Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-21 / 109. szám
uj Dunántúli napló 3 A mai nap 1994. április 21., csütörtök Most a meggyfák virágoznak a Mecsek-oldalban Fotó: Läufer L. Mikor virágoztak a fák Pécsett 1910-ben? jus 13-át, és a bodza is csak 18-án látta jónak kinyitni virág- szirmait. Hogy ezekből az adatokból az éghajlat változására követ- keztetni lehet-e, szakember tudná megítélni. Ő is nehezen, mert a fajták az Értesítőben nin- csenek feltüntetve. Az azonban kiderül, hogy rövid időn belül is adódhatnak nagyobb változá- sok. 1912-ben a mogyoró tizen- egy nappal később, a mandula viszont négy nappal előbb hozta meg virágait. A vadgesztenye április 17. helyett május 3-án nyílt, a bodza azonban két nap- pal gyorsabbnak bizonyult az 1910-es dátumhoz képest. U. G. Mikor virágoztak a fák Pé- esett nyolcvannégy évvel ez- előtt? Erre a kérdésre pontos vá- laszt lehet adni, mert az akkori Pécs-B aranyai Múzeumi Egye- sülét feljegyezte a dátumokat, és közzé tette azt Értesítőjében. 1910-ben a hóvirág és a mo- gyoró egyszerre nyílott ki feb- ruár 2-án. Őket követte március 7-én a mandula, 12-én a kajszi, 18-án az őszibarack, 25-én a kökény, 26-án a cseresznye. Az április hónapot az egres és a körte virágzása nyitotta 3-án. Április 4-én a meggy, 11-én az alma, 15-én az orgona, 17-én a vadgesztenye, 25-én a birs vi- rágzott. Az akác megvárta máNyomda marad a Szikra az ÁVÜ kikötötte: továbbra is nyomdaként kell üzemeltetni a céget.- Valóban nyomdaként aka- rom üzemeltetni a Szikrát - mondja Gárván János ügyve- zető igazgató -, s hogy 71 mii- hóért kaptam meg, annak csak egy az oka, az utóbbi évben csak 30 milliós tőkevesztést ért el a vállalat, vagyis ennyivel csökkent az értéke. Mindenfé- leképpen nyomdaként akarom üzemeltetni, számításaim sze- rint 270 milliós árbevételt kel- lene elérni ahhoz, hogy körűibe- lül 10-15 milliós nyereség le- gyen. Legfőképpen a könyv és nyomtatványok előállításában kell versenyképessé válnunk. Minden dolgozóra szükségünk van, tehát alkalmazzuk őket, a jövő héten a részvények tíz szá- zalékát ajánlom fel az ott dől- gozóknak, vegyék meg, legye- nek tulajdonostársak a névérték 27 százalékáért. B. G. Helye van Pécsett a jazznek A második privatizációs pá- lyázaton elkelt a Pécsi Szikra Nyomda, a helyi illetőségű Gárván és Társa Kereske- delmi és Szolgáltató Kft. tu- lajdonába került, a 131 milliós állami vagyont 71 millióért, 54 százalékos árfolyamon kapta meg a vállalkozás. Az első körben, vagyis a pri- vatizációs pályázat első kiírása- kor még a menedzsment is aján- latot tett, 90 milliót kínált a vál- lalatért. Akkor az ÁVÜ nem ta- lálta meggyőzőnek egyik pá- lyázó előterjesztését sem, éppen ezért döntött úgy, hogy új pá- lyázatot ír ki. Ekkor már a válla- lat felső vezetése nem jelentke- zett, így csak egyedüli pályázó- ként a Gárván és Társa Kft. ma- radt. Farkas Gábor, vezérigazgató az új tulajdonos szándékát nem ismeri, hiszen még a szerződés nem köttetett meg, ám annyit elárul, hogy a szerződés szerint jazz-zenész még egyiket sem kapta meg. Ez a Szabó Gábor díj, melyet a világhírű gitárosról neveztünk el. Két évvel ezelőtt Kovács Gyula dobos, tavaly Gonda János, idén Szakcsi Laka- tos Béla kapta meg.-A Magyar Jazz Ünnepe és az Európai Jazz Ünnepe is az én ötletem volt. A magyarból azért lett idén európai, mert Budapes- ten a Tavaszi Fesztivál idején rendeztük meg, külföldi zené- szék részvételével.- Fontosnak tartom, hogy a koncerteken a közönség aktívan vegyen részt. Itt nem egyszerű zenehallgatásról van szó, hanem együtt kell élniük a zenével. Nem akarom misztifikálni a dől- got, de a közönség visszajelzése- iből táplálkozik az éppen ott ját- szó zenész. Ebből a szempontból Pécsett mindig jó közönséggel találkoztam. U. G. Németországi fesztiválra utazik a Pécsi Vasutas Koncert-F úvószenekar A németországi Erkelenz- ben megrendezendő nem- zetközi zenei találkozóra utazik ma a népszerű Pécsi Vasutas Koncert-Fúvósze- nekar nyolcvan tagú együttese, amely, mint az a meghívóból is kiderül, Eu- rópa egyik legjobb fúvósze- nekara. A fesztiválon, melyen Eu- rópa különböző tájairól 175 zenekar vesz részt, öt kate- góriában mérik össze tudá- sukat az együttesek. A pécsi fúvószenekar a legmagasabb fokú kategóriában egy cseh szerző művét, mint kötelező, és egy belga szerző darabját, mint szabadon választott művet adja elő. ״Feltaláló” a környezetért A pécsi ״Egészségünkért 2000 Alapítvány” támogatá- sával Uglyai János is részt vett az Intact '94 elnevezésű, a közelmúltban megrende- zett nemzetközi környezet- védelmi kiállításon. Az aranyosgadányi Uglyai János - mint azt lapunkban is megírtuk - a kiégett neon- csövek újrahasznosítását célzó, így a környezetvéde- lem szempontjából rendkí- vül kívánatos technológiája sokak érdeklődését felkel- tette. Számos szaklap mel- lett a Magyar Televízió Környezetvédelmi hullám című műsora is foglalkozott vele. Két vállalat ajánlatot tett a ״feltalált” szerkezet szé- ria-gyártására, s a kölni nemzetközi környezetvé- delmi kiállításra is meghí- vást kapott Uglyai János. Európában. Mostoha, a műfaj jellegéből adódóan. Egy mégha- tározott rétegnek szól, akik ké- pesek ,jazzben gondolkodni”. Pécsett kivételesen jó otthonra lelnek a jazzegyüttesek. Már 1964-ben Pege Aladárral ját- szottam itt a Liszt-teremben. Szerintem akkor még nemigen lehetett más vidéki városban élő jazzt hallgatni.- A rendszerváltás előtt az egyetemeken játszottak légin- kább a zenészek. Most úgy Iá- tóm, elindult egy olyan folya- mát, amelyben a vendéglátó he- lyek kerültek előtérbe. Ide kelle- nek kicsi, halk, de színvonalas zenekarok. Ez kedvez a jazznek. A klubélet is fellendülőben van.- Sajnos Magyarországon szövetségünknek ki kellett talál- nia egy olyan díjat, amely az Er- kel- vagy Liszt-díjjal egyen- rangú, mert valami miatt nek a fesztiválnak a megrende- zése is azt mutatja, hogy a nyolcvanas évek végére elszür- kült pécsi jazzélet ismét olyan pezsgővé válik, mint amilyen a hatvanas években volt. Kö- szönhető ez többek között Bor- nemissza Gézának, aki már ak- kor is sok koncertet szervezett meg, és Bornemissza Mária pé- esi jazzénekesnek, aki kedden is feliépet a Művészetek Házában. Az esten közönség elé állt Kőszegi Imre triója is, amely- ben zongorán Oláh Kálmán, bőgőn Egri János játszik. Az európai hírű együttes olyan ze- nészekkel lépett már fel eddig, mint Steve Grossmann vagy Frank Zappa. Kőszegi Imrét, a Magyar Jazz Szövetség elnökét arról kérdeztem, hogy mi a vé- leménye a mai jazz helyzetéről.- Magyarországon a jazz helyzete olyan, mint általában Kőszegi Imre Fotó: Läufer Az Európai Jazz Ünnepe ren- dezvénysorozatban kedden két- napos jazzfesztivál kezdődött Pécsett, amelyen neves hazai és külföldi előadók léptek fel. EnNéhol sok, másutt kevés a kórház Versenyhely zet az egészségügyben Várhatók-e pozitív változások? megyét el tudná látni. Ezt nem engedheti meg magának a ma- gyár egészségügy, ami nem je- lenti azt, hogy az orvosok az átszervezés során munka nél- kül maradnak. Csupán azt eredményezi, hogy a betegek részére egy korrekt, jobb, ma- gasabb színvonalú ellátást le- hét, viszonylag olcsóbban, ke- vesebb ráfordítással nyújtani. Nagy reményekre ad jogot, hogy az önkormányzatokkal is elkezdtük a tárgyalásokat. Illú- ziója persze ne legyen senki- nek, mert ez egy végtelen tör- ténet... Egy reformot ugyanis nem lehet megcsinálni, csak csinálni lehet. Külön igényért fizetni kell- Az egészségbiztosítási pénztár ez esetben állni fogja az utazás költségeit? Ennek az óriási terhét ugyanis már nem bírná el a lakosság.-A tb-nek akkor kell állni az útiköltséget, ha az a szolgál- tatás a kötelező, általános egészségbiztosítás keretében, a regionális intézményben törté- nik. Ha egy alföldi lakos - mondjuk - Sopronban kívánja kúráltatni a hörghurutját, akkor megteheti, de ezért neki kell az útiköltséget állni. Ha azonban a területileg erre fölkészült in- tézményben gyógyíttatja ma- gát, akkor a tb-nek ki kell fi- zetnie az útiköltséget, mert az hozzátartozik a kötelező egészségbiztosításhoz. V. Á. kadtabbakat hozná föl egy ma- gasabb szintig. Ha azonban túl magas az erre fordítandó összeg és egy irracionális gyakorlat áll mögötte, akkor nem kell támo- gatni áz adott intézményt. A szintrehozás több évet vesz igénybe, de utána elérhető, hogy a beavatkozásoknak egy- séges díjtételei lesznek, azaz az egészségbiztosítási pénztár egységesen vásárolja meg ugyanazért a pénzért a szolgál- tatást. Ez már a szektorsemle- gességnek a kapuja lesz, s jö- hetnek majd a különböző tulaj- donformák: az egyházi intéz- mények, alapítványok köz- hasznú társaságok, önkormány- zati intézmények. A finanszíro- zónák ugyanis teljesen mindegy lesz, hogy mit és honnan vásá- rol meg, hiszen ugyanannyi pénzt kell érte fizetnie. Illúzió azonban azt gondolni, hogy ez egyből működni fog.- Megeshet, hogy lesznek kórházak, amelyek kiesnek a versenyből, azaz megsemmisül- nek. Mennyiben érinti ez a terű- leti ellátás elvét?-Javítani fogja az ellátást. Ugyanis túl sok kórház és 100 ezernél több aktív kórházi ágy van Magyarországon. A nem- zetközi standard összehasonlí- tása alapján elmondható: ha- zánkban 60-70 ezer kórházi ágynál többre nem lenne szűk- ség. Több intézmény működé- sét át kell gondolni a jövőben. Tudok olyan megyéről, ahol 9 kórház van és azt is tudom, hogy ugyanitt, 2 nagy kórház, ragyogó színvonalon, az egész Nagy gondja manapság a kórházaknak, hogy nemigen látnak előre, mert mindig csak egy hónap elteltével és az így adódó pontszámok alap- ján kapják meg a működé- sükhöz szükséges költségei- két. Ugyanakkor legtöbb in- tézmény nagy szerkezeti, gaz- dasági és személyi változtatá- soknak néz elébe, amelynek okán távlatokban kellene gondolkodniuk. Anyagi különbségek Várható-e pozitív változás e téren? - kérdeztük dr. Mikola Istvántól, a Magyar Kórházszö- vétség elnökétől.- A legnagyobb problémának azt érzem, hogy óriási a kórhá- zak között a költségvetési-kon- dícióbeli különbség. Ma Ma- gyarországon a legszegényebb kórházban az egy főre eső átlag teljesítmény mutatója és az ah- hoz tartozó pénzérték 19 ezer forint, a leggazdagabbaké pedig jóval 70 ezer forint fölött van. Emellett a hatalmas különbsé- gek mellett semmiféle egységes rendszert nem lehet alkalmazni.- Mit tehetnek mégis az ״örökölt" egyenlőtlenség felszámolása érdekében ? Szintre hozni az intézményeket-Azt szeretnénk, ha az or- szágos szorzóval történő szintre hozás nem nivellálna, hanem alulról kezdődne és a legleszaAz autók 50%-a már csak bontásra alkalmas. Elkobzott autók vására nyal felkészíthető műszaki vizsgára, a többi csak bontásra alkalmas. A mostani akción 12 jármű szerepelt, és hamar elkeltek. Fix pénzért adták el a kocsikat, ez- zel szeretnék távoltartani a spe- kulánsokat. Általában egy kissé a piaci ár alatt kínálták a gépko- csikat. Ízelítőül néhány ár: 120 ezerért 82-es, automata váltós Opel Kadettet lehetett kapni, 110 ezerbe került egy 80-as BMW 323i (eleje törött), 900 ezer forint volt a legdrágább autó, egy 90-es luxuskivitelű Alfa Rómeó, a legolcsóbbb pe- dig 50 ezer forintért egy Ford Fiesta. Az akció várhatóan foly- tatódik. Farkas I. terveltség, szervezettség, nagy- értékű vámcsalás esetén az ügyben eljáró hatóság kimond- hatja az autó lefoglalását és ké- sőbbi elkobzását. A déli határszakaszon most nem jellemző a gépkocsi-csem- pészet. A lefoglalt járművek nagy része belföldi felderítés út- ján kerül az állam tulajdonába. 1992 szeptemberétől a pécsi Gránit Kft. vállalkozott arra, hogy a lefoglalt járműveket tel- jes felelősséggel őrizze. A kü- lönösen nagy értékűek, mint például egy tízmilliós Merce- des, őrzött garázsban állnak. Mint azt Sára Tamás ügyvezető igazgató elmondta, a jogerősen elkobzott járművek 50 száza- léka elfogadható költségarányElső alkalommal értékesítette a Baranya megyei Vám és Pénzügyőrség az általa elkob- zott autókat érvényes műszaki vizsgával. Az akció részleteiről Barics Ferenc százados, me- gyei parancsnok-helyettes el- mondta, hogy Pécsett tárolják a Somogy, Tolna és Baranya terű- létén elhagyott, lefoglalt vagy valamely ok miatt nem vámke- zelhető gépkocsikat. A karambolt szenvedett kül- földi járművek vezetői gyakran az út mentén hagyják autóikat, ezeket is vámáruként kell ke- zelni. Az elkobzott gépkocsik tulajdonosai pedig olyan vám- szabálysértést vagy bűncselek- ményt követnek el, amelynél a jármű az elkövetés eszköze. Ki-
