Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-26 / 84. szám
1994. március 26., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Eredményesen zárta az évet a Pécsváradi Agrover Rt. A dolgozók szeretnék megvásárolni A zalai erdők állapota A Pécsváradi Állami Gazdaság Pécsváradi Agrover Rt. néven folytatja tevékenységét, az elmúlt év június 30. óta. A részvénytársasághoz tartozik Szilágypuszta, Csokoládépuszta, Lovászhetény. Az elmúlt évet eredményesen zárták, annak ellenére, hogy jelentős volt az aszálykáruk. A; részvénytársaság központja Pecsvá- radra költözött. Teljes vertikális integrációt hoztak létre, amelynek része a növénytermesztés, szolgáltatás, takarmánygyártás, sertéstenyésztés és hizlalás, vá- • góhíddal és feldolgozással bezáróan.-Az rt. teljes egészében állami tulajdonban van - mondja Mándy Lóránd vezérigazgató. - Az Állami Vagyonügynökség kijelölte értékesítésre, már meg is hirdették a teljes részvénypakettet. Szilágypusztán növénytermesztés folyik, vágóhíd és a feldolgozó, valamint a szolgáltató egység működik. Csokoládépusztához az 1550 kocás sertéstelep, a takarmánykeverő, szárító és tároló tartozik. Lo- vászhetényben a szarvasmarhatelep és a kacsanevelés felszámolásra került. Az egész majort a decentralizációs program szerint értékesíteni szeretnénk. Azonban, ha nem lesz rá vevő, akkor 250-300 darabos tehenészeti telepet hozunk létre, mert adott minden feltétel. Legelő és földterület is van hozzá. Egy céggel már folynak a tárgyalások. A megváltozott időjárási viszonyok miatt három növényre specializálódtak: a gabonára (búza, árpa, triticale), kukoricára és ipari növényre, jelenleg napraforgóra. Az elmúlt évben a növénytermesztésben a kalászosokkal nem volt gond, idén is nagy területen vetettek. A tél korai beköszöntése miatt őszi búzából kevesebb került a földbe. Tavasszal csak árpát és ipari növényeket, napraforgót vetnek. Az aszály kukoricatermést minden évben jelentősen megharmadolta, ezért, kisebb területen termesztenek az idén. A szántással ősszel nem végeztek, januárban fejezték be. A simítózás után tavaszi árpát vetnek. Már megkezdték a kalászosok folyékony műtrágyázását, és a tavaszi vetések alá a műtrágya kiszórását.-A talaj még nem töltődött fel annyira hogy jó legyen a vízháztartása. Egy-két hónap alatt ugyanannyi csapadék esett, mint máskor fél év alatt. Idén háromszor volt hó, ez is pótolta a vizet, de még mindig kevés. Nem a mennyiséget hajszoljuk, hanem minimális költséggel szeretnénk maximális hozamot - folytatja Mándy Lóránd. - A tavalyi termény egy részét értékesítettük. Idén semmit nem kötöttünk le, majd az adott helyzet dönti el, hogy mikor, és menynyit adunk el. Szilágypusztán működik a szolgáltató üzemünk, ami nemcsak a gazdaság, hanem külső emberek részére is végez javításokat. Idehozzák a gépeiket a környező szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek, vállalkozók is. Jó szakemberek dolgoznak ott, akik kifele is el tudják adni magukat. Minőségi sertéshízlalással foglalkoznak. A megye egyik legnagyobb sertéstelepe Csokoládépusztán működik, ahol évente 32 000 malacot nevelnek fel. 1993 első felében igen alacsony áron tudták értékesíteni az állományt. A saját vágóhíd- jukon dolgozták fel nagy részüket, ezzel ellensúlyozták a bevételkiesést. A második félévben magasabbak lettek a felvásárlási árak, nyereséges lett a sertéstelep is.- Évente 17 000 darab hízót feldolgozunk, 8-9000-et értékesítünk malacként - mondja Mándy Lóránd. - Szeretnénk még gazdaságosabbá tenni ezt az ágazatunkat. A nyári hizlaldában tavasztól novemberig tartanánk a sertéseket. A téliesítés nagyon sokba kerül. Ha ezt sikerülne megoldanunk, még nyereségesebben tudnánk működni. Tárgyalások már folynak. Az ISV Rt., a Pécsi Gabona Rt. és az Agrover Rt. közösen jelentős felújításokat végez a telepen. Sor kerül a kocaszállások, a hígtrágyarendszer, az utánnevelő korszerűsítésére, az előhízlalda átalakítására. A sertéstelepen igen nehéz körülmények között dolgoznak az emberek, ennek ellenére az eddig leadott sertések minősége, az EUROP szabvány szerint is, a legjobbak között volt, 54-56 százalékos volt a húskitermelés. A keverőtelepükről, ami két műszakban dolgozik, a szövetkezeteket, Áfészeket, egyéni vállalkozókat is ellátják takarmánnyal. A gazdáktól megvásárolták a terményüket, amit a saját raktáraikban tárolnak. A tárolókapacitás minél jobb kihasználására az AKA-HYB és a Bábolna Rt. közösen szójadepót létesítene Csokoládépusztán. A szárító üzemet is felújítják, a szellőző-, és a felvonórendszer korszerűsítésre van szükség. A Pécsváradi Agrover Rt-ben minden a fő tevékenységre a sertéstartásra épül, a feldolgozáson át az értékesítésig. A szilágypusztai vágóhídnak és feldolgozó üzemnek az elmúlt évi árbevétele 250 millió forint volt. Kialakították az üzlethálózatukat és kelendőek a házi jellegű készítményeik. Az egyre fejlődő feldolgozó üzemben idén újabb beruházásokra kerül sor. Szétválasztják a hideg és meleg üzemet, lecserélik a régi fatüzelésű kazánokat gázüze- műekre. Világbanki hitelekből szeretnék megvalósítani. A terveik között szerepel két hűtőkocsi vásárlása, és zsírcsomagoló létesítése is. A piaci feltételektől függően bővítik üzleti kapcsolataikat. Legfontosabbnak Pécsvárad, Komló és Pécs környékének ellátását tartják és újból nagy beszállítók lettek Budapestre. Az Rt 100 százalékos állami tulajdonban van. A gazdaság pénzügyi helyzete stabil, az elmúlt évben felvett hiteleket visszafizették. Vannak még kintlévőségeik, ebből talán 1994 első félévben valami visz- szajön.- Ezentúl csak olyan partnerekkel kötünk üzletet, - mondja Mándy Lóránd - akik a fizetési határidőket betartják. Az elmúlt évben 16 százalékban a tulajdonosai lettünk a pécsváradi malomnak. Ingatlant vásároltunk Pécsváradon, ahol az irodánk van. A szilágypusztai kastélyt, és az ott lévő hízómarhatelep sikerült eladnunk az első istálló kivételével, ahol a mezőgazda- sági szakközépiskola részére tanistállót alakítottunk ki. Az ÁVÜ az egész céget eladja. Lett volna egy külföldi befektető, aki az egészet megvette volna, de a földtörvény miatt elállt a szándékától. Ezért a dolgozókkal közösen úgy gondoltuk, hogy akkor megvásároljuk mi, hiszen 1990 óta sikerült talpra állnunk. Már megalakult az MRP szervezet, közel 120 dolgozóból és a menedzsmentből, ami megpályázza a 100 százalékos részvénykivásárlást. A szándéknyilatkozatok elkészültek, a hitelfelvételhez szükséges készpénz rendelkezésre áll. Szalai Kornélia Magyarországon több mint kétszáz éve törvények szabályozzák az erdőgazdálkodást, és 60 éve kötelező a favagyon üzemtervek szerinti kezelése. Hazánk egyik „legzöldebb” megyéjében, Zalában csaknem 110 000 hektárnyi erdős terület van. A Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség 1993-as szakmai mérlege már-már riasztó jelzéseket rögzít az erdőgazdálkodás állapotáról, különösen a szövetkezeti és magán-, illetve részarány-tulajdonban lévő területeken. A 43 000 hektárnyi tsz-erdők csaknem felében, 20 600 hektáron tavaly szünetelt mindenfajta tervszerű gazdálkodás, amelynek színvonala négy év óta folyamatosan és egyre aggasztóbb mértékben romlik. Az elmúlt év végéig kárpótlással 8500 hektár került magántulajdonba, ennél Az elmúlt héten az országban megtartott 150 földárverésen több, mint 234 000 aranykorona értékű földterület került 3121 kárpótlásra jogosult birtokába. A legtöbb árverést Bács-Kiskun megyében tartották, a legnagyobb, 31 000 aranykorona értékű földterület, azonban Fejér megyében kelt el. Az árveréseken 4722 kárpótlásra jogosult vett részt, közülük legtöbben Bács-Kiskun megyében licitáltak és jutottak tulajdonhoz. Az 500 forintról induló licitár Baranya megyében érte el a legmagasabb értéket, volt terület, melynek egy aranykoronájáért 164 500 forintot fizettek. Az 500 forintról induló licitár rekordját hónapok óta az a Még ebben az évben bevezetik az úgynevezett EUROP, az Európai Unió országaiban elfogadott, műszeres mérésen alapuló sertéshús minősítési rendszert az óránként 60 darab sertés vágására alkalmas vágóhi- dakon. A rendszert külföldi, elsősorban dán segítséggel honosították meg hazánkban. A költségvetés a rendszer bevezetéséhez - ami lépcsőzetesen történik, időt adva a szükséges eszközök beszerzéséhez - ebben az évben mintegy 70 millió forintot, jövőre további háromszáz lényegesen nagyobb hányadot kitevő részarány-tulajdoni földalapok nevesítése pedig csak néhány helyen kezdődött meg, emiatt semmilyen magán- erdő-gazdálkodás nem volt a megyében. Kárt okozott a fák egészséges növekedéséhez szükséges nevelővágások elmaradása, és hosszú távon az állomány értékcsökkenéséhez vezet a szükséges felújító és tarvágások „alulteljesítése”. Ez többek között a tulajdonváltás és a használati forma körüli bizonytalanságokra vezethető vissza. Miként a szövetkezeti erdők jelentős részének leromlott állapota és három éve újratelepítésre váró 31 hektárnyi területe. Az egész megyében ösz- szesen 28 hektáron telepítettek új erdőt, viszont tízszer ekkora területen nem tudták befejezni az erdősítést. Veszprém megyei árverés tartja, melyen az elárverezett terület egy aranykoronájáért 2 millió forintot fizettek. A Tolna megyében megtartott két árverésen valamennyi terület 500 forintos aranykoronánkénti áron kelt el. Az elmúlt hét végéig több, mint 16 000 kárpótlási földárverést tartottak. A liciteken elkelt területek értéke meghaladja a 31 millió aranykoronát, melyből több, mint 643 000 aranykorona az erdőterület. Az árveréseken 532 633 kárpótlásra jogosult vett részt, közülük 395 884-en jutottak földtulajdonhoz. A legtöbb árverést Vas megyében tartották, a területek aranykorona értéke azonban Békés megyében a legmagasabb. milliót ad a vágóhidaknak. Az EUROP rendszerhez igazodnak a tervezett a garantált árak is. Az első három osztályába sorolható sertések kilogrammonkénti garantált ára 98-90, illetve 82 forint. Az Európai Unió országaiban jelenleg az első három minősítési osztályba a levágott sertések 96 százaléka tartozik. Nálunk ez az arány még csak 63-64 százalék. Egy-egy vállatnál a rendszer bevezetése - a kiépítettségtől függően - mintegy 5-6,6 millió forintba kerül majd. Baranya megye legnagyobb sertéstelepén Csokoládépusztán évente 32 000 malacot nevelnek fel Fotó: Löffler Kárpótlási földárverések EUROP minősítési rendszer Felelevenítik a zselicségi üveges hagyományokat Ólomüveget gyártanak Szigetváron Színes üvegek és kellékek forgalmazását is tervezi a szigetvári Ólomüveg BT. Fotó: Löffler Gábor A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. március 25-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 151,60 153,10 154,60 Ausztrál dollár 71,92 72,59 73,26 Belga és Lux. frank (100) 294,22 296,97 299,72 Dán korona 15,44 15,59 15,74 Finn márka 18,31 18,48 18,65 Francia frank 17,76 17,93 18,10 Gör. drachma (100 41,52 41,92 42,32 Holland forint 54,01 54,53 55,05 (r font 145,8q '147,20 148,60 Japán yen (100) 96,42 97,35 98,28 Kanadai dollár 73,83 74,59 75,35 Kuvaiti dinár 340,33 343,66 346,99 Német márka 60,73 61,33 61,93 Norvég korona 13,95 14,09 14,23 Olasz líra (1000) 61,15 61,76 62,37 Osztrák sch. (100) 863,41 871,76 880,11 Portugál esc. (100) 58,82 59,39 59,96 Spanyol pes. (100) 73,96 74,69 75,42 Svájci frank 71,50 72,16 72,82 Svéd korona 12,92 13,04 13,16 USA dollár 101,41 102,41 103,41 — TESZÖV közgyűlés. Közgyűlést tartott tegnap Pécsett a Baranya megyei TESZÖV. Szó volt az érdekképviseleti munkáról, az önkéntes nyugíjbiztosítási pénztár és a hitelszövetkezet megalakításáról. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Élvezettel hallgatom az ólomüveg több évszázados múltját bemutató kiselőadásukat, mely oly színes, akár a templomokat és középületeket díszítő csodálatos ólomüvegek. E század két nagy alkotó ólomüvegművész-iparosa, az amerikai Louis Tiffany és a magyar Róth Miksa a példaképe három szigetvári fiatalembernek, akik januárban indultak el a nagy elődök nyomdokain - a maguk útján. Kolovics János gyárszerelő üzemmérnök, Tóth Miklós, a reklámlámpákat készítő vállalkozó (akinek régi álma-vágya az ólomüveg készítése) és Kuba Károly, a hőszigetelt üvegek gyártásában ugyancsak rangos szigetvári Hőszig Kft. ügyvezetője fejükbe vették, olyan vállalkozásba vágnak, mely ötvözi magában e szakma művészi és legjobb iparos hagyományait. Az általuk létrehozott szigetvári KTH Glass Ólomüveg BT.-hez Tóth adta a telephelyet (a Start-hitellel megvett volt szigetvári ipari szövetkezet irodaépületének egy részét, melyben terjeszkedhetnek is), Kuba segíti anyagilag a kezdő lépéseket és Kolovics ügyvezetőként szervezi a termelést, a piacot.-Nem volt könnyű olyan mestert találnunk, akinél kitanulhatjuk ezt a szakmát, mert az a néhány is féltve őrzi a gyártási titkait. Most már tudjuk hogyan, miként lehet ezt csinálni, és már megrendeléseink is vannak. Az amerikai Spectrum cég 174 féle színben és színárnyalatban gyártott üvegeit, valamint az ólomléceket, rézfóliákat, forraszanyagokat, vegyszereket, speciális üvegvágókat és üvegmegmunkáló gépeket az osztrák Prog- las cégtől szerezzük be - mondja beszélgetőtársam Kolovics János és Tóth Miklós. Mestereiken túlnőve saját ötletként hő- és hangszigetelt ólomüveget is gyártanak. A két fehér külső réteg között lévő ólomüveggel a megszokottnál is nagyobb felületet lehet me- revítés nélkül beüvegezni, és a külső környezeti hatások sem változtatják meg az ólombetét fizikai állapotát, az a légmentes zárás miatt nem is piszkolódhat. Gyártottak már magánlakásba térelválasztókat és ablaküvegeket, szimpla ólomüveget gyári bútorbetétnek és sok mindent. Speciális kemence beállításával a hagyományos üvegfestési eljárást is meghonosítják, hogy bármilyen művészi igényt is kielégíthessenek. Kolovics János és Tóth Miklós kiélheti képző- művészeti hajlamait a tervezésnél, de - ahogy mosolyogva említik - ők nem művészek. Remélik, álmaik valóra válnak, s akkor iparművészeti főiskolásokat is szerződtethetnek magukhoz, hogy azok náluk gyakorolhassák be a szakmai fogásokat, hogy tervezzék a művészi igényű megrendeléseket, s természetesen, hogy ők maguk is tanulhassanak tőlük. Pap György ma még az egyetlen üvegesük, aki tmk-la- katosként tanulta ki ezt az új szakmát. Nem kell őt félteni - mondják róla -, az apja fia, aki a környéken közismert ezermester. A műhelyben a maguk készítette gépek és eszközök: a speciális üvegcsiszoló gép, mellyel a legkisebb üvegfelület is csiszolható, a fóliázó szerkezet, a forrasztó berendezések, a párhuzam-, kör- és ellipszis vágók. Aztán a különböző színű és színárnyalatú anyagában színezett üvegek, melyek négyzetmétere négyezer forintnál kezdődik. A leeső üvegszélek és darabok kincsként gyűlnek a ládákban.- Mindent szeretnénk csinálni, amire csak igény van. Színes üvegek és a kellékek forgalmazását is tervezzük. A célunk, hogy kisüzemmé váljunk. Ehhez adott a hely, a technológia, a környéken akad ? ügyeskezű, szépérzékű ember, akit betaníthatunk - említi vé- gezetül az ügyvezető. Azt már a búcsúzkodásnál f tudom meg tőlük, hogy ők lé- | nyegében folytatói, felelevení- E tői akarnak lenni a Zselicség- ben több száz évvel ezelőtt vi- i rágzott üveges hagyománynak. S B. Murányi László
