Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-26 / 84. szám

1994. március 26., szombat A mai nap uj Dunántúli napló 3 Otthont adni egy másik kultúrának Nemzetközi Angol Központ nyílott Pécsett Az ünnepélyes megnyitón részt vett Douglas Lentell, az angliai Devon Megye Tanácsának elnöke is A jövő technikája a rádiótelefon Változnak az idők, változnak (ennek fényében!) bizonyos épületek is. A mai magyaror­szági változások egyik, akár szimbolikus példája is lehet, miként lett a pécsi Mária utcá­ban (volt Déryné) a volt Bányá­szati Múzeumból két év alatt Nemzetközi Angol Központ. Az átalakított, renovált, több- funkcióssá tett épületet (mint arról beszámoltunk) Göncz Ár­pád köztársasági elnök avatta fel csütörtökön. Még minden festék- és mészszagú volt, a fo­lyosók frissen söpörve, a vado­natúj bútorok még szinte kiál­lítási tárgyként, érintetlenül áll­tak helyükön. Nyüzsgő élet, szellemi pezs­gés színtere lesz ez a ház, a kis és nagyobb termek, kávézó, könyvesbolt, könyvtár - lega­lábbis ezt remélik azok, aki megálmodták az Angol Köz­pontot, ám nem maradtak meg az álmodozásnál, hanem meg is valósították. 1992 közepén kezdődött Németh Balázs, az ügyvezető igazgatók egyike beszélt ennek a tiszteletreméltó vállalkozás­nak a történetéről.- Mindez 1992 közepén kez­dődött. Sokan és sokszor ta­pasztaltuk, hogy a Pécsett ren­geteg angolul tudó, angol anya­nyelvű él, dolgozik tanul, fordul meg a városban hosszabb-rövi- debb ideig, akik, miután az Jonathan Demme azok közé a szakemberek közé tartozik, akikről azt szoktuk mondani, művészei a mesterségüknek. Már A bárányok hallgatnak című filmje igen meggyőzően igazolta, hogy a mozgóképi el­beszélés hagyományos struktú­ráit és sokszorosan bevált hatáselemeit képes újszerű motívumokkal átszőni, még­hozzá úgy, hogy munkája az esztétikai megítélés műfajhoz mért teherpróbáját is kiállja. Új műve, a Philadelphia, ha­sonló színvonalú alkotás. Ebben is találhatunk egy hagyományos amerikai történetet, amit talán így summázhatnánk: két elszánt férfi küzdelme az ellenséges környezettel. A helyzet pedig, ahol ez a harc lezajlik, s ennek szintén jól ismert előzményei vannak a tengerentúli filmek­ben, egy bírósági tárgyalás. Vesztésre álló ügy, tanúk, bi­zonyítékok, tizenkét dühös em­ber, jó néhányszor láttunk már ilyent. Jonathan Demme azon­alapvető túrista-attrakciókat végignézték, nem találnak prog­ramot maguknak - főképp sok­szor azért, mert egyszerűen nem értenek magyarul! Az üzleti élet, a személyes kapcsolatok is megsínylették ezt. Ezért először létrehoztuk az Angol-Amerikai Kultúráért nevű alapítványt, hogy ennek égisze alatt a főis- kolákkal-egyetemekkel, az an­gol nyelvű kultúrát támogató cégekkel, és nem utolsó sorban a városi vezetéssel elindulhas­ban ezúttal is azzal tűnik ki, hogy a már ismerthez csalhatat­lan arányérzékkel tudja a még újszerűt társítani. A tömlő a régi, de idei termést mér belőle. A film hőse ugyanis, Andrew Beckett, a rámenős és sikeres ügyvéd AIDS-beteg, s amikor ez kiderül róla, cége elbocsátja, s ezzel már a testi halál előtt er­kölcsi megsemmisülésre ítélik. Itt most álljunk meg egy pilla­natra! Tisztáznunk kell, hogy a film, igen bölcsen, nem dorgálja meg azokat, akik félnek a ví­rushordozóktól, nagyon is meg­érti természetes aggodalmukat, s azt is, hogy az emberek több­sége viszolyog attól az életfor­mától, amely gyakran táptalaja e végzetes kómák. A türelmet­lenséget viszont határozottan el­ítéli, s részvétet érez a megalá­zónak és a szenvedők iránt. Az a jelenet, amikor a peres eljárás egyik mozzanataként tükröt tar­tanak a beteg sebekkel bontott mellkasa elé, akár a rendező tárgyszerű kritikába mártott son valamiféle struktúra kialakí­tása.- Miképp jutottak ehhez az il­lusztris palotához?-Az elején talán nem is re­méltük, de a Városi Önkor­mányzat a tönkremenő bányától 35 millió forintért megvásárolta a házat, s 15 évre bérmentve az alakuló Angol Központ céljaira felajánlotta, és az elkészüléshez is további 19 milliót folyósított. Fő szponzornak sikerült meg­nyerni a B.A.T. Dohánygyárat, mely a felújítás költségeit állta. De számos egyéb cég is meg­látta a vállalkozásban a lehető­séget, és segítségünkre sietett, hogy mielőbb nyithassunk, pél­dául a MATÁV hat fővonalat kötött be hozzánk. Könyvtár, könyvesbolt kávéház- A forma tehát már megvan. Milyen tartalommal kívánják megtölteni?- Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy mintát kí­vánunk nyújtani, miképp lehet egy másik nép nyelvét, kultúrá­ját okosan hasznosítani. A föld­szinten berendeztünk egy könyvtárat, tízezer kötetnyi anyagát egy németországi ame­rikai katonai bázisról kaptuk. Persze, ez csak az alapja vala­minek, ha forrásaink megen­gedik folyamatosan fejlesztjük, bővítjük majd. Ebben segítsé­günkre lesz a British Council, az Amerikai Tájékoztatási Hi­vatal, az adott nagykövetségek szolidaritásának a jelképeként is felfogható. Talán a színesbőrű ügyvéd képviseli leginkább a mű nézőpontját, aki ellenszen­vét leküzdve végül is vállalja szerencsétlen kollégája ügyé­nek képviseletét. Azért, mert itt jogsérelem történt. Denzel Washington, akit nemrég a Sok hűhó semmiért hercegeként lát­hattunk, úgy formálja meg a fi­gurát, hogy játékát a „toleran­cia” szó színészi értelmezése­ként is elkönyvelhetjük. Az életért és az igazáért egy­szerre vívó Andrew Beckett szerepe nem kis feladat. Egy be­teg ember megidézése könnyen túlzásokra és külsőséges meg­oldásokra csábíthatja alakítóját, különösen akkor, ha egy hatáse­lemekre épített dramaturgia szi­rénhangjai is csalogatják. Tom Hanks biztos érzékkel kerüli el e csapdákat. Játékát aprólékos műgond és együttérzésről ta­núskodó lélektani tudatosság jellemzi. Hosszú utat jár be, az első megdöbbenéstől, amikor- és persze főleg, azok, akik ide betérnek, és használják a Központot. Működtetünk egy könyvesboltot, egy Café Jazz nevű kávéházat, mely remélhe­tőleg idővel élő jazz-klubbá válik majd, a pincében étterem lesz, ez várhatóan május elején nyit. Az emeleti részen nyel­voktatásra alkalmas helyiségek vannak, de lehet itt kisebb kon­ferenciát szervezni, és a titkár­ságunk alapítványok, szerveze­tek, gazdasági programok felől is ad felvilágosítást.-Akivel lehet, együtt sze­retnénk működni minden szin­ten, hiszen valljuk, hogy sen­kinek nem a konkurenciája, hanem a partnere szeretnénk lenni.- Önök sok mindennel ké­szülnek, próbálkoznak - mit várnak a közönségtől?- Itt még minden változni, formálódni fog. Az lenne a leg­fontosabb, ha a Központ mun­kájában megjelenne az a renge­teg tudás és tapasztalat, ami a fejekben van, s amiből min­denki profitálhat. Kiépítünk egy számítógépes rendszert is, amit rácsatlakoztatunk az egyetem központjára, így akár az egész világgal összekötte­tésbe léphetünk. Én állítom, hogy nagyon sok dolog nem pénzkérdés, aki mindent arra fog, az vagy hazudik vagy lusta. Ha idejön egy külföldi, az már magában egy ingyen angolóra. Tartalmasán beszél­getni, ilyen közegben szerin­tem nagy dolog - bízom benne, hogy lesznek, akik élnek a le­hetőséggel! M. K. sikerei csúcsán lecsap rá a vég­zet, egészen addig, midőn ha­lála előtt fuldokolva kijelenti: „Készen állok...” S eközben alakítása mindvégig egységes élményt nyújt. Megérdemelten kapta meg a minap a legjobb férfiszínésznek járó Oscar-díjat. Az egyik jelenetben a hős Umberto Giordano André Ché­nier című operájának híres áriá­ját hallgatja. Ehhez meg kell je­gyeznem, a film muzsikája, Howard Shore munkája a nép­szerű kísérőzene kiváló példája, amely klasszikus darabokat is magába ötvöz. Az említett jele­netben, ezt rögtön érezzük, Andrew Beckett az élettől bú­csúzik, míg Maria Callas hangja szárnyal a képekkel. „Ég a ház, amelyben a bölcsőm ringott”, halljuk. Ez egy távozó lélek pa­nasza. Egy emberé. Jonathan Demme nem farag belőle sem hőst, sem pribéket. S ez a mér­téktartás talán a legtöbb, amit egy populáris filmtől elvárha­tunk. Nagy Imre Ma még sokak szemében stá­tusszimbólum a hordozható te­lefon, s ha meglátnak valakit, aki ezzel közlekedik az utcán, vagy egy piros lámpa miatti vá­rakozás alatt autójából ezzel te­lefonál, hajlamosak azt mon­dani, - nézd, hogy játssza az eszét! Ám tagadhatatlan, hogy ez a jövő egyik technikája, s rö­videsen mindennapjaink termé­szetes velejárója lesz. Az üzletembereknek, orvo­soknak, s mindazon foglalkozá- súaknak, akiknek szükségük van arra, hogy bárhol elérhes­sék őket, vagy ők lehessenek bárhol bármikor kapcsolatban munkahelyükkel, ez természe­tes és szükséges munkaeszköz­nek számít {vagy annak fog számítani.) Ám egyre többen szánják rá magukat olyan ma­gánemberek is a rádiótelefon megvásárlására, akik az ország olyan körzetében élnek, ahol az utóbbi évek dinamikus fejlesz­tése ellenére sincs még telefon, s várhatóan még pár évig nem is lesz. Magyarországon a hordoz­ható telefon használatához szükséges hálózatot és műszaki feltételeket, a Westel Rádiótele­fon Kft. építette ki. Az ország­ban eddig 43 ezer ilyen telefon működik már, Baranya Megyé­ben mintegy 1500. Mivel egyre többen érdeklődnek nem üzleti, hanem vezetékes telefon pótló­ként magáncélra a rádiótelefo­nok iránt, a Westel cég pécsi irodájától kértünk néhány hasz­nos információt. Markó Tibor irodavezető elmondta, hogy az országos hálózat teljesen kié­pült, ami azt jelenti, hogy ma már az ország minden pontján lehet használni a mobil telefo­nokat. Most a minőségi fejlesz­tésekre, s a szolgáltatások bőví­tésére összpontosítanak. Aki rádiótelefont akar vásá­rolni, annak először a hálózatba való belépés díját kell fizetni. Ez egy évvel ezelőtt még 75 ezer forint volt, később csök­kentették 45 ezerre, ma a vidéki belépőnek 35 ezer forintot kell Színház és zene, gyermekek és felnőttek, szélenergia és marketing. Ha csak néhány szóban kellene összefoglalni, miről szól majd a „Jó pihenést! című szombati zenés tavaszi magazin, akkor az előbbi beve­zető mondatot ajánlhatnánk az olvasók figyelmébe - mondja az „ügyeletes” szerkesztő Dán Tibor. Szó lesz majd a Bóbita Báb­színház új bemutatójáról és ar­ról, hogy idén - egészen ponto­san április 7-én egy koncerttel - ünnepli fennállásának 30. év­fordulóját, a Ciszterci Diákszö­vetség Pécsi Janus Pannonius Nőikara, melynek vezetője Iva- sivka Mátyás a múlt eredményei mellett a jelen és a jövő tervei­ről is beszél. Ami a gyermekeket illeti: a riporter egy olyan többgyerme­kes családot látogatott meg, akik nem éppen rózsás körül­mények között élnek. Gyerme­kek a főszereplői annak a hang- felvételnek is, amely egy kiállí­tást mutat be, melynek minden darabját fogyatékos fiatalok ké­szítették. Ez egyúttal terápiájuk része. A szélenergia napjaink ener­giája - lehetne. Általában keve­set foglalkozunk vele. A szom­bati magazinban bemutatnak majd egy vállalkozót, aki kis­gazdaságot működtet szélener­giával. És ha ha már említettük a marketing kifejezést, ezt hadd kapcsoluk össze a rendőrség szóval. Manapság minden adás-vétel tárgyát képezheti. A jó üzlethez viszont jó marke­befizetni. (Az összeg egy ré­szére kamatmentes részletfize­tési lehetőséget biztosítanak.) Aki lemond a Budapest és kör­zete hívásának lehetőségéről, annak 25 ezer forint a belépési díj. A készülékek árai is állan­dóan változnak, s természetesen az ár attól függ, hogy milyen tí­pusút, a legegyszerűbbet, vagy többféle szolgáltatásra alkalmas készüléket akarja valaki meg­venni. (A legkisebb hordozható típus ára fél év alatt 169 ezer fo­rintról 124-re csökkent.) Léte­zik olyan rádiótelefon, ame­lyik nem hordozható, ám bár­hol, egyszerű áramforrásra kapcsolhatóan működtethető. Ezek között már lehet kapni 100 ezer forint alatti készülé­keket is. Az ilyen fix üzemel­tetésű, olcsóbb telefonok al­kalmasak a vezetékes telefo­nok pótlására, segélyhívásra. A szolgáltatási csomagot is úgy állították össze, hogy az üzletemberek, cégek maga­sabb igényeit is kiszolgálják, de a szerényebb anyagiakkal bíróknak is elérhető legyen. Kétféle díjcsomagot dolgoz­tak ki. Aki havonta 6300 fo­rintot fizet, ezért a díjért 200 percet beszélhet, az e feletti beszélgetés percenként 21 fo­rintba kerül főidőben. Nem fő­időben - reggel 6-8 és este 8- 10 között 14 forint, éjszaka 7 forint percenként a beszélge­tés ára. Aki a 3100 forintos havi díjcsomagot választja, az ezért az árért 50 percet be­szélhet, az e felettit kell pluszban fizetnie. Tervezik, hogy a szolgáltatások, díj­csomagok további differenciá­lásával még több változat kö­zött választhassanak a rádióte­lefont vásárolni szándékozók. Eddig a Westel hálózaton használt telefonoknál a hívást nemcsak a hívónak, de a hí­vott félnek is fizetnie kellett. Március 1-től a cég ezt meg­szüntette, s ugyanúgy, mint a vezetékes telefonnál, csak a hívó fél fizeti a beszélgetést. Sarok Zsuzsa tingmunkára van szükség. Hogy ez miként zajlik a rendőrségnél ezt tudhatják meg egy ügyvéd könyve kapcsán. Az új Kodaj Bencét Tóth Csabának hívják, ám ő nem a „Mindent vagy semmit” vetél­kedő sztárja, hanem a Tatabá­nyán működő Modem Üzleti Tudományok Főiskolájának másodéves hallgatója. Az iskola történetében először ő nyerte vissza a 110 ezer forintos tandí­jat. A 100-as Faktor bemutatja az önbizalommal alaposan megáldott 22 éves egyetemistát is, aki a Magyar Narancs című újságban már alaposan megiz­zasztotta Kulin Ferencet, Ka­tona Tamást és Hajdú Jánost is. Megismerkedhetnek a hallga­tók Gyurival is, aki Magyaror­szágon a leggyakrabban foglal­koztatott férfi pornósztár és el­mondásából kiderül, hogy a film alapvetően különbözik a valóságtól. 80%-ban kemény munka és csak 20%-ban „szó­rakozás”. Kamaszkora legszebb nyará­ról az írószövetség elnöke Tor­nai József mesél majd. Szomba­ton 3-tól 4-ig ismét lesz játék, valamint működik az „Üzenő­füzet), ahol a 414-227-e tele­fonszámon az adás közben ér­kezett rövid üzeneteket továb­bítja a két műsorvezető: Robi és Laci. A vasárnap kívánságmű­sorok jegyében telik a Pécsi Rádióbn: délelőtt fél 9-től 10-ig Lenk Irén a hallgatók levélben érkezett kéréseit teljesíti, míg délután 3-tól 4-ig a telefonos kívánságokat a Somogyvári Va- léria-Tuczai József páros. Göncz Árpád, köztársasági elnök az intézmény könyvtárában Fotók: Szundi György Futnak a képek Sebek a tükörben A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents