Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-02 / 91. szám

aj Dunántúli napló 13

A hét témái

1994. április 2״ szombat

Lelki, erkölcsi megújulást

Egyházak és választások

״És meghomályosodék a nap”

A keresztre feszítés sokat kutatott dátuma és a világnaptár

védelmének, a családi élet megőrzésének kötelességét, vé- szes fogyatkozásunk megállítá- sát.

Mérlegre tesszük az elmúlt négy esztendőt: mennyire tá- mogatták az adott pártok az egyházi iskolák megnyitását, a fakultatív hitoktatás engedélye- zését. A múltra és a jövőre nézve a vallás szabadságát - a mások lelkiismeretére gyako- rolt kényszer nélkül - minden szabadság alapjának tekintjük. ^

A Magyarországi Evangéli- kus Egyház, pártok és szemé- lyek megnevezése nélkül szó- lítja fel híveit, hogy vegyenek részt a május 8-i választásokon. Döntésüknél azonban vegyék figyelembe a politikai szerveze- teknek a hitoktatásra és az egy- házi ingatlanokra vonatkozó ígéretét és eddigi tevékenysé- güket.- A politika számomra a köz dolgaival való foglalkozást je- lenti, ezért egyházunk arra bíz- tatja híveit, hogy a szavazással felelősen szóljanak bele a közé- letbe - adott hangot a választási előkészületekkel kapcsolatosan magánvéleményének Harmati Béla püspök-elnök - Az egyház nem pártpolitizálhat, egyforma távolságot kell tartania a külön- böző pártoktól, mert különben megoszlanak a gyülekezetek.

Az evangélikus egyház nem tiltja lelkészeinek a politikai szereplést, de nem támogatja azokat a lelkészeket, akik egy-egy párt színeiben vagy párttámogatással független je- löltként indulnak a parlamenti választásokon. A pártszínekben induló, párttámogatással tévé- kenykedő lelkészek nem az egyházat képviselik. Akik most és a jövőben országgyűlési kép- viselőként indulnak, azoknak fel kell függeszteniük az egy- házi szolgálatot, fizetésnélküli szabadságra kell menniük.

*

A Zsidó Hitközségek Szövet- ségének vezetői hangsúlyozzák, hogy mint vallási közösség, tá- vol tartják magukat a politikától és valamennyi párttól.

Semmiféle pártpolitikai kér- désben nem foglalnak állást, kivéve a vallással összefüggő nézeteket. Az Egyesült Nemze- tek Szervezetének emberi jogi nyilatkozatának megfelelően a zsidó felekezet azt vallja, hogy mindenkinek jogában áll sza- badon megválasztani azt a he- lyet, ahol élni, lakni kíván és szabadon dönteni arról, hogy milyen nézeteket vall, milyen politikát támogat.

A Magyarországi Zsidó Hit- községek Szövetsége arra bűz- dítja híveit, hogy május 8-án menjenek el szavazni, de abba, hogy ki, mely pártra adja le a voksát, nem kívánnák semmi- lyen formában beleszólni. Ezt a döntést híveik lelkiismeretére bízzák. N.Zs.-U.G.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar a parlamenti választásokkal kapcsolatosan felhívja a hívők figyelmét arra, hogy a polgá- roknak és az egyházaknak egy- aránt keresztényi kötelességük a választásokon való részvétel. A szavazásra való felkészülés idő- szakában nem hagyatkozhatnak a politikai szervezetek nagyvo- nalú ígérgetéseire. Meg kell vizsgálniuk, hogy milyen elve- két hangoztattak és milyen ma- gatartást tanúsítottak az elmúlt négy esztendőben a katolikus egyházzal kapcsolatban. Meny- nyíre támogatták például a fa- kultatív hitoktatás, az egyházi iskolák ügyét, segítették vagy akadályozták az önkormányza- tok részéről az egyház szabad működését.

A Püspöki Kar meggyőző- dése, hogy az ország felemel- kedése -amelyet minden politi- kai irányzat célul tűz ki - elkép- zelhetetlen erkölcsi megújulás, a családok támogatása és vé- delme, a közélet tisztasága, az ifjúság hazaszeretetre és er- kölesre nevelése nélkül. A val- lásszabadság ugyan egy a sza- badságjogok közül, mégis ezen mérhető le a többinek a hiteles- sége.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar reményét fejezi ki, hogy a választási küzdelem etikus lesz, szakmailag és erkölcsileg al- kalmas emberek kezébe kerül az ország és népe sorsának irá- nyitása.- A következő négy évet döntően meghatározó választá- sok kimeneteléért mi is felelő- sek vagyunk - hangsúlyozza dr. Hegedűs Lóránt, a Magyar Református Egyház püspöke. - Éppen ezért a Zsinati Tanács minden református egyháztag erkölcsi kötelességének tekinti a választásokon való részvételt. Minden politikai irányzat az or- szág felemelkedésének prog- ramját hirdeti, de ebben dön- tőén nekünk kell képviselni a lelki-erkölcsi megújulást, hi- szén e téren tapasztalható ma a legnagyobb válság. Tudomásul kell vennünk, hogy a rövidtávú hatalmi törekvések hívei vala- mennyien ott lesznek majd a szavazóumáknál, hogy lehető- ségük szerint meghatározzák országunk sorsát. Az egyház tagjai ezért sem menekülhetnek a templomok, az otthonok csendjébe közéleti felelősségük elől.

Mindannyiunknak kifeje- zésre kell juttatnunk szavazata- inkkal, hogy az egyház az or- szág és a nép belső megújulását, hosszú távú jövőjét tartja szem előtt. Hitvallásos tudattal kell megvizsgálnunk, hogy akikre szavazatainkat adjuk, mennyire szolgálják a közerkölcs javulá- sát, az ifjúság lelki nevelését, az egyházak működésének, a ha- zaszeretet ápolásának ügyét, a szociális felemelkedést, az élet

jutott az i.sz. 29. április 15-i eredményhez.

Ennek a dátumnak - s bár- mely más változatnak - semmi- féle teológiai jelentősége nincs. Viszont a világnaptár készítői számára támpont. A Ger- gely-naptár az év hosszának po- tossága tekintetében szinte töké- letes, ám a hónapok és a ne- gyedévek hossza nem mutat szimmetriát benne. Az ünnepek évről évre a hét különböző nap- jaira esnek, hiszen csak 28 évenként következik be napról- napra pontosan a tökéletes is- métlődés - - más-más tehát munkanapok száma - , a húsvét dátuma pedig ״vándorol”.

Noha ez a legelterjedtebb, ezen kívül még számos más naptár használatos. Csak Indiá- bán például 14 különféle. A naptárreformerek ezért is dől- gozták ki a világnaptár tervét. Ez ugyan úgy szoláris lenne, mint a Gergely-naptár: egy év 365,2422 napot tenne ki. Épp- úgy 12 hónapból és 52 hétnapos hétből állna, mint a mostani naptári év. Csakhogy ebben minden negyedév azonos hosz- szú lenne: 31 napos első és 30-30 napos második és harma- dik hónappal. Az utolsó napot ünnepi Világnapként az óév és az új év közé iktatnák be. Sző- kőévenként egy hasonló ünnepi világnapot helyeznének június és július közé.

Naphoz rögzített ünnepek

E világnaptámak az lenne az előnye, hogy minden évben minden dátum pontosan mindig a hétnek ugyanarra napjára esne. Minden esztendő - s min- den negyedév - vasárnappal kezdődne. Húsvét is rögzített dátumot kapna: a világnaptár szerint április 8-at, vagy április 15-öt! Ne feledjük: Dittrich pro- fesszor számítása szerint az utóbbi Jézus keresztre feszítő- sének évfordulója. Igen ám, de húsvétkor nem Jézus keresztre feszítését, hanem feltámadását ünnepeljük!

A terv azonban évtizedek óta csak elméleti elképzelés: évez- redes hagyományaikra hivat- kozva - és a hét napjai sorrend- jének megtörését kifogásolva - szinte minden vallás tiltakozik bevezetése ellen.

Hogy mégis mi a felemlege- tésének apropója? Mivel beve- zetni csak vasárnappal kezdődő évben lehetne, ebben az évez- redben a jövő esztendő lenne rá az utolsó alkalom! Akkor hús- vét vasárnapja április 16-ra esik a Gergely- naptárban, a világ- naptár szerint viszont- az egy nappal hosszabb első negyedév miatt - április 15-re.

A Hold ,járása” azonban nem igazodik a földi naptár-ter- vekhez: már az első évben is megcsúszna egy nappal a niceai hagyomány. Dunai Imre- Tertullianus, Lactantius, Sui- pitius, Severus, Augustinus és mások - egybehangzóan Jézus keresztre feszítését Tiberius császár uralkodásának 15. esz- tendejére és a két Geminus kon- zulságának hivatali évére te- szik. Nos, Tiberius i.sz. 14. au- gusztusában lett egyeduralko- dóként római császár: uralkodá- sának 15. esztendeje 28. au- gusztus 19-től 29. augusztus 19-ig tartott és ez valóban egy- beesett a két Geminus konzul- ságának idejével.

További, de immár csillagá- szati támpontot jelenthet az evangéliumokban - javarészt csak körülírásként - említett

napfogyatkozás, amely Máté szerint Jézus halála után s nem azzal egy időben következett be a kora délutáni órákban. A csil- lagásznak azonban azt is tudnia kell, hogy holdtöltekbr - és a passah ünnepe holdtöltére esik! - holdfogyatkozás lehet csák, de napfogyatkozás soha.

A cseh kronológus azzal a feltételezéssel élt, hogy a ke- resztre feszítés napján földren- gés lehetett Jeruzsálemben - az idő táj elég sok ilyen volt - , de a napfogyatkozást csak később, azonban viszonylag időben kö- zel eső eseményként kapcsolta hozzá az emlékezet. Annál is inkább, mert az i.sz. I. század- bán összesen öt teljes vagy gyű- rűs napfogyatkozás árnyéka kö- zelítette meg Jeruzsálemet, ezek közül viszont négy legalább 20 évre esik a más források alapján feltételezhető időponttól. Az ötödik azonban - amely a fo- gvatkozás teljessége tekinteté- ben is egyedüliként felel meg Jeruzsálem térségére - i.sz. 29. november 24-én volt.

Ebből a hipotézisből kiin- dúlva Dittrich professzor meg- kereste i.sz. 29-ben azt a napot, amely péntek és közel esik az első tavaszi holdtöltéhez. így

egyesek Claudius, mások még későbbre, a keresztényüldöző Néró császár idejébe datálják a keresztre feszítést. A változatok zöme azonban i.sz. 21. és 33. közötti időpontot vélelmez, il- letve lát bizonyíthatónak.

Mi is lehet a kiindulópont? Az evangéliumok két időmeg- határozásra alkalmas támpontot mégiscsak említenek: Jézus ha- lálát napfogyatkozás kísérte, il- letve pénteki napon volt a keL resztre feszítés. A zsidók vallási könyvében is található utalás: ״a pascha előestéjén felfeszítet- ték Jeshuát”. Az evangéliumok is utalnak arra, hogy Jézust közvetlenül a ״passah” tavaszi

ünnep előtt feszítették ke- resztre. Ez a zsidó ünnep pedig mindig holdtöltével esett egybe. A kronológus feladata tehát az, hogy találjon egy olyan pén- tekre eső napot, amely két nap- pal előzte meg a zsidó pessah ünnepe táján a holdtöltét.

Csakhogy melyik évben? A sok változat közül példaként támaszkodhatunk Amost Ditt- rich cseh kronológus és csilla- gásztörténész oknyomozására, már csak azért is, mert az ő eredménye szorosan összefügg a korábban említett naptár-re- form koncepciójával.

A cseh professzor az év beha- tárolásához tényként fogadta el a jeruzsálemi templom kárpitjá- nak kettéhasadását és az evan- géliumi utalások alapján - ״a föld megindula, kősziklák meg- repedezének”-, annak közvet- len kiváltójaként a földrengést. Történeti források igazolják, hogy a jeruzsálemi templomot jelentősen megrongáló földren- gés negyven évvel azelőtt kö- vetkezett be, hogy a megszálló rómaiak i. sz. 70-ben lerombol- ták a zsidók vallási központját.

Az i.sz 30-as dátum nagyjá- ból egybevág más jellegű fórrá- sokkal. Ókori egyházatyák sora

״ Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lön az egész tartó- mányban mind kilenc órakorig. Es meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen két- téhasada ”, így ír Lukács evan- géliumában a keresztre feszített Krisztus halálának napszakáról -ami időszámításunk szerint a ״hat óra” délnek felel meg - és az azt övező különös jelensé- gekről. Csak éppen dátumot nem ír, hiszen akár a többi evangéliumnak, Lukácsénak sem volt célja a historikus idő- pont-meghatározás.

Az utókor számára azonban Jézus keresztre feszítésének időpontja olyan kérdés maradt, amelynek megválaszolásával alighanem több kronológus fog- lalkozott, mint bármely más dá- tűm utólagos meghatározásával. Az indítékok különbözőek vol- tak: teológiaiak, történetiek, sőt évszázadunkban az általános érvényű, egyszerű, áttekinthető, s főképpen szimmetrikus naptár elkészítésével és elfogadtatásá- val összefüggőek.

Hogy az utóbbiak számára miért éppen húsvét, a feltárna- dás ünnepe, illetve Jézus ke- resztre feszítésének napja a ka- paszkodó? A válasz egyszerű: húsvét az az ünnep a Ger- gely-naptárban, amely nem rögzült egy bizonyos napon: a niceai zsinaton i. sz. 325-ben döntöttek időpontjának mégha- tározásáról, mely szerint min- denkor a tavaszi napéjegyenlő- séget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik.

Ez az ókori keresztény kö- zösségek egyházszakadással fenyegető közel két évszázados vitáját zárta le. Egyes kereszté- nyék ugyanis János evangéliu- mához igazodva a zsidó nisan hónap 14. napján akartak ünne- pelni, mások nisan hónap 15. napja mellett kardoskodtak. Ám az az álláspont győzedelmeske- dett, amely szerint ne egy hónap pontosan megfelelő napján, ha- nem mindig vasárnap, a Nap születésnapján ünnepeljék a fel- támadást. Nos, a világnaptár ké- szítőnek az ókori döntés ezen utóbbi eleme - a mindig vasár- napra essen - a kapaszkodó, sőt némiképp ötletadó is.

Péntek a tavaszi holdtölte előtt

Ám bármi is legyen az indí- ték, Jézus keresztre feszítésének pontos időpontját kereső tudó- soknak az evangéliumokra, az ókori történeti forrásokra, a ró- mai és a zsidó naptár időszámí- tására, valamint csillagászati és geológiai eseményekre egy- aránt támaszkodniuk kell, hogy az ezek nyújtotta mozaikdara- bókból összerakhassák a maguk álláspontját. S ahány kutató, annyi vélekedés: van belőle több mint száz.

Az ókori szerzők és források sem könnyítik meg a dolgot:

Lotto: Krisztus viszi a keresztet (Louvre)

Ne a délibábba kapaszkodjunk

Olasz ,jobbra át”?

lendületbe a gazdaságot, még se- hol a világon nem vált be. Ezen az sem segít, ha a kormánynak sike- rül külföldi kölcsönöket felvenni, mert egyrészt annak sem lesz itt- hon akkora hatékonysága, amek- kora a kamata.

Ha ilyen marad a gazdasági helyzetünk, innen is egyre több tőke megy majd külföldre. Nem oda, ahol még nálunk is szegé- nyebbek, hanem a gazdagokhoz. Minél több hitelt vesz fel egy baj- bajutott ország, annál több tőke fog kimenekülni onnan. Mára már kiderült, hogy a legjobban el- adósodott dél-amerikai országok tőkései a 80-as években közel annyi pénzt vittek ki külföldre, mint amennyi hitelt felvettek a kormányaik.

Ha mindez igaz, akkor miért kapaszkodjunk a külföldi hitelek csalóka reményébe? Olyan az mint a délibáb: fölcsillan, de meg nem fogható. Éppen mi, magya- rok ne tudnánk ezt?

Kopátsy Sándor

hely létesült. Ezzel szemben a francia munkanélküliek száma meghaladja a 2 miihót.' Az elmúlt húsz év során a tőkeimport sehol nem játszott számottevő szerepet a munkaalkalmak teremtésében. A külföldi működőtőke elsősor- bán a nagyvállalati szektorba megy. Itt azonban a világ minden fejlett országában kevesebb a munkahely, mint volt húsz évvel korábban. Minden új munkahely a kis- és középvállalatoknál ke- letkezett, ahol nemcsak a külföldi működőtőke, de még a külföldi hitel sem játszott szerepet.

A gazdaságpolitikusainknak azt kellene megérteniük, hogy a külföldi tőkére csak ott számít- hatnak, ahol a gazdaság egészsé- ges, ahol a profitok magasak. Ná- lünk a gazdaság válságban van és az átíagprofit negatív. A szakem- béreink által is hirdetett módszer, hogy majd a külföldi tőke hozza

diek. Sokkal többet, mint a volt szocialista országokba összesen. Ennél többet csak Japán kapott a befektetőktől. A sorrendben az a Németország a harmadik, ahol a legdrágább a munkaerő.

Ha a kelet-német területet kü- lön nézzük a tőkeimport tekinte- tében, akkor ők tartják a világre- kordot. Két év alatt 200 milliárd dollárt fektettek be, - döntő részben a nyugat-németek. Har- mincszor annyit, mint a többi volt szocialista országba össze- sen. De ez az iszonyú sok pénz sem elég. Még sokkal több kel- lene, hiszen így is nagy a mun- kanélküliség és az elégedetlen- ség.

Még reménytelenebb a kép, ha a külföldi befektetéseknek a munkaalkalom-teremtő hatását vizsgáljuk. Franciaországban az elmúlt két év során befektetett 22 milliárd dollárból 20 ezer munkaA politikusok és a közgazdá- szók évek óta a külföldi tőkebe- fektetésekben reménykednek. Mi ennek a realitása? Gyakorta- tilag nem sok. Ma a tőke nem oda megy, ahol kevés, hanem oda, ahol már sok van. A sze- gény országoknak még hitelt is inkább adnak, mintsem oda mű- ködő tőkét vigyenek. Amíg a kormányok a szűk kereteikből adnak a rászorultaknak, a tőke- piacról a sokból is csak nagyon kevés megy ezekhez. A tőkepia- con mozgó pénz óriási többsége a gazdagok között vándorol. Eb- ben még az sem jelent akadályt, hogy ott magas az adó és drága a munkaerő.

Az elmúlt tíz évben a legtöbb tőke az Egyesült Államokba irá- nyúlt. Jelenleg Európában Fran- ciaország van divatban. Ide két év alatt 22 milliárd dollár mű- ködő tőkét fektettek be a külföltásosságára hívták fel a figyel- met a jobbra át kapcsán, hozzá- téve, kérdés: miként alakul ezek valóra váltása a nagy próbatétel, a valóságos kormányzás során?

És az újfasiszták? Azaz hiva- talos megnevezéssel a Nemzeti Szövetség, amely elsősorban Dél-Itáliában erősödött meg? A ő felívelésük kétségkívül új je- lenség: ennyire hatalomközelbe sem Le Pen francia mozgalom, sem német neonáci csoportok nem jutottak. Az persze koránt- sem biztos, hogy a kabinetbe is bekerülnek majd képviselőik. Az viszont igen, hogy ״valódi változás” címszó alatt aligha lenne kívánatos olyan irányvonal Európa számára, amely egy újabb országban - ezúttal Itáliá- bán - emelné napi politikai té- mává például Isztria vagy Dal- mácia kapcsán a határok felül- vizsgálatát. Sz. G.

Történelmi fordulat? Jobbol- dali földcsuszamlás? A neokon- zervatizmus átmeneti előretö- rése, amely hamarosan újabb kormányválsághoz fog vezetni? Pártállástól, meggyőződéstől függően sokan, sokféleképp ér- tékelték az olasz voksolás eredményeit. Nem matematikai szempontból az ugyanis tény, hogy a Silvio Berlusconi által fémjelzett jobboldali szövetség biztos győzelmet aratott, s te- temes fölényre tett szert a római parlamentben. Ám a mögöttes okokat, a magyarázatokat ille- tőén már vegyesebb a kép: van olyah szakértő, aki csak a vá- lasztópolgárok kiábrándultságát hangsúlyozza, a szakítani aka- rást a leszerepelt hagyományos pártokkal. Mások a Berlus- coni-kampány két fő szólamá- nak, az adócsökkentési és mun- kahelyteremtő ígéreteknek a ha-