Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-07 / 65. szám

1994. március 7„ hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 5 Móricz Kismadár című vígjátékának egyik jelenete A Bőrgyár a tisztább levegőért Latyak helyett erdő A polgárosodás gyökerei Népszínművek Nagydobszán A polgármester a bíró szerepében Pártharcok helyett Kismadár Szerencsés település Nagy- dobsza: nincsenek pártjai. Ezért aztán lakóinak békés együtté­lése zavartalannak mondható, még napjainkban is. A békés együttműködés egyik szép pél­dája a Talpasház Színjátszókor, melynek hétvégén volt bemuta­tója az Általános Művelődési Központban kétszázötven-há­romszáz lelkes néző előtt. Kozáriné Jasák Éva, a kör vezetője elmondta, hogy 1992-ben nosztalgiáztak először az ötvenes években még mű­ködő színjátszó körről. Aztán úgy határoztak, hogy felelevení­tik az egykori népszínművet, amelynek egyik szerepét a mos­tani szakácsnő játszotta, akkor még 16 évesen. A szerep most, negyven év múltán is rá jutott A fodrászberkekben Eu- rópa-szerte elismert nevű Hesz János pécsi mester és felesége, Hesz Csilla régi álma vált valóra: új helyen, a pécsi Ferencesek ut­cája 48. számú ház alagsorában nyitották meg a Hesz Haj stúdiót. A nem is oly rég még fáskam­rát, mosókonyhát, házmesteri la­kást magában foglaló bérelt alagsorban rekordidő, hat hét alatt készült el a szolid, ám mégis fényes helyiség. A jól fel­szerelt szalonban velük együtt öten fogadják a szép frizurára vágyó hölgyeket, míg a közvet­len mellettük lévő udvarrészen a szakmát hajápolási szerekkel és anyagokkal ellátó Wella-nagy- kereskedést alakították ki. A Hesz házaspár öröme határ­talan, hogy végre ismét a saját­jukban és méltó helyen fogadhat­ják vendégeiket. Annak különö­sen örülnek, hogy arra a hét hó­napra, amíg nem volt saját üzle­tük, befogadta őket kollégájuk, Csizmarek Borjú című darabjá­ban. Ez volt tehát az újjáéledt nagydobszai színház első elő­adása, négyhónapos kemény előkészítő munka után. Tavaly Csepreghy Sárga csikó című művét, idén pedig Móricz négy- felvonásosát, a Kismadarat ad­ták elő. A harminc fős csoport tagjai között van hivatásos tűzoltó, postamester, cipész, villanysze­relő, vezető óvónő, nyugdíjas, háztartásbeli, a helyi iskola ta­nulói és a polgármester, aki a Kismadárban a bíró szerepét alakítja. Az évente egy bemuta­tandó darabra hónapokig ké­szülnek, a mostanira a próbákat már novemberben elkezdték, s természetesen ők készítették a díszleteket, varrták a saját sze­az ugyancsak mesterfodrász Schreiner József a pécsi Teréz utcai Glória szalonjába, hogy együtt maradhassanak.- A Wella-oktatócsapat tagja­iként itt tarthatjuk közös felké­szüléseinket, és a csoportos szakmai továbbképzéseknek is biztos helye lesz nálunk - mondja a házaspár. * Amiatt nem repesünk az örömtől, hogy a fodrászati szol­gáltatások árai is egyre borso­sabbak (igaz, miért pont ezeket ne drágítaná meg az energia, alapanyag és egyéb árak és költ­ségek örökös feltupírozódása?). De ha már ez a helyzet, legalább nem ütött-kopott, hanem drága pénzért kialakított jól felszerelt, vendéget csalogatóan ízléses fodrász szalonokban, haj stúdió­kban eshetünk át az ügyeskezű mesterek különféle frizuraszé­pészeti műveletein. B. M. L. repeiknek megfelelő ruhákat, nemegyszer a turkálóból be­szerzett olcsó anyagokból, sze­relték a színpadvilágítást és a hatalmas függönyt. A bemutatót követően idén is, mint minden évben bemuta­tót tartanak a testvérfaluban, Magyarkesziben és megpróbál­ják eladni a darabot a környező falvakban, művelődési házak­nak, önkormányzatoknak. Per­sze a bevétel inkább csak jelké­pesnek tekinthető, sokszor csu­pán a buszköltséget fedezi. A tájolást, de még a próbákat is rendkívül nehéz megszervezni, hiszen ahány szereplő, annyi munkahely, egyéni elfoglaltság. De a lelkesedés és a színpad va­rázsa többnyire minden nehéz­séget legyőz. Cs. L. Fórum az iskolaszékekről Az oktatási törvény február 28-ig adott határidőt az iskolák­nak és fenntartóiknak az iskola­székek megalakítására. Sokak szerint itt ismét egy formális szervezet létrehozásáról van szó, amely érdemben nem tudja befo­lyásolni az oktató-nevelő mun­kát. Megint mások nem látják vi­lágosan a szülői munkaközössé­gek és az iskolaszékek közti kü­lönbséget. Am Vajszlón, ahová húsz ormánsági faluból járnak gyerekek - hibátlanul működik a másfél éve megalakított testület. Minderről bővebben is hall­hatnak csütörtökön este 18.13-tól a TV 2 Magyarország­ról ma című műsorában. Az élő körkapcsolásos műsorba a nézők is bekapcsolódhatnak, az adást megelőző napokon 8-13 óráig a műsor szerkesztője, Hárságyi Margit váija hívásaikat a 72/410-533-as telefonon, az adás félórája alatt pedig a 72/324-180-as számon tehetnek fel kérdéseket, amelyekre dr. Kálmán Attila államtitkár vála­szol. Artner K. Nem volt különösebb vita szombaton a Pécsi Horgász Egyesület éves közgyűlésén. A megjelent tagság elfogadta a beszámolót, amelyből kimerí­tően megtudhatták a megjelen­tek, mi is történt tavaly az egye­sületben, s mi várható ez évben. Az 1993-as év döntő fordula­tot hozott a baranyai horgász­társadalomban, átalakult a me­gyei szövetség, s mint a beszá­molóból is kiderült, a Pécsi Horgász Egyesület csak akkor volt hajlandó belépni az új szer­vezetbe, ha megfelelő súllyal vehetnek részt a döntések meg­hozatalában. A szövetség megalakulása­kor ezt figyelembe is vették, így azután a PHE mind a me­Megfontolandó, hasznos öt­lettel rukkolt elő a Pécsi Bőr­gyár Rt. Evek óta szemet szúró elhanyagoltsággal nyújtózik részben a területén, részben a szomszédságában a PVSK- és a Postás-pálya közötti rész, amely nyugati oldalon követi a bőrgyár derítőit és határa a Fe­kete-víz is. Ma zsombékos, csapadékos időjárás esetén vízzel borított ez a rész, amelyet korábban sportcélú hasznosításra jelöltek ki. Tulajdona vegyes. Részben magánkézben van, részben a bőrgyáré, de az önkormány­zatnak is van itt egy darab föl­dje. A Bőrgyár Rt. ötlete: tele­pítsék be a területet erdővel, ezzel több célt is szolgálva. A város érdeke lenne, mert az itt szokásos, a lakott rész felé irányuló léghuzatot meg­törné, „illatoktól” szabadítva meg az embereket, másrészt gyei, mind az országos szövet­ség tagja maradt, természete­sen ezek a szerveződések nem szólhatnak bele a több mint 4 ezer baranyai horgászt tömö­rítő egyesület belső ügyeibe. Tavaly még úgy gondolták az egyesület vezetői, hogy a romló életszínvonal, az emel­kedő költségek, a taglétszám jelentős csökkenését eredmé­nyezi, ezzel szemben száz új tagot is köszönthettek köreik­ben. Mindez köszönhető annak, hogy meglehetősen szép fogási eredményeket értek a PHE-ta- gok, a 25 kilogrammos átlag­gal a megyében a legjobbak között vannak. Azt sem lehet mondani, hogy lényegesen frissebb lenne a levegője a szomszédos sportpályáknak is, harmadsorban hasznosulna a ma semmire sem jó terület. Az ötletet azonban gondok is kísérik. A február elején az érintettekkel tartott megbeszé­lésen a magántulajdonosok je­lezték: csak kártérítés ellené­ben mondanak le a területről. Erre a bőrgyárnak nincs pénze. A legésszerűbb az lenne, ha alapítványi támogatásból le­hetne megoldani. Minden­esetre az önkormányzat szak­emberei már foglalkoznak az üggyel. Valószínűleg csak közös erővel oldható meg az erdőte­lepítés. Tény, hogy a fákra itt nagy szükség lenne, környe­zetvédelmi szempontból is, rá­adásul még a jelzett terület forgalmi értékét is növelné. Vagyis: üzleti szempontból sem rossz az ötlet. M. A. romlott a fegyelmi helyzet, az viszont igaz, a partokon fenye­getően elszaporodtak a vandál módon rombolók, akikkel szemben már csak hatósági fel­lépéssel lehet eredményesen küzdeni. Az inflációval, valamint a költségek emelkedésével szemben viszont nincs mit ten­niük, kénytelenek voltak lé­nyegesen növelni a napijegyek árát. A szervezeti átalakulás első jeleként elfogadták az új alap­szabályt, amelynek egyik leg­lényegesebb újdonsága: öt­évenként lesz közgyűlés, a köztes időszakban a választ­mány a döntéshozó testület. A polgárosodás gyökerei, a polgárosodás értékei, szerepe a mai Magyarországon és Euró­pában címmel tart előadást március 8-án este hét órakor a Fidesz Akadémia keretén belül Pécsett, a Művészetek Házában dr. Nagy Endre és dr. Gáspár Gabriella szociológus. Az elő­adás és az azt követő beszélge­tés nyilvános és ingyenes. Kampány-hírek Kocsis László, az MSZP képviselőjelöltje lakossági fó­rumon mutatkozik be Diósvisz- lón, 1994. március 8-án, 19.00 órakor a Művelődési Házban. * Dr. Lusztig Péter, a Szocia­lista Párt képviselőjelöltje 1994. március 7-én, ma 16.00 órától Vasason, a Mosoly Eszpresszó­ban, 8-án 16.00 órától pedig Somogyon, a Bányatelepi Ko­dály Zoltán Művelődési Házban más baloldali pártok jelöltjeivel együtt lakossági fórumot tart. * Pál László, az MSZP ország- gyűlési képviselője, az ország- gyűlés gazdasági bizottságának tagja március 9-én Pécsre láto­gat. Tárgyal a Pécsi Erőmű Rt., a Mecseki Szénbányák, vala­mint a Mecsekurán Kft. vezető­ivel. Ezután munkaebéden vesz részt ismert pécsi vállalkozók társaságában. * Katona Béla, a parlamenti frakció helyettes vezetője rész­vételével lakossági fórumot szervez az MSZP Szigetváron március 10-én, 17.00 órai kez­dettel a Pártok Házában. * A Szociáldemokrata Párt Ba­ranyai Szervezete március 4-én pénteken megyei pártnapot tar­tott az Apáca u. 15.sz. alatt. A pártnapon Takács Imre orszá­gos elnök adott tájékoztatót és bemutatta a két parlamenti je­löltet. Hobó, Földes László lépett fel nagy sikerrel szombaton este Pé­csett, a Nevelési Központban. A népszerű művész „Légy os­toba” című József Attila estjét mutatta be a pécsi közönség­nek. Fotó: Szundi György Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18.7622 (Domus Á.) Tel: 336-861 Hesz Haj stúdió és Wella-nagykereskedés Új női fodrászat Pécsett Átalakul a Pécsi Horgász Egyesület szervezete Emelkedik a napijegy ára B. G. Áram, gáz, víz és minden lopható? A szolgáltatók türelme Ahogy egyre drágul az áram, gáz, víz, telefon és tömegközle­kedés, egyre többen kényszerből, netán kivagyiságból nem fizetik a díját. A kiskapu-lovagok jól tudják, eléggé joghézagos a szol­gáltatók ellenük bevethető fegy­vere. Miként lehet őket ráncba szedni? Baranyában évente 90-95 szabálytalan vételezésre derül fény, ilyen esetekben a tol­vaj elektromos készülékei és más fogyasztói alapján állapítják meg a ki nem fizetett áram díját, me­lyet igen magas, 20 forint/kilo- wattóra tarifával számláznak. Ha ez sem téríti jobb belátásra a sza­bálytalan vételezőt, kikapcsolják nála az áramot. A gázosok új, műanyag plom­bája valamint a számítógépes fo­gyasztásmérés és -elemzés elle­nére sem tudják kivédeni a lo­pást, sem a nemfizetést. (A la­kossági kinnlevőség megközelíti a nyolcmillió forintot.) Egyetlen hathatós ellenszerük a kikapcso­lás - már ahol ez műszakilag is megoldható. A vízmű egyre több „fekete” rákötéssel és vízmérő manipulá­lással találkozik. Ilyenkor a visz- szamenőleg számlázott átalány­díj, illetőleg az illegális rákötések legalizálása teremtheti csak meg köztük és a térítésmentes vízvéte- lezőjük között a békét. Helyzetü­ket nehezíti, hogy országos ren­delet alapján végső esetben csak a nem lakossági „fogyasztót” zárhatják ki a szolgáltatásból. A más telefonvonalát haszná­lókat csak a legritkább esetben lehet tetten érni. A szextelefonok megjelenésével viszont megso­kasodtak a telefonszámla-rekla­mációk. Az előfizető az elé tárt tények alapján vagy sejti, hogy melyik családtagja a ludas a ha­talmas számla előidézésében, vagy továbbra is vitatkozik. A Matáv alapvetően az ügyfélori­entáltság erősítésében látja a megoldást. Még idén díjmente­sen hívható számot vezetnek be, hogy az előfizetői reklamációkat mielőbb rendezhessék. A pécsi tömegközlekedés bliccelőit az sem zavarja, hogy már kapható napi és hetijegy, első és második félhavi bérlet is elővételben, valamint köznapon­ként 19 órától és munkaszüneti napokon a sofőrnél vonaljegy (igaz, felárral). Az is hidegen hagyja őket, hogy a jegy nélkül, érvénytelen jeggyel vagy bérlet­tel utazók pótdíja és büntetése a korábbinál is lényegesen maga­sabb. Szabálysértési feljelentésre a szolgáltatóknak többnyire nincs energiája, se kedve. Reményte­lennek tartják. A tolvajok meg röhögnek a markukba. Rajtunk, fizetőkön is. B. M. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents