Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-23 / 111. szám

1994. április 23., szombat Magazin 16 aj Dunántúli napló Még egy veszélyforrással több Terroristák a csalagútban? 30 percig állják egy esetleges tűzvész rohamát. Ennyi idő ele- gendő ahhoz, hogy az utasokat biztonságba helyezzék. Magú- kát a szerelvényeket és a Csala- gutát hármas oltórendszerrel szerelték fel, végszükség esetén tűzoltó halon-gázt is be lehet fecskendezni az alagutakba. Éjszakánként az 50 fős szu- perkommandó már azt is gyako- rolja, mit kell tenni egy esetle- ges bombamerénylet esetén.A különleges biztonsági emberek sisakjába adó-vevőkészülékeket építettek be, speciális öltözékük tűzálló. Látványos főpróba ke- rétében többízben is 1000 ״utast” mentettek ki. így hát minden remény meg- van arra, hogy májustól semmi sem zavaija meg a 100 kilomé- teres óránkénti sebességgel szá- guldó szerelvények útját. Május 6-án Francois Mitter- rand francia köztársasági elnök és II. Erzsébet angol királynő végigutazik az 50 kilométer hosszú, Angliát a kontinenssel összekötő Csalagúton, amely a La Manche csatorna alatt húzó- dik. S ettől kezdve a krimina- lisztika szakértői egy veszély- forrással többel számolnak Eu- rópában. Hiszen ez a páratlan építmény a nemzetközi terroris- ták, s nem utolsósorban az IRA célpontjává is válhat: ennek le- hetőségét már nyilvánosan is megvitatta a brit parlament. Hogyan lehet elejét venni an- nak, hogy a Csalagút biztonsá- gát bármi vagy bárki is vészé- lyeztesse? A tűzoltók már most felkészülnek a válsághelyze- tekre: a Csalagútban különleges biztonsági berendezéseket mű- ködtetnek, a vasúti kocsik akár A betörők huszonöt százalékot kapnak A ״legjobb” áldozatok ״Az ember akkor is betör, ha van pénze. Ha már néhány házat kirámoltam, akkor ez szenve- déllyé válik. A ״legjobb” áldozatok külön- félék voltak: ״Idősebb embe- reknél könnyebb” - mondta egyik. ״Vendéglősök pénzüket agyagkorsóba, vagy hűtőszek- rénybe dugják” - mesélte egy másik. A kutatók megkérdezték, gondolnak-e a betörők azokra, akiket kiraboltak? ״Tizenhárom évvel azután, hogy kiraboltam egy idős asszonyt, rájöttem, hogy öregeknél, akik egész éle- tűkben dolgoztak, többet nem próbálkozom” - ismerte be egy rab. ״Ügyésznél vagy bírónál nagyon meggondolja az ember, hogy betörjön-e” - jelentette ki egy kollega. ״Én Robin Hood voltam, csak gazdagoktól vet- tem el a zsákmányt, hiszen aki- nek sok pénze van, az úgy is el- herdálja” - hangzott egy másik megállapítás. A zsákmány értékesítéséről a legtöbben azt vallották, hogy ál- tálában a valóságos érték 25 százalékát vághatják zsebre. A Frankfurter Allgemeine Zei- tung, amely a betörők körében végzett kísérletekről beszámol, azt írja, hogy erről a problémá- ról a rabok szívesen beszéltek. Mindnyájan felháborodva han- goztatták, hogy őket is ״kirabol- ták”. ״Én például öt ezüst do- bozt zsákmányoltam. 500 már- kát kaptam érte. Az újságban azután olvastam, hogy értékük 4.500 márka volt, mert drága- kövekkel voltak kirakva.” Egy másik elpanaszolta, hogy egy 20.000 márka értékű lopott au- tóért, csak 2.500 márkát kapott. Általában 25 százalékra ״nyom- ták le” őket. A magyarázat: az átvevők azt mondják, hogy ״forró áruért” nem hajlandók többet fizetni. Milyen házakat látogatnak meg legszívesebben a betörők? Mi a legkedveltebb módszerük? Ezekre a kérdésekre keresték a választ német pszichológusok, méghozzá ott, ahol a legjobb ״szakértők” találhatók. A frankfurti egyetem kutató- csoportja Ingrid Deusinger pro- fesszor vezetésével egy börtön- ben 20, büntetését töltő betörőt talált, aki hajlandó volt vála- szólni a kérdésekre. A raboknak 292 vetített képet mutattak be házakról. Voltak köztük villák, családi házak és társasházak. Hogy az értékelés még jobb legyen, jelen volt a ki- sérletnél 32 olyan személy is, akinek semmi köze a bűnözés- hez, valamint 10 betörésre sza- kosodott nyomozó. S amit a be- törők nem tudtak: a megmuta- tott házak között tíz olyan volt, ahova már egyszer betörtek. Mint az eredményeken látszott, a betörőknek világos fogalmaik voltak arról, honnan lehet va- lamit zsákmányolni. Azok a családi házak, ahova már egy- szer betörtek, a rabok által egy- behangzóan ״alkalmasnak” ta- láltattak. Az indokok, amelyek miatt egyes házak ״hivógatónak” tűn- tek, egyszerűek: magányos fék- vés, nagy lárma a környéken, jó menekülési lehetőségek, köny- nyen nyitható ablakok, távol levő lakók, kutya hiánya, jólét és luxus jelei. Voltak azonban testre szabott okok is. A legtöbb betörő készpénzre és ékszerre utazik, mások hírközlési eszkö- zökre, de olyanok is voltak, akik különleges értékeket, mint például bélyegeket kerestek. Mint várható volt, a betöré- sek fő motívumai anyagi nehéz- ségek voltak. Egy betörő, aki 200 ház és 100 bolt meglátoga- tásával dicsekedett, a veszély kellemes érzetét hangoztatta: A Figaro magazin munkatársai megtalálták Zapata gyerekeit, és azoknak ieszármazottait. akit agyonlőttek. Ezután követ- kezett Emiliano Zapata, akit árulás következtében 1919. áp- rilis 10-én gyilkoltak meg. Pan- cho Villára csak 1923-ban ke- rült sor. A vezetők halálával maga a forradalom is kimúlt. Mind a forradalom előkészítésében, mind a harcokban döntő szerepe volt Zapatának, aki egy ameri- kai történész szerint ״egyike volt a legnagyobb vezetőknek, akiket a forradalom kitermelt magából”. Zapata, Pancho Villa neve az azóta eltelt évtizedek során legendává vált. Életük mozzanatai beépültek a népme- sékbe, a balladákba, éjszakán- ként a parasztok róluk szóló da- lókat énekeltek a tábortűznél. Emlékük máig él, amelyet az is erősít, hogy céljaik egy részét máig sem sikerült elérni. Nem véletlen tehát, hogy a január él- sején kirobbant mexikói indián- felkelés résztvevői magukat Emiliano Zapata szabadsághar- cos követőinek vallva Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsere- get alakítottak. Kovács Tamás Viva Zapata! visszatért szülőfalujába, a pa- rasztok megválasztották az ön- védelmi bizottság elnökévé, s lassan Pancho Villa mellett a forradalom legendás alakjává vált. Az 1910-től majd egy évtize- den át zajlott forradalom során Pancho Villa csapatai az ország északi részén, Zapatáék pedig a Morelos hegyeiben harcoltak. Porfirio Díaz elnök hatalmát hamar sikerült megdönteni, a parasztok nehéz helyzete azon- bán ezáltal nem javult. így az- után folytatták a harcot a de- mokratikus szabadságjogokért, a jogegyenlőségért és a földosz- tásért. A kormány nagy erőket moz- gósított ellenük, de amíg a le- gendás vezetők éltek, a harcok ismét fellobbantak. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozott tehát eltenni őket láb alól. Először 1918-ban Pancho Villa hadse- regének vezérkari főnökét, Fe- lipe Angelest sikerült el- fogni, A század első éveiben a me- xikói parasztok egyre inkább megelégelték a földesurak ha- talmaskodásait, de kezdetben sérelmeiket a hatóságoknál igyekeztek orvosolni. Egy ízben küldöttséget menesztettek Me- xikóvárosba, ahol maga az el- nők, Porfirio Díaz fogadta őket. Az elnök figyelmesen meghall- gáttá a küldöttséget, de persze nem történt semmi. Illetve mégis: a földesurak bosszúból üldözni kezdték a parasztokat. Erre a küldöttség egyik tagja, Emiliano Zapata az élükre állt, s ezzel megkezdődött a mexikói polgári demokratikus forrada- lom. Emiliano Zapata Morelos ál- lamban született, de pontos szü- letési dátuma ismeretlen, való- színűleg 1879 nyarán látta meg a napvilágot. Nagy nyomorban nőtt fel, korán elvesztette szü- leit, így kénytelen volt magáról gondoskodni. Felcseperedve egyre több gondot okozott a he- lyi hatalmasságoknak, akik hogy megszabaduljanak tőle, behívatták a seregbe. Amikor Megkerült Szép Heléna diadémja amelyet szerinte a trójai ״Szép Heléna” viselt. Trója kincsének jogi helyzete meglehetősén bizonytalan. Ma- gának követeli Törökország, amelynek területén találták, és Németország, amelynek Schli- emann adományozta. Jevgenyij Szidorov orosz kulturális mi- niszter szerint a kincsnek Oroszországban kell maradnia. Ez a véleményük Schliemann örököseinek is. A kulturális miniszter véle- ménye szerint: ״Ennek a gyűj- teménynek el kell foglalnia he- lyét az emberiség kulturális örökségében”. A terv az, hogy 1995-ben megmutatják a gyűj- teményt a tudományos kutatók- nak Moszkvában, s majd meg- láthatja a nagyközönség is. ״Először Oroszországban, az- után Görögországban és Török- országban, utána pedig más or- szágokban is” - jelentette ki a Le Monde című párizsi lapnak Jevgenyij Szidorov orosz hatóságok hivatalos be- ismerését 1993-ban. Igenis: a Schliemann-leletet a moszkvai Puskin múzeumban rejtették el. A kincset 1945 nyarán repü- lőgépen szállították el a szovje- tek Berlinből. A ládákban szá- mos értékes impresszionista festmény is helyet kapott. A szállítmányt a KGB felügyelete alá helyezték. A kulturális ható- Ságoknak semmi beleszólásuk nem volt az ügybe, s a múzeu- mok igazgatói még csak nem is tudták, mit tartalmaz a lelet. Még ma sem tudják pontosan, hány darabból áll a híres kincs, mert semmilyen leírás nem ké- szült róla. Irving Stone amerikai író, aki Schliemann életrajzát írta meg, 12 ezer darabról tett említést, Irina Antonova, a Pus- kin múzeum igazgatója 8750-ről. Állítólag 1995-ig hi- vatalos leltár készül. Schlie- mann értékes arany nyaklánco- kát, aranyozott ezüst függőket és egy olyan diadémot is talált, A törökországi Hisszar- lik-dombok mellett felfedezett trójai lelet sok éven át izgatta a tudósok fantáziáját. A leletet az amatőrből régésszé lett Hein- rich Schliemann találta meg 1870-ben. Sikerült átcsempész- nie Görögországba, ahol elrej- tette. 1880-ban Schliemann a berlini múzeumnak ajándékozta a nagy értékű régiségeket. A gyűjtemény, amely arany- és ezüsttárgyakat is tartalmaz, 65 évig Németországban ma- radt. 1945 májusában azonban eltűnt. A legtöbben azt hitték, hogy az amerikaiak vitték el. A szovjetek hallgattak. A rejtélyt az Art News című folyóirat fej- tette meg 1991 áprilisában. A lapban két történész, Konsztan- tyin Akinsa és Grigorij Kozlov közölte: a kincs valószínűleg Moszkvában van. A Puskin múzeum igazgatója, Irina An- tonova azonban tagadta, hogy bárki is átadta volna neki ״Trója kincsét”. Meg kellett várni az Az embargó vámszedői Sport kft. igazgatója, s tőle azt az utasítást kapta, hogy menjen a röszkei határátkelőtől két ki- lométerre lévő TNT áruház pár- kólójába. Itt a főnök letépte az Aviáról a vámzárat, átpakolta a szállítmányt egy Renault mik- robuszba. Neki azt az utasítást adta, hogy induljon vissza Szlovákiába, s a vámosokat etesse meg a rablási históriával. A Renault viszont eltűnt. Mint később kiderült, nem vált köddé, tiltott rakományával há- bontatlanul átment a röszkei ha- tárállomáson. Zorán A., a szerb speditőr szívósan ragaszkodott az elkép- zeléséhez és tömött bugyelláris- sál újra megjelent Nagylakon. Vesztére. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságra idő- közben megérkezett feljelentés alapján hivatali személy meg- vesztegetésének kísérlete ala- pos gyanúja miatt őrizetbe vet- ték. Halász Kálmán tette a megvesztegetési kísérle- tét. Március 18-án este 23 órakor érkezett meg az Avia az északi határállomásra, ahol a különle- ges ügyek osztályától kapott in- formációk alapján már várták a kocsit. A szállítmányozási ira- tok szerint abban 22 611 márka értékű gépkocsialkatrésznek kellett lennie, a jármű raktere azonban teljesen üres volt. ״Ki- raboltak - mondta a sofőr két- ségbeesést színlelve. - Nagylak és Röszke között megálltam egy parkolóban, s amíg a vendéglő- ben ebédeltem kiürítették a jár- művet.” A közbiztonság tényleg nem a legjobb, a sofőr meséje azon- bán sántított. Néhány kérdés után összezavarodott, végül el- mondta az embargós áru eltüné- sének igazi históriáját. Nagyla- kon várta a főnöke, az Intunion ezer márkát, ha visszakapom a kauciót”. A vámos úgy nézett rá, mint aki nem érti a színtiszta magyar szót. Tekintetében nem volt sem elutasítás, sem egyetértés. Zorán A. úgy értelmezhette ezt a viselkedést, hogy a hivatalnok kevesli a felajánlott kenőpénzt. ״Nem vagyok kicsinyes, ha megegyezünk nagy pénzre is számíthat! És hetente legalább egyszer lesz erre alkalom, ha egy tabakos TIR-kamiont áten- ged a határon”. A vámos nem állt kötélnek, nem szédítette meg a tekinté- lyes összeg, nem adta el magát, de elutasító választ sem adott. Azt mondta a szerb férfinak, tér- jenek vissza a témára, jöjjön majd vissza egy másik alka- lommal. Az Aviát ezután elindí- tották Balassagyarmat felé, de a vámos kötelessége szerint jelen­csak vámbiztosíték fedezete mellett térhetett vissza hazá- jába. Ez gyakorlatilag azt jelen- tette, hogy a szállított áru érté- kének megfelelő valutát a szlo- vak sofőrnek be kellett fizetnie a nagylaki határállomás pénztá- rába. Ezt az összeget az ország elhagyásakor, jelen esetben a balassagyarmati határállomáson a kilépéskor vissza kell kapnia. Az Avia sofőrével nem uta- zott kísérő, Nagylakon a ma- gyár oldalon a gépkocsit azon- bán már várta egy szerb spedi- tőr, bizonyos Zorán A. Ő is be- kapcsolódott az ügyintézésbe, szörnyűlködött, amikor meg- tudta, hogy kauciót kell fizetni a tranzitszállításért. Kérdezte is a vámost, hogyan lehetne eltekin- teni e szabály betartásától. A nemleges válasz után hirtelen áthajolt a pulton, hogy csak az érdekelt hallja: ״Megér nekem Néha a szerencsétől is függ, hogy a tű fokának is nevezhető nagylaki határállomáson össze- torlódott személy- és teherau- tók, kamionok mennyi idő alatt tudnak átvergődni Romániába. Onnan errefelé még lassabban gurulnak a kerekek. A belépésre jelentkező, szlovák rendszámú Avia tehergépkocsi vezetője is erről panaszkodott, amikor végre a magyar oldalra érkezett. Fél Európát kellett bejárnia hiába - mondta. TIR-igazol- vány fedezete mellett szállított gépkocsi alkatrészeket, illetve csak szeretett volna Macedóni- ába. Az ENSZ-embargó miatt Románián, Bulgárián keresztül juthatott el úti céljához. A bol- gár vámszabályok miatt nehéz- ségei támadtak, nem tudott megfelelő biztosítékot fizetni, ezért kénytelen volt visszafor- dúlni. Vámelőírások nálunk is van- nak. A TIR igazolvány vissza- felé már nem volt érvényes, Csokicsúcsok Európa egyre több csokoládét fogyaszt, s ezen belül a csoko- Iádéból készült húsvéti tojások forgalma is rohamosan nő. Az édes mozgalomból a kontinens keleti fele is kiveszi a részét, s hazánk ebben is az élvonalhoz tartozik. A lengyelek, a csehek mellett a magyarok azok, akik a legtöbbet segítenek abban, hogy a nyugat-európai csokoládégyá- rak, elsősorban a Nestlé, év- ről-évre nagyobb profithoz jus- sanak. A csúcstartók persze a kontinens másik felében van- nak, Németországban a legma- gasabb a csokoládéforgalom, meghaladja az évi egymilliárd dollárt. Áz európai csokifo- gyasztás növekedése másfelől csalóka, mert a statisztikák cső- koládétermékekről beszélnek, amelyeknek a csokoládétar- talma a nugátok, zselék és egyéb töltelékek növekvő hasz- nálata mellett nem is feltétlenül több, mint korábban volt. És a nyugat-európai csokifogyasz- tási szokások között is meglepő különbségek vannak. Spanyol- országban például (tudvalevő- leg a csokit a spanyolok honosí- tották meg Európában 500 év- vei ezelőtt) az egy főre jutó fo- gyasztás mindössze másfél kiló, míg Nagy-Britanniában • 7,4, Hollandiában pedig 7,7 kiló. A világ tetejére Az idei tavaszi hegymászó szezonban összesen hat külföldi expedíció vághat neki a világ legmagasabb csúcsára vezető útnak. A nepáli hatóságok köz- lése szerint a 8848 méter magas Mount Everest meghódítását három amerikai, egy francia, egy angol és egy japán csoport tűzte ki célul. Érdekes módon a Himalája többi csúcsa nem olyan népszerű a hegymászók körében. Az úgynevezett 8 ezer méteresek közül a Lhotse (8501), a Makalu (8481), a Cho Oyu (8153) és a Dhaulagiri (8172) mindössze nyolc expe- díciót vonzott. A Mount Everest egyedülálló természeti körül- ményeinek megőrzése érdeké- ben a nepáli hatóságok tavaly úgy döntöttek, hogy egy sze- zonban mindössze négy expedí- ciót engednek fel a ״világ tete- jére”. Ügy tűnik, hogy valami miatt mégis meggondolták ma- gukat. • Fogyás ­mázsákban mérve Rokordot állított fel fo- gyókúrában két ״túlsúlyos” brazil - a 34 éves Joselina da Silva és a 31 éves Idalo. Az elmúlt hónapokban ugyanis ketten együtt 384 kilót adtak le, - olvasható az APA oszt- rák hírügynökség jelentésé- ben. Az orvosok szerint Joseli- nát tavaly novemberben 406 kilósán szállították kórházba. Azóta 230 kilótól sikerült megszabadulnia, de még hosszú utat kell megtennie a manikűrös lánynak ahhoz, hogy ideális súlyát, a 80 kilót elérje. Ez akár két évig is el- tarthat. Egyébként azért hatá- rozta el októberben, hogy le- fogy, mert egy alkalommal elesett és nyolc óra hosszat feküdt a földön, mert senki nem tudta őt felemelni. Sorstársának, Idalónak hátrányosabb helyzetből kel- lett indulnia - ő ugyanis 423 kilót nyomott a fogyókúra megkezdése előtt. Annyit máris elért, hogy 150 kilóval kevesebbet nyom és elhagy- hatja a számára külön ״mé- retre szabott” kórházi szobát. Mindketten azonos elvek szerint folytatják az orvosok által előírt fogyókúrát. Nap- jában mindössze 300-400 ka- lóriát fogyaszthatnak. Jose- lina napi étkezése például reggelire egy szelet ananász, ebédre rizs, roston sült hús és paradicsomsaláta, vacsorára pedig omlett és egy fél na- rancs.

Next

/
Thumbnails
Contents