Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-23 / 111. szám
aj Dunantüii napló 3 A mai nap 1994. április 23., szombat Pécsi művészettörténész előadása Birminghamben A falu végétől most még csak hepehupás földúton lehet eljutni Pellérdig, az új út megépítésével azonban a község jóval köze- lebb kerülhet a városhoz Fotó: Szundi György Út Aranyosgadánynak Egy óra helyett 10 perc a pécsi buszút- Sajnálatos módon a nagy teherautók tönkretették ezt az útrészt, a falura vár ennek kija- vitásra. A kivitelező már meg- van, reméljük, hamarosan neki- foghat a munkának. A nagymúltú település pol- gármestere bár nyugdíjas, időt, energiát nem kímélve tévé- kenykedik a faluért igazi ״falu- gazda” módjára. A településen, ahol az önkormányzati testület- ben rajta kívül még három kép- viselő van, a négy esztendő alatt bevezettek több mint húsz tele- fonvonalat, ravatalozó épült, játszótereket újítottak fel, rendbe tették a temetőt, tavaly nyár óta végre bevezették a há- zakhoz az egészséges ivóvizet, megépítették az I. és II. világ- háborús hősök emlékművét. A polgármesteri hivatal, melyben egy orvosi rendelő, váró is helyet kapott, ragyog a tisztaságtól, a mellette lévő épü- let kápolnája pedig egyedül- álló érték. S ha az út is megépül, Ara- nyosgadány, ahonnan az 1990 előtti évtizedekben annyi értei- miségi vándorolt el, közelebb kerül Pécshez, a megyeköz- ponthoz is. Sz. A. inak, még ha úgy tesz is, mintha fordítva állna a dolog. Fő kifo- gásaim azonban esztétikai tér- mészetűek: a szemlélet zavaros, a látvány öncélú, a történet mo- tiválatlan, a figurák pedig élet- telenek, dróton rángatott bábuk csupán, talán az egy Cosimo Medicit leszámítva, a híres fi- renzei család egyik utolsó le- számlázottját, aki elgondolkod- tatóan egyesíti magában a néző és a szereplő magatartását. A színész-súgó-narrátor-ceremó- niamester talányos figurája vi- szont alighanem a szerző néző- pontját képviseli, ezért is jelenti be a végén, hogy amit láttuk nem más, mint színjáték zené- vei. Azt hiszem, igaza van. ״Forgatókönyvíróként sok- szór veszem hasznát a matema- tikának” - írta velencei kiállttá- sának katalógusában Greena- way. Egy filmet azonban nem elég pusztán kiszámítani. A rendező feladata: számítva köl- teni. E nélkül a film valóban nem más, csak színjáték, zené- vei. Nagy Imre Aranyosgadány, a valamikori Ariánus-rend otthona, ha lég- vonalban nézzük, nem fekszik messze Pécstől, a buszút mégis közel egy órát vesz igénybe. Vér József, polgármester már megválasztásakor, 1990-ben cé- lul tűzte ki a Pellérdig tartó át- kötő út megépítését. Hogy a terv megvalósítása miért húzó- dott el máig, annak számtalan oka van, most azonban végre úgy tűnik, sínre jutott az ügy.- Bár a hivatalos levelet még nem kaptuk meg, de már tudó- másunk van arról, hogy a a Köz- lekedési és Hírközlési Miniszté- fiúmhoz küldött pályázatunk si- keres volt, végre nyertünk tá- mogatást. Az út kiépítése közö- sen történne Pellérddel, mellyel Aranyosgadány egyébként is egy körjegyzőséget alkot. Ez egy nyílegyenes, kb. 4300 mé- teres szakasz, létrejöttével az egyórás buszút időtartama 10-15 percre csökkenne. Az útnak Vér József szerint az elkövetkezendő egy éven be- lül el kell készülnie. Nemrég, két éve lett egyébként a falunak belső útja is, akkor építették meg a falu végéig érő szakaszt, s most még rájuk vár a Gadány végéig vezető rész javítása is. vegét Shakespeara Vilmos írta, A maconi gyermek íróját viszont Greenaway Péternek hívják, s ez azért nagy különbség. A rendező hiába akar ugyanaz maradni, ez csak rész- ben sikerül neki, noha nagyon kitesz magáért. A képek most is buján gazdagok, még arra is ügyelt, hogy a tónusok a szoká- sósnál sötétebbek legyenek, mintha csakugyan egy miráku- lum jelenetei peregnének élőt- tünk az egykori világítási vi- szonyok között. Az arcok és a testek harsány jelbeszéde ezút- tál is úgy zeng, mint egy áradó karének, bár kissé sokalljuk már a kövér potrohokat, a vért és a váladékokat. A jelenetek szín- pompásak, a plánok festőiek, a látvány impozáns méretű. De hiába. A film mégsem jó. írói szempontból van elhi- bázva. És nem csupán azért, mert a cselekmény felfogásom szerint méltatlan, sőt sértő mó- dón profanizálja az evangéliumi történetet, s ugyanakkor nagyon is behódol korunk divatmítoszaolyan széleskörű, intenzív és könnyen hozzáférhető a művé- szeti képzés Angliában. Úgy- szólván mindenki, aki felsőfokú tanulmányokat végez, legyen az orvos vagy mérnök, a legprag- matikusabb területeken is szűk- ségét érzi, hogy érintkezésben legyen valamennyi ideig a mű- vészettörténettel. Mert a vi- lágon ma bárhol bármihez is nyúlunk, azt valaki megfor- málta; a megformálás iránti igény köznapi igényünk. Nem mindegy tehát, hogy a dolgokat hogyan formálják meg. Minél több ember igazodik el a meg- formált környezetben, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy nem fogunk bejárni fölös- legesen kerülőutakat. S amíg nálunk a művészeti képzés zár- vány, s sokszor ferde szemmel néznek a művészethez közel álló emberekre, Angliában hal- latlanul sok szállal kapcsolódik a legegyszerűbb köznapi ember életéhez a művészet. A toleran- cia olyan mértékű Angliában, mondta Aknai, amilyennel még nem találkozott. Életfilozófia Magyarázatként szolgál ta- Ián az, amit egy ottani profesz- szór kétszázéves házában ta- pasztáit, aki kétszázéves edé- nyékben főzött a konyhában a György-kori öntöttvas kályha és a százéves, fehér fajansszal burkolt asztal mellett, s vala- hogy úgy tűnt, abban a világban a nemzeti identitás építészeti problémája nem annyira nyo- masztó, mint például nálunk. S a mi építészeti törekvéseink és minden olyan törekvés, amely valamilyen szempontból közelít a természetes dolgokat elfogadó s tisztelő életfilozófiához, ame- lyet az angolok tanúsítanak ál- lattal, növénnyel vagy régi tár- gyakkal szemben, az számukra elfogadható, értékes és támoga- tásra méltó. Cseri László során megrendezik a Flu- xus-fesztivált is a pécsi Képző- művészeti Mesteriskolásokkal közösen, s tervezik Tar Béla 7,5 órás Sátántangójának vetítését és az azt követő beszélgetést a szerzőkkel. S végül szeretnének helyet adni amatőr színházi csopor- tosulásoknak, akik kipróbál- hatják képességeiket igazi szín- házi környezetben is. Cs. L. beli kisgömböcbe az egész né- pes familia huszárostól. Mi, mozinézők, pedig csak nézzük a nézőket, akik a néző- két nézik, akik látják ám, hogy a kékszemű gyermek figyeli, amint az anyja, aki valójában persze nem is az anyja, báljós módon éppen őrá tekint. S ahogy idáig eljutunk a moziban, az az érzésünk támad, hogy mi magunk is egy előadás szereplői vagyunk, s a végén minket is megtapsolnak majd, amikor is észre fogjuk venni, hogy a veti- tőgép mögött Jorge Luis Borges ül Arthur Schopenhauer ölében. Hogy biztosak legyünk a dől- gunkban, kifelé menet meg is kérdezzük tőle: ״Nemde, uram, ön Borges?” ״Igen, olykor”, feleli a megszólított, mint egy- kor Buenos Airesben. Csoda-e ezek után, hogy Pe- tér Greenaway is csak olykor azonos önmagával? Most éppen nem. Mert igaz, a Prospero könyvei-1 is ő készítette, ezt a súlyos, maradandó értékű re- mekművet, de hát annak a szőbőven van probléma, és szeren- cséré bőven van mű is, mondta Aknai; Makovecz Imre, Csele György és a köréjük szerveződő építészek munkáiról van szó. Pécs nagyon erős e tekintetben jó példákkal, a látványosabb ré- szét a vetített anyagnak, ette- kintve néhány exkluzív létesít- ménytől, lényegében pécsi vagy Pécs vonzáskörzetében lévő al- kotásokon keresztül lehetett bemutatni. Korántsem ismertek szélesebb körben itthon ezek a kísérletek, pedig mindenképpen új alternatívát jelentenek az épí- tészeti közgondolkodásban. Aknai Tamás előadásának olyan sikere volt, hogy a vetített képanyagot az utolsó darabig elkérték, és most egy londoni művészeti iskolában egy művé- szettörténész magyar kurzust fog indítani segítségével. Aknai elmondta azt is, miért gendája című vásári komédia, amelyet nagy sikerrel játszottak tavaly Visegrádon és Kiscelen. A szabadtéri színpadon popze- nei koncertsorozat lesz, mely- nek keretében alternatív együt- tesek mutatkoznak be. ősszel Lugossy László sző- vegére Weber Kristóf által megzenésített kamaraopera ke- rül bemutatásra, amely egy ma- gányról szóló vígopera. Az év Futnak a képek Valamikor a 17. században, feltehetően Angliában, de az is elképzelhető, hogy Franciaor- szágban, egy színtársulat elő- adja a maconi gyermek történe- tét, akit rövid életében min- denki kihasznált és megalázott, testvéménjétől kezdve, aki a kisded szűz édesanyjának adta ki magát, a vakbuzgó tömegig, s a hivatalos hatalmakig. Az elő- adás szereplői, a nézőkkel együtt részesei egyben egy má- sik színjátéknak, amelynek szintén van közönsége, ráadásul a két szint igen gyakran egy- másba ékelődik, miközben egy pompázatos barokk ceremónia szemtanúi vagyunk. Nem lehet tudni, hogy egy hatalmas szé- kesegyházban zajlik-e le mindez, vagy pedig a templom csupán egy díszlet a misztéri- umjáték színpadán. Csak az lát- szik bizonyosnak, hogy ez az egész theatrum mundi simán be- lefér Peter Greenway műtér- mébe, amikor A maconi gyér- mek/The Baby of Macon című filmet forgatta, miként a meseértékelt inspirációk is bent fog- laltatnak. Az elmúlt harminc évben olyan építészeti teljesít- mények születtek Magyaror- szágon, mondta Aknai, amelyek mások, mint bárhol máshol a vi- lágban, mások a terek, az anya- gok és a formák is. Beszélt ar- ról, hogy honnan is jött az a ki- sérlet, amelynek során az építé- szét a hosszú évek teljesen el- térő kulturális próbálkozásai után visszatért a századforduló körül először megfogalmazó- dott nemzeti törekvésekhez. íz- galmas kérdés, hogyan fog kap- csolódni új technológiákhoz, hogyan fog mindez élni, mű- ködni a falusi szövetben, ho- gyan kapcsolódik védett műem- léki környezethez, hogyan ad keretet modem városi életfor- mának, mi lesz a kapcsolata a nagyon is kívánatos ökologikus architektúrával stb. Szerencsére huzamos anyagcseréket. 21 órakor kezdődik Bozsik Yvette élőtánc bemutatója Az estély címmel, majd 22.15-kor Hajdú András és Lovasi Pál darabja, a Hilda, Steven kerül színpadra. 27-én 18 órakor Weber Kristóf koncertezik, majd újra bemutat- ják a Hilda, Steven-t. 20 órakor Mmmm-Oratórium címmel Tresz Zsuzsa és Koszits Attila produkciójára kerül sor, aztán Kamondi Zoltán Videószótár című filmje következik és fe Lugossy-Szirtes János perfor- mance-a. 28-án 19 órakor be- mutatják Kamondi filmjét Már- tón László regényéből, a Tudat- alatti megállót, majd 20.30-kor Lelki szemek (Venus születése) címmel egy élőfilmet adnak elő Eszenyi Enikő, Kamondi Zol- tán, Márton László, Melis László, Medvigy Gábor, F. Ko- vács Attila és Tresz Zsuzsa köz- reműködésével. Május közepén Lóvátett 10- vágok címmel az Egyetemi Színpad adja elő Shakespeare művének rövidített változatát Décsi Tamás rendezésében. Jú- nius 26-án Jaroslav Kolar Ku- peckomédiáját mutatják be az Anna udvarban a Svejk pécsi színre vivőjének, Pavel Heke- Iának rendezésében. A darab Shakespeare Velencei Kalmá- rának cseh adaptációja. Június- bán a Gödöllői Kerekasztal Színházi Társulat sajátos fór- manyelven bemutatott előadása lesz látható. Július 25.-31. kö- zött öt alkalommal kerül színre az ősztől a Bóbita vezetőjének kinevezett Schramó Gábor által igazgattott kecskeméti Ciróka Bábszínház produkciója, a Ku- tyafejű avagy Szent Kristóf leA Nemzetközi Művészettör- téneti Társaság négynapos kon- ferenciát rendezett az angliai Birmingham városában, amelyre meghívták dr. Aknai Tamás pécsi művészettörté- nészt. Mint Aknai Tamás el- mondta, Birmingham az euró- pai ipari forradalom bölcsője, körülötte, a fekete megyékben jöttek létre a világ első kokszol- ható szénnel működő vaskohói, az 1700-as évek közepén itt épültek az első acélhidak, s gördültek sínekre az első loko- motívok. Tehát az európai ti- pusú indusztrializáció megér- tése szempontjából fontos terű- létről van szó. Kétszáz előadás Birmingham város cípieré- ben az oroszlánok és a kis koc- kás zászlók alatt van egy jelszó: Előre. A konferencia jelszava pedig: Előre, művészet és ipar. Erre épült a tizenkilenc székei- óból álló konferencia kétszáz előadása. Mindegyik előadás valamilyen szempontból a mű- vészét és az ipar, az anyagok, a kísérletezés, a funkció kérdés- köre körül vizsgálódott. Persze, voltak lebegő megfogalmazású programok is, mint az a szekció, amelyikben Aknai is részt vett egy előzetesen elküldött és el- fogadott dolgozat alapján: Az építészet és a nemzeti identitás elnevezésű. Amint az a nagy- fokú érdeklődésből kiderült, a világban a nemzeti reprezentá- cióra vonatkozó törekvések a nemzeti politikai elismertetésen túl nagyon intenzívek. A magyar építészet Aknai Tamás az utóbbi har- minc év magyar építészeti tö- rekvéseiről tartott előadást, mely építészetben a nemzeti tör- ténelemmel kapcsolatos állás- foglalások, a lokális létezéssel kapcsolatos újra felmért és újra Az elmúlt időszak viharai után talán, ha nem is problé- máktól mentes, de alkotó kor- szak kezdődik a Pécsi Kisszín- házban. Elkészült ugyanis az éves műsortervezet. Ennek kap- csán beszélgettünk a színház vezetőivel, Mikuli János igazga- tóval és Tóth András igazgató- helyettessel. Mikuli János elmondta, hogy elkezdődtek a tárgyalások az ugyanabban az épületben mű- ködő önálló Horvát Színház ve- zetőivel egy megvalósítható konstrukció létrehozására. A város ugyanis a két intézményre bízta a nemrég még közös szín- ház kettéosztását. Mikuli szerint - aki bízik a megoldásban - nem lesz könnyű megállapodni abban, hogy melyek lesznek a közös helyiségek, hogyan ősz- tozkodjanak a dolgozókon, a technikán, a gépparkon; számos buktatót rejt magában a szétvá- lás, hiszen az egész apparátust nem lehet megkettőzni. El- mondta azt is, hogy bízik a helyzet átmeneti voltában, hi- szén az igazán jó megoldás a két intézmény külön épületben való elhelyezése lenne. Ennek ellenére korrekt szakmai kap- csolat kialakítására törekednek. Tóth András elmondta, hogy a program április 23-án kezdő- dik, amikor az ELTE Drámatár- sasága Kép a falon címmel mu- tatja be angol nyelvű produkció- ját. Április 26-án háromnapos rendezvény veszi kezdetét Ve- nus GTI Találkozó címmel. 26-án 18 órakor a Törzsasztal beszélgetések keretén belül Forgách Andrással Balla Zsófia beszélget. 19.30-kor levetítik Kamondi Zoltán filmjét, a PárCsak színjáték, zenével Makovecz Imre épületei, így a szigetvári vigadó is, jól mutatják a magyar építészet jellegzetességeit Fotó: Szundi György Venus születése A Pécsi Kis színház éves műsorterve Építészet és nemzeti identitás A I t
