állít, minthogy mező- gazdaságunk fellendülőben van, az a bizonyos agrárolló záródik, és csupán véletlen - ám örven- detes hogy mindez a válasz- tások előtti időszakra esik. Nem túlzott ez az optimizmus? -kér- deztük az államtitkártól.- Mind a piac, mind árúalap oldaláról megvan a reális lehe- tősége annak, hogy öt év után várhatóan az idén először mint- egy 7-8 százalékkal növekedjen a mezőgazdaság bruttó nemzeti terméke. A nyugati-európai or- szágok részéről megélénkült a kereslet ipari növényeink és húsipari termékeink iránt. A ta- valyi évhez viszonyítva sokkal kedvezőbb volt az év eleji indu- lás: sertésből, baromfiból és szalámiból már januárban leje- gyezték az importőrök a teljes évi exportmennyiséget. A keleti piacokon viszont - úgy tűnik - továbbra is esélytelenek va- gyünk. Nem azért, mert a ma- gyár termékek iránt nincs keres- let, hanem mert a Közös Piac magasan támogatott termékei- vei nem tudunk versenyre kelni.- Ön ennek ellenére fellendít- lésről beszél.- Egyértelműen a fellendü- lést igazolja az a tény is, hogy először 1993-ban szűkült az ag- rárolló: javult a mezőgazdasági termékek cserearánya. Az ipari árak növekedési ütemét a me- zőgazdasági cikkek termelői és értékesítési árainak növekedése 9 százalékkal haladta meg, azaz ilyen mértékben javult a mező- gazdaság jövedelmezősége, jö- vedelemtermelő képessége. Hogyan alakult a tavalyi rek- lám-toplista? Tavaly a GFK-Hungária adatai szerint öt olyan cég akadt, amely egy-egy terméke vagy szolgáltatásának reklámjára több, mint száz mii- lió forintot költött. A legnagyobb költséggel rek- lámozott termékek, illetve cé- gek toplistáján a következők áll- tak az élen: a Postabank, a Pony Trips hajhurok, a Culinare ro- botgép, a Szerencsejáték Rt., a Westel Rádiótelefon Kft., a Tchibo kávé, a Biopon mosó- por, az RTV Újság és a Rekord Bevásárlóközpont. A reklámok és hirdetések legnépszerűbb közvetítője a te- levízió volt. 1993-ban a képér- nyőn át közvetített termékpro- pagandára több mint száz milli- árd forintot költöttek a gazda- sági élet szereplői. A televízió után a napilapok, a hetilapok, majd a rádiók és legvégül a ha- vilapok szerepelnek a médiarek- lám toplistán. 1993 és 1994 januári adató- kát összehasonlítva kiderül, hogy a televízióban és a rádiótűk a készülődést” - mondta. Magyarország viszont a ״vásár- technológiai fogásokat” lesheti el Hannovertől. Még igen sok a nyitott kérdés, ám a feladatok - az infrastruktúra kiépítése, az utóhasznosítási elképzelések pontosítása - sok hasonlóságot is mutatnak. A pártok és érdek- csoportok sokéves csatározása után a németek is belátták, hogy jobban oda kell figyelni a helyi lakosság aggályaira. Mint aho- gyan mi is elfogadtuk azt az észrevételt, hogy nem szabad túldimenzionálni az expót, és erősíteni kell vállalkozói jelle- gét. A magyar kormánybiztos és az alsó-szászországi miniszter- elnök egyetértett abban, hogy mindkét világkiállítás időzítése kedvező. A témaválasztást te- kintve is jól kiegészíti egymást Budapest és a Hannover.- A magyar-német gazdasági kapcsolatokban is ״húzóágazat” lehet az Expo. Segítheti külgaz- dasági környezetünk kitágítását, s felkészültebben, hitelesebben csatlakozhatunk az Európai Unióhoz. Még nem született róla döntés, de biztos vagyok benne, hogy részt veszünk a hannoveriek világkiállításán, amely egyébként az ember, a természet és a technika köl- csönhatása jegyében kerül meg- rendezésre - mondta Barsiné Pataky Etelka. Toronyi Attila nek, ugyanis minden egyes munkabér-forint után társada- lombiztosítási, szolidaritási alap járulékot kell fizetniük, plusz még fedezniük kell a szociális szolgáltatásokat, a korenged- ményes nyugdíjazás, a végki- elégítés, a közlekedési és egyéb költségeit is. Ezzel az óriási bérjárulékkal Lengyelország és Csehország mögé szorulunk a nemzetközi összehasonlításban. Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke is.-A bonni ״igen” most már azt jelenti - mondta a politikus -, hogy a szövetségi kormány, a tartományi vezetés és a városi önkormányzat egyaránt helyes- nek látja, Németország ren- dezze meg az ezredforduló ex- póját. Hannoverben közismert, hogy - a ״zöldek” ellenvetése- ire hallgatva - a lakosság kis hí- ján elvetette az ötletet. A néme- tek azonban - minthogy az olimpia megrendezésének jogát nem kapták meg 2000-re - mindenképpen emlékezetes eseménnyel szerették volna magukra irányítani a világ fi- gyeimét az évezred fordulóján. Helmut Kohl szövetségi kancel- lár az idei hannoveri vásár megnyitása alkalmából mondott beszédében ki is tért a ,jelképes jelentésű” 2000. évben megren- dezendő Expóra, amely nem csupán a német gazdaság telje- sítőképességét mutathatja meg a világnak, hanem - tíz évvel a német egység létrejötte után - mérleget is készíthet arról, hol áll az ország az addigra már ta- Ián Magyarországgal is kibő- vülő Európai Unióban. A budapesti Expo kormány- biztosa úgy látja: máris nagy az érdeklődés a magyar tapasztala- tok iránt. ״A hannoveri város- vezetés nem szégyell tanulni tő- lünk, hiszen mi korábban kezdgetlenül változtak. S míg a kifi- zetett bérek csökkentek, addig az azokat terhelő járulékok nagymértékben nőttek. Igaz, ezeket a munkáltatók fizetik, de óhatatlanul visszahat a munka- vállalókra is. A munkáltatókat ugyanis gyakran az tartja vissza az esetleges munkabéremelés- tői, hogy ezzel egyenes arány- bán a járulékok is emelkednek. Vagyis: 1000 forint béremelés 1.570 forintjába kerül a cégekAmikor két évvel ezelőtt megszületett a megállapodás, hogy Magyarország díszven- dégként vesz részt az idei han- noveri ipari vásáron, még nem dőlt el, hol rendezik az ezred- forduló expóját. Akkor nem le- hetett tudni, hogy a "partneror- szágként" amúgy is megkülön- böztetett figyelmet élvező ma- gyár pavilonnak az idén sajátos vonzereje lesz az a körülmény is, hogy Magyarországon ren- dezik az 1996-os világkiállítást. Ugyanis csak most, egy héttel az alsó-szászországi ipari sereg- szemle megnyitása előtt határo- zott úgy a német szövetségi pár- lament, hogy támogatja a han- noveriek kezdeményezését: rendezze a város a 2000. év ex- póját. A történet hasonlít a budapes- tihez - mondotta Barsiné Pa- taky Etelka, az 1996-os buda- pesti világkiállítás kormánybiz- tosa. - Az expók megrendezését mindenütt sok-sok aggodalom és huzavona előzi meg. A né- met döntésnek nemcsak azért örülök, mert világkiállítás-párti vagyok, hanem azért is, mert ezzel a magyar-német együtt- működésnek új dimenziói nyíl- nak meg. A hannoveri vásár magyar pavilonjában hatalmas ״kerek- asztalt” állított fel az Expo bu- dapesti irodája, amelynél érdek- lődve állt meg Erhard Schröder, A Kopint-Datorg legújabb je- lentése szerint a reálkeresetek 16 százalékkal csökkentek. Leginkább a kohászat, a bányá- szat, az élelmiszeripar, az építő- anyag- és a könnyűipar által foglalkoztatottakat sújtotta be- vételeik visszaesése. Ezeken a területeken a termelés is jelen- tősen csökkent, bár ebben leg- kevésbé a dolgozók voltak a hi- básak! A keresetek azonban a termelékenységtől szinte fügReklám-toplista A bérek csökkennek, a járulékok nőnek SUE1 :k p p 1 .HleiedU 11 ét orszá H Lungar! loteis módira Tenger gyümölcsei - Horvát vacsoraestek a pécsi Pannonia Szállodában Április 24-28. Étlapunkról ajánljuk: Rák imitáció kapros vitamin salátával Lepényhal fiié ínyenc raguval és vitaminos rizzsel Héjas feketekagyló Lazacfiié rákmártással, burgonyafánkkal. Az est hangulatát tovább fűszerezi az eredeti horvát zenekar. Asztalfoglalás a (72) 413-322-es telefonszámon. @ HungarHotels Devizaszámlák Márciusban megállt a lakos- sági devizaszámlák hosszú ideje tartó növekedése. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint az emelkedés ebben a hónapban már csak 800 millió forint volt, ami nem több az időarányos kamat összegénél. A megelőző időszakban a havi növekedés több milliárd forint- nak megfelelő volt., Március végén a lakossági devizaszámlák forintértéke 219 milliárd 740 millió forint volt, valamivel több mint 2 milliárd dollár. A befizetés 30 milliárd forintértéket tett ki, a kifizetés pedig 29,2 milliárdot a konver- ziókkal együtt. A Magyar Nemzeti Banknak egyelőre nincs információja ar- ról, hogy áprilisban is stagnál- nak-e a lakossági devizaszám- Iák, illetve hányán ״forgatják át” az április 1-jétől 800 dől- lárra megemelt utazási keretű- két számlájukra. Fizetések Izraelben Az államelnök fizetése a leg- nagyobb az izraeli vezetők so- rában, és a kormányfőé csak a hatodik a listán, ahol megelőzik őt a vezető bírák is - tűnik ki az izraeli pénzügyminisztérium tá- jékoztatásából. A lista élén álló Ezer Weizman elnök fizetése havi 7270 dollárnak megfelelő összeg, s ő utána a legfelső bí- róság elnöke következik vala- mivel hétezer dollár alatti fize- tésével. Jichak Rabin kor- mányfő a kerületi bíróságok bí- ráinak javadalmazásánál is ki- sebb fizetést, 4670 dollárt vehet fel havonta, amely összegnek több mint egyharmada megy el adóra. Utána állnak a sorban a miniszterek és az Izraeli Bank kormányzója 4160 dollárral. Az izraeli átlagfizetés 1500 dollár- nak felel meg. A magánkézben lévő vállalatok és bankok veze- tőinek fizetése más nagyság- rendbe tartozik. Az éllovas egy biztosító társaság elnök-vezér- igazgatója havi 470 ezer dollá- ros fizetéssel. Ajánlat Bősre Július Binder, a bősi erőmű szlovák beruházási igazgatója arról nyilatkozott, hogy üzleti ajánlatot tettek Budapestnek, melynek értelmében szívesen felvállalnák a szigetközi szi- vattyúzást. Binder elmondta, hogy a rendelkezésükre álló szivattyúkkal másodpercenként 12,5 köbméter vizet tudnának átemelni. Szlovák részről ki- váncsian várják, hogy az üzleti ajánlatra milyen válasz érkezik Budapestről. A szlovák beruházási igaz- gató emlékeztetett a magyar parlament közelmúltbeli, nagy vita után megszületett, a szi- vattyúzásról szóló döntésére, és arról úgy vélekedett: a magyar parlament döntése nem oldja meg a Szigetköz vízellátását, hanem ״egyértelműen a bősi erőmű áramtermelésének csők- kentésére irányul.” lujji--4 4 1 i t
