Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-02 / 91. szám
aj Dunäntüii napló 17 Háttér 1994. április 2., szombat A szonda Ipsos márciusi közvélemény-kutatása Emlékeztető Liberalizmus Rokon- és ellenszenv "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?״ (a válaszok százalékos megoszlása a választókon! népesség körében a nyugati országiészben illetve az egész országban) országos adatok: a nyugati országrész adatai: nincs ilyen, 35 bizonytalan FKGP 15 SZDSZ 1 MDF 19 egyóbpárt 17 llPTÜSl a szabad kereskedelmet fogja egybe. A 19. században a liberá- lis eszméket követő forradal- mák és nemzeti felszabadító küzdelmek egész sora söpör vé- gig Európán, a demokrácia és a modern nemzet eszméje sok esetben ekkor fonódik össze. Ugyanakkor a brit szigeteken és Észak-Amerikában a liberaliz- musnak egy, az állami beavat- kozást erőteljesebben elutasító változata volt ideig-óráig divat- bán - ezt nevezték laissez-faire liberalizmusnak. A 19. század végén aztán a liberálisok némi- képp átértékelték az állam sze- repét és megszületik a szociálli- beralizmus, ami az állam fel- adatai közé sorolja a társadalmi igazságosság elveinek érvénye- sítését, az esélyegyenlőség biz- tosítását, az egyéb anyagi jóié- tének megteremtését, az általá- nos oktatásban való részvétel lehetőségének biztosítását is. Ezek a történések vezettek ah- hoz a nyugaton elfogadott szó- használathoz, amely - a magyar szóhasználattal korántsem min- dig egyezően - liberálisnak a szociál-liberálist nevezi, míg azok, akik ragaszkodnak a 19. századi tartalmakhoz, azok konzervatívoknak hívják ma- gukat. Mára a liberalizmus széles- körűen elfogadottá vált. A mo- dern parlamentáris demokrá- ciák valamennyi szereplője el- fogadja a libralizmus alapelveit, az úgynevezett ״liberális mini- mumot”. Minden ideológia me- rít belőle, hiszen a modern kor, századunk a liberalizmusból fej- lődött olyanná, amilyen. Bretter Zoltán JPTE Filozófia Tanszék jat, de ez nem változtat a lénye- gén: a kubaiak által szögesdrót- tál hermetikusan elzárt Guanta- namo a szabad világot jelké- pezi. Kuba ismételten fenyege- tett a terület visszafoglalásával. HONGKONG. Nagy-Britan- nia 1898-ban vette bérbe a terű- letet Kínától 99 évre, amely köré a Kínai Népköztársaság irányából a világ egyik legne- hezebben átjárható államhatárát építették ki. Bár 1984-ben meg- egyezés született Pekinggel, hogy az ezer négyzet-kilométe- rés gyarmat a bérlet lejártával visszakerül a szomszédos anya- országhoz, ez alig könnyítette meg a közemberek, főként a ki- naiak számára az átjárást. PANM1NDZSON. Kis falu, 5 km-re délre a Koreai-félsziget két államát elválasztó 38. szé- lességi foktól. A koreai háború óta riasztó jelkép egy határon, ahol felfegyverzett katonák néznek szembe egymással és bonyolult műszaki zár teszi le- hetetlenné a szabad átjárást. A liberalizmust a közismert ״szentháromság” között szók- ták emlegetni: liberalizmus, konzervativizmus és radikaliz- mus (szocializmus és egyéb vál- fajok) alapideológiák. A libera- lizmus pedig elválaszthatatlanul összefonódott az eur- pai-észak-amerikai civilizáció- val - mely ennek meghatározó része. A modem libarlizmus lé- nyege a politikai tekintély meg- kérdőjelezése és ennek a folya- matos kritikának a nyomán, fo- lyamatos megreformálása. Ez annyit tesz, hogy a liberalizmus a politikai hatalom természtével kapcsolatban mindig szkepti- kus, de a politikai hatalmat ugyanakkor elfogadja, nem me- nekül előle. A kormányzás szükséges, de nem kellemes és főként nem természetes állapot. Természetes állapotban akkor van az ember, amikor szabad. Mindebből következik a libera- lizmus véleménye a jó kor- mányzásról. A kormányzat ak- kor cselkeszik helyesen, ha pol- gárait nem akadályozza abban, hogy szabadon éljenek. Minden életforma egyformán jogosult, a kormányzat ezek békés egy- másmellettiségét kell hogy biz- tosítsa és egyiket sem tüntetheti ki, egyiket sem erőltetheti a má- sikra. A kormányzást alapve- tőén a be nem avatkozás elve kell, hogy vezérelje. (Érdemes e tekintetben elolvasni Isaiah Bér- lin, oxfordi professzor magya- rul is megjelent klasszikus ta- nulmányait, Négy esszé a sza- badságról címen.) Történetileg a modem libera- lizmus először - a 17. század- bán - az alkotmányos törekvé- seket, a vallási türelmességet és szigetország görög többsége és török kisebbsége csak 1974-ig tudott együtt élni. Amikor a gö- rög katonai rendszer a sziget Athénhez való csatolásával fe- nyegetett, a török hadsereg jó alkalmat látott a beavatkozásra, majd a sziget 40 százalékát ki- tevő területen önálló ״államot” hoztak létre, amelyet Törökőr- szágon kívül senki sem ismer el. így azóta is ENSZ-kéksisa- kosok ellenőrzik a sajátos ha- tárt, amelynek két oldalán egy- mástól műszaki zárral is elvá- lasztva 580ezer görög és 133 ezer török ciprióta él. GUANTANAMO. A Kuba délkeleti csücskében lévő öböl a világ egyik legnagyobb és leg- biztonságosabb természetes ki- kötője. A spanyol-amerikai há- ború után foglalta el az Egyesült Államok, amely erre a területre 1903-ban máig érvényes bérleti szerződést kötött s nagy hadi- tengerészeti támaszpontot, légi- bázist épített. Kuba ugyan 1959 óta nem fogadja el a bérleti díSZDSZ-től -1% idegenkedők hányada is. Igazán jelentős, sta- tisztikailag érvényes váltó- zás azonban egyedül az MDF-hez való viszonyulásban mutatko- zik. A megkérdezés időpontja: 1993. március. A megkérdezés módja: személyes kérdőíves megkérdezés. Az alapsokaság: minden fel- nőtt, Dunántúlon állandó lak- hellyel rendelkező magyar ál- lampolgár A minta: az ország választokom lakosságát repre- zentáló 937 fő, ebből a dunántú- liakat arányosan képviseli 299 fő Az alapsokaság és a minta nem, kor, településtípus szerinti megoszlása megegyezik A világ mintha nem tanulna, pedig a példák önmagukért be- szélnek. Évekkel az oly sokat emlegetett berlini fal leomlása után most SZARAJEVÓ kerül- hét be azok közé a városok, te- rületek közé, amelyeket mind- máig valóságos vagy jelképes falak, szögesdrótok, áthatolha- tatlan, de legalábbis a normális- nál nehezebben átjárható hatá- rok választanak el természetes környezetüktől. BÉJRÚT. A másfél milliós libanoni főváros a Föld- közi-tenger partján 1975 óta ál- landó politikai és vallási jellegű összetűzések színtere. A polgár- háború tartósan kettészakította: a szegényebb Nyugat-Bejrút arab- mohamedán, a város keleti fele pedig maronita-keresztény irá- nyitás alatt áll. A két városrész közötti ״zöld vonalon” csak kü- lön engedéllyel lehet átkelni - ha Bejrút valamelyik része éppen nem frontvonal. CIPRUS. A brit gyarmati sorból 1960-ban felszabadult vezetője az MDF: a megkérde- zettek 19%-a idegenkedik ettől a párttól (országosan is 19%). Utána következik az FKGP 15%-kal (országosan 14%), majd az MSZP 9% ellenszava- zattal (országosan 7% ellen- szenvezője van). A Fidesznek és az SZDSZ-nek minimális számú, 1-1%-nyi ellenszenve- zővel kell szembenéznie (a Fi- desznek 3, az SZDSZ-nek 2% országos viszonylatban). A KDNP-t elutasítók aránya 3% (országosan 2%). A parla- menten kívüli pártok közül csak kettő van, amely ״kivívta” a nyugati országrész lakosságé- nak bizalmatlanságát: a Mun- káspárt 6%-ét, a MIÉP 4%-ét. Februárhoz képest az MDF helyzete igen nagymértékben javult, 10%-kal kevesebben vannak az ellenszenvezői. Va- lamelyest csökkent az FKGP- tői -2%, a Fidesztől -2% és az biztosan élne állampolgári jo- gával (országosan is ugyaneny- nyi). A Dunántúlon a biztos szavazók 33%-a adná le a vök- sát az MSZP-re (országosan ugyancsak 33%). A többi párt igen nagymértékben leszakadt ettől. A második helyen lévő MDF a biztos szavazók 15%-ának támogatását élvezi (az ország egészét tekintve 13%-ét). A Fidesz 14%-os, az SZDSZ 13%-os szavazóbázis- sál rendelkezik körükben (or- szágos viszonylatban mindkettő 14%-ot kap). Az FKGP-re a po- litikailag ״aktív” népesség 8%-a szavazna (országosan 7%), a Kereszténydemokra Néppárt- nak viszont be kell érnie 4%-kal (országosan 6%-kal). A vizsgálat során azt is meg- kérdezték az emberektől, me- lyik az a párt, amelyre semmi- képpen nem szavaznának. Du- nántúlon a negatív ״top-lista" Jelenleg a Dunántúlon a vá- lasztópolgárok 17%-a szavazna az MSZP-re, ha most hétvégén választásokat tartanának (or- szágosan is 17% támogatja). A szocialistákat holtversenyben a Fidesz és az MDF követi, 10- 10%-os támogatottsági arány- nyal (országosan a Fidesz úgy- szintén 10%, az MDF keveseb- bet, 7%-ot kap). A nyugati me- gyékben az SZDSZ követi őket, 6%-kal (országosan 8%-ot kap). Az FKGP ma a választópolgá- rok 5%-ának bizalmát élvezi a Dunától nyugatra és országosan egyaránt. A KDNP-re a meg- kérdezettek 4%-a voksolna (or- szágosan is 4%). A többi párt valamelyikét az emberek 7%-a választaná. Az erőviszonyokra jellemző, hogy közülük a jelen- leg legnagyobb, a Vállalkozók Pártja sem érte el a két százaié- kot. Eltérés a Dunántúl és az or- szág pártrokonszenveiben az MDF és az SZDSZ esetében mutatkozik. A Demokrata Fó- rum 3%-kai jobban szerepel az ország nyugati részében, míg a Szabad Demokraták 2%-kal ke- vesebbet kaptak országos átla- guknál. így fordulhat elő az, hogy e két parlamenti párt az országos sorrendhez képest he- lyet cserél a nyugati ország- részben. A februári állapotok- hoz képest itt Nyugaton, 2%-ot veszített a Szocialista Párt, s 3%-ot a Fidesz. A legnagyobb változás viszont az SZDSZ ese- tében történt, múlt havi 6%-os előretörése most pontosan az el- lenkezőjére módosult: ugyan- ennyit veszített ״pártfogóiból”. Lényeges változásnak tűnik az is, hogy a bizonytalanok ará- nya 34%-ról 39%-ra nőtt az el- múlt egy hónapban. A választási szituáció ponto- sabb mutatója, ha azokat vesz- szűk figyelembe, akik az mond- ják, biztosan részt vesznek a vá- lasztásokon s közülük is csak azokat, akik valamilyen párttal rokonszenveznek. A nyugati or- szágrész lakosságának 61%-a "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra szavazna?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség kövében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész, adatai: országos adatok: ÍTPSÖSl Nehezen átjárható határok Berlusconi lovag tént vele, mindent meglovagolt. Amikor gazdasági rendőrség megszállta cége, a Fininvest irodáit, emlékeztetett: húsz éven keresztül kétszáz vállala- tánál mindössze tíz vizsgálatot végeztek, a választási kampány kezdete óta 86 alkalommal há- borgatták különféle ellenőrző- sekkel. ״Ez már nem jogállam többé, hanem rendőrállam” - harsogta a televíziós kamerák- nak, megérezve, hogy az 01a- szoknak lassan elege lesz a kor- rupció elleni harcból is, mert az már hétköznapi életük egyensú- lyának felborulásával fenyeget. És a közember érzelmein is kitűnő technikával játszott. Amikor egyik reggel azt látta, hogy napi tennivalóinak jegy- zékéből egyszerűen kimaradt a reggeli, megállj-t intett, s gon- doskodott róla, hogy mindenki- hez eljusson a hír: dolga van ugyan rengeteg, de olasz ember nem hagyja ki a reggelit... Rékássy Zoltán megtépázó politikai-pénzügyi botrányon. Csillaga olyan pil- lanatban pislákolt fel, amikor a hagyományos pártoktól kezdve Agnelli úrig, az olaszok közös és jóságos apukájának tekintett FIÁT-vezérig minden és min- denki megingott, amiben és akiben az emberek hittek. Noha közvetlen munkatársainak né- melyike, de még saját testvére is érintett a korrupciós ügyek- ben, Silvio Berlusconi neve egyszer sem szerepelt a gyanú- sítottak hosszú listáin, s a föl- tokkal teli mai közéletben ez már tiszta lapot jelent. Fizikailag és pszichikailag egyaránt fáradhatatlannak mu- tatkozott az amerikai méretek- ben és sebességfokozatokban folyó választási kampányban. Nem döntötte ki a sorból sem a napi három órai alvás, sem a halálos fenyegetések sora. El- tűrte, hogy letartóztassák test- vérét, aki az általa vezetett Fi- ninvest cég egyik vezetőjeként került gyanúba. És bármi törDe ez jobbára csak a baloldali blokkba tömörült ellenfeleinek okoz gondot. Berlusconi ismeri honfitársait: szerinte előnyben részesítik azt, aki már megcsi- nálta a magáét, azzal szemben, aki még csak ígér. Mit kell tudni még arról az emberről, aki ilyen sebességgel volt képes összezavarni az ősz- szes politikai kártyákat? Elő- szőr is azt, hogy elveit, mint a Tima magazin írja egy helyen, ״akár Ronald Reagan valame- lyik beszédéből is vehette volna”. Értsd: Berlusconi (akármit mondjon is saját ma- gáról), konzervatív, vállalko- záspárti, rendpárti, s ugyanak- kor populista is. Figyelemre- méltó, hogy ez a recept nem- csak a nyolcvanas évek elejé- nek Amerikájában volt hatásos. Vajon lehet-e sikere még kele- tebbre is? Ha csak hajszállal is, Berlus- coninak sikerült kívül maradnia a hagyományos pártstruktúrát összedöntő és annak vezetőitménnyel, mások kétkedéssel fogadják Itáliában. Reménnyel azok, akik a becenevén ״Bér- lusconi lovagnak” is ismert nagyiparost az olasz gazda- ságmegújítójaként ünnepük, akik támogatják az egészség- ügy tervezett privatizációját, s Berlusconinak azt a törekvését, hogy az olasz csizma a világpo- litikai térképen fényesebben, akár félelmetesebben is ragyog- jón, mint eddig. Félelemmel azok, akik ״egy gigantikus ego” kiteljesedését látják benne, s úgy érzik, mint iparbáró és médiamágnás, s egyben a politika csúcsembere, túl sok hatalmat összpontosí- tana egy kézben, s visszavinné Olaszországot oda, ahonnan jött, a diktatúrába. Hétmilliárd dollár értékű te- levíziós birodalom egyszemélyi tulajdonosa, számtalan újságja és egy nagy mozihálózat felett rendelkezik. A nagy futballcsa- patok közül az A.C.Milane bir- tokosa. Földjei, gyárai vannak. Berlusconi mindig teátrális, mindig érzelmes és bizonyos értelemben mindig elragadóan őszinte, még akkor is, amikor hódít. Rajta kívül ugyanis min- denki tudja, hogy sikereit ugyanannak köszönheti, mint az Egyesült Államok-beli Ross Perot, aki kishíján bombameg- lepetést okozott a legutóbbi amerikai elnök választásokon: a pénznek és az üzleti életében szerzett kivételes szervező- készségnek, s a magabiztos fel- lépésnek, mely tekintetben vi- szont az orosz Zsirinovszkijhoz hasonlítják. Berlusconi nem vállalja eze- két az összehasonlításokat. Még Perot-ról is azt mondja: ”Én nem kozervatív vagyok, hanem haladó, aki forradalma- sítani akarja az államot”. Ez a közlés azonban a másik tábor- nak szól. Hatalomraj utását sokan reOlaszország új politikai na- gyágyúja, Silvio Berlusconi maga sem érti pontosan, mi ve- zetett fenomenális politikai si- keréhez. A Newsweek című amerikai hírmagazin kérésére, hogy magyarázza meg, mi fór- málta az olasz politikát oly hir- télén az általa képviselt Forza Italia (Olaszország, előre!) ké- pére, a sajtómágnásból lett 57 esztendős politikus így vála- szolt. ״Ez kérem egy csoda. Két hónap leforgása alatt megszer- veztük magunkat, életre hívtunk 12 ezer helyi klubot, emberek százait győztük meg arról, hogy fel kell adniuk magánkarrierjü- két a közjó érdekében. Egyéb- ként rajtam kívül senki nem hitte, hogy ez megtörténhet”. A televíziós mágus, aki egy időben a magyarországi har- madik televíziós csatornára is pályázott, némileg álszerény. f i k k A
