Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-16 / 104. szám
uj Dunűntüli napló 13 A hét témái 1994. április 16., szombat Közéleti haragszomrád? térbe állító politizálás sok-sok Ígéret és fogadkozás ellenére ismét föltámadóban van. Pe- dig nyilvánvaló: a választások után kizárólag koalícióban, azaz különböző politikai erők, pártok összefogásával, közös szándékú együttműködésével lesz kormányozható az ország. Magánvélemények odamon- dogatásával, közéleti harag- szomráddal és előítéletek föl- melegítésével sajnos már jóé- lőre elmérgesíthető a majdani koalíciós tárgyalások légköre, s lerontható a megállapodások esélye. A realitások azt követelnék, hogy a politikai ellenfelek te- gyék félre magánemberi fenn- tartásaikat és bántódásaikat. Az ellen- vagy rokonszenvek helyett a közösség, az ország érdekei, a programok határoz- zák meg a tárgyalókészséget, a koalíciós lehetőségek mérle- gelését. Aki nem képes erre, akarva-akaratlan egyik legér- tékesebb politikai tőkénket, a stabilitást veszélyezteti. Bajnok Zsolt Elgondolkoztató üzeneteket fogalmaznak meg mostanában vezető politikusok. X-szel nem tárgyalok, Y-nal nem ülök egy asztalhoz, Z-vel semmi beszélni valóm... - nagyjából ez a nem éppen szívderítő, meglehetősen sze- mélyes hangú megnyilatkozá- sok tartalma. Magánügy? Aligha kétsé- ges: az ilyen kijelentésekben jó adag indulat, ellenszenv, előítélet, egyszóval személyes érzelem munkál. Voltaképp mindenkinek szíve joga, hogy ennek kifejezést is adjon. Sa- ját nevében, magánemberként. Csakhogy aki a közéletben felelős szerepet játszik, az elő- szőr, másodszor és harmad- szór is - közember. Akinek a nemzeti érdekek keretei között először, másodszor és har- madszor is megbízóinak, vá- lasztói közösségének céljait, érdekeit kell képviselnie, nem pedig önmagát. Javít az esélyeken? Az egyéni érzelmekre alapozó, a személyes indulatokat előÉvi 10 millió dollár a Közép-Európai Egyetemre szesült már alapítványi támoga- tásban, még többen vettek részt szakértőként a munkánkban.- Szélsőséges erők mégis tá- madják az alapítványt. Ón sze- rint miért?-Ezek a támadások először Soros Györgyöt is meglepték, de gyorsan rájött, hogy ezzel nem szabad törődni. A szélső- ségek mindenütt azonos arcúak: a szabad eszméket gyalázzák. Romániában a magyar imperia- lizmus trójai falovának tekinte- nek minket, a belgrádi televízió szerint Soros a magyar irreden- tizmus élharcosa, aki a trianoni határokat akarja megváltoztatni és ebben a magyar Parlament alelnöke is segíti.-A többi európai országban is működik Soros Alapítvány?- Az összes volt népi demok- ratikus országban és a balti or- szágokban, valamint Beloruszi- ában, Ukrajnában és Moldáviá- bán is működtet alapítványokat Soros György, mert az a véle- ménye, hogy a nyitott társada- lom eszméjét a térség vala- mennyi országában támogatni kell.-A Közép-európai Egyetem- ről kevés hírünk van. Működik egyáltalán ez az intézmény?-Harmadik éve, több tan- székkel. Prágában jelenleg há- rom tanszéke van, de abból kettő jövőre Budapestre költö- zik. Soros György megvette a Nádor utca 9 szám alatti épüle- tét, annak a belső udvarán épül égy oktatási blokk. Most folynak tárgyalások egy több mint 500 személyes diák- szállónak alkalmas épület meg- vételéről. Az egyetemen angol nyelven tanítanak, sok angol és amerikai professzor mellett az ELTE tanárai is előadnak. A hallgatóknak csak kis hányada magyar, a többi a közép-ke- let-európai térségből érkezik. Az egyetem egy évi működteté- sére 10 millió dollárt költ Soros György. Koós Tamás Dr. Dombach Alajos napja- inkban két helyen is alelnöki ״főállásban” az Országgyűlés alelnöke, de azt kevesebben tudják, hogy ugyanezt a posztot tölti be a Soros Alapítvány hét tagú kuratóriumában is. Ez utóbbi tisztségéről beszélget- tünk.- 1983-ban több mint fél évig tartott, mire tető alá hoztuk az első megállapodást. A kormány minden áron azt akarta elérni, hogy a Soros-alapítvány egyes programjait az illetékes minisz- térium, vagy főhatóság hagyja jóvá. Természetesen erről Soros úr hallani sem akart. Utolsó ja- vaslatként felajánlottuk, hogy a kormány megbízottja legyen tagja a kuratóriumnak. Ezt el is fogadták, s a Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese vétójoggal, kuratóriumi tag lett. Szemtől szembe nem, de a hát- térből állandóan támadtak min- két. A kényes ütközéseket úgy kerültük meg, hogy valamelyik kutatóintézethez, vagy könyv- tárhoz kapcsoltuk az ösztöndí- jakat. Például ״Az erdélyi mű- emlékek felkutatása és doku- mentálása” című témát a Műve- lődési Kutató Intézeten kérész- tül szerveztük, annál is inkább, mert még a dokumentátoroknak is csak titokban juthattak a helyszínre.- Mióta független az alapít- vány?- 1988-ban a Polgári Tör- vénykönyv ismét lehetővé tette az alapítványok működését, at- tói kezdve létezünk önállóan mi is.-Mi az alapítvány füozófi- áj a?- A progresszió és a nyitott társadalmak szolgálata. Pártok- tói függetlenül képviseljük a li- beralizmust. Nem tudjuk, hogy pályázóink között hány kor- mánypárti van, mert nem vizs- gáljuk támogatottjaink pártállá- sát. De az biztos, hogy sok is- mert kormánypárti politikus réAz államtitkár a Kedvezményes Részvényvásárlási Programról Legyen ön is tulajdonos! A Soproni Sörgyár Rt. részvényeinek felajánlásával április 18-án indul a KRP, amit korábban kisbefektetői Rész- vényvásárlási Programként hirdettek meg, most pedig ״Kedvezményes Részvényvásárlási Program” a neve. Dr. Pongrácz Tibortól először a névváltoztatás okát tudakol- tűk, majd az államtitkártól, aki egyben az Állami Vágyó- nügynökség igazgatótanácsának az elnöke is, a KRP-vel összefüggő egyéb kérdésekre is választ kaptunk. nem részletre vásárlók kocká- zata ennél jóval nagyobb, csőd esetén a teljes részvényértéket elveszítik. Kockázat tehát van, mint minden üzletben, hiszen elvileg a részvények értéke csökkenhet is. Hangsúlyozni kell, hogy a programba tudató- san jó vállalatok részvényeit vonjuk be. Minden társaságról, mielőtt a részvényeit forga- lomba hoznánk, tájékozódni le- hét.- Mit ér számára a szavazati jog és az osztalék (utóbbi a rész- tétfizetés összegéhez viszo- nyitva)? Kárpótlási jeggyel előnyben- Az egy részvényhez kap- csolódó szavazati jog társasá- goktól függően változó mér- tékű. A kisbefektető elsősorban nem a szavazati jogért, hanem a megszerezhető hozamért vásá- rol. Általában nem várható, hogy az osztalék fedezi a rész- letfizetést, nem is volt ez igazá- ból cél. A kisbefektető számára törlesztés után feltehetően a ho- zamban az árfolyamnyereség fog dominálni. A befektető a részvényét addig nem adhatja el, amíg azt ki nem fizette, de a részvény után járó osztalék őt il- leti már meg és az a törlesztésbe beszámításra kerül. Aki akarja, nem kell feltétlenül 5 évet vár- nia, bármikor egy összegben is kifizetheti tartozását, de amíg fennáll ez a tartozás, addig a részvényeket az ÁVÜ, illetve az ÁV Rt. tulajdonosként vissza- tartja.- Milyen gyakorlati módon juthatunk részvényekhez?- A konkrét lebonyolítási el- járást a KRP többoldalas sza- bályzata és ismertető kiadvá- nyai tartalmazzák, felsorolva a jegyzésre rendelkezésre álló bankfiókokat is. A lényeg a 100 000 Ft-os ke- rét, amelyet 5 év alatt kamat- mentesen lehet törleszteni, az egyetlen költség az induláskor kifizetendő 2000 Ft-os regiszt- rációs díj. Külön kiemelném az eredeti kárpótlási jegy tulajdo- nosokat, nekik nem kell regiszt- rációs díjat fizetniük, az ő szá- mukra a program lehetőséget ad arra, hogy a részvényekért kár- pótlási jeggyel fizessenek. Azokat természetesen kamattal növelt névértéken veszik figye- lembe. Azzal is kedvez a KRP az ún. eredeti kárpótoltaknak, hogy ha valamely részvény iránt nagyon nagy az érdeklő- dés, akkor őket előresorolják azokkal szemben, akik mások- tói vásárolták a kárpótlási je- gyeiket. A törlesztést nem ere- deti kárpótoltak is teljesíthetik kárpótlási jegyben. Schöffer Jenő a továbbiakban ezzel vásárolhat részvényeket a KRP keretében. A regisztrálásnál 2000 Ft egy- szeri díjat kell fizetni. A regiszt- ráció semmilyen anyagi kötele- zettség-vállalást nem jelent, és a fel nem használt keretért fizetni nem kell. Az így szerzett keret azonban másnak nem adható át. Ha a befektető hátralékos fize- tési kötelezettségének nem tesz eleget, azt a vagyonún behajtani nem lehet. Ha pedig a cég, amelynek részvényeit a befektető megvásárolta felszámolásra kerülne, akkor a még ki nem fi- zetett és át nem vett részvények árát megfizetnie nem kell.- Mi az ő kockázata?-A KRP-ben olyan vállala- tok részvényeit kínálja eladásra az állam, amelyek eddigi mű- ködésükkel igazolták, hogy van jövőjük. Nyereségesek és van rá esély, hogy a tulajdonosoknak osztalékot fizetnek. Mint isme- retes, a hozam árfolyam-nyere- ségből és osztalékból tevődik össze, amelynél az osztalék mellett a majdani árfolyam-nye- reség a domináló. Nyerni lehet az osztalékon is, bár nem feltét- lenül az induláskor, hiszen akik részletre vásárolják a részvé- nyékét, azoknál az osztalék a tartozás törlesztésénél beszúrni- tásra kerül. A KRP nem a rövid- távú meggazdagodás esélye, sokkal inkább hosszútávú be- fektetés. Természetesen ebben is van kockázat, de a kisbefektetőnek, mivel a részvény árát részletek- ben fizeti, egy esetleges csőd esetén vesztesége is kisebb, leg- rosszabb esetben az addig befi- zetett összeget veszítheti el. A támaszkodik (Pl. MATÁV, stb.). A lakosság tömeges be- kapcsolódására is ekkor nyílik igazán lehetőség. Terveink szerint ezután 3-5 éven át lesz mód a KRP-kedvezmények igény- bevételére olyan ütemben, ahogy a cégek tőzsdei beveze- tésre felkészíthetők. A kísérleti szakaszban 62 helyen lesz lehe- tőség az országban bejelentke- zésre (regisztrációra), és egy- idejűleg részvényvásárlásra (OTP Bank Rt., Polgári Bank, Budapest Bank). A tervek sze- rint ez a hálózat a későbbiekben jelentősen bővül és több százé- zer befektető kiszolgálására lesz alkalmas.- Mit kell vállalnia a leendő kistulajdonosnak? Mindenkinek szól- A KRP-ben minden felnőtt 18. évet betöltött magyar ál- lampolgár részt vehet, akinek állandó magyarországi lakhelye van. A részletfizetési lehetőség igénybevételének egyéb félté- tele nem lesz, így az sem, hogy a befektető vagyoni biztosíték- kai rendelkezzék. Mindenki, aki a fenti feltételeknek megfelel, s aki vásárlási szándékát regiszt- ráitatja, 100 000 Ft összegű részvényvásárlási keretet kap és- A névváltoztatásra azért került sor, mert megítélésünk szerint ez jobban kifejezi a program valódi tartalmát: azt a lehetőséget, hogy az állampol- gároknak egy törlesztési eljárás során kedvezményesen több éven keresztül van lehetőségük a részvények megszerzésére. A KRP-t az ország vala- mennyi állampolgárának szán- juk, felkínálva a lehetőséget, hogy kisbefektetőként tulajdont szerezhessenek az állami va- gyonból. E program bárki szá- mára módot ad arra, hogy meg- tapasztalhassa: milyen érzés tu- lajdonosnak lenni, annak összes előnyével és esetleges hátrá- nyával együtt, hiszen a tulajdo- nos mindig kockáztat, de termé- szetesen ő az, aki nyerhet is. Mire lesz képes a KRP?-Miért nevezik az indulás utáni hónapokat kísérleti sza- kasznak? Egyáltalán milyen ta- pasztalatokra kíváncsiak?- Egy új konstrukciónál min- denképpen szükséges egy kísér- leti szakasz indítása, amelynek tapasztalatai módot adnak az elképzelés finomítására, a konstrukció tökéletesítésére. A KRP több területet ötvöz, min- denképpen szükséges tehát a ré- szék ״összecsiszolása”. Nem titkolt cél annak tesztelése, zökkenőmentesen működik-e majd a kialakított forgalmazási rendszer, hogyan reagálnak erre az állampolgárok, miként visel- kedik az értékpapírpiac, tud- juk-e ezen módszerekkel a va- lóban vonzó társaságok részvé- nyeinek birtoklása során reali- zálható hozammal az emberek befektetési kedvét felkelteni. Nemzetgazdasági szempontból is pozitív hatásokat tudunk-e indukálni, képesek vagyunk-e a részvénypapír-piacon a keres- let-kínálat viszonyát ezen mód- szerekkel valamelyest az egyensúly felé mozdítani.-Hogyan és mikor folytató- dik majd a KRP?- 1994. őszén terveink sze- rint újabb jelentős részvénykí- nálat követi majd a kísérleti szakasz lezárását, amely első- sorban az ÁV Rt. társaságai részvényeinek értékesítésére A jövő héten induló KRP értékpapírjait a Budapest Bank fiók- jaiban is lehet jegyeztetni Fotó: Löffler Gábor Mire büszkék a népek? zésével, az egészségesebb élet- formával azonban százmilliár- dókat! Ezeken gondolkodva kellett megállapítanom, hogy a jelen- kor is sokkal jobban igazolja az évezredek bölcsességét, ״a leg- főbb érték az egészség” felis- mérését, mint azt a sok divatos igazságot arról, hogyan kell 01- csobban gépkocsit gyártani vagy gabonát termelni. A köz- gazdászok mégis az utóbbiakra figyelnek, a népek önérzetét is az erősíti. A németek büszkék arra, hogy ők termelik legol- csobban a gabonát és féltéke- nyék a japánokra, hogy ők szá- mós terméket már olcsóbban gyártanak. Azzal azonban egyik ország sem dicsekedhet, hogy ők élnek a legegészségesebben, náluk a legmagasabb a várható életkor. Pedig ez sokkal fonto- sabb volna nemcsak az egyé- nek, hanem az egész társadalom számára. Gyakran előfordul, hogy a legokosabbak is a részletekre figyelnek, elfelejtik, hogy az életben ugyan jó, ha van sok és olcsó kenyér, vagy gépkocsi, de az élet elsődleges célja mégis: maga az élet. Kopátsy Sándor Kétségkívül nagy összeg a 40 milliárd dollár. De nem nagy, ha azzal vetjük szembe, hogy az Egyesült Államokban évi 900 milljárdot fordítanak egészség- védelemre. Ha ezt a feladatot úgy tudnák ellátni, mint a japá- nők, évi 600 milliárdot takaríta- nának meg és minden egész- ségügyi mutatójuk lényegesen jobb lenne. Ha csak a nyugat-európai szintet tudnák tartani, évi 450 milliárdjuk maradna meg. Ezekhez az összegekhez képest eltörpül az a külkereskedelmi hiány, ami felett hadakoznak. A közgazdászok azon vitat- koznak, hogy melyik ország tud olcsóbban gépkocsit gyártani, gabonát termelni. Az egyik azt sugallja, hogy a japánok vannak fölényben, a másik, hogy az észak-amerikaiak. De arra nem gondolnak, hogy ezen termékek esetében legfeljebb tízmilliár- dókat lehet megtakarítani. Az egészségügy jobb megszervefele ennyi mellett is magasabb az életkor, kevesebben betegek. Japánban pedig fele a fajlagos egészségügyi kiadás, mégis ott a legjobbak az eredmények. A számokból azt a tetszetős kö- vetkeztetést lehetne levonni, hogy minél kevesebbet költenek erre a célra, annál jobbak az eredmények. Az igazság azon- bán csak az, hogy az isten pénze sem elég, ha az emberek nem vigyáznak az egészségükre. Clinton nagy egészségügyi reformja sem ígér jelentős meg- takarítást, de legalább annyit, hogy az ellátás arra a 40 millió állampolgárra is ki fog terjedni, akik ma ellátatlanok. Amíg az amerikai újságok egyik oldalán az egészségügyi reform felett folyik a vita, addig a másik 01- dalon azon háborognak, hogy Japán nem vállal megoldást an- nak érdekében, hogy az egymás közötti külkereskedelmi fór- galmuk évi 40 milliárd dolláros aktív egyenlege csökkenjen. Ha biztosítva vannak a lega- lapvetőbb életfeltételek, akkor igaz az, hogy a legnagyobb kincs az egészség. Sokan még ezt a feltételt sem kötik ki, és a történelem is arra tanít, hogy a létminimum határán az emberek még az egészségüket is felál- dozzák. Hány olyan munkahely és munkakörülmény volt a múltban, amelyben a teljesít- hető évek száma meg volt szám- Iáivá! A nyomor világában mindig bőven volt jelentkező az ólombányákba, a trópusi mo- csarak lecsapolására. Az élet várható hosszát is odaadták azért, hogy legyen a családnak mit ennie. Csak korunk fejlett országaiban vált többé-kevésbé gyakorlattá, vagy nem tűrik, sőt egyenesen tiltják az egészségié- len munkát. A számok azonban - mint oly sokszor - önmagukban mit sem bizonyítanak. Az Egyesült Ál- lantokban egészségvédelemre. 900 milliárd dollárt költenek. Vagyis egy lakosra vetítve 3 ez- rét. A világ népessségének négyötöde ennél kevesebből él. Az amerikai egészségügyi kia- dások mögött óriási pazarlás húzódik meg. Európában ma k k á 1
