Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-16 / 104. szám

1994. április 16., szombat

Háttér

16 aj Dunántúli napló

A Szonda Ipsos márciusi közvéleménykutatása

A legnépszerűbb politikusok

Nyugati

Március

Ország

Március

Nyugati

Ország

országrész

változás

népszerűség

változás

országrész

népszerűség

az előző

az előző

ismertség

ismertség

(pontszám)

hónaphoz

(pontszám)

hónaphoz

(%)

(%)

Göncz Árpád

képest

képest

76

0

75-3

91

92

Horn Gyula

65

+3

65

0

88

87

Fodor Gábor

64-2

62-3

78

76

Palotás János

60

0

61-1

83

81

Király Zoltán

58-1

58-1

78

75

Kuncze Gábor

58-1

58-1

64

62

Für Lajos

58

0

56-3

87

83

Pető Iván

57

+1

56-1

78

78

Orbán Viktor

56-2

54-4

87

86

Deutsch Tamás

56-1

56-3

74

73

Nagy Tamás

55

+1

55-1

39

36

Békési László

54

+2

54-1

65

63

Surján László

53

0

53

0

84

82

Boross Péter

53

0 ’

50-3

86

87

Zwack Péter

50-3

51-1

66

69

Nagy Sándor

48

*

52

*

66

62

Gál Zoltán

47

ס50-3

40

37

Pozsgay Imre

47-!

47-2

86

83

Kövér László

46-6

46-4

40

34

Lezsák Sándor

43-2

42

~4

69

64

Kulin Ferenc

42-3

41-5

46

43

Jeszenszky Géza

40

+1

41-2

86

84

Kónya Imre

37

+1

35-3

81

79

Csurka István

31-1

30-1

83

81

Torgyán József

29-6

30

0

91

90

Thürmer Gyula

20-6

21-1

55

54

száma: 937 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 289 fő a Dunántúl lakosságát repre- zentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik.

A népszerűségi pontszám 1-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet je- lent. A -4 és +4 közötti pont- számkülönbségek statisztikai- lag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a ti- zedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük.

Fórumok

Fidesz akadémia. Nemzeti- ség, kisebbség, liberalizmus címmel Németh Zsolt, a parla- ment kisebbségi bizottságának elnöke, Schlett István politoló- gus tart előadást a Művészetek Házában hétfőn 20 órakor. Előtte 15 órakor nemzetiségi fó- rumon vesznek részt a Lenau házban és 18 órakor a villányi faluházban.

*

Dr. Solymár István, a Nem- zeti Demokrata Szövetség Pécs 1. sz. választókerületének kép- viselőjelöltje április 18-án, (hét- főn) 17 órakor Meszesen a Jó- zsef Attila Művelődési Házba hívja beszélgetésre a választó- polgárokat.

került a szavazó lakosság újabb 5 százalékával megismertetni.

Népszerűség

Az elmúlt egy hónapban leg- nagyobb mértékben Horn Gyula javított népszerűségén (3 pont- tál, statisztikailag nem igazán jelentős mértékben), így 65 pontjával, ő Göncz Árpád után a második legnépszerűbb poli- tikus a nyugati országrészben. A lista élén egyébként nagyjá- ból kialakultnak látszik a hely- zet, egy-két pontos, statisztikai- lag elhanyagolható elmozdulá- sokon kívül mindenkinek sike- rült megőrizni kroábbi népsze- rűségét. A sor végén állók vi- szont még korábbi - viszonylag alacsony - pontszámaikból is vesztettek. A Fidesz frakcióve- zetője, Kövér László februári 52-es népszerűségi pontja már- ciusra 46-ra csökkent a hasonló nagyságrendű zuhanást élt meg a lista utolsó helyeinek két régi ismerője, a munkáspárti Thür- mer Gyula és az ország második legismertebb politikusává elő- lépett Torgyán is. Míg az utóbbi a februári 35-ból 6 pontot ve- szítve márciusra 29 pontra esett, addig Thürmer hasonló pont- vesztéssel soha sem látott mélyvölgybe került: az ő nép- szerűségi mutatója márciusban 20 ponton zárt.

Az adatfelvétel ideje: 1994. március. Az adatfelvétel módja: személyes kérdőíves megkér- dezés. A megkérdezettek

A Szonda Ipsos márciusi közvéleménykutatásában sze- replő vezető politikusok ismert- sége kivétel nélkül emelkedett az elmúlt hónapokban. Az em- bereket 26 olyan politikussal kapcsolatban kérdezték meg, akik pártjukon vagy a kormány- zaton belül többnyire magas pozíciót töltenek be. Az ország nyugati megyéiben 12 politikust a megkérdezettek több, mint 80%-a ismert. 40% körüli is- mertsége mindössze három el- lenzéki képviselőnek volt a lis- tán szereplők közül (Kövér Lászlónak, Gál Zoltánnak, Nagy Tamásnak).

Ismertség

Az ismertség az adatok tanú- sága szerint nem magyarázható sem az ellenzékiséggel, sem pedig a kormánypártisággal, vagy bármilyen politikai irá- nyultsággal. Legalábbis annyi- bán nem, hogy igen színes az élmezőny összetétele. Ám ami az arányokat illeti, abban figye- lemreméltó, hogy a jelenlegi kormánynak - a listán szereplő - öt tisztségviselője egytől egyig ott van a 80% körüli él- bolyban. Az MDF intenzív mé- dia-politikája és a kormányzati szereppel együttjáró gyakoribb szereplés következtében a kam- pányidőszak startja óta Für La- jós ismertsége 5, Lezsák Sán- dóré 6, Kulin Ferencé szintén 6 százalékkal nőtt. A parlamenti ellenzék politikusai közül az SzDSz-nek Kuncze Gábort siHáromszáz milliárd dollár többletjövedelem a világnak

Hosszú út Marrákesig

vüli korlátok fokozatos lebon- tása, amely a várakozások sze- rint tíz éven belül 200-300 mii- liárd dollárnyi többletjövede- lemhez juttatja majd évente a világgazdaságot.

Csökkenő

vámok

Az egyezmény értelmében az általános importvámok mintegy 40 százalékkal csökkennek, mérsékelve több ezer termékfé- leség - élelmiszerek, elektroni- kai eszközök, járművek, ruhá- zati cikkek - árát.

Hat év alatt 20-36 százalék közötti mértékben csökkennek az állami agrártámogatások, a szubvenció fajtájától függően. (A fejlett ipari államokban je- lenleg évente összesen 160 mii- liárd dollárt költenek a mező- gazdaság támogatására). A tel- jes importtilalmak - mint pél- dául a Japánban és Dél-Koreá- bán honos rizsbehozatali tiltás - kötelező jelleggel megszűnnek.

Tíz év alatt eltűnnek az ipari államok által a fejlődő térségből származó textil- és ruházati termékekre kirótt kvóták, hoz- zájárulva az árak csökkenésé- hez.

A szolgáltatások nemzetközi kereskedelméről szóló általános egyezmény liberalizálja a forga- lom e szektorát, amelyben évente 900 milliárd dollár ér- tékű ״áru” fordul meg.

A vitás ügyek megoldására az eddigi, lassúnak és gyakran hatástalannak ítélt mechaniz- mus helyébe új, gyorsabb eljá- rási mód kerül, egyebek mellett kötelező érvényű döntőbírósági rendszer meghonosításával.

Mindez már a GATT-ot csaknem fél évszázad múltán jövőre felváltó új testület, a Vi- lágkereskedelmi Szervezet (WTO) égisze alatt zajlik majd le.

sőbb - azaz egy évvel az eredeti határidő lejárta után - még mindig nem volt olyan kész szöveg, amelyben a forduló részvevői megállapodhattak volna, ezért Arhur Dunkel, a GATT akkori vezérigazgatója saját, átfogó tervezettel állt elő;

1992 januárjában ennek alapján folytatódtak a megbeszélések Genfben.

Az 1992-es év utolsó ne- gyede a transzatlanti agrárhábo- rúval telt: Washington a GATT elé vitte az EK túlzottnak tartott mezőgazdasági támogatásának kérdését, majd novemberben szankciókat is bejelentett a kö- zösség ellen. Nem sokkal ez- után megszületett az úgyneve- zett Blair House-egyezmény a két fél között a szubvenciókról, nyugvópontot azonban ez sem jelentett, elsősorban az állandó francia vétófenyegetések miatt.

Végül Sir Leon Brittan ke- reskedelmi EK-biztos és Mic- key Kantor amerikai kereske- delmi főmegbízott többszöri tárgyalási fordulói után született alku az agrártámogatásokról

1993 decemberében. Nem jutót- tak azonban dűlőre az elsősor- bán a szórakoztatóipart érintő audio-vizuális szektorról, vala- mint a repülőgépgyártás támo- gatásáról. December közepén végül a két diplomata a híres ״agree to disagree’-formulával állt fel a trágyalóasztaltól, vagyis megállapodtak arról, hogy ezekben a témákban most egyszerűen nem születik megái- lapodás. Alig egy nappal ké- sőbb, december 15-én Donald Sutherland, az időközben lekö- szönt Dunkel utódja lézártnak nyílvánította az Uruguay Fordu- lót.

A 20 ezer oldalnál is terje- delmesebb egyezménykötet ki- sebb könyvtárnyi tartalmának lényege a világkereskedelmet akadályozó vám- és vámon kiHosszú, meglehetősen ka- nyargós, nem egyszer zsákutcá- nak tetsző út végét jelzi a mar- rákesi városkapu: a kezdetekkor hétévi alkudozás, kereskedelmi háborúval fenyegető számos konfliktus és ellentétes érdekek áthághatatlannak tetsző szaka- dékai választották el a részve- vöket a végső aktustól, a több tízezer oldalnyi megállapodás aláírásától. Az ünnepélyes ese- ményen a világtörténelem ed- digi legátfogóbb nemzetközi egyezményét látják el kézje- gyükkel a politikusok.

Az Uruguay Forduló

1986. szeptember 20-án a festői uruguayi üdülőhelyen, Punta dél Estében meglehetősen derűlátó szakminiszterek dön- töttek arról, hogy útjára indítják a helyszín után Uruguay Ro- undnak elkeresztelt újabb vi- lágkereskedelmi GATT-fordu- lót, mégpedig négyéves határ- idővel. Á 105 részvevő állam mellé a tárgyalások végeztéig még tíz csatlakozott.

1987. január 28-án, Genfben kezdődtek meg az érdemi meg- beszélések, amelyek - a világ- kereskedelmi tárgyalások törté- netében először - érintették a mezőgazdaság és a szolgáltatá- sok területét is. 1988 decembe- rében a szakminiszterek Mont- reálban tekintették át a hitük szerint már félidőben járó fór- dúló addigi munkáját, 1989 jú- busában pedig a folyamatot irá- nyitó tárgyalási bizottság a kö- vetkező év decemberében je- lölte meg a befejezés határide- jét. 1989 decemberében azon- bán már gyülekeztek a viharfel- hők: a brüsszeli miniszteri érte- kéziét kudarcba fulladt a mező- gazdasági tárgyalások ügyében kirobbant amerikai-közöspiaci konfliktus miatt. Két évvel kéMennyit érnek a bombák?

Az atomklub es onjeloltjei

politikai célja? Még az akciók- bán kétségkívül főszerepet ját- szó Clinton amerikai elnök is csak általánosságban ösztönöz újabb tárgyalásokat a harcok, majd a háború megszüntetésére. Inkább csak sejteni lehet, mint tudni, hogy az elmúlt hetekben nyugati támogatással létreho- zott horvát-muzulmán közele- désre szeretne békét építeni. De hogyan? Erre most hiányzik a leginkább a világos válasz.

Mindenekelőtt azért, mert a boszniai éremnek a horvátok és muzulmánok mellett van har- madik oldala is. A szerbek. Akiket bombázásokkal sok mindenről meg lehet győzni, de arról aligha, hogy legyőzöttek- nek érezzék magukat, s lemond- janak eddigi céljaikról. A há- ború tehát folytatódik.

Akkor pedig mennyit érnek önmagukban a bombák?

Kocsis Tamás

Belgrád kivételével szinte sehol sem kérdőjelezték meg: van-e joga a NATO-nak arra, hogy ismételten bombázza a szerb állásokat Gorazsdenál? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már 1993-ban három olyan ha- tározatot hozott, amely jogot te- remtett rá, hogy többek között ״minden szükséges intézke- dést” megtegyenek a kéksisako- sok védelmében, ״beleértve a légierők bevetését is” Legfel- jebb korábban nem érvényesí- tették ezeket a határozatokat.

Azt már többen vitatják, mi- lyen katonai célt szolgálnak a hétvégén megkezdett amerikai- NATO támadások? Pillanatnyi hatásuk kétségkívül volt, eny- hült a fegyveres nyomás a mu- zulmán városra. De nehéz lenne kiszámítani a katonai helyzet további alakulását.

A fő kérdés egyébként is az, mi a hirtelen kemény fellépés

és 300 technikai segítő 1000 el- lenőrzést végzett, 68 millió dől- láros költséggel. Irak esetében végső soron sikeresen, de Észak-Korea több ״húzd meg-ereszd meg” taktikai lépés után, megtagadta az együttmű- ködést.

Az ilyen ellenőrzéshez nem- csak a helyszíni szemlék tartóz- nak, amelyeket különben előre be kell jelenteni az. érdekelt or- szágnak, de automatikus käme- rák és monitorok felhasználásá- val a nap minden órájában nyomon követhetik a munkát, analizálják a különböző anya- gokat, figyelemmel kísérik a plutónium útját. ״David Kyd, az Atomerő ügynökség szóvivője szerint egy las bomba előállítá- sához mintegy 8 kilogramm plutónium szükséges, ha ennyi hiányzik, indokolt lefolytatni a vizsgálatokat...

A világnak tehát az az ér- deke, hogy az atomklub ne bő- vüljön. S ezért legtöbbet azok az országok tehetnek, amelyek- nek van atomfegyverük és - amelyeknek nincs. Réti Ervin

dott e fegyverekről (Argentína, Brazília, Dél-Afrika), három nem nyilvánított ilyen szándé- kot. (India, Izrael, Pakisztán). Ketten erőteljesen fejlesztenek (Irán, Észak-Korea), további ketten inkább szavakban törek- szenek erre (Irak és Líbia).

Az atomsorompó egyez- ményben az atomhatalmak kö- telezték magukat, nem adják tovább a nukleáris fegyvereket; s az ezekkel nem rendelkezők vállalták, hogy nem törekednek azok kifejlesztésére. Az atom békés felhasználását természe- tesen engedélyezik. A sorompó leengedéséhez a 8 atomhatalom mellett további 157 ország (s az ilyen státusszal nem rendelkező Tajvan) járult hozzá, az ellenőr- zést a bécsi Atomerő Ügynök- ség valósítja meg. Egy év alatt az összesen 60 ország polgárai- ból összetevődő 200 felügyelő

mert a világ egyik legzártabb és legkiszámíthatatlanabb rend- szerének kezébe kerülnének.

Mindez szélesebb értelemben is felveti az atomklub tagjainak és önjelöltjeinek problémáját. Jelenleg nyolc hivatalos atom- hatalom létezik: az Egyesült Ál- lantok, Nagy-Britannia, Fran- ciaország, Kína, s a Szovjetunió helyébe lépett Oroszország mel- lett Ukrajna, Kazahsztán és Fe- hér-Oroszország. Az utóbbi há- rom a szétbomlott szovjet biro- dalom örökségeként jutott a nukleáris eszközökhöz, s a jelek szerint, jelentősebb anyagi el- lenérték fejében, hajlandóak lemondani róluk, ezeknél kü- lönben is érvényesül bizonyos orosz ellenőrzés.

Hat olyan ország van, amely már birtokolhat atomfegyvere- két vagy műszakilag közel áll ehhez. Három közülük lemonA koreai félszigeten folyik a nagy nukleáris póker: mozgósí- tás a 38. szélességi foktól északra és délre, idegháború, kölcsönös fenyegetőzések. S bár mindezek ellenére sem tű- nik valószínűnek, hogy négy és fél évtizeddel a hidegháború első melegháborúja után, ismét lángba boruljon a távoli ,,hajnali harmat országa” - a feszültség azért mégis rendkívüli módon megnövekedett. Ennek okát most nem elsősorban területi problémák, hanem a lehetséges észak-koreai atomfegyverkezés képezi. A Yongbon-i nukleáris központ zárt, javarészt földalatti egységeiben állítólag előreha- ladtak az atombomba előállítá- sával, és Woolsey amerikai CIA igazgató akár 1600-3200 kilo- méter hatósugarú hordozó ráké- ták kifejlesztésének lehetőségét sem zárta ki. Természetesen nem arról van szó, hogy egy vagy két észak-koreai atom- bomba módosítaná a stratégiai viszonyokat. A nukleáris esz- közök azért jelentenének Phen- janban különleges veszélyt,