Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-27 / 85. szám

Mi az igazság? A tévézés káros az egészségre? A túl sok tévénézés kövérít - ez az egyik alapvető következ­tetése annak a tanulmánynak, amelyet az Egyesült Államok kormányzata készíttetett el. A további káros hatások között szerepel a depresszió, a vérke­ringési problémák, az agresszi­vitás erősödése, és természete­sen a szem romlása. A tanulmány készítői közvet­len kapcsolatot mutatnak ki a képernyő előtti ücsörgés időtar­tamának hossza és a dohányzás, továbbá az eszegetés és az elhí­zás között. A szenvedélyes té­vénézők - akik naponta lega­lább négy órán át merednek a képernyőre - kétszerte gyak­rabban gyújtanak rá cigarettára, és jóval többet nassolnak, ami­nek eredményét akár „tévéháj­nak” is lehet minősíteni. Azok viszont, akik naponta legfeljebb egy órán át néznek tévét, a fel­mérések alapján többet tartóz­kodnak a szabadban, többet mozognak és lelkileg is kie­gyensúlyozottabbak. A kapott eredmények elle­nére az amerikai kormányzat egyelőre nem kötelezi a tévéké­szülékek gyártóit, hogy a doboz oldalára rányomtassák: „A tévézés káros az egész­ségre!” Inkább tévézz, mint szeretkezz! A Föld túlnépesedése ellen már számos kezdeményezés született. Nemrégiben az Egye­sült Államok a harmadik világ oktatási rendszerének fejleszté­sében vélte felfedezni a megol­dást. A legújabb módszerrel Fi­del Ramos, a Fülöp-szigetek ál­lamfője rukkolt elő: szerinte a túlzott gyermekáldás legjobb el­lenszere a kábeltelevízió. Az ötlet akkor pattant ki a fe­jéből, mikor 66. születésnapját ünnepelve vidékre utazott, mert miközben az általa korábban jól ismert faluban járt, úgy találta, hogy alaposan megszaporodott a lakosság az utóbbi években. Az elnöki külön keretből több mint 100 millió dollárt rögvest ki is utalt kábeltelevíziós rend­szer kiépítésére, hogy - amint a helybélieknek mondotta - „mást is csinálhassanak estén­ként”. Hogy milyen programokat sugároz majd a szóban forgó kábeltévé, nem tudni. Lehet, hogy a tévének köszönhetően kevesebb lesz a gyerek, és több a kialvatlan tekintet, de mege­shet az is, hogy több lesz a gye­rek és még több a kialvatlan te­kintet. Ha ugyanis szexfilmekkel fű­szerezi a helyi tévé az adásait, Ramos akciója fordítva is elsül­het. Miért a Schindler listája? Német fiatalok és Spielberg Hímje kai rendezőre volt szükség ah­hoz, hogy a háborút követően feledésbe merült Schindler is­mét beszédtéma legyen Német­országban. - Először ismerhet­tem meg egy olyan német törté­netét, aki zsidók életét mentette meg - állította egy diáklány a vetítés után. Míg egy társnője szerint ezt a fűmet látva megle­hetősen kényelmetlenül érez­heti magát az a rengeteg német, aki a háború alatt arra hivat­kozva, hogy nem tud semmiről, nem is tett semmit. Az iskola igazgatója viszont azért találta hasznosnak Spielberg alkotását, mert véleménye szerint a néme­tek filmjeikben előszeretettel ábrázolják magukat áldozatként - írta az AFP. Ugyancsak részt vett a vetíté­sen a németországi zsidó közös­ség vezetője, Ignatz Bubis, aki szerint a film kiválóan alkalmas arra, hogy ne engedje feledésbe merülni a történteket. - Fontos, hogy ezt az alkotást világszerte bemutassák, hiszen egyre na­gyobb teret hódítanak a szélső­séges nézetek, és szaporodnak a nemzetiségek közötti ellensé­geskedések is - vélekedett Bu­bis. Nem meglepő, hogy Steven Spielberg filmje, a Schindler listája immár hét Oscar-díjat nyert, köztük az év legjobb ha­zai filmjének és a rendezőnek kijáró díjat is. És hogy a mű Amerikában is óriási siker. Ez a film ugyanis maradéktalanul és tragikusan európai tárgya elle­nére nem lehetne amerikaibb. Megtette - megtehette - volna egy olasz, egy francia vagy egy magyar rendező, hogy nézőríkató hőst, gáncstalan lo­vagot faragjon Schindlerből? Aki kétségkívül sok életet megmentett, de végül is nem volt Grál-lovag, hanem bonyo­lult, összetett egyéniség. Ám tagadhatjuk-e, hogy Spielberg nagy szolgálatot tett őseinek és az emberi tisztesség ügyének egyaránt? Hogy helye­sen döntött, amikor kitűnő szí­nészeire néha egyszerűsítő sze­repeket szabatott? Amikor nem ritkán vadnyugati beütésekkel próbálta elmondani az elmond- hatatlant? Arra gondolt-e, hogy a százmilliós amerikai közön­ség másként nem érti meg? Arra- e, hogy másként elmarad a siker? Elmarad a kritika ér­deklődése, a történelmet a he­lyére tévő vita, a hasznos feltű­nés - s elmarad a legértékesebb díj, az Oscar is, amellyel Spiel- bergnek eddig nem volt igazán szerencséje? Nem ismerhetjük e rendkívül tehetséges rendező gondolatait. Csak kérdezhetjük, mivel tett Steven Spielberg Oszkár-díjas filmrendező volna nagyobb szolgálatot az emberiség lelkiismeretének éb­ren tartásához: ha szigorúan „művészfilmet,, csinál, amelyet nem lát az amerikai és a kül­földi közönség túlnyomó több­sége? Vagy ha megtalálja a ke­retet, a hangvételt, a képet, amely ugyan nem teljesen hite­les - de mégis hitelesen közve­títi a lényeget? Úgy tűnik, Ste­ven Spielberg az utóbbi megol­dást választotta. Lehet, hogy ez volt a jobbik? Heltai András Steven Spielberg legújabb filmjének, a Schindler listájá­nak köszönhetően végre azok a német fiatalok is megtudhatják mit jelentett a Holocaust, akik ezzel a fogalommal csak az is­kolában mint kötelező tan­anyaggal találkoztak - írja az AFP tudósítója. Berlin város szenátusa egy gimnázium mint­egy 400, 15-18 éves tanulójá­nak vetíttette le Spielberg alko­tását. Az előadás után a diákok többsége a filmet megrázónak és megdöbbentőnek nevezte. - A Schindler listáját látva végre ráébredtem, hogy mi történt va­lójában annak idején. Az isko­lában mindig áldozatok milliói­ról beszéltek nekünk, akik azonban személytelenek marad­tak - vélekedett a gimnazisták többsége. Meglepő módon egy ameri­Jelenet a filmből: a nélkülözhetetlen zsidó könyvelő és Schindler. A Spielberg rendezte filmet április 13-ig a pécsi Apolló moziban vetítik. A százéves évfordulóra A Dreyfus-ügy operaszínpadon Bemutató: május 8-ikán Kereken száz esztendeje, hogy Alfred Dreyfus (1859— 1935), a francia hadsereg zsidó szűármazású kapitányát meggyanúsították azzal, hogy német kém. A Franciaország­ban csak nemrégen újabb port kavart Dreyfus-ügy - a kapi­tány meghurcoltatása, majd elítélése és végül ártatlansá­gának kényszerű beismerése - kirobbanásának centennári- uma arra késztette a berlini Deutsche Opert, hogy műso­rára tűzze Jost Meier svájci zeneszerző operájának, a „Dreyfus - Az ügy”-nek ős­bemutatóját. Az opera berlini ősbemutatója május 8-ikán lesz. A Deutsche Oper kiadá­sában megjelenő folyóirat legújabb számában rámutat, hogy a nacionalizmus és a rasszizmus újjáéledése a világ számos térségében indokolja a témával való foglalkozást. A szövegkönyv írója, Ge­orge Whyte nyolc éven át folytatott forrástanulmányo­kat és többek közt a Dreyfus család leszármazottaival kap­csolatba lépett. Az opera fő­szereplői: maga Dreyfus kapi­tány, felesége, Lucie és a vi­lághírű francia író, Emile Zola. A cselekmény 1895 és 1899 közt játszódik. Lejött a fáról Michael Balama, egy 47 éves nigériai férfi, aki hat évig lakott fa tetején, most barlangba köl­tözött - jelentette az AFP fran­cia hírügynökség. Balama már 1992-ben leköltözött a fa ormá­ról. Mint mondta, azért hagyta el „magaslati lakhelyét”, mert zavarta a tömeg, amely miatta gyülekezett állandóan a fa kö­rül. A kiváncsiak között voltak barátok, boszorkánymesterek, muzulmán és keresztény hívők. Balamának két felesége és hét gyermeke van. Azt állította, hogy „ismeretlen erők” akadá­lyozták hat éven át, hogy visz- szatérjen a földre. Egy varázsló, aki a fa tövénél különböző szertartásokkal igyekezett lakhelyének elha­gyására bírni Balamát, annak idején kijelentette, hogy „hét gonosz szellem” akadályozta meg a 47 éves férfit lakhelye elhagyásában. Balama most egy barlangban saját maga látja el konyháját, pedig korábban fele­ségei hoztak neki élelmet. Bemutatta sportmodelljét a Toyota Sportmodellel, a Toyota Ce- licával bővíti hazai autókínála­tát a Toyota - jelentette be Yu- kinori Yoshida, a Toyota Motor Hungary elnöke a magyar ve­zérképviselet sajtótájékoztató­ján. Elmondta, hogy a Magyaror­szágon piacra dobott sportkocsi már a hatodik generációját kép­viseli a Toyota-fejlesztésnek, s az autót 1,8 és 2 literes válto­zatban két éve gyártják Angliá­ban. A magyar piacra a sport- modellt választékbővítő céllal kínálják. Az elmúlt év a Toyota szá­mára az autóipari recesszió el­lenére is sikeres esztendő volt. A japán autógyárnak sikerült megőrizni a világranglistán el­foglalt második helyét, noha a japán jen erősödése csökken­tette a japán kocsik eladási ver­senypozícióját. Az elmúlt évben a Toyota négy és félmillió darab autót gyártott 1,3 milliárd dollár haszonnal. Európában 394 ezer autót adtak el, összesen 7 száza­lékkal kevesebbet, mint a meg­előző évben. A magyar piacon a Toyota tavaly 85 százalékkal növelte eladásait, és összesen 2.667 új személygépkocsit és haszon- járművet értékesített. Az autók hazai eladási ranglistáján a személyautókból a Toyota a ki­lencedik, a haszonjárművek esetében pedig a harmadik he­lyen áll. Idén összesen 3.200 jármű eladását tervezik, 4 szá­zalékos bővülést megcélozva. A kedden bemutatott Toyota Ce- lica 1.8 literes változata várha­tóan 2 millió 800 ezer, a 2 lite­resé pedig 3 millió 344 ezer fo­rintba kerül. 8 Új VDN 1994. MÁRCIUS 27., VASÁRNAP t 1

Next

/
Thumbnails
Contents