Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-16 / 104. szám
aj Dunántúli napló 3 A mai nap 1994. április 16., szombat A célbalövésnél az 50 méteres futás után a fegyverből kivett tár szolgált stafétabotként, ezt adták tovább egymásnak a versenyzők, ezzel indítva soron következő, fekvő társukat. Fotó: Hajdú Határvadászok csapatversenye Siklóson szempontból illetve a hivatásos határőrök és a sorállomány kö- zötti kapcsolat elmélyítése szempontjából is. Minden csa- patkapitány, illetve felkészítő hivatásos határőr, a csapattagok tisztesek és határőrök. A ver- seny során bizonyos harcfelada- tokát is gyakorolnak a katonák, azért kell futás után a számukra legkedvezőbb pozícióban lő- niük, illetve a kézigránát dobást is fegyverrel a kézben hajtják végre. Az összesítés után a pécsi ״Misina” határvadász század végzett az első helyen, a csapat tagjai: Burai Balázs őrmester, csapatkapitány, Kudor Csaba és Kiss Balázs őrvezetők, Nagy Gábor szakaszvezető, Juhász Krisztián és Halász Zoltán ha- tárőrök, felkészítő Gál Gyula őrnagy, századparancsnok. Má- sodik lett Hidasnémeti csapata, míg a harmadik helyen is bara- nyai együttes végzett, a siklósi ״Tenkes” határvadász század. Hajdú Zs. jutalmakat a versenyzőknek. A sorsolás úgy hozta, hogy elsőként a két házigazda csapat, a siklósiak és a pécsiek indul- tak, egymással versenyeztek. Az első szám a lövészet. 50 mé- teres futás után kellett eltalálni a 150 méterre lévő céltáblát, majd a tárat kivenni a gépkarabély- ból, futás vissza és a következő csapattag kezébe adni. A máso- dik erőpróba a kézigránát cél- badobás volt, 30 méterről kel- lett a zászlóval megjelölt célkö- rökbe dobni, természetesen fegyverrel a kézben. Ezt követte a 2000 méteres futás, ebben a számban egyszerre állt rajthoz mind a 120 versenyző, a célba érésnél pedig az elért helyezés számított. Mint Zámbó Péter, a pécsi igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, csak a csapatverseny számít, egyéni helyezéseket nem vesznek figyelembe. A csapatversenyben az egymásra utaltság, összetartozás érzetét erősítik, ez kedvező nevelési (Folytatás az 1■ oldalról) kiképzési rendszerébe illeszke- dik a verseny, minden igazgató- Ságtól a házibajnokság alapján kiválogatott legjobb hat ember kerül be a csapatba. Lovász József ezredes, a Pécsi Határőr Igazgatóság igazgatója elmondta, hálás szerep házigaz- dának lenni, már csak azért is, mert a tavalyi tapasztalatok alapján idén is Siklós mellett döntött az országos parancsnok- ság, ez jelzi, hogy elégedettek voltak a munkával. Ugyanakkor felelősséget, rengeteg szerve- zést, előkészítést is jelent a ver- seny megrendezése, de nincs nagyobb elismerés annál, ha jö- vőre is Siklós adhatna otthont ennek a rangos eseménynek. Természetesen kaptak támoga- tást az országos parancsnokság- tói is, illetve helyi támogatót is sikerült találniuk, dr. Bőgner Miklós köztársasági megbízott, címzetes államtitkár és a MA- TÁV Pécsi Igazgatósága aján- lőtt fel több értékes ajándékot és Vigyázzunk a vad pünkösdi rózsára A kaukázusi zergevirág büntetésre számíthat - mondja dr. Klujber László, a Dél-du- nántúli Természetvédelmi Igazgatóság botanikai felügye- lője. - Hogy ne pusztuljanak ki, igazolvánnyal ellátott őrök igyekeznek védelmüket biztosi- tani. Sokat tehetnének a kirándu- lók, a természetbarátok is e pó- tolhatatlan, ritkaság számba menő növények megóvásáért Sántha László A Mecseknek 15 olyan ritka virága van, mely hazánk terüle- tén másutt nem ismeretes. Az egyik a kaukázusi zergevirág - népies nevén sárga margaréta -, míg a másik, a gyönyörű látvá- nyosságot is nyújtó vad pün- kösdi vagy bazsarózsa. Ez utóbbi legismertebb előfordu- lási helye a Hosszúhetény és Pécsvárad felett húzódó lejtős, napsütötte terület, de itt-ott még az északi hegyoldalakon, domboldalakon is előfordul. Kezdődik a virágzásuk - ilyenkor mondják, hogy ég a hegyoldal. ״Szerencséjére” a pünkösdi rózsa mérgező, így az állatok nem legelik le, a legelő- kön, tisztásokon megmarad. Egyetlen veszély leselkedik rá- juk, az ember. Igen dekoratív, vázába kívánkozó virágok, a ki- rándulók gyakran letépik, kiás- sák e növényeket, s így egyre fogyatkozik (főleg a zergevirág esetében) tőállományuk.- A pünkösdi rózsa fokozot- tan védett, eszmei értéke 50 000, míg az ugyancsak vé- dett zergevirág értéke 10 000 forint. Tilos leszedni, elpusztí- tani, tilos kereskedelmi forga- lomba hozni e virágokat, s aki megszegi a szabályt, szigorú Nyolcvanhat milliárdos költségvetési hiány A fogyasztáshoz kapcsolódó adóknál kismértékű bevételi lemaradás mutatkozott. Az áfá- ból és a fogyasztási adóból folyt be kevesebb. A lakosság befize- tései megközelítették az 58,5 milliárd forintot. Az adósságszolgálati bevéte- lek és kiadások egyenlege 34,3 milliárd forinttal terhelte a költ- ségvetést. A legnagyobb bévé- tel a Matáv privatizációjából származó 28 milliárd forint volt. A központi költségvetés hiá- nya az I. negyedévben elérte a 86,1 milliárd forintot. A bevéte- lek 278,4 milliárd forintot, a ki- adások 364,5 milliárd forintot tettek ki. Az I. negyedévi defici- tét növelte az 1993/A államköt- vény kamatának kifizetése, amely 19,4 milliárd forintos költséget jelentett. A gazdálkodó szervezetek befizetései összességükben idő- arányosan túlteljesültek, meg- haladták a 64 milliárd forintot. Elhunyt Csányi László talmaz: kilenc önálló kötet, kéz- iratok és a folyóiratokban, újsá- gokban napvilágot látott írások címét. Rendszeresen publikált a Kortársban, a Jelenkorban, a Somogybán, az Elet és Iroda- lomban, a Napjainkban, a Vi- lúgban, az Új írásban. Egyik alapító a Dunatájnak. Évtizede- ken át szerkesztette a Tolna Megyei Népújság Illyés által is elismerésre méltatott irodalmi mellékletét. Szerkesztőségi műhelyt te- remtett, pártfogolta a hozzá fór- dulókat, tanította a pályakezdő- két, támogatta a politika által a pálya szélére taszítottakat. Hetvenkét éves korában meghalt Csányi László. Újság- írói pályáját 1946 elején Pécsett kezdte, a Független Nép című kisgazda lapnál. Dolgozott Ka- posváron a Somogyi Hírlap, Szegeden pedig a Délvidéki Hírlap szerkesztőségében. 1952-től Szekszárdon az MTI megyei szerkesztőségében dől- gozott, 1962-től a Tolna Me- gyei Népújság tördelő- majd 01- vasószerkesztője volt, nyugdí- jazásáig. A Tolna Megyei Könyvtár tavaly megjelentette Csányi László műveinek bibliográfiá- ját, s ez 1991-ig 2500 tételt tarŐskori kutatások a Janus Pannonius Múzeumban Tehát nagyonis az őskorhoz tartozik a Jakab-hegyi földvár és halomsírok, ugyanott a kelta település és az ezeknél korábbi bomzkori falu maradványai is, amelynek feltárásáról a terület kutatója, Maráz Borbála már több szakcikkben és ismeretté- rejesztő munkában is beszá- molt. Hiszen éppen az őskorral foglalkozó régészeti kutatás a Mecsek közvetlen és távolabbi körzetében olyan lelőhelyek fel- tárását eredményezte a fent em- lítetteken kívül, mint a zengő- várkonyi újkőkori telep és te- mető, a nagyárpádi, a zóki, a pellérdi, a lánycsóki és még számtalan Pécs-kömyéki, az őskor különböző szakaszaiból származó település vagy temet- kezés maradványa. Jónéhány ezek közül a szakemberek pub- likációja révén régészeti körök- ben már világhírnévnek örvend. Ezek között van a Jakab-hegyi vaskori földvár is. Az ebből származó leletek java ma is látható a múzeum Széchenyi téri régészeti kiállítá- sán. Legutóbb pedig külön kiál- lításon láthatta a közönség az újabb bronzkori feltárások tár- gyi emlékeit. Az őskori kutatá- sok tehát, amit azt a fentiekben összefoglaltuk, a Baranyában folyó régészeti kutatások fő vo- nalát képezik már sok évtizede. Ennek eredményeként jöhetett létre a Janus Pannonius Mú- zeum Régészeti Osztályán az ország egyik legnagyobb őskori gyűjteménye. Varga Ferenc folyó őskori régészeti feltárá- sokról.- Valóban, az őskőkori idő- szak kutatása annyira speciális és leletei annyira ritkák, hogy e területtel nem foglalkozunk a megyében. Ezzel néhány köz- ponti intézetben foglalkoznak csak a kutatók. Az őskor ennél egy sokkal tágabb korszakot je- lent: az első emberi közösségek megjelenésétől az írásos civili- záció kezdetéig tartó időszakot foglalja magában. így az őskő- koron kívül az újkőkort, réz- kort, bronzkort és vaskort is. Őskőkor vagy őskor? Termé- szetesen az előbbit, az őskor ki- fejezést kellett volna használ- nőm a Kimeríthetetlen a Me- esek régészeti kincse című csü- törtöki számunkban megjelent tudósítás egyik állításában. így: Ám a múzeumban nem foglal- kozik senki az őskőkori kutatá- sokkal. Ez az elírás mindjárt al- kaimat is teremt arra, hogy a legilletékesebbel, dr. Ecsedy István múzeumigazgatóval - aki maga is őskoros-régész - beszélgessünk az ősrégészet szakosodásáról és a megyében Új beutazási feltételek Nem feltétlenül szükséges - a pénzügyminiszteri rendelet sze- rint - 5000 forintnak megfelelő konvertibilis valutával rendel- keznie a május 1-je után ha- zánkba érkező külföldi állam- polgároknak. A külföldiek be- utazásáról rendelkező törvény értelmében anyagi fedezetnek számít az is, ha a külföldi ál- lampolgár érvényes meghívóle- véllel rendelkezik. Az érvényes meghívólevél azt jelenti, hogy a dokumentumot a meghívónak lakóhely szerint illetékes rend- őrséggel kell láttamoztatni. Nincs szükség 5000 forintra, vagy meghívólevélre abban az esetben, ha a beutazó külföldi Magyarországon bankszámlá- val, beváltható csekkel, vagy hi- telkártyával rendelkezik. A ha- tárőrök a beutazásnál ezen kívül elfogadják az utazási irodák ál- tál kiállított igazolást, amely szerint a külföldi állampolgár Magyarországon előre kifizetett szálláshellyel rendelkezik. (MTI) Amerikai program Lakásfejlesztési mintaprog- ramot dolgozott ki a magyar önkormányzatok számára az Egyesült Államok kormány- ának Nemzetközi Fejlesztési In- tézete. Az elsőként Szolnokon megvalósítandó terv célja, hogy az önkormányzat tevékeny köz- reműködésével vállalkozási formában lakások épüljenek a település tulajdonában lévő tel- kékén. Az amerikai intézet ille- tékes tanácsadója szerint szak- értők egyelőre vizsgálják a fi- nanszírozási alternatívákat. Kora vaskori leletek a Jakab-hegyről. Felvételünk a pécsi Ré- gészeti Múzeumban készült Fotó: Löffler Gábor . Lefelé a Duna mentén Futnak a képek A képszerkesztés eme laza- ságát tovább fokozza a video- szalagra történő rögzítés esetle- gességen alapuló, elnagyolt és ízlésben sem egységes mód- szere, továbbá a filmvásznon különösen gyatrának és szegé- nyesnek tűnő technikai színvo- nal. Fakó felvételek, elmosódott kontúrok és szellemképek te- szik próbára szemünket és tü- relmünket. S ami megítélésem szerint a legsúlyosabb prob- léma: az improvizáción alapuló színészi játéknak ez az ״ahogy esik, úgy puffan” módja, gyak- ran erőltetetten jópofáskodó és motyogva szövegelő stílusa, mondjuk ki, érvénytelen és ha- mis. Nem csupán a művészi sű- rítés akadálya, hanem ráadásul még felettébb mesterkéltnek is hat. S ez bizony a tehetséges Szőke Andrásra is vonatkozik, akinek egyébként a film legjobb perceit köszönhetjük. Ezek a je- lenetek azonban túl rövidek ah- hoz képest, hogy milyen hosszú az út Hódunáig. Nagy Imre Orion tévét, amit egy Ivándzsó Béla nevű teherfuvarozó (tehát Iván és Dzsó, azaz Béla), a Tor- nádó Bt. tulajdonosa szállíttat el kiszuperált (orosz?, amerikai?) teherautójával Hódunára, vala- hová a déli határszélre, Magyar Jánoshoz, a minden bizonnyal boldog, ám momentán börtön- ben csücsülő nyerteshez. Mindez önmagában is érdekes lenne, a kalandos út kérész- tül-kasul az országon, Dunán innen és túl, a ״Nyugattól Ke- letre” élménye, kopott külváro- sokkal, sáros utakkal, sivár vendéglőkkel, elszállítatlan szeméttel. Ehhez azonban még hozzájön ״a média diszkrét bája”, az a mulatságos ötlet, hogy a kikapcsolhatatlan tévé hatalmas képernyője szállítás közben is szüntelenül ontja a műsort, megkettőzve a látványt, miáltal komikus párhuzamok és mellbevágó ellentétek adódnak. Adódnak, mondom, mert sajnos a képi üresjáratok miatt számta- lan lehetőség kiaknázatlanul marad. ״budapesti iskola” csúcstelje- sítménye, egykor mindkét irányban eredményes kalando- zásra csábította nézőit: a kon- traszelekció arcpirító doku- mentuma volt, ugyanakkor szi- gorú szerkesztő, tudatos műal- kotásként is megállta a helyét. Később a Filmregény-ben vagy a Harcmodor-bán a szimultán módszer kétségtelen gazdago- dása ellenére sem érvényesült már mindig hibátlanul ez a két- tős látás. A szerzőpárosnak az idei filmszemlén bemutatott új műve, a Nyugattól Keletre, avagy a média diszkrét bája pe- dig, azt hiszem, a szemlélet re- mélhetőleg átmeneti zavaráról- tanúskodik. Valóságelemei ki- módoknak hatnak, stílusát pe- dig elnehezítik, sőt néha sutává teszik a feltehetően hitelesnek szánt, ám csupán hevenyészett és megoldatlan képsorok. A cselekmény egy ״road mo- vie”, egy utaztató film szerkeze- tén alapul. A Fogyasztók Napja alkalmából kisorsolnak a pesti Vörösmarty téren egy hatalmas A dokumentarista film olyan, mint egy kettős kapu, amelyen át hol az életbe, hol a mesébe ju- tunk. Története a szó leghét- köznapibb értelmében hiteles, ugyanakkor mégis modellér- tékű. Helyzetei olyan valóságo- sak, hogy a filmvásznon szinte megelevenedik a nyüzsgő ut- cák, a limlomokkal teli udvarok és Isten háta mögötti falvak, ám az elénk táruló látvány helyen- ként abszurd drámákba illő. Itt és most, a szemünk előtt esnek meg a dolgok, a szereplők élik az életüket, de mégiscsak színé- szék ők, akik oly módon játsza- nak, mintha rögtönöznének. A rendező pedig úgy tesz, mintha nem is lenne a világon felvevő- gép, holott jól tudja, a kamera már puszta jelenléte által is megváltoztatja, egy bizonyos nézőpontból értelmezi a ténye- két. Ennek a kétfelé nyíló kapu- nak beavatott őre és kalauza a Dárday István-Szalai Györgyi alkotópáros. Ki nem emlékezne rá, hogy a Jutalomutazás, a
