Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-09 / 97. szám

üj Dunántúli napló 7

Közélet

1994. április 9., szombat

Utcáról utcára

Iára. Tényleg kellett már vala- mit tenni. De pont ezt? Gondo- lom, akik erre szavaztak, az eredmény láttán maguk is elbi- zonytalanodtak már: csakugyan erre volt szükség? Ahelyett, hogy megtalálták volna az ízlé- ses középutat. Egy magát elő- szeretettel mediterrán jelzővel illető városban arról kellett volna dönteni, hol szükséges a teljes tilalom, s hol lehet mér- sékletet tanúsítani. Pl. a sétaút- cákban bizonyára szükség lenne a mediterrán hangulatot teremtő és a helyhez illő utcai árusí- tásra.

Megindult lépcsők

Először jártam arra az idei tél után, s érthető megdöbbenéssel láttam, amit láttam. A Kálvária utcai sétányról, a Hunyadi útról felvezető lépcsősor a döbbenet tárgya. Az un. északi érintő út felett szép sétány épült; nyugati részét az aradi 13 közül egyre többnek a portrészobra díszíti, a keleti, a meredek oldalon lép- esősor vezet a Kálvária felé.

A lépcsőknek a korábbi telek sem használhattak, de a mostani aztán megtette a magáét. Meg- számoltam: összesen 34 lépcső- elem ment teljesen tönkre a fa- gyök következtében, és szemlá- tomást még jó néhány ״készült fel” a további telekre. Az elmúlt évtizedekben ezek a műköves munkák valahogy nem igazán sikerültek, ha bárhol is jobban megnézzük azokat, hamar meg- találjuk a kisebb-nagyobb hibá- kát. A Kálvária utcai tönkrement lépcsőket nem lehet nem össze- hasonlítani a Kálváriára felve- zető lépcsőkkel, amelyek ugyan ״csak” a 30-as évek elején ké- szültek, de jónéhány kemény te- let megéltek épségben, szétfa- gyás nélkül, s ha jó alapokra he- lyezik, máig sincs velük baj.

Hársfai István

több lesz a hiány, mint a helyén lévő csempe. Valamit kellene vele csinálni, hiszen így aligha válik a városi főútvonal díszére.

Háromoldalú ló kéne

Tetszik tudni, olyan, aminek nem csak két oldala van, vagyis aminek a túlsó oldalára át lehet esni,hanem esetleg meg lehet maradni az arany középutat je- lentő harmadik oldalon. Ez ju- tott eszembe minap, amikor a sterilen kipucolt Belváros sivár- ságán ámuldoztam. EmlékA sétautcákat még hangulato- sabbá tenné néhány oda illő ut- cai árus Fotó: Vincze Barbara

szem: a hajdani tanács sem sze- rette az utcai árusítást, midőn pl. Győr, vagy Szeged módját találta, hogy ízléses keretek kö- zött engedélyezze ezt. Most meg az önkormányzat igencsak rálapátolt a régiekre. Igaz, az utóbbi időkben már valóban hi- heteden méreteket öltött Belvá- ros-szerte az utcai árusítás, vagyis átestünk a ló túlsó olda6/A

Egyszer már szóvá tettem: fö- löslegesen él nyelvi köztuda- tunkban ez a már közel két évii- zede nem létező beruházási fo- galom. A 6-os út városi átkelési szakaszának az építése idején használták a 6/A-t, aztán ami- kor elkészült az új út, megkapta a hivatalos M-6 nevet az összes táblával __ és a forgalommal együtt. Ám valahogy sikerült úgy beleágyazni a 6/A-t egyes fejekbe, hogy máig is elő-elő- tör. A minap egy lakossági fó- rumon hallottam ismételten, az- zal is kiegészítve, hogy ״bűn” volt a 6״/A”-t megépíteni ott, ahol megépítették, hiszen csak zavarja a város életét. Jó! Hát akkor emlékeztessünk: mikor a 6״/A” épült, egész Pécs egyet- len kelet-nyugati útra fűződött fel, ez bizony gátolta a város fejlődését, s még inkább a köz- lekedést. Szükség volt tehát a második kelet-nyugati irányú városi főútvonalra, s ez volt a 6״/A” egyik elsőszámú fel- adata. Aki pedig ma kiutálja in- nen az M-6-os pécsi átkelési szakaszát, gondoljon csak arra, mi lenne enélkül a Rákó- czi-Hungária-Szigeti úton, mint továbbélő 6-oson.

Hulló lila csempék

Csak mert a 6-os Nagy Lajos ki- rály úti részén van, tegyük szóvá a volt MHSZ-SZMT székházak helyzetét. Annak ide- jén az ״új városközpont” része- ként épült ez a két székház is, és mivel az UNIVÁZ-szerkezetet szép ruhába akarták öltöztetni, lila csempével burkolták min- den oldalon. De valami baj le- hetett a felrakással, mert a lila csempék már a házak új korá- bán kezdtek lepotyogni. S tes- sék megnézni ma: hovatovább

EGYÜTT MEGOLDJUK!

Kedves Olvasó!

Ezzel ajátékkal mától még 2 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztv a 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény.

A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk!

INFRASTRUKTÚRA, KORNYEZETVEDELEM

1. Az 184<í-ban átadott első magyar vasútvonalon kb. egy óra alatt jutottak el Pestről Várra. Hány perccel rövidült az átlagos menetidő az elmúlt 148 év alatt?

1.30-35 perccel 220-25 perccel X. 10-15 perccel

2. A hazai települések hány százalékában nem volt vezetékes ivóv íz 1992-ben?

1.11,3%-ban 28%-ban X.4,5%-ban □

□

□

3. 1993-ban hány millió Ft-os beruházást fordítottak a hulladékból történő nyersanyag visszanyerésére?

1.235 milliót 2 233 milliót X. 1 milliót

X. iható, de csak egyszer

4. Iható-e közvetlenül a Balaton vize?

1. csak nyáron, mivel telente befagy

2. természetesen, hiszen ma még folyékony

□

5. Melyik volt az elmúlt évtizedek legkömyezetsértóbb nagy beruházása?

1. a Tisza tó laGagarin-hóerőmú X. a bős-nagymarosi vízlépcső

6. A v ízminőség v édelmére 1994-ben a KHYM1160 millió Ft-ot kért Hogy an módosította a kormány ezt az igényt a költségvetés benyújtásakor?

1. növelte 2. elfogadta X. 60%-kal csökkentette

7. A telefonhelyzet ugrásszerű javulása mellett miből van több a lakásokba felszerelt állomások közül: fővonalból vagy ikerállomásból?

1. fővonalból 2. fele-fele X. ikerállomásból !

8. Hány kmló sebességgel közlekednek átlagosan a magy ar személyszállító vonatok napjainkban?

1.70 km/ó fölött 2.60 km/ó fölött X. 50 km/ó alatt

□

9. Hány km-rel változott a vasútvonalak építési hossza hazánkban 1990 és 1992 között?

1.158 km-rel nőtt 2 42 km-rel csökkent X. 0 km-rel

□

□

X. szinten maradt

10. Hogyan alakult az autóbuszok száma 1990 és 1992 között?

1. kb. 1000-rel nőtt 2. kb. 1000-rel csökkent

11. Két évvel az Expo előtt hány ötcsillagos szállodánk van Budapesten kív ül?

!.megyénként egy 2. régiónként egy X. egy sincs

X. csak a Strauss-keringóben

12. Hol kék a Duna napjainkban?

1. a Fekete-erdőnél 2. Bősnél

FORDÍTS!

A dohányzás és az alkohol a legfontosabb rizikótényezők közé tartozik Fotó: Szundi

Nőtt a rák okozta halálozási arámyszám

Jobb félni, mint megijedni

létén 86 onkológiai állomás működik. Ilyen hálózat egyetlen nyugati országban sincs, ezeket kellene felszerelni, műszerek- kel, megfelelő berendezésekkel. Hogy ez pénzbe kerül? Hát per- sze! De egyetlen rákbeteg ke- moterápiás kúrája másfél millió forint. Nem kell matematikus- nak lenni ahhoz,•hogy kiszámít- suk, melyik megoldás az 01- csóbb. Megdöbbentő, hogy ná- lünk az öt magyarországi egye- tem tanrendjéből a mai napig hi- ányzik az onkológia, mint önálló diszciplina. Az oktatás hiányos- ságai miatt sem a családorvosok, sem a szakorvosok nincsenek tisztában a rákmegelőzés mód- szereivel, a komplex terápia és rehabilitáció kívánalmaival.

Hiányzik az empátia is- Mit várnak a rák-ellenes napok rendszeres megtartásá- tói?-Egyrészt információkat ki- vánunk továbbítani, mert bár so- kát beszélnek az emberek e té- máról, rendkívül keveset tudnak. A figyelmet a szűrés fontossá- gára kívánjuk irányítani és az egészséges életmódra. Arra is, hogy vannak közöttünk gyógyult rákbetegek, akikről n?m sokat tudunk. Ahogyan a megelőzés nem kielégítő, a betegek testi-lelki rehabilitációja, gondo- zása sem az és a család felkészí- tése sem. Azaz: hogy miként kell együtt működni és élni egy rák- beteggel, a társadalomból hiány- zik az empátia. Éppen ezért szé- leskörű felvilágosításnak szán- juk e napokat.

ártalmakat, a személyi higiénia hiányát, a dohányzást, alkoho- lizmust, a szervezet általános ál- lapotát, a stresszt, táplálkozási szokásainkat is felelőssé tehet- jük.

Legfontosabb a betegség megelőzése lenne, a tömeges szűrésre alapozva. Ugyanis a tumorok korai stádiumban tör- ténő diagnosztizálása jó esélyt ad az eredményes kezelésre, gyógyításra. Ma már elmond- hatjuk, hogy a korai felismerés révén a rákbetegek 90 százaléka gyógyítható.-Akkor miért halogatjuk a szűrést?- Ennek alapja az onkológiai ellátás jogi szabályozása. Tör- vényi változtatásokat igényel ez a téma, túl az új struktúrán, szemléleten és gyakorlaton. Tisztázni kellene az onkológiai tevékenységekben a kompeten- ciák megoszlását, a felelősség kérdését, az állami, önkor- mányzati, társadalombiztosítási feladatokat és az egyén köteles- ségét, valamint az onkológiai ellátás finanszírozásának mód- ját is. Nagyon fontos lenne egy onkológiai hálózat kiépítése, helyének és feladatkörének meghatározása a magyar egész- ségügyben.

Ugyancsak törvényileg kel- lene szabályozni: jár-e szűrés állampolgári jogon mindenki- nek? Ha igen ki, kik illetékesek elvégzésére, ki fizesse a szű- rést? Mi amellett vagyunk, hogy mindenképpen koncent- ráltan kellene a rákszűrésnek történnie, úgynevezett szűrőhá- zak bevonásával. Jó helyzetben vagyunk, hiszen az ország terűRák-ellenes napokat hirdet- tek az április 7-9-e közötti idő- szakra.- Mi a cél e már hagyomány- nak számító sorozattal? - kér- deztük dr. Kásler Miklóstól, az Országos Onkológiai Intézet fő- igazgatójától.- Intézetünk felmérte a ma- gyár nemzeti rák-kontroli prog- ram keretében a magyar onko- lógia általános helyzetét. A szomorú statisztikát mi is mege- rősíthetjük: az utolsó évtized- ben nőtt a rák okozta halálozási arányszám nálunk. A megbete- gedések számának magyaror- szági növekedési üteme alapján férfiak esetében az utolsó he- lyen állunk, nőknél pedig a harmadik legrosszabb helyen.

E negatív tendencia késztetett bennünket a rák-ellenes napok megtartására is, hiszen a közvé- lemény figyelmét szeretnénk e súlyos problémára irányítani. Másrészt a népjóléti kormány- zat számára is szeretnénk meg- jelölni egy nemzeti mértékű szakmai és társadalmi cselek- vési program kidolgozásának szükségességét, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartjuk, hogy hazánk is bekapcsolódjék a WHO nemzetközi program- jába, mely azt a célt tűzte ki, hogy 2000-re a rákhalálozást felére csökkenti.

Jogi szabályozást!- Milyen okokra vezethető vissza a megbetegedések szá- mának növekedése?- A pontos okot nem tudjuk megnevezni, de többfélét is fel- sorolhatunk. így a környezeti

Szakértők sürgetik

Alakuljon meg mielőbb az Europol!

ezt bizonyítják mindinkább Magyarország bűnözési króni- kái is. Ezért támogatjuk többek között - immár az EU társult tagjaként - az Europol mielőbbi megalakítását is.

Az Interpol magyar nemzeti irodájának helyettes vezetője, dr. Mayer Jolán rendőralezre- des hivatalosan még semmilyen konkrétumot nem tud az Euro- polról. De véleménye szerint amennyiben a külföldről szár- mazó értesüléseknek megfelelő új operatív rendőri szervezet jön létre, annak nagy hasznát ve- hetné Európa. Az új testület lét- rehozásának szükségességét részben az Interpol alapszabálya és a sajátos európai helyzet is in- dokolttá teszi. Á franciaországi Lyon székhellyel működő, és a világ minden részéből 167 tagor- szágot számláló Interpol ugyanis politikai, katonai, faji és vallási természetű bűnügyekkel nem foglalkozhat. A mai Európát pe- dig elsősorban a volt Jugoszlávi- ában dúló polgárháború miatt, éppen az ilyen eredetű és termé- szetű esetek tartják rettegésben.

akik szerint szükséges lenne mielőbb közösen szabályozni a menekültügy intézkedésének rendjét, mert mind nagyobb a földrészre érkező, letelepedő- sért folyamodó, vagy az érintett országokban illegálisan tartóz- kodó bevándorlók száma. A leginkább érintett Németország különösen sürgeti az egységes fellépést, s azt is szorgalmazza, hogy a polgárháborús menekül- tek befogadásában igazság- osabban osszák meg a terheket, amiben egyébként Magyaror- szág is messzemenően érdekelt. Megfigyelhető, hogy nem csak más országokban, hanem ná- lünk is olyanok is folyamodnak politikai menedékjogért, akik az utazás szabadságát összetévesz- tik a bevándorlás szabadságé- val. Az illegálisan beutazók pe- dig - minthogy egyre inkább el- lenőrzés nélkül utazhatnak az Európai Unió egyik országából a másikba - bekapcsolódnak a nemzetközi bűnözésbe.

Ennek következményeit vi- szont nem csupán a földrész nyugati felének országai érzik:

Növekszik a nyugtalanság Európában a bűnesetek gyors gyarapodása miatt. A földrész nyugati felében lejátszódó in- tegrációs folyamatok új szaka- szában gyakorlatilag leomlanak a határok az országok között, ami megkönnyíti a bűnözők számára a helyváltoztatást, s így könnyebben kereket oldhatnak üldözőik elől. Az egyes nemze- tek bűnüldöző szervei viszont mindmáig csak egy-egy ország határain belül illetékesek.

Kelet- és Közép-Európában kiépültek a kábítószer-kereske- delem, az autótolvajlás és más súlyos bűncselekmények új gócpontjai. A védekezés régi gyakorlata és szervezete ebben a térségben sem kielégítő.

Szakértők szerint ezért az Eu- rópai Unió sürgető feladatai közé tartozik a közbiztonság ja- vitása: sokak szerint még az idén létre kell hozni a kontinens rendőrségét, az Europolt, amelynek székhelye a hollan- diai Hága lenne.

Az Európai Unióban egyre határozottabb azok véleménye,