Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-31 / 89. szám

1994. március 31., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 9 Nemrég készült el a takarékszövetkezet mutatós épülete Fotó: Szundi György Új utakon a mozsgoiak Szép középületek, kábeltévé és kerékpárút a faluban Mennyire vagyunk közép-európaiak? Olajipar és turizmus Világszinten, az olajipar mö­gött a turizmus jövedelemter­melő képessége a legnagyobb, és az előrejelzések szerint 2000-re az élre fog rukkolni az ágazat - közölte Téglássy Ta­más. Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal vezetője az Euró­pai Régiók Gyűlése bizottságá­nak egri ülésén rámutatott: a tő­kehiány ellenére hazánkban is fejleszteni kell az ágazatot, hogy az ország versenyképes maradjon az Európai Unióhoz történő csatlakozás után is. Szigorúbb határellenőrzés Az illegális beutazók szűré­sével hazánk nagy szolgálatot tesz a Nyugat, illetve Németor­szág számára - hangsúlyozta Günther Beckstein az egynapos villámlátogatáson Budapesten tartózkodó bajor belügyminisz­ter. A sajtótájékoztatón el­mondta azt is: határaikon az il­legális határátlépők miatt szigo­rúbb ellenőrzést tartanak indo­koltnak. A magyar rendőrséget segíteni kívánják a nemzetközi bűnözés elleni hatékony fellé­pésben. Nem kémügy Nem kémügy, hanem szex­botrány magyarázza a Román Hiszersző Szolgálat, az SRI he­lyettes igazgatójának leváltását - közölte a román parlament védelmi bizottságával Virgil Magureanu, az SRI igazgatója. Dumitru Cristea tábornok ugyanis, aki egyben a Legfelső Hírszerző Intézet rektora, arra kényszerített egyes ott tanuló diáklányokat, hogy szexuális kapcsolatra lépjenek vele - s az egyik lány apja feljelentést tett ellene. Idegközpont Csodálatos hír: Nagy-Britan- nia vesztesége a mi nyeresé­günk - így kommentálta a The Independent című brit lapnak adott nyilatkozatában Szabó Tamás privatizációs miniszter azt, hogy az amerikai General Electric (GE) az idén bezárja két angliai üzemét Prestonban és Wimbledonban, és a fényfor­rásgyártó berendezéseket, majdnem 300 munkahellyel együtt, átköltözteti Magyaror­szágra. A GE-nél azonban figyel­meztetnek, hogy ez nem „Isten adománya”. Magyarország a GE európai tevékenységének idegközpontjává válik, és a köl­töztetés része a vállalat törekvé­sének, hogy ésszerűsítse euró­pai tevékenységét és javítsa versenyképességét az európai piacvezetőkkel, a Philipsszel és az Osrammal szemben. A három gépkocsi, a gyö­nyörű fehér Audi 80-as, a kék és a metállzöld Volkswagen Passat ugyanaznap került a gyulai rendőrkapitányság udvarára. Mindhárom járművet utcai el­lenőrzés során állították meg a városban. Igazoltatták a bent ülőket, elkérték tőlük a gépko­csi okmányait. Az előkerült számla és vámokmány azt iga­zolta, hogy mindhárom gépko­csit itt egy bizonyos Atlas Bt. vásárolta külföldön, majd be­mutatta őket a vámhatóságnak. A gépkocsikat azon a napon Gyulán éppen műszaki vizsgára szállították, hogy rendszámot és magyar forgalmi engedélyt kap­janak. A látszat néha csalóka, s mint kiderült a rendőrség gyanúja nem volt alaptalan: mindhárom gépkocsi esetében hamis volt a vámpapír, s az Atlas Bt. nem szerepelt sem a cégbírósági sem az adóhatásági címjegyzékben. Az alaposabb vizsgálódás so­Mezőgazdasági nem, de ke­rékpár és gyalogútjuk lesz idén a mozsgóiaknak. Erre az évre ez a legfontosabb terve a Zselic ha­tárán nyújtózó baranyai köz­ségnek. A nyolcszáz méter hosszú, két és fél méter széles út a Szi­getvár- Kaposvár közötti 67-es számú utat köti majd össze a fa­luval. Szükség van rá, hisz az utóbbi időben csökkent a faluba betérő buszjáratok száma, pedig a helybeliek egy része Sziget­várra és Kaposvárra jár dol­gozni. Ha időben akarnak el­jutni és haza érni, ki kell men­niük a 67-es útra ... Nem egy kényelmes helyzet, ám pontosan beleillik abba a képbe, amely egyébként is jel­lemzi a valamivel több, mint ezer lakosú községet.-Lyukas bocskort kaptunk, azt kell használnunk - mondják a helybeliek, rögtön hozzá téve, hogy ez is sokkal jobb a sem­minél. Az egyik szemük sír, a másik nevet a mozsgóiaknak, ha arra gondolnak, hogy mi mindenük van, de milyen álla­potban. Örökség ez abból az időből, amikor még a közös községi ta­nács létezett, de amikor szintén arra törekedtek, hogy fejlődjön a falu. Akkor még egészen más felállásban terveztek, a rend­szerváltás azonban új helyzetet teremtett. Az önállóvá lett, egykori társközségek közül először Csertő búcsúzott el tőlük, aztán 1992-ben kivált a közös kör­jegyzőségből Szulimán is. A különböző intézményekkel ren­delkező Mozsgó lényegében magára maradt, hisz ezek fenn­tartásában és felújításában már nem voltak érdekeltek az egy­kori társközségek. Dugába dőlt az az elképzelés is, hogy a korábban közösen gyűjtött pénzt - csaknem 8 mii­ránt megállapították, hogy a járművek alvázszámait átütöt­ték. Arra is fény derült, hogy a gépkocsikat néhány nappal ko­rábban ismeretlen tettesek a fő­városban lopták el. A Gyulán megbukott három gépkocsi ürügyén a rendőrség országos akcióba kezdett, s ebbe bekapcsolódott a szerve­zett tűnözés elleni szolgálat gépjármű csoportja is. Legelő­ször Győrből érkeztek adatok, ott öt lopott gépjárművet talál­tak, s a módszer is ugyanaz volt mint Gyulán: fiktív vállalkozá­sok mögé bújt bűnözők tevé­kenysége, hamis vámokmá­nyok, átütött alvázszám a gép­kocsikon. A rendőrség szinte az egész ország területén talált megvál­toztatott alvázszámú, új rend­számot, forgalmi engedélyt és ezek után új tulajdonost is ka­pott gépkocsikat. Nagyszabású bűnügy körvonalai rajzolódtak ki, ezért a több megyében is el­lió forintot - tornaterem, új is­kolai konyha építésére fordít­ják. Szétosztották a települések között. Az új idők első két évét a pénzhiány, a nézetkülönbségek, a vita jellemezte Mozsgón, - kétszer változott a polgármester személye is - s egyetlen, de iga­zán jelentős beruházásra futotta az anyagi erejükből: a törpe­vízmű létrehozására, amit Al- máskeresztúrral közösen valósí­tottak meg. Nagy szükség volt rá, hisz a hetvenes években fúrt kútjuk behomokolt, a vize nitrátos lett. Az új rendszerre 10 millió forint céltámogatást kaptak, ugyan­ennyit tett hozzá a két település. Mindez persze nem látszik a dombok ölelte községen. Az sokkal inkább, hogy lakói rövid távon is a holnapnak élnek, a tavaszt ígérő első meleg napsu­garak alatt a kertekben, a ház körül dolgoznak.-A vízmű 1992-ben készült el, és még ugyanebben az évben jelentkezett a Postaigazgatóság, hogy szívesen építenének itt egy új és szép hivatalt, ha az önkormányzat telket ad - mondja Módenszieder János polgármester. - Örömmel ad­tunk. Ősszel elkezdték az építke­zést és az elmúlt év tavaszán át­adták a csaknem nyolcmillió fo­rint értékű beruházást. Ebben az évben ajánlották meg a takarék- szövetkezetnek is a telket - szemben a postával - s őszre újabb mutatós középülettel gaz­dagodott Mozsgó. A Megyei Közgyűlés pályá­zatán kétszázezer forintot nyer­tek sportpálya építésre. Szuli­mán és Almáskeresztúr is tá­mogatta őket, s így sikerült lét­rehozni 1,7 millió forintért azt a pályát, amely egyaránt szolgálja az iskolai, a községi és a sza­badidő sportot. Mozsgón nagy kultusza van a sportnak. Tavaly kezdett rendőrségi eljárás le­folytatását átvette az ORFK Központi Vizsgálati Osztálya. A náluk még nem megfelelően rendszereztt és nyilvántartott gépjárműpark miatt nagy ne­hézségekbe ütköző ellenőrzés 86 darab lopott és a már említett módszerrel újra forgalomba állí­tott gépkocsira bukkant. Mint­egy 60 gyanúsított személy ke­rült a rendőrség látókörébe. Őrizetbe vételekre, letartóztatá­sokra került sor. Megállapítot­ták, hogy legalább 100 millió forint kár ért különböző magán- személyeket, cégeket, biztosító társaságokat a szervezetten te­vékenykedő gépkocsi tolvajok áldásosnak egyáltalán nem ne­vezhető tevékenysége révén. A bevezetőben említett há­rom gépkocsit Gyulán 1992 március 30-án tartóztatták fel a rendőrök. Azóta mintegy két esztendő telt el, s annak elle­nére, hogy a rendőrségi vizsgá­lat már befejeződött és a bűn­az önkormányzat megvásárolta az anyagot, amely a sportöltöző felújításához kellett. Az is kö­zös döntés, hogy anyagilag tá­mogatják a gyerekek pécsi úszás oktatását. Ez is hozzá tartozik ahhoz a törekvésükhöz, hogy itt tartsák a fiatalokat. Nagyon szép házak épülnek a faluban. Közülük egy pont a főutcán van, A község vezetése - pályá­zattal - évente négy-ötszázezer forint támogatást ad a fiatal há­zasoknak, családi ház vásár­lásra, felújításra abban a re­ményben, hogy nem próbálnak másutt boldogulást keresni. Ugyanennek az évnek az eredménye, hogy felújították a Pozsonyi utcát, s hogy Csertő, Szulimán, Almáskeresztúr tá­mogatásával és minisztériumi pályázattal kialakították az is­kola gyakorló konyháját, ahol háztartási alapismereteket sajá­títhatnak el a lányok. Ezzel pár­huzamosan fel kellett újítaniuk a iskolai napközi konyháját és éttermét, meg négy tanterem padozatát, plusz a tetőt is, ahol beázott. Az iskolai felújításokra 1 300 000 forintot költöttek. Időközben elkezdték a kábel­tévé kivitelezését is, most száz bekötésnél tartanak, s a csalá­dok két műhold programját foghatják. A későbbiekben közvetítésekre alkalmas helyi stúdió létrehozását is tervezik. Ez hosszabb távra szóló ter­vük. Nem úgy a telefon fejlesz­tés, mivel 25 újabb igény van a bekötésre és sürgős teendőként kezelik a mezőgazdasági utak megépítését is. A terveit elkészítik, s mihelyt lehet, pályáznak étté. Csak az úgynevezett Alsószőlőhegyen 90 embert érintene, ugyanis ennyien laknak ott. De nagyon örülnének azok is, akiknek sző­lőjük, hétvégi telkük van ugyan­itt. T. É. Újból bebizonyosodott: csín­ján kell bánnunk a közép-euró­paisággal. Amikor térségünk négy államfőjét arról kérdezték, hogy közép-európainak érzi-e magát, csak Göncz Árpád vála­szolt igy: „feltétlenül”. A ma­gyar elnök okként neveltetését, sorsát és kulturális gyökereit említette. S a többiek? Lényegében Havel is igent mond, de érzé­kelhető óvatossággal az otthon­ról alkotott fogalmai „közbülső vékony rétegének” tekintj Kö- zép-Európát. Kovac szlovák el­nök jól behatárolható pragma­tizmussal úgy véli, hogy a „szo­ros személyes kapcsolat fejez­hetné ki legjobban a deklarált közép-európaiságot”. A lengyel Walesa pedig félreérthetetlen „nem”-mel felelt a kérdésre, miközben azért elismerte, „van jövője az együttműködésnek a régióban, főleg gazdasági té­ren”, abból a nyilvánvaló okból, hogy a térség országai mindig közelebb lesznek egymáshoz, mint New York. A nemzeti kisebbségek kér­dése, amely a határokon túl élő magyarok helyzete és problé­mái következtében nálunk ok- kal-joggal előtérbe került, nem­csak bennünket foglalkoztat. Az Európa Tanács sem tudta eddig felmérni, hogy térsé­günkben hány nemzeti kisebb­ségről lehet beszélni.A szakér­tők számukat kétszázra becsü­lik, közöttük huszonöt jelentő­sebb létszámú. S helyzetük is különbözik egymástól, vannak kedvező és kedvezőtlen példák. Az észak-németországi Schleswig-Holsteinben élő 60 ezer dán teljes jogegyenlőséget élvez, s a minapi választások során pozitív diszkrimináció ér­vényesült: a dán nemzeti párt­nak nem kellett megszereznie a szavazatok legalább öt százalé­kát a tartományi parlamenti képviselethez, így is ott lehet a törvényhozásban. Finnország­ban a lakosság nem egészen lo százaléka svéd, de a kétnyelvű­ség mindenütt jelen van s a leg­utóbbi elnökválasztásokon csak hajszállal maradt le a svéd poli­tikusnő, aki különben az északi ország védelmi minisztere. Sajnos több azonban a ked­vezőtlen példa. A szovjet biro­dalom illetve Jugoszlávia rob­banásszerű szétesése felszínre hozta, sőt tovább élezte az ad­dig elfedett, hivatalosan rende­zettnek vélt ellentéteket. Európa keleti felén vannak ugyan a leg­veszélyesebb állapotok, de Eszak-Irországtól Korzikán át a Sok ez vagy kevés? Ennyi a mai realitás. S ez nem volna ke­vés, ha úgy kezelnénk a viseg­rádi együttműködést, ahogyan például a skandináv államok működtetik több, mint négy év­tizede Európa leghatékonyabb regionális együttműködési szervezetét, az Északi Tanácsot. Miért tudtak egymással évszá­zadokon át szembenálló nemze­tek most úgy összefogni, hogy Európa pereméről eljutottak a világ legfejlettebb országai közé? Mert nem azt vitatják, melyikükkel mikor volt igaz­ságtalanabb a történelem, ha­nem ami történt,azt tanulságok­kal szolgáló múltnak tekintik, s mai közös érdekeik vezérlik őket. Mi pedig? Göncz Árpád na­gyon képletesen fogalmazta meg az alapvető gondot: „Itt minden ország egyszerre néz nyugatra és keletre. Csak a szomszéd kertjébe nem”. Ezért vagyunk „vagy ezer éve mind Európában otthon - félig.” Kocsis Tamás Baszkföldig, kontinensünk nyugati fele sem mentes a viszá­lyoktól. Az említett felmérés szerint jelenleg a földrész 14 pontján vannak fegyveres etni­kai összeütközések, másutt pe­dig azok hirtelen fellángolásá­val lehet számolni. Az európai kisebbségek vé­delméről szóló megállapodás tervezete már az asztalon van. Ám, ha elfogadást is nyerne, in­kább magatartási kódexet jelen­tene, mint hatályos nemzetközi jogi kötelezettségek vállalását. Csakhogy még az a vita sem zá­rult le, mit értsenek egyáltalán nemzeti kisebbségek alatt. Nagy-Britannia például ide számítja a bevándorlók csoport­jait. Franciaország a közelmúl­tig lényegében elvetett minden ilyen meghatározást. Peter Leu- precht, az Európa Tanács he­lyettes főtitkára a nemzeti ki­sebbség helyett más meghatáro­zást javasolt: „minden olyan ember védelmét, aki társadalmi­lag nincs uralkodó helyzetben”. A legreálisabb fogalmazásnak az tűnik, hogy „olyan cso­portok, amelyek nyelve, kultú­rája vagy vallása nem azonos annak az államéval, amelynek területén a történelmi feltételek következtében, viszonylag ösz- szefüggő egységben élnek”. A bonyolult viták és problé­mák alighanem valóban áthú­zódnak majd a jövő századra. De hogy megoldást nyerhesse­nek, a munkát most kell elkez­deni. Réti Ervin szolgáltató legyen a talpán, aki egy ellopott, majd új okmá­nyokkal akár több jóhiszemű vevőnek is tovább adott gépko­csit mások anyagi hátránya nél­kül vissza tudja adni jogos tu­lajdonosának. Perek és viszont perek sorozatára van lehetőség, de a hosszú évekig tartó eljárá­sok miatt az eredetileg milliókat érő gépkocsi értéke állandóan csökken, s mielőtt a végső, mindenki számára megnyugta­tóítélet megszülethetne, a rozs- dásodás könyörtelen folyamata hozza meg a döntést. Mindenki rosszul jár tehát, csak a tolvajok nem. Ennek a bandának a vezérei, K. István, K. Imre, N. Gyula, B. Tamás, M. István és a társaik a jogtala­nul megszerzett milliókat már régen elköltötték vagy tisztára mosták. Tőlük aligha lehet visz- szaperelni akár egyetlen fillért is. A bírósági ítéletek pedig - ha egyáltalán sikerül a tetteseket a törvény színe elé állítani - nem rettentik el a bűnözőket az igen jól jövedelmező tevékenysé­güktől. Halász Kálmán Tengeri kígyó fej és farok nélkül ügyi költségek jóval meghalad­ták a kétmillió forintot, s négy­ezer oldalnyi (ha nem több) irathalmaz keletkezett, mégsem mondhatjuk el, hogy az igaz­ságszolgáltatás pontot tett volna akárcsak ennek a gépkocsi tol­vaj-bandának az ügyére. Az egy esztendőnél is tovább fogva tar­tott s alaposan gyanúsítható személyek azóta szabadlábon vannak. Némelyiküket újabb bűncselekmények miatt ismé­telten őrizetbe vettek, letartóz­tattak, a többségük azonban az egyelőre még ki nem tűzött bí­rósági tárgyaláson szabadlábon védekezhet majd ügyvédeik vé­dőszárnya alatt. Szerte Európában, de sajnos hazánkban is a gépkocsi tolvaj- lás üzletággá nőtte ki magát, s ennek következtében a kialakult helyzet kétségbeejtő. Rendőr­ségi szakemberek mondják, ha egy autót kiszemeltek a tolva­jok, akkor azt előbb-utóbb el is lopják fügetlenül attól, hogy mi­lyen biztonsági rendszerrel van felszerelve. A statisztikai ada­tok ezt a tényt alátámasztják. A rendőrség számítógépes nyil­vántartásában több mint negy­venötezer körözött gépkocsi rendszáma szerepel, s bár időn­ként törölnek is a listából, az mindennap jónéhánnyal bővül. Csak a fővárosban évente tíz-tí- zenkétezer autót lopnak el. Az eltulajdonított gépjárművek egy részét külföldre viszik, vagy da­rabjaira szétszedve alkatrész­ként értékesítik. Túlságosan azonban az sem örülhet, akinek az ellopott gép­kocsija előkerül. A jog előírása­inak a betartása - legalábbis az ilyen esetekben - egyáltalán nem biztos, hogy annak az ér­dekeit szolgálja, akinek a gép­kocsiját ellopták, aki kárt szen­vedett, aki az áldozat. Ugyanis a törvény előírása szerint, aki jó­hiszeműen kereskedelmi forga­lomban vette a gépkocsiját, függetlenül attól, hogy nem a tulajdonostól vásárolta azt, tu­lajdonjogot szerzett. A BTK ugyanakkor azt is kimondja, hogy a lefoglalt tárgyakat annak a személynek kell visszaadni, akitől azt lefoglalták. Igazság­200 nemzeti kisebbség 14 válságövezet Európában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents