Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-04 / 62. szám

1994. március 4., péntek Városaink uj Dunántúli napló 7 Az egykori török tábor helyén nem találtak temetőt Turbék alaprajza. Esterházy Pál rajza, 1664-ből. Szigetvári körkép Új kiadványok az ipartestületnél A Szigetvári Ipartestületnél a legújabb szakkönyvekhez és segédletekhez is hozzájuthatnak a vállalkozók, gazdálkodók, amelyek a különböző tevékeny­ségekhez nyújtanak szinte nél­külözhetetlen segítséget. Építő­ipari vállalkozóknak ajánlják az építőipari normarendszert és annak kisüzemi változatát, ez a legújabb 1994. évi egységár­gyűjteményt tartalmazza. Min­den iparosnak és kereskedőnek ajánlják viszont „Az egyéni vál­lalkozók kézikönyve” című ki­adványt, amelyben a vállalko­zás megalakításától a megszű­néséig, az adózástól a társada­lombiztosításig minden megta­lálható. Megrendelhetők a kö­vetkező speciális szakkönyvek és segédletek is: „Kézikönyv az új, 1994. évi Szja alkalmazásá­hoz”, „Az 1994 évi új adótör­vény”, Az 1994. évi áfáról ké­zikönyv”, „Költségek elszámo­lása 1994-ben”, „Mérleg készí­tés és egyszeres könyvvitel”. Az ipartestület minden további könyv beszerzését is vállalja. Talizmán kupa A szigetvári polgármesteri hi­vatal és a labdarúgó szövetség Talizmán kupa néven teremtor­nát szervezett a város kispályás labdarúgó csapatainak részvéte­lével február végén Szentlőrin- cen. A tavaszi felkészülést se­gítő, mindvégig küzdelmes és színvonalas játékot hozó torna győztese a Várbüfé csapata lett, elnyerve a névadó áruházi kupát, oklevelet és a polgármesteri hi­vatal ajándékát, egy, labdát. A második helyet az Afész-Taka- rékszövetkezet, a harmadikat pedig a Tinódi csapata szerezte meg, ők oklevéldíjazásban ré­szesültek. Tárgyjutalmat kapott a legjobb kapus Füredi Béla, a leg­jobb mezőnyjátékos Bódog Ti­bor és a legjobb góllövő Liptai János. Bálozó iparosok Idén március 11-én rendezik a hagyományos nőnapi iparosbált, 19 órai kezdettel az Oroszlán ét­teremben. A Szigetvári Ipartestü­let szeretettel váija tagjait, és más vendégeket, illetve szívesen fogadják a felajánlásokat a tom­bola nyereményekhez. Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ József A. u. 7. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétúj falui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei A szigetvári néphagyomány szerint Szigetvár határában a kaposvári út mellett elterülő, a környezetből alig kiemelkedő kis dombot török temetőnek ne­vezik. A helyi hagyomány sze­rint itt temették el a Szigetvár ostromakor meghalt törököket. Ez oly mértékben ivódott a köz­tudatba, hogy itt soha senki, semmiféle földművelést nem végzett, illetve nem végez még ma sem. Kováts Valéria múzeológus elmondta, a Szigetvári történeti néphagyományok című kiad­vány második része 1962-ben jelent meg a Janus Pannonius Múzeum évkönyvében. Ebben azt olvashatjuk, hogy Salamon Béla a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület egykori főtitkára 1934-ben két kutatóárkot ásott szigetvári diákokkal a temető területén, azonban közlése sze­rint itt semmit nem találtak. A temető melletti térségben vi­szont négy csontváz került elő, különböző edénytöredékekkel együtt. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy az itt eltemetett halottak a törökök megjelenése- Most nem számíthatunk vásárlóképes keresletre a kultú­rával kapcsolatban - mondja Erős Zsuzsa a művelődési ház igazgatónője. Megpróbálunk minél több szponzort keresni a különböző műsorok, rendezvé­nyek megszervezéséhez, ezáltal is csökkenteni tudjuk például a belépőjegyek árát. Az anyagiak tekintetében manapság minden intézmény a kés élén táncol, ta­valy kevésnek bizonyult az ön- kormányzat által biztosított költségvetés. Idén is hasonlóan nehéz anyagi körülmények kö­zött kell majd dolgoznunk, ezért például a belső fejlődésre nem is látok lehetőséget. Nagyon jó kezdeményezésnek bizonyultak a különböző pályázatok, ezek­ben legalább reménykedhet az ember, és több-kevesebb siker­rel pénzt is látunk egy-egy be­advány után, azonban ahhoz is pénz kell, hogy egyáltalán pá­lyázhassunk. Bizonytalan, hogy mikor köl­tözhet át a művelődési ház a régi épületből az új építmény Nagy Tamás, az Agrárszö­vetség elnöke és Patkó László, az Agrárszövetség megyei el­nöke tartott a minap fórumot Szigetváron, a Zrínyi Filmszín­házban. Nagy Tamás elmondta, az Agrárszövetség szerint 1990-94 között végbement Ma­gyarországon a politikai rend­szerváltás, idén a gazdasági rendszerváltozásra kell helyezni a hangsúlyt. A politika változ­hat szinte évről évre, azonban sokkal fontosabb a gazdaság működőképességének biztosí­tása, erősítése, mert enélkül megroppanhat az országot irá­nyító intézményhálózat. előtt kerültek a földbe. Tehát a Salamon Béla által végzett pró­baásatás a temető vonatkozásá­ban eredménytelen maradt, ez azt bizonyítja, hogy itt nem volt temető.-A visszafoglalás időszaká­ban 1688-89 Leonardo Anguis- sola olasz származású osztrák hadmérnök a szigetvári hadmű­veleteket pontosan feltérké­pezte, a hadállások feltünteté­sével, s az előbb említett terület­tel pontosan megegyező helyen, a térképre egy kis ötszögletű térséget rajzolt be, ennek egyik végén kört tüntetett fel. A térsé­get határozott vonalakkal húzta meg, a területen pedig mintegy ligetként fákat tüntetett fel. A terület jelmagyarázatához azt írta: „A hely, ahol Szulejmán szultán meghalt”. A nyugati és keleti forrásokból pontosan tud­juk, hogy Szulejmán szultán a fővezéri táborban lévő sátrában halt meg. A tábor helyét egy­aránt egy tó mellé helyezik a különböző források. 1971-ben itt rendszeres ásatásokra került sor, több mint 350 méter hosszú kutatóárokkal a területet meg­befejezett szárnyaiba. Az igaz­gatónő elmondta, a legtöbb eseményt feltételes módban szervezik, mert mások a körül­mények, ha a régi, illetve ha az új épületben tudják lebonyolí­tani azokat.- A Vigadót, ha félkarú óri­ásként is, de mindenképpen be kellene indítani, mert a hamaro­san elkészülő oldalszárnyak is megfelelő helyet kínálnak kü­lönböző kiállítások, pódiummű­sorok, egyéb rendezvények megtartásához. A művelődési ház jelentő­sebb programjai közül elsőként a március 15-e körül megrende­zendő tavaszi fesztivál esemé­nyein vehetnek részt a város la­kói, míg a másik legjelentősebb rendezvény a Zrínyi emlékna­pok, amelyet augusztus 20-a körül tartanak.- Szeretnénk becsempészni a rendezvények közé, néhány olyat is, amelyeket eddig ke­vésbé ismertek Szigetváron, ilyen például az irodalmi kávé­ház, író-olvasó találkozók. Az- Azon múlik a jövőnk, hogy az adott pillanatban tudunk-e megfelelően dönteni és csele­kedni. Az Agrárszövetség a rea­litásokra hívja fel a figyelmet. A túlsúlyos államrendszer nem vezethet eredményre, helyette az állampolgárokra kell tá­maszkodni. Az ország sorsát a falu és a vidék helyzete hatá­rozza meg elsősorban, mert nem csak erős fővárosra, hanem hasonlóan erős vidékre is szük­ség van. Magyarország földraj­zilag Európában van, azonban hogy ténylegesen is oda tartoz­zunk a falvaknak olyanoknak kell lenniük, mint például a kutattuk. Egyetlen csontváz sem került elő, tehát ezen a he­lyen nem volt semmiféle te­mető. Ugyanakkor megállapít­hattuk, hogy 70-100 centiméter magasságban az ingová­nyos-mocsaras területre földet hordtak, s ezáltal ez kiemelke­dett a környezetből. Feltételez­hető, hogy az olasz hadmérnök még éppen látta a területet, amelyet kultuszhelynek tekint­hettek a törökök, és ezért jelölte be a térképére. A későbbi idők folyamán a XVIII. században a terület mint emlékhely és kul­tuszhely lassan megszűnt, csak a domborzati viszonyok emlé­keztettek az egykori sátor he­lyére. A XIX. századi térképe­ken már (érthetetlen módon) úgy jelölik, hogy „török teme­tés”, majd később a XIX. szá­zad második felében kapta a „török temető” nevet a térképe­ken. „A Szigetvár környékén élő törökök és más nemzetségek hagyományai azt tartják, hogy a szultánt ágyúgolyó ölte meg, amikor az egyik hársfa alatt pi­hent, fővezéri sátránál, és innen első találkozó Mihalik Zsolttal lenne, akinek nemrég jelent meg egy kötete, az apropó, hogy a szerző édesapja Sziget­váron tanított. Szeretnénk bein­dítani a városban egy színját­szókört a már működő balett csoport mintájára. A művelődési ház keretein belül működik a szőlész-borász klub, rendszeresen tartja foglal­kozásait a természetgyógyász csoport, illetve a Kapoly Antal képzőművész kör. Minden ré­teggel megpróbálnak kapcsola­tot teremteni a művelődési ház dolgozói, szerveznek műsoro­kat gyereknek is, Pécsre, illetve Kaposvárra indítanak színházlá­togatásokat. Megpróbálnak mi­nél több rendezvényt Szigetvá­ron megtartani, ezek közé tar­toznak a nemzetközi és orszá­gos társastánc versenyek.- Nem szeretnénk, ha a mű­velődési intézmények a válasz­tási kampány színtereivé válná­nak, viszont szívesen adunk he­lyet a pártok által szervezett kulturális programoknak. Burgenlandi kistelepüléseknek. Az Agrárszövetség jobb-kö­zép párt. Ez azt jelenti, hogy szorgalmazzuk a polgári ma­gántulajdon stabilizálását, il­letve a piacgazdaság felépítését jobb közép gondolkodásmód alapján kell megvalósítani. Nem szabad sokkpolitikát al­kalmazni, és nem szabad fi­gyelmen kínül hagyni a jelen­legi szociális helyzetet sem.- Programunkban az agrár­kérdés megoldása az első számú feladat, mert 1990-93-ban ez az ágazat tartotta el az országot, azonban mára kivérzett, elen­gedhetetlen a talpra állítása. szállították Turbékra, a temet­kezési helyére. A szultán halá­lának helyét és a hársfát azóta is tiszteli a nép” - írja Eszterházy Pál, a költő Zrínyi Miklós kró­nikása.-Kóczián József 1838-ban elkészítette Baranya megye részletes térképét. Igaz, hogy Az ország egyetlen magán- terráriuma mutatkozik be már­cius 4-5-6-án Szigetváron a rendezvényteremben. A Kapos­várról érkező óriáskígyókat, siklókat, boákat és kajmánokat pénteken és szombaton 9-18 óráig, vasárnap pedig 9-17 óráig nézhetik meg az érdeklő­dők. Összesen 50 darab, mint­egy 20 fajta kígyót láthatnak majd, ezek között lesz olyan is, amelynek á világon a legna­- Még 1986-ban indult el a „Barátunk a könyv” címmel meghirdetett akció, amelynek az volt a lényege, hogy évente 3-4 könyvet elolvastak a diá­kok, akik vállalták ezt, illetve a tanév végén záróvetélkedő for­májában mérték össze tudásukat egy-egy könyv ismeretanyagá­ból - mondja Kovács Györgyné, a Szigetvári Városi Könyvtár könyvtárosa. Korábban az Út­törő Szövetség támogatta ezt a mozgalmat, azonban manapság senki nem foglalkozik vele. Kü­lönböző pályázatokat kerestem, ahonnan talán sikerül pénzt is nyernünk, azonban idén egyet­len hasonló témában sem talál­tam kiírást. Nem maradt más hátra, mint az, hogy különböző cégekhez, vállalkozásokhoz kopogtattam be, hogy támogas­sák ezt a tevékenységet. A 7-8. osztályosok közül összesen 18 csapat nevezett az idén, az 5-6. osztályokból 35 és az alsótagozatosok közül össze­sen 25 csapat jelezte részvételi szándékát. Ezek a csapatok álta­lában 4-5 diákból állnak össze, akik vállalják, hogy elolvassák a kiadott könyveket. Egy előze­akkor még Szigetvár Somogy- hoz tartozott, ennek ellenére még szerepel a város a térképen. Ezen is pontosan megtalálható az a bizonyos kör, amit az olasz hadmérnök is jelölt, a jelmagya­rázat szerint pedig, ez a szultán sátrának a helye. Ez sem említi a török temető kifejezést. gyobb a méregfoga, amely eléri az 5 centiméteres hosszúságot. Különös élménynek ígérkezik a kajmánokkal való találkozás, hazánkban kevés ilyen állattal találkozhatnak a különböző ál­latkertekben. A kiállításon vásárlási lehe­tőséget is biztosítanak a szerve­zők, akinek a látottak hatására kedve támad otthon hüllőt tar­tani, az itt kedvezményesen megvásárolhatja az állatokat. tes válogatás után, minden kor­csoportból a legjobb 10 csapat vesz részt a könyvtárban meg­rendezett döntőn.- Minden diáknak kötelező elolvasni A boldog herceget, ezen kívül az alsósoknak a Csi- licsala Csalavári Csalavér, An- csa-Dancsa varázslatai és a Va­karcs vakációja című könyveket jelöltem ki olvasásra. Az 5-6. osztályosoknak a Vadölőt, Danny a szupersrác és Emil és a detektívek című könyveket, míg a 7-8. osztályosoknak a Koldus és Királyfit, a Pótpapát vala­mint a Sivatagon és vadont kell elolvasniuk. A. diákok külön­böző tesztlapokat kapnak, eze­ket kitöltik a könyvekkel kap­csolatban. Olyan kérdések sze­repelnek ezekben, amelyek egyaránt vonatkoznak a tarta­lomra és az érzelmi mondaniva­lóra. Jeleneteket kell bemutat­niuk a gyerekeknek, tárgyakat kiválasztani, hogy azok melyik könyvhöz kapcsolhatók. A ma­gyar tanárok kifejezetten jó kezdeményezésnek tartják ezt az akciót, mert ezáltal többet olvasnak a gyerekek a kötelező irodalomnál. A Szigetvári Városi Könyvtárat pályázat hiányában cégek, vál­lalkozások támogatták a verseny rendezésében Fotó: Löffler Félkarú óriás lehetne a Vigadó A Vigadó elkészülése nagy segítség lesz a rendezvények megtartásában Fotó: Löffler Hüllők Szigetváron A vidék felemelkedése a tét Barátunk a könyv Évente 3-4 regényt olvasnak el a diákok

Next

/
Thumbnails
Contents