Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-09 / 97. szám
aj Dunántúli napló 17 Korunk 1994. április 9., szombat Új‘ személyzet a ״Bioszféra 2”־ben kellett kívülről az épületbe jut- tatni. Az első bionautáknak ezen felül olyasmit is kellett kívül- ről kapniuk, mint például al- tató tablettákat és egérfogó- kát. A kísérlet második szaka- szában az új személyzet - két nő és négy férfi - az Egyesült Államokból, Mexikóból, Ang- liából, Ausztriából és Nepál- ból egy évig szándékozik az üveg építményben maradni. Az első és a második kísér- let között eltelt öt hónapban - írja a DP A német hírügynök- ség - több száz érzékelőt épí- tettek be. Ezek útján jutnak a külvilágba az adatok a levegő, a hőmérséklet és a nedvesség állapotáról. A személyzettel együtt kecskéket és tyúkokat is bevittek a ״Bioszféra 2”-be. Az amerikai Arizona állam- bán március 6-án megkezdődött egy száz évre tervezett kísérlet második szakasza. Új hat tagú csoport költözött be a ״Biosz- féra 2”-be, ebbe az 1,3 hektár nagyságú üvegházba. Az épü- letben a bentlakók azt tanulmá- nyozzák, hogy milyen az élet a külvilágtól elzárva. A múlt év szeptemberében 24 hónap után hagyták el a ״Bioszféra 2”-t az első bentlakók, négy nő és négy férfi. A cél az volt, hogy az üvegpalotában létesített ״mini világban” külső támogatás nél- kül tanulmányozzák az életfel- tételeket. A ״bionauták” 88 szá- Zalákban saját maguk termelték élelmüket és a hulladékokat is újra feldolgozták. A kísérlet első szakasza nem sikerült maradéktalanul. így például 9 ezer köbméter oxigént Orosz rakéta, amerikai holdjármű cégekről nevezi el a LunaCorp. Mindezeken túl a járműveket a Holdon bérbe adják. Mozgá- sukat a Földről irányítják majd, s körbejárják például a korábbi Apollo-11 leszállási helyét. A képeket a járműveken lévő vi- deokamerák gyakorlatilag azonnal (az időeltolódás mind- össze egy másodperc) továbbít- ják a Földre. Ha minden az elképzelések szerint történik, nem kell sokat várni erre a különleges szórako- zásra: akár már 1997-ben meg- valósulhat. A LunaCorp amerikai CD-vállalat egy orosz rakéta fedélzetén két amerikai hold- járművet akar szomszédos égi- testünkre, a Holdra juttatni. A LunaCorp a program költ- ségét 100 millió dollárra be- csüli, ebből a Phobos-rakétával való szállításra 50 millió dollárt kalkulálnak. A költségek meg- térülését a video- és televíziós jogok értékesítése révén, vala- mint a robotok külső felületén és a Holdra vitt reklámoktól(!) várják. Jó pénzért a holdjármű- veket az erre áldozni hajlandó Einstein és az eperfagylalt • - Hát ezt meg honnan tudja?- A saját szememmel láttam. A nyomában jártam. Hónapo- kon át jártam Einstein nyomá- bán. Ebédidőben azonnal rohan- tam, hogy lássam, vesz-e fagy- laltot, vagy nem. Ez volt Ein- stein! Egy kicsit hallgatott, mintha a történet végét keresné. A maga módján meg is találta. - Aztán ... Aztán meghalt, és én sírtam.” Einstein sírját hiába keres- nénk. ״Végrendelkezése szerint testét halála után elhamvasztot- ták és hamvait a Delaware fo- lyó felet szétszórták. Egykori lakóháza sem múzeum, ma is az Intézet kezelésében áll, egy Vilczek nevű fizikus lakik benne.” írta a szerzőknek Frei Zsolt, aki 1983-ban a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, jelenleg a Prince- tón Egyetem kutató-ösztöndíjas fizikusa. Részletek Fehér Péter-Hajdú Mária: Einstein és a magyarok című készülő könyvéből. Aztán a trikója... fehér, rövid ujjú, a gyomrán színes nyomás- bán Popeye képe ... Az acél- izmú. Áz, aki spenótot eszik, és attól erős lesz. Einstein a fagylaltevéshez vette fel ezt a trikót, .. .különben bepiszkí- tóttá volna a szép ingét. Nagyon szereti az eperfagylaltot, . . .amelyikben apró eperszemek is vannak. Csakhogy ő nem akarta a fagylaltot pohárból enni, min- dig csak tölcsérből. Aztán mi- közben ette, sosem állt meg, mindig séta közben ette ... Gyerekek, micsoda ember! Sze- rettem azt az embert. Nem a re- lativitáselméletéért, hanem azért, ahogy a fagylaltot ette. Aztán egyszer leesett a fagy- laltja. Gyerekek, micsoda látvány volt! Káromkodott, mint az őrült, nézte a fagylaltját a föl- dön: a közepén ekkora eper- szem volt. Az a nagy, az az iga- zán nagy. Aztán lecsillapodott, ment vett egy másik fagylaltot. De akkora szem epret soha- többé nem talált. steinnel. Viszont én fordítottam angolra Einstein ״Meaning of relativity” (A relativitás értei- mezése) című munkájának egyik, a diffemciálegyenletek ״erősségéről” szóló függelékét. Említettem óvatosan Einstein- nek, hogy én azt hiszem, hogy ő itt a valóságban nem a differen- ciálegyenletek erősségét tanul- mányozza, hanem a kezdeti adatok számát. Azt hiszem, hogy a megoldás helytelen. A következő kiadásban már nem jelent meg.” A következő történetet a vi- lághírű olasz írónő, Oriana Fal- laci: Ha meghal a Nap című könyvében meséli el Charles Conrad amerikai űrhajós. ״-Én nem jártam Einstein óráira, mert ő az idősebbeket tanította. De azért ismerem. Gyerekek, micsoda alak! Elő- szőr is a haja: olyan hosszú fürt- jei vannak, hogy be lehetne fonni. Aztán a szeme: jósá- gos-komisz-szép-csúnya-szo- morú-vidám, egyszerre minden. 115 évvel ezelőtt 1879. már- cius 14. napján látta meg a nap- világot a XX. század talán leg- nagyobb tudósa és ״legismer- tebb arca” - Albert Einstein. A megszokott tudományos élet- rajz helyett két rövid történettel szeretnénk felidézni emlékét. Balázs Nándor professzor (State University of New York) így emlékezik vissza Einsteinre: ״Középiskolás életemben fizi- káról keveset olvastam, Ein- steintől semmit. Fel sem merült a kérdés, hogy én valaha együtt dolgoznék. Engemet a történe- lem és a nyelvek, sokkal jobban érdekeltek. 1954-ben Schrödin- ger javaslatára mentem Prince- tonba. Oppenheimer volt a princetoni Intézet igazgatója, mikor én ott Einsteinnel dolgoz- tam. Nem tudom, mi volt a vé- leménye a magyarokról, vagy hogy egyáltalán volt-e ilyen irányú véleménye. Elég sok brilliáns magyart ismert még Berlinből, meg Princetonból. Cikket közösen nem írtam EinKüzdelem a Kozmoszban Jönnek a japánok! Lézeres plakátfejtés Az Egyesült Államokban új hobbi született - a plakátok rejtett üzenetének a megfej- tése. Az ötlet egy texasi cég- tői, az NVision Grafixtól származik, amely a lézertech- nika segítségével a látható mögé rejti a láthatatlant. A néző az első pillanatban csak az alapképet látja, s ala- posan koncentrálnia kell, mire a sűrű fekete pontok hálózata életre kel - kirajzolódik a Szabadságszobor, a repülő- gép. vagy a rózsaszínű párduc. Általában öt perc elegendő a rejtett kép megtalálásához, bár száz ember közül egy vagy kette* egyszerűen képte- len a feladat megoldására. A texasi cég eddig félmillió plakátot adott el, darabonként 10 dollárért, de egyre nagyobb a kereslet, s a newyorki pia- kátboltok előtt a plakátfejtők valóságos csoportjai verődnek össze. rakétánként mintegy 80 millió bevételt, ami a Kozmoszban is szép üzleti teljesítmény. Bigot úr sem tagadja azonban, hogy a szupermodem japán H-2 rakéta, - amelyet februárban in- dítottak útjára, komoly riválisa lehet az európai sztárnak, az Ari- ane-4-nek. Ä japán rakéta tíz tonna hasznos terhet képes eljut- tatni a 250 kilométer magas pá- lyára, de túlságosan drága: kere- ken ötven millió dollárral került többe az Ariane-4-nél. A következő H-2 50 méter hosszú és 260 tonna súlyú, vagyis nyolc méterrrel rövidebb és 200 tonnával könnyebb(!), mint az ugyanolyan hasznos tér- hét szállító Ariane-4 és hírek szerint a japán tervezők valóság- gal bombázzák újításaikkal a fő- nökséget. Sőt, mi több: a márci- usban kezdődő pénzügyi évben Japán négymilliárd dollárral többet szán kozmikus kutatá- sokra, mint tavaly. A január végén fellőtt Ariane rakéta csődje mintegy 400 mii- lió dollárba került. Charles Bi- got, az Arianespace igazgatója párizsi főhadiszállásán mégsem aggódik a kozmikus kereske- delmi mérleg miatt: eddig ősz- szesen 63 Ariane röppent fel a világűrbe és az általuk teljesített távközlési, kísérleti, és egyéb megbízások szépen hoztak a konyhára. Monsieur Bigotnak minden alapja megvan az elégedett- ségre, a Kozmosz kereskedelmi hasznosításában e pillanatban (még?) a vén Európa vezet. Erre az évre az amerikaiak négy-öt, a kínaiak két, a japá- nők pedig mindössze egy, üzleti célokat szolgáló rakéta indítását tervezik. Az oroszok az ezred- fordulóig nyolc ilyen kilövésre készülnek. Ugyanakkor az Ari- ane-programban 1996-ig 39 ki- lövés szerepel. Ez 2,9 milliárd (!) dollár hasznot jelent, vagyis ״Repülő város”, három emeleten Az amerikai Boeing-gyár már 12 megrendelést kapott a British Airwaytől a ״repülő városra”, így nevezik azt a háromemeletes Jumbo-gépet, amelyen hatszáz utas repülhet kontinensek között. A legfelső emeleten, a széles vásznú moziteremben a legújabb filmeket játsszák. Az utastérben ülések a szokásosnál nagyobbak és kényelmesebbek. Minden utasnak saját tévéképernyője van (az előző ülés hátlapjába építve), a hozzá tartozó komputerjáté- kokkal. Fejhallgató nem lesz: a hangszórót a fejtámlában helye- zik el. Aki társalogni kíván, a kö- zépső szinten elhelyezett bárt ke- resheti fel. Mellette ״bevásárló központot” helyeztek el külön- böző butikokkal és vámmentes üzlettel. Aki első osztályon ki- ván utazni, vagy üzleti megbe- széléseket akar folytatni, az alsó fedélzeten foglal helyet. Számi- tógéppel, telefonokkal és fax- készülékekkel felszerelt irodát is berendeznek itt, az elcsigázott menedzser pedig a szomszédos hálófülkében ki is alhatja magát. Az új Jumbo kifejlesztésére több mint tíz milliárd dollárt fór- dítottak, s a brit légitársaság mel- lett az United Airlines is latol- gatja a vásárlást. Egyelőre tisztá- zatlan, mit szólnak a nagy euró- pai repülőterek a hatalmas ma- dárhoz, mivel ezek a kifutópá- lyák átalakítása nélkül aligha al- kalmasak az újfajta óriásgépek zavartalan fogadására. Angliá- bán azonban már megszületett a döntés. A heathrowi repülőteret át fogják alakítani, s a tervek sze- rint 2000-ben Londonban már semmi akadálya sem lesz az új Boeing landolásának. Élő gyógyszergyárak Cápával a fertőző betegségek ellen lésénél van szükség. Ennek a molekulának mesterséges, ve- gyi úton történő előállítása csaknem lehetetlen, de legalábbis rendkívül nehéz. A transzgenézisnek nevezett génmanipulációs technikát ser- téseknél is alkalmazzák. Több sertésbe például emberi géneket ültettek be, hogy az állatokat "emberiesítsék", közölte Lo- uis-Marie Houdebine francia kutató. Ez nagymértékben meg- könnyítheti a sertések szervei- nek emberekbe való átültetését. Az emberi test - így gondolják a francia tudósok - az eddig annyira rettegett kilökési-reak- ció nélkül akceptálná az ״em- beriesített sertések"”szívét, má- ját vagy veséit. azonosították, Sqalamine-nek nevezik és akár mesterségesen is előállítható. Az eddig ismerteknél sokkal hatékonyabb fájdalomcsillapí- tót lehetne nyerni egy békafaj- tából. Az Egyenlítő régióiban élő ״Epidobates tricolor” mi- rigyváladékának kábító hatása kétszázszor erősebb lenne, mint az orvosi gyakorlatban használt morfium. Áz Amazonas mel- letti indiánok már régóta hasz- nálják a béka szekrétumát halá- los nyílméregként. Francia tudósok néhány nős- tény nyúl szervezetébe emberi géneket juttattak. Ezt követően a nyulak tejében megjelent az úgynevezett " VlII-as faktor", egy olyan molekula, amelyre a vérzékenység (hemofília) kezeA gyógyszervegyészet egyre erőteljesebben kutat "természe- tes" források után újabb gyógy- szerek kifejlesztése érdekében. Főként az állatok jelentenek eb- bői a szempontból sokat ígérő lehetőséget. Elsősorban cápák, békák, nyulak és sertések játszanak fontos szerepet az emberi be- tegségek elleni harcban. Cápák segítségével például el lehetne tüntetni a fertőző beteg- ségeket a Föld színéről, véleke- dik dr. Zasloff amerikai tudós. A nőstény cápák szervezete ugyanis még meg nem született utódaik védelmében olyan anyagot termel, amely alapve- tőén megakadályoz minden fér- tőzést. A megfelelő molekulát már tJj csodafegyver Villámháború pillanatragasztóval ״elfogyasztják” a másik hadi- technikáját. A főpróba már megtörtént: az Öböl-háborúban, mint az amerikaiak utólag közölték, speciális szénrészecskéket szórtak az iraki magasfeszült- ségű vezetékekre, amelyek rövidzárlatokat idéztek elő, megbénítva a jelzőrendszere- két s megszakítva Szaddam Husszein telefonkapcsolatát hadseregével. A laboratóriumban tovább folytatódnak a kísérletek. A leragasztás módszere már tö- kéletes, s most dolgoznak a megfelelő oldóanyag előállí- tásán. Lehet, hogy jön a fegy- verkezési verseny új szakasza a mind tökéletesebb ragasztók és oldószerek között? légiirányító s egyéb rendsze- rek alapulnak, elektromágne- ses hullámokkal bénítják meg a távközlési összeköttetést. Nem valamelyik scifi-ből idéztünk, vagy James Bond filmet ismertettünk: ezek az amerikai hadsereg New Mexi- kában levő Sandia laboratóri- urnának kutatási területei: mi- ként lehet nem halált okozó fegyverekkel harcképtelenné tenni az ellenséget, ha úgy tét- szik, pillanatragasztóval vil- lámháborút nyerni. Az ilyen fegyverek bevetése szinte kor- látlan lehetőségeket tartogat, kezdve attól, hogy infra- hang-készülékekkel émely- gést, rosszullétet, szívpana- szokat okoznak, egészen a fémfaló mikrobákig, amelyek Amikor támadásra indulnak az ellenfél katonái, a különle- ges ágyukból azonnal megszi- lárduló műanyaghabbal teszik lehetetlenné mozgásukat: az úgy ״megköti” őket, akár a pillanatragasztó. Hiába siet- nek segítségükre páncélosok, a lánctalpak képtelenek előre- törtetni a sztaniolfóliával be- vont utakon, ráadásul egy ve- gyi permet hatására zselévé sűrűsödő üzemanyaguk. A re- pülőgépeket odaragasztják a kifutópályákra, de ha mégis felemelkedik egyik-másik gép, különleges lézer vakítja meg optikai célzóberendezé- süket. Vírusok tömege teszi hatás- talanná az ellenség kompute- reit, amelyeken az előrejelző,
