Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-11 / 100. szám
םנ Dunántúli napló 9 Gazdaság 1994. április 11., hétfő Körtánc És ez az a pillanat, amikor álljunk meg egy szóra, tisztelt atyámfiai. Mert a tudósítások- bán írva vagyon nem csupán a közel félmilliárdos hitel főivé- telének a ténye, hanem a célja is. Nézzük... Adva van tehát a Magyar Államvasutak, amely a ma- gyár államé. Ez a MÁV az MHB-től, amely szintén az ál- Iámé, 417 milliót fölvesz 24 százalékos kamatra. Miért ve- szi föl? Azért, mert ha az adott időpontban kínált, kedvező kondíciókkal állampapírokat vásárol, akkor a hitelkamatot felülmúló hozadékot ér el. Az államtól, amely a kötvényeket kibocsátja. De, ámde, azon- bán... Az a MÁV, amely az ál- Iámé, a maga pénzén - akár törlesztésül kapta azt, akár kamatra vette föl - nem vesz önmaga közvetlenül állampa- pírt. Hanem ehhez egy ma- gáncég - nem ingyenes! - közvetítését veszi igénybe. Mert, úgymond, az jobb kon- díciókat tud szerezni a pénzpi- acon... Hogy ez a cég azután valahol ״eltérítette” a befekte- tésre szánt összeget? Ez iga- zán mellékes - az egész pro- cedúra alapvető ellentmondá- sósságához képest. Ahhoz mérten, hogy miért nem vásá- rol a MÁV önmagának a maga államától, annak jegybankjá- tói állampapírokat. Ha már ez kell neki. .. Hogyan fejezzem be? 1. Nyilván erre is gondolt Brecht - aki most nem túlságosan di- vatos -, azt írván: mi egy bankrablás egy bankalapítás- hoz képest. 2. Ha ez a kapita- ]izmus, akkor köszönöm, én itt kiszállok. Lázár István világcégek Tavaly októberben került terí- tékre a BNP bank, s 2.8 millió francia vásárolta meg az egyen- ként 240 frankos (4300 forint) részvényeket. Ezt követte az Elf-Aquitaine hasonlóan sikeres értékesítése. A privatizálás tavaly 40 milli- árd frankot hozott a konyhára, az idén 50 milliárdra számítanak, de a szakemberek kételkednek ebben, mert az Air France, a Bull és az Usinor-Sacilor részvénye- sei jó ideig nem kapnak osztalé- kot. A 31 ezer munkatársat alkal- mazó Bull tavaly 60 milliárd fo- rintnak megfelelő veszteséget termelt. A kormány azonban in- kább olcsón túlad rajta, semhogy továbbra is milliárdokat tömjön belé. Míg tehát a Buli-részvény potom olcsó lesz, az AGF rész- vényekért alighanem közelharc folyik majd, hisz az ország má- sodik biztosítótársasága igen- csak jövedelmező vállalkozás. Makai György Mi is az a horizont? Az a vonal a látóhatár szélén, ahol a föld az éggel találkozik, és amelyhez minél közelebb me- gyünk, annál távolibbnak lát- szik. Hasonlóan - a Lupis Rt. ügyéhez. Amelyről minél több az információnk, az egész an- nál homályosabb. Ámde, so- kakkal ellentétben, engem nem az érdekel, hogy mit esi- nált az eddig jónevű Lupis Rt. a honvédség, a belügy, a MÁV és mások neki átadott pénzeivel. Az se igazán érdé- kel, hogy sűrű siránkozásaik közepette miként van a két fegyveres testület minisztéri- urnának, meg a csőd szélén, sőt־ azon tői is tántorgó MÁV-nak spekulációra pénze; elvégre lehetnek olyan maradványösszegek, tártaié- kok, amelyek átmenetileg hasznot igérőleg megforgatha- tók. Igaz, mindez teli rejtély- lyel, és nagy kérdés, hogy a rejtélyek valaha is eloszla- nak-e. De sebaj. Ebben engem az újabb pénzügyi botrányban, a Lupis-ügyben más érdé- kel(ne). A tudósítások szerint a kol- dús Magyar Államvasutak kö- zel 900 millió forintot kockáz- tatott a Lupis-nál. Ennyit adott át a brókercégnek állampapí- rok vásárlására. Ez az összeg azonban megoszlik. Mintegy 470 milliót azért akart a MÁV gyümölcsözően befektetni, mert - úgymond - egy ké- sőbbre várt devizakövetelése korábban befutott a számított- nál. Ez a ma igen ritka eset 10- gikusan késztette arra, hogy megforgassa a váratlan égi mannát. 417 millió azonban kölcsönpénz volt: a Magyar Hitel Banktól fölvett hitel. Dobravert Franciaországban valósággal tombol a privatizálási láz: a Bal- ladur-kormány a BNP nagybank és az Elf-Aquitaine, az olajipari óriás után újabb részvényeket ki- nál a francia kistőkéseknek. Ezúttal az AGF biztosítótársa- ság és a Bull számítógép kon- szem van terítéken. Van azonban egy kis bökkenő: míg a biztosító- nak remekül megy, addig a Bull ráfizetéses. ״Fejőstehén és sánta kecske”- úja egy lap a párosítás- ról. Nyilvánvaló, hogy a Balla- dur-kormány meg akar szaba- dúlni a ráfizetéses vállalatoktól, főleg az óriási költségvetési defi- cit csökkentése érdekében, s ezért van most 22 bank és iparvállalat értékesítése napirenden. Az új privatizálandó cégek kö- zött van az Air France, a Renault, az Usinor-Sacilor (acél). A kor- mány nem egyszerre akaija eladni az összesét, hanem alkalmanként egy-két céget, többnyire a jól me- nőt párosítva a ráfizetésessel. A közös piac kizárásos játéka, úgy tűnik, ere.dményes Rögös az út az EK felé Kétezerre csökken a farmerek száma A magyar agrárgazdaság a KGST- és a hazai piac összeomlása, illetve beszűkülése következtében egyre inkább nyugatra ka- csingat. ״Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” - írta a költő éppen kétszáz esztendeje. Az aktuális szlogen sikerét csak a Közös Piac országaiban tapasztalt rendkívüli többlettermelés veszélyezteti. Az EK-ban már most is tömegesen mennek tönkre a kisparaszti gazdaságok, s ha a jelenlegi társult tagság helyett a közép-európai országok teljes jogú taggá válnak, ak- kor a termőterület drámai növekedése katasztrofális követ- kezményekkel járna a nyugati farmerekre nézve. támogatásleépítési, termelés- visszafogási programba kezdett. Kétezerre feltehetően felére csökken a farmerek száma, és jelentős földterületek esnek ki művelésből. Közben az olcsóbb takarmány miatt a sertés- és ba- romfitermelés növekedése vár- ható. Az EK miniszterei a koppén- hágai csúcsértekezletükön már legutóbb is kifejezték aggodal- mukat amiatt, hogy a kelet-eu- rópai agrártermékek importja még tovább fokozhatja az amúgy is meglévő problémákat. Nem véletlenül készült az EK-nál külön tanulmány arról, miként lehetne a kelet-európai országok egymás közötti agrár- kereskedelmét fellendítem az EK piacainak ״megkímélése” végett. A kelet-európaiak pedig hiába sérelmezik, hogy az EK megállapodások ott sújtják őket, ahol versenyelőnyük van. A Közös Piac kizárásos játéka, úgy tűnik, eredményes. A ke- let-európai országok agrárter- melése az utóbbi években me- redeken zuhan. Hazai szakértők szerint ér- demes lenne jobban törődnünk a belső piaccal. A korábbi, len- dületesebb években sem expor- táltunk több mezőgazdasági terméket, mint az összesen megtermelt áruk egyharmada. És előbb-utóbb ״vigyázó sze- meinket” a volt Szovjetúnió utódállamaira kell, hogy vés- sük, mert jelenleg ugyan nem túl fizetőképesek, de a keleti pi- acon a nyugati termékkel szem- ben egyértelmű az előnyük a földrajzi közelség miatt. Gáspár Ferenc ségi és vizsgálati EK előírást tartalmaz a Társulási Szerződés 68. cikkelye alapján. Ilyen például az élelmisze- rekben felhasználható adalék- anyagok listája. ״A vicc az, hogy erről még az EK-ban sincs végleges döntés.” - mondja dr. Domoki János, az Országos Élelmezés- és Táplálkozásul- dományi Intézet osztályveze- tője. Ugyanis a közös lista eile- nére otthon mindenki azt ír elő, amit akar. Elképzelhető, mily repesve várják a magyar termékeket a rendkívül higiénikus németek, miközben a hasonlóan problematikus görög árukat amúgyis kötelező befogadniuk. Egy konkrét döntés született: formaldehid ezentúl nem szere- pelhet a konzerváló anyagok között. A mostani szabályok szerint még érvényes szer nagy mennyiségben adagolva ron- csolja a nyálkahártyát, és erősen reagálóképes a DNS lánccal. Természetesen ekkora arányban egy élelmiszerben sem talál- ható, de van például egy olasz kemény sajt, amelyet formaidé- hiddel konzerválnak. Már ko- rábban is vitatkoztak erről a tagországok, de az olaszok ra- gaszkodtak a ״mérgezett” sajt- jukhoz. ״Nem csodálkoznék, ha a végleges szabályban, lenne egy olyan pont, mely ״kivétel- ként” megengedné az olaszok- nak a formaldehid használatát”. - vélekedik az osztályvezető. Kelet felé Úgy látszik, hogy miközben mi minden erőnkkel feléjük nyújtózkodunk, addig az EK szer, amely 1995. júliusától át- lagosan 80 %-os újrafelhaszná- lást tesz lehetővé. Dániában kö- telezők a többször használható palackok a sörökhöz és a szén- savas italokhoz. Svájcban 1991 óta italokhoz csak újratölthető butéliák használhatók. A növényvédelmi előírások betartása is kötelező. Az EK-ban például elképzelhetet- len az olyasféle ״köztes” terme- lés, mint amikor például paradi- csomot ültetnek a krumpli közé. A magyar gazda lazán leperme- tezi a krumplit burgonyabogár ellen, és nem veszi figyelembe, hogy az rákerül az érőfélben lévő paradicsomra is. Az EK el- lenőrei sokszor már a határon kiszólják a ״mérgezett” gyű- mölcsöket, és nem kutatják, vé- letlenül lettek vegyszeresek, vagy sem. Kivételek Talán segít majd az új Ma- gyár Élelmiszerköny előírásai- nak betartása, amelynek egyes részei már tavaly elkészültek, a már szintén elkészült Élelmi- szertörvény alapján, amit azon- bán még nem fogadott el a pár- lament. Az Élelmiszerkönyv körülbelül száz részletes minőMit tehet a magyar mezőgaz- daság a jobb nemzetközi meg- ítélés, az EK-ba való beillesz- kedés érdekében? Minőség Salamon Aurél, az FM főosz- tályvezető-helyettese elmondta, most is vannak igen jó minő- ségű termékeink, melyeknek si- keres exportja érdekében nem kell hatalmas műszercentrumot kiépíteni. így is megfelelnek az EK! szigorú előírásainak. Sajnos a dohányipar, a cukoripar és az édesipar termékei, egyelőre nem eléggé versenyképesek. A híres magyar borok közül az el- lenőrzések során a vizsgált anyagok 9.6 %-nál találtak ki- fogásolnivalót. Ez azért is aggasztó, mert nemrégiben állapodott meg Ká- dár Béla Brüsszelben az EK-val kölcsönös vámkedvezmények- ben a magyar borexport felien- dítése érdekében. Áz öt évre szóló egyezmény december el- sején lépett hatályba. Az EK évente növekvő vámkedvez- ményt ad a magyar exportőrök- nek. így a tavalyi 60 millió dől- lár árbevételhez képest az idén 5-10 millió dolláros növeke- désre lehetne számítani. Amíg azonban egyes cégek védjegy- vagy minősítés nélküli borokat próbálnak kivinni az országból, addig nem számíthatunk nőve- kedésre. A Tokaji Kereskedő- ház tavaly Szlovákiába expor- tált minősítés nélkül. A minősí- tés néküli termékeket az EK-ban hamisítványként is ke- zelhetik, ami a legsúlyosabb szankciókat vonja maga után. Egy Pál János nevű tarcali gaz- dálkodó karamellel hamisítja a tokaji aszút. Mások a csirkét festik sárgára (sic!), mert a ma- gyár fogyasztó ezt a színámya- latot részesíti előnyben a vásár- lásnál. Az EK-országokkal ez nem megy. Ott hasonló esetben kemény bírságokra számítha- tunk. Csomagolás A csomagolás rendeleti sza- bályozása is elengedhetetlen. Európában egységes, kömye- zetkímélő csomagolási irányéi- vek kidolgozását tervezik. A hulladék csökketésére Német- országban már most is működik egy ún. újrahasznosítási rendA magyar termékekre is vonatkoznak a szigorú minőségi előírások Fotó: Szundi György Ideiglenesen hasznos is lehet A munkanélküliségről - másképpen KRP-kísérletek lene, mert a tartós munkanélkü- ; liség nem hasznos, hanem na- gyón káros. A tartós munka- nélküliséget nem volna szabad megtűrni. Ezzel szemben, mi az ideiglenesét és a tartósat, : vagyis a pozitivet és a negatí- j vöt, mellőzve az előjeleket, ) összeadjuk. Tesszük ezt annál f is inkább, mivel a pozitív ) eleme a munkanélküliségnek ! egyre kisebb, a negatív pedig vészesen nagy. A jelenlegi munkanélküliség nagy, de az a még nagyobb baj, hogy egyre inkább ugyan- azokra terjed ki, tehát az érin- tettek számára tartóssá válik, és területileg koncentrált. Buda- pesten, a Duna-Tisza-közben és a nyugati megyékben nem nagy, az ország többi részén pedig botrányosan magas. Be kell látnom, hogy téved- tem, a pártok számára a mun- kanélküliség nem választási jelszó. Kinek jó az, ha a témá- bán mindinkább a csend ural- kodik? Kopátsy Sándor suk a példákat: Svédországban a 15-64 éves korosztály 78 százalékának van munkája, Olaszországban csak 54 száza- lékának. Spanyolországban még felének sincs! Mi általában csak a véglete- két hangsúlyozzuk. A szocia- lizmus évtizedei alatt még a fegyelmezetleneknek is bizto- sítottuk a munkát, ma meg azoknak sem, akik mindent el- vállalnának. Pedig van középút is. Sőt, hosszú távon csak az járható. Jó az, ha a munkaerő 3—4 százaléka ideiglenesen munka nélkül van, mert másutt és más szakmában van rá szűk- ség. Az ilyen ideiglenes mun- kanélküliség hasznos, csak így lesz megfelelő a munkafegye- lem, csak így lehet átalakítani a struktúrát. Az ideiglenes jel- zőt nagyon hangsúlyozni kelmai gondjain lépnek túl pártja- ink többé-kevésbé nagyvona- Man, de a következő választási ciklust sem annak alapján tér- vezik, hogy kisebb legyen a munkanélküliség. Jó példa, ahogyan a Spanyolország eu- rópai közösségi tagságát érté- kelik. Csak azt látják, ami ab- ból pozitív, nem szólnak arról, hogy a hivatalos munkanélkü- liség 23 százalékos. Arról pedig még szűk szak- mai körökben sem esik szó, hogy a közgazdászok nagyon szakszerűtlenül, a múltszázadi tőkés szemszögéből mérik ma is a munkanélküliséget. Sokkal riasztóbb lenne a kép, ha azt néznénk, hogy a munkaerőpiac a munkaképes lakosság hány százalékát veszi fel. Mert van ám ilyen statisztika is, csak nem nálunk publikálják. LásEgy évvel ezelőtt még biztos voltam abban, hogy a választá- sokon a fő, a legtöbbet szereplő kérdés a munkanélküliség lesz. Tévedtem, ez nem szerepel tár- sadalmi súlyának megfelelően a pártok programjában. Amit írnak és mondanak róla, az is inkább csak tiszteletkor azok- nak a százezreknek, akiknek nincs munkájuk és azoknak a százezreknek, akiknek félniük kell, hogy nem lesz. Pedig a munkanélküliség nemcsak elviselhetetlenül sokba kerül, de veszélyes poli- tikai következményekkel is jár. Ahol nagy a munkanélküliség, ott eluralkodik a tömegekben a pesszimizmus, látogatottabbak lesznek a kocsmák, kevesebb lesz a gyermek, nő a válások száma, kopik a szaktudás... Nemcsak a munkanélküliség ezer forint értékben vásároljon j részvényeket. Az értékpapírok | árát pedig 5 éves részletekben I kamatmentesen egyenlíthetik I ki. A kárpótlásijegy-alrendszer | keretében az alanyi jogon kár- I pótoltak kárpótlási jegyeiket kamattal növelt névértéken ese- I rélhetik részvényekre. Ameny- | nyiben egy társaság részvényeit I túljegyzik, akkor az elosztás so- j rán az alanyi jogon kárpótoltak j élveznek elsőbbséget. A KRP j kísérleti szakaszában résztve- vöknek a két alrendszer valame- lyikének keretében a kisbefekte- tőknek be kell jelenteniük igé- nyűket a nyilvánosan forga- lomba hozott részvényekre. A részletfizetési alrendszerbe tör- ténő regisztrációkor a jelentke- zőnek egyszeri 2 ezer forintos regisztrációs díjat kell fizetnie az adminisztrációs költségek fedezetére. A kárpótlásijegy-al- rendszerben résztvevőknek nem kell jelentkezési díjat fizetniük. A Kedvezményes részvény- vásárlási Program kísérleti sza- kasza várhatóan április köze- pén, végén indul. A kísérleti szakaszban a Soproni Sörgyár Rt., a Pannonplast Műanyagi- pari Rt., majd az északnyu- gat-magyarországi élelmiszer- kereskedelmi hálózat, a Global TH Rt. részvényeit ajánlják fel megvételre. Egy későbbi idő- pontban kerül sor a Pannonia Hotels Rt. értékpapírjainak nyilvános forgalomba hozata- Iára. A két tanulmány: a ״KRP szabályzat” és az ,Amit a KRP-ről tudni kell” részletesen ismerteti a KRP két alrendsze- rét. Ezekhez az OTP, a Buda- pest Bank, a Polgári Bank, va- lamint a BEB RT. fiókjánál le- hét hozzájutni. A részletfizetési alrendszer keretében minden 18. életévét betöltött és állandó magyarországi lakóhellyel ren- delkező magyar állampolgárnak lehetősége nyílik arra, hogy 100
