Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-22 / 110. szám

aj Dunántúli napló 11

Választási fórum

1994. április 22., péntek

Fórum

Országgyűlési képviselői-választás

Verseny a szavazatokért

A választások előkészítésének közel kétharmada telt el. Ápri- lis 8.-ával zárult az egyéni jelöltajánlás és területi pártjelölt-lis- taállítás időszaka. Baranya megyében - mint ahogy arról a hi- vatalos közleményekből a választópolgárok már értesülhettek - hét egyéni választókerületben 80 egyéni jelölt, valamint 14 párt jelöltjei versenyeznek a választópolgárok szavazataiért. A jelöl- tek, illetve a pártok mintegy egy hónapon keresztül folytathat- ják kampányukat programjaik megismertetéséért. A kampány során széleskörű lehetőségük van a választási szimpátia meg- szerzésére. Változatos eszközöket alkalmazhatnak a politikai folyamatokba bekapcsolódni szándékozó tömegek megnyeré- sére. Mindennek azonban a választójogi törvény egyfajta icere- tét szab. Melyek a választási kampány törvénybe írt főbb sza- bályai?

szélgetésre szombaton 9 és 12 óra között a Piros alma ABC előtt.

Horváth Ferenc, a KDNP Pécs 1. sz. vk. országgyűlési képviselőjelöltje a pécssza- bolcsi kultúrházban tart la- kossági fórumot április 25-én, hétfőn este 6 órakor.

Dr. Lusztig Péter, az MSZP 1 sz. vk. képviselője- löltje fogadónapot tart min- den hétfőn 15-18 óráig a Jó- zsef Attila Művelődési Ház- bán (Pécs, Korvin u. 21), minden kedden, szerdán, csü- törtökön 13-18 óráig a Tüzér utcai MSZP székházban. (Pécs, Tüzér u. 3/1.sz.).

Ma 16,30-kor Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke és dr. Deb- reczeni László, az 5. sz. vk. NDSZ képviselőjelöltje Pécsváradon a művelődési házban, majd 19 órakor Mo- hácson a Bartók B. Művelő- dési Házban lakossági fóru- mot tart.

Többpárti választási fórum lesz április 25-én hétfőn

18.30- kor a sellyei művelő- dési házban, 26-án kedden

18.30- kor a vajszlói művelő- dési házban. A fórumon résztvesz dr. Szepesvári Zsolt (SZDSZ), Bálint Bánk (Fi- desz), Várdaróczi József (Ag- rárszövetség), Oláh László (MIÉP), dr. Kapitány József (KDNP), Littván József (Független Kisgazdapárt).

Népfőiskola nyílik Vájsz- lón. Április 23-án 11 órai kezdettel kerül sor a Magvető Ormánsági Népfőiskola megnyitására. Lezsák Sán- dór, az MDF ügyvezető el- nöke Horváth Gézáné képvi- selőjelölt vendégeként érke- zik Baranyába, és az ünnej)- ség előtt látogatást tesz Uj- petrén, találkozik Jávorka Csaba polgármesterrel és Bóka Antal református espe- ressel. Délután résztvesz 17 órai kezdettel egy lakossági fórumon Siklóson a Művelő- dési Házban.

Dr. Kapronczay József, az MDF képviselőjelöltje tart lakossági fórumot 23-án 16 órai kezdette) Hetvehelyen a művelődési házban, 18 órai kezdettel pedig Helesfán a kultúrházban. Meghívott vendége a fórumokon Bánffy György színművész, ország- gyűlési képviselő.

Páva Zoltán, a Szocialista Párt 4. sz. választókerület képviselőjelöltje 24-én 16 ra- kor Tékesen az Italboltban bemutatkozó lakossági fóru- mot tart.

A Kereszténydemokrata Néppárt regionális nagygyű- lést tart április 24-én vasárnap 10 órakor az Apáczai Csere János Nevelési Központ szín- háztermében. A KDNP elő- adói: dr. Varga László, Csépe Béla és dr. Isépy Tamás. A nagygyűlésen dr. Suiján László, a párt elnöke, bemu- tatja a KDNP 18 képviselője- löltjét (a baranyai hetet, a so- mogyi hatot, és a tolnai ötöt). A nagygyűlésen fellép Kuncz László operaénekes, zongorán kiséri Kopjár Gábor, verseket mond Kalász Gyula és Kőhe- gyi István. Énekel az Építők Madrigálkórusa, vezényel Jandó Jenő.

Április 24-én 16 órától Komlón a Színház- és Hang- versenyteremben ismerteti programját a 4. sz. vk. KDNP-s képviselőjelöltje Hudák István. Vendégelőa- dója dr. Surján László, a KDNP elnöke, népjóléti mi- niszter.

־^י י

Választási nagygyűlést ren- dez Pécsett a Független Kis- gazda Párt április 24-én va- sámap 15 órakor az Orvostu- dományi Egyetem Aulájában. A nagygyűlés szónoka dr. Torgyán József, az FKgP el- nöke.

Nagygyűlést rendez vasár- nap délelőtt 10-kor az Egye- sült Kisgazda Párt. Harkány, Művelődési Ház. A nagygyű- lés szónoka dr. Szabó János, az EKGP elnöke, földműveié- sügyi miniszter. Résztvesz- nek: Morvay István államtit- kár, Nagy József és Szentpáli László képviselőjelöltek.

Bretter Zoltán, országgyű- lési képviselő választási irodá- jában (Csontváry u. 8-10) ma 16-19 óráig.fogadóórát tart.

Dr. Komya László, ország- gyűlési képviselőjelölt pénte- ken 9 és 11 óra között fogadó- órát tart Szentlőrincen a pol- gármesteri hivatalban.

Dr. Kapitány József, a KDNP képviselőjelöltje (6. sz. vk.) szeretettel várja Vil- lány választópolgárait pénte- ken 19 órára a villányi kul- túrházba.

*

Erdélyi József, MDF kép- viselőjelölt lakossági fórumot tart Pécs-Somogyban április 22-én pénteken 18 órai kéz- dettel a Kodály Zoltán Műve- lődési Házban (Bányatelep u. 3.), április 25-én hétfőn 19 órai kezdettel Pécs-Vasason a Berze-Nagy János Kultúrott- honban (Szövetkezet u. 13.)

Németh Tibor várja a vá- lasztópolgárokat kötetlen beamennyiben személyazonossá- gát személyi igazolványával igazolja és az igazolást átadja a szavazatszámláló bizottságnak, részt vehet a szavazásban.

Ez az igazolás - ha az elköl- tözés az első fordulót megelő- zően történt - május 7-én 16.00 óráig szerezhető' be személyesen a volt lakóhely jegyzőjétől.

Ha az elköltözés az első és második választási forduló kö- zötti időszakra esik, akkor az igazolás május 28-án 16.00 óráig szerezhető be.

Mindettől eltérő szabályok érvényesek, ha a választópolgár a szavazás napján nem a lakóhe- lyén, hanem más tartózkodási helyen kíván szavazni. Ekkor is igazolást kell kéijen a szava- záshoz a lakóhelye szerint ille- tékes jegyzőtől. Különösen fon- tos tudni, hogy mind az első forduló (május 8.), mind pedig a második forduló (május 29.) szavazásán való részvételhez, amennyiben ezeken a napokon nem tartózkodik lakóhelyén, csak május 7-én 16.00 óráig kérheti az igazolás kiadását.

A két választási forduló kö- zött nincs lehetőség a második fordulóra, lakóhelytől eltérő, más tartózkodási helyen való szavazáshoz igazolás kérésére, illetve kiadására.

Az igazolással szavazás eljá- rása ebben az esetben is hasonló a már említettekhez. A válasz- tópolgár tartózkodási helyének szavazóhelyiségét felkeresve, személyazonosságának igazo- lása és az igazolás szavazat- számláló bizottságnak történő átadása után vehet részt a sza- vazásban. Ebben az esetben is egyaránt szavazhat a területi lis- tára és az egyéni választókerü- leti jelöltre.

Igazolás levélben is kérhető. Ennek feltétele, hogy a válasz- tópolgár kérelme a fentebb megjelölt határidőket megelőző 5. napon megérkezzen a lakó- hely szerinti jegyzőhöz. A le- vélben meg kell jelölni azt a címet, ahova a jegyző az igazo- lást küldi.

Az igazolás kiadásához - a személyesen vagy levélben tör- ténő kéréskor - a választópolgár a személyazonosító jelét (sze- mélyi szám) köteles megadni.

Amennyiben a választópol- gár az igazolás személyes be- szerzésében akadályozva van, úgy meghatalmazott útján - a meghatalmazás csatolásával - is kérheti a szavazáshoz szükséges igazolást.

Az igazolással történő szava- zás szabályszerűségét a válasz- tási munkacsoportok számító- gépek segítségével ellenőrzik.

Mindezen szabályok megtar- tása szükséges ahhoz, hogy a választópolgárok állampolgári jogukkal élhessenek, és a vá- lasztások lebonyolítása törvé- nyesen történjen.

Dr. Győrpál Elemér megyei főjegyző,

a Területi Választási Iroda vezetője

mivel már több kérdés érkezett ezzel kapcsolatban a Választási Irodához -, hogy külföldön nem kerül sor szavazás megszerve- zésére.

Az igazolással szavazásról

Előfordulhat, hogy a válasz- tói névjegyzék összeállítását és közzétételét követően (március 7. után) a választópolgár ál- landó lakóhelyéről - ahol már felvették a választók névjegy- zékébe - más településre költö- zött, vagy a szavazás napján családi, üdülési, munkahelyi, stb. okból más településen tar- tózkodik. A törvény ilyen ese- tekben is lehetővé kívánja tenni a szavazást az új lakóhelyen,

vagy a tartózkodási helyen. Ugyanakkor a többszöri szava- zás kiküszöbölése érdekében - garanciális eljárási szabályokat határoz meg. Ez - az előbb em- lített esetekben - az igazolással történő szavazás előírása.

Tehát ha a választópolgár a választók nyilvántartásának el- készülte után állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől, vagy a szavazás napján a szavazat- számláló bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. Á kéréshez csatolnia kell a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző igazolását arról, hogy a kérelmező a választók nyilvántartásában szerepelt és onnan törölték. Célszerű ezt az igazolást már az elköltözéskor a régi lakóhelyen beszerezni. Ez- zel az igazolással még a szava- zást megelőzően keresse fel az új lakóhelyének jegyzőjét. Ha ezt nem teszi, akkor a szavazás napján a lakóhelye szerinti sza- vazóhelyiségbe menjen el. Ott,

kampányszervező, mielőtt a plakátot elhelyezi, egyeztet az érintett települések jegyzőivel. Tájékozódik a plakátelhelyezés helyi szabályairól, a hirdető be- rendezések elhelyezési lehető- ségeiről.

Amire különösen ügyelni

kell: plakátot oly módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható. Em- lékszünk még valamennyien a 90-es választások után hóna- pókkal is éktelenkedő, leszag- gatott, ugyanakkor csak nehe- zen eltávolítható plakátokra.

Egyre gyakrabban kerülnek nyilvánosságra a választási kampány során készített közvé- leménykutatási eredmények. Ha- tékony eszköze ez a helyzetfel- mérésnek, a közvélemény befő- lyásolásának. Épp ez utóbbi sa- játosságára tekintettel a szava- zást megelőző 8. naptól (április 30-tól) közvéleménykutatási eredményt nem szabad nyilvá- nosságra hozni.

Még egy fontos dátum: a szavazást megelőző nap (május 7-én) 0.00 órától választási kampányt folytatni tilos.

Legáltalánosabb, hogy a vá- lasztópolgárok magyarországi állandó lakóhelyükön élnek vá- lasztójogukkal, vesznek részt a szavazáson. Itt jegyezzük meg A választási kampány

Leggyakoribb, hogy a jelöl- tek, illetve pártok választási gyűléseket tartanak, melyek nyilvánosak. A rend fenntartá- sáról a gyűlés szervezője, a gyű- lekezési jogról szóló törvény szabályai szerint gondoskodik. Ezekhez a gyűlésekhez szükség esetén az állami, vagy önkor- mányzati szervek egyenlő félté- telek mellett helyiséget bizto- síthatnak. Ezek a helyiségek azonban nem lehetnek az állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épület- ben. Kivételt képeznek ezalól az 500-nál kevesebb lakosú te- lepülések, amennyiben más kö- zösségi célú helyiség nem áll rendelkezésre a választási gyű- lések lebonyolítására.

A választás kitűzésétől a vá- lasztási kampány végéig a pár- tok, a jelöltek falragaszt, hirde- tést, feliratot, szórólapot, veti- tett képet (továbbiakban együtt: plakátot) készíthetnek. A vá- lasztásokhoz fűződő sajátos- sága a tájékoztatás e formájá- nak, hogy választási propa- ganda célzattal készítendő pia- kát engedély nélkül előállítható.

Ha engedély nem is kell a ké- szítéséhez, mégis fontos közös- ségi érdek fűződik ahhoz, hogy a plakát - miközben a jelöltek megismertetését szolgálja - ne csúfítsa a lakókörnyezetet. Ezért néhány alapvető köve- tendő szabályt maga a választó- jogi törvény is megfogalmaz. Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdo- nos engedélyével, illetőleg a ke- zelő hozzájárulásával lehet. Ál- lami, vagy önkormányzati ható- ság elhelyezésére szolgáló épü- létén, vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. Ez akkor is ér- vényes szabály, ha esetenként a hatósággal egyazon épületben található valamely párt irodahe- lyisége.

Középületeken, vagy közte- rületeken történő plakát elhe- lyezést az önkormányzat műem- léki, környezetvédelmi, telepü- lésképi, vagy idegenforgalmi okból rendeletben szabályoz- hatja. Erre Baranya megyében több település esetében már sor került. (Pl. Pécs, Komló). Cél- szerű ezért, ha a jelölt vagy a

Magyar választástörténelem

Tör vény naptól az országgyűlésig

képviseltethették magukat gyű- léseken. 1405-ig alkalmanként, azt követően rendszeresen.

A városi követek az ún. or- szágrendiség jogán vettek részt a tanácskozásokon: nem szemé- lyükben voltak nemesek, hanem a szent korona tagjaként, ősz- szességükben illette meg őket a rendi állás és ezen keresztül az országgyűlésben való részvétel joga. A városi követeket nem a város közönsége, hanem a ma- gistratus küldte a diétára. Köve- lekkel képviseltette magát to- vábbá több egyházi testület (káptalanok és konventek), je- len voltak a kiváltságos apátok és prépostok, a birtokkal ren- delkező kolostori elöljárók, a pálos rend főnöke; orátorok út- ján Szlavónia, Horvátország tar- tományi gyűlései, a Tengermel- lék is két követtel. Az erdélyi országgyűlés függetlenedéséig az erdélyi főpapok és főurak is személyesen jelentek meg a magyar országgyűlésben, míg a székelyeket és szászokat köve- teik képviselték.

Mezey Barna

A követeket vármegyei köz- gyűléseken választották meg, s azoknak követutasításokat, ״instructiokat” adtak, melyek- hez szinte betű szerint kellett kötniök magukat. Minthogy az országgyűlési reformok ügye azon múlott, kik kerülnek kö- veiként az alsótáblára, a re- formkor leglényegesebb cső- mópontjává váltak a vármegyei követválasztó gyűlések. E kor- bán alakult ki a szavazatvásár- lás gyakorlata, az etetés-itatás, a kurta- és bocskoros nemesek le- fizetésének praxisa, hiszen a kormány és az ellenzék számára egyaránt világossá vált: itt dől el a majdani országgyűlési újí- tások sorsa. A manipulációk ha- tékonyságára jellemző, hogy a kormányzat előzetes praktikái még a vitathatatlanul nagy te- kintélynek örvendő Deák Fe- rencet is meg tudták buktatni a zalai választásokon. (Deák az 1843^14-i országggyűlésen kö- veiként' nem is tudott részt venni.)

A szabad királyi városok kezdettől fogva követek által

szólt a nemesség fejenkénti megjelenéséről. A gyűléseken való megjelenés azonban egyre nagyobb terhet rakott a szegé- nyebb nemesek vállára. A meg- jelenés joga ugyanis egyben kö- telezettség is volt, s büntetéssel (400 aranyforint bírsággal) fe- nyegette a távolmaradókat szá- mos törvénycikk.

Változást a mohácsi vészt követő zavaros korszak, majd az ország három részre szaka- dása hozott. Ferdinand ország- gyűlési meghívóleveleiben már nem az egész nemességet szó- lítja meg, csak azt kéri a várme- gyétől, hogy követeket küldjön a nemesek személyes megjele- nése helyett. Ez a követ már nem egyszerűen helyettesítette a távollévő nemeseket, hanem ő, a vármegyei közösség követe vált az országgyűlés törvényal- kotó joggal rendelkező tagjává. 1608-tól, a magyar rendi or- szággyűlés végleges szervezeti és működési rendjének megái- lapításától kezdve kizáróla- gossá vált a követek általi kép- viselet.

kulásának folyamatából, az előzményekből, hiszen sem a királyi tanácsban, sem pedig az országos vagy tartományi gyű- léseken, zsinatokon, a királyi udvar tanácskozásain soha nem kérdőjelezte meg senki megje- lenésük jogosságát. így a ma- gyár rendi országgyűlés tárgya- lásain (1608-tól a felsőtáblán) személyesen foglaltak helyet az érsekek és megyéspüspökök, a bárók, mágnások, a körükből kikerülő főispánok, tisztségük jogán.

A szerviensek, a vármegyei nemesség személyes jelenléte nem volt ennyire egyértelmű, hiszen IV. Béla is csak a vár- megyék követeit hívta 1267-ben a gyűlésbe. A renddé válás küz- delmében azonban igen erős volt a szándék a nehéz politikai harcokban edződő köznemes- ség részéről a személyes jelen- létre. 1290-ben tehát törvény

kalmanként (az 1222. évi Aranybulla tanúsága szerint már évenként) megtartott ítél- kező gyűlés eredeti funkciója szerint ugyan nem törvényhozó, hanem törvénykező szerv volt, kapcsolata a későbbi rendi or- szággyűlésekkel nehezen vitat- ható. Már 1151-ből van adat ar- ról, hogy Szent István napján ítélkezésre váró udvamokok gyűltek össze Székesfehérvá- rótt. Az 1267. évi törvény 8. fe- jezete elrendelte, hogy minden megyéből két vagy három ne- mes tartozik megjelenni, hogy azoknak jelenlétében minden kártevésről tárgyalások foly- hassanak. Az országgyűlés előzménye ragadható meg a szerviensek gyűléseiben is.

A mind rendszeresebbé váló tanácskozásokon a prelátusok és mágnások személyes megje- lenése természetszerűen követ- kezett az országos gyűlés kialaA feudális magyar állam or- szággyűlésének kialakulását a történettudomány ugyan a 15. század első felére teszi, ismere- tes azonban, hogy a régebbi szakirodalom szól a keresztény államalapítást megelőző kor ״nemzetgyűlésének”, vagyis a törzsek közös gyülekezetének továbbéléséről. Tény, hogy a katolikus egyház zsinatai, fő- ként I. (Szent) László és Köny- vés Kálmán uralkodása alatt mintegy valóságos országos gyülekezetként tűntek föl, ahol megjelentek a király és tanács- adói, az egyházi és világi mél- tóságok, s ahol döntéseket hoz- tak, szabályokat állapítottak meg.

A jogtörténettudomány ál- láspontja szerint a magyar tör- vényhozó országgyűlés legfon- tosabb előzménye a székesfe- hérvári törvénynap intézménye volt. A koronázó városban alKik ülnek majd a padokba a választások után?