Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-25 / 83. szám

1994. március 25., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 3 A munkaadói járulék bevallási és fizetési kötelezettségről „Nemzetiségi” program Pécsett A szándékok és a lehetőségek között néha elég mély a szakadék A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. CXI.tv.62. §-a alapján a módo­sított 1991. évi IL.tv.3. §-a a), pontja alá tartozó gazdálkodó szervezetek 7,5 %-os munkaa­dói járulékot kötelesek fizetni. A Bérgarancia Alap javára a 7,5%-os munkaadói járulékból 0,3%-ot kell elkülöníteni. A jogszabályban meghatáro­zott szervezetek által fizetendő 0,3% munkaadói járulék elkü­lönítésére megnyitásra került az ADIRA Munkaadói járulék II. beszedési számla (232-90605-6050), adónem kódja 189. A munkaadói járulék, vala­mint a Bérgarancia Alapot il­lető munkaadói járulék II. köte­lezettség bevallása és befize­tése. 1.) A havi adóbevallás be­nyújtására kötelezett adózók­nál: > a) . Amennyiben az adózó 1994. január hónapról benyújtott 9401-es (APEH 125.r.sz.) számú bevallásában 7,2%-os mértékű munkaadói járulékot vallott be és pénzügyileg is ezt rendezte, akkor a február havi bevallásában (benyújtási határ­nap III. 21.) is a 13. sorban munkaadói járulékként 7,2%-os mértékű kötelezettséget kell szerepeltetnie és ezt az összeget kell az MNB 232-90605-6005. számú munkaadói járulék szám­lára befizetnie. A havi 0,3%-os mértékű munkaadói járulék ja­nuár havi 0,3% és február havi 0,3% kötelezettség együttes összegét pedig ezen bevallás 21. üres sorában kell szerepel­tetnie „Munkaadói járulék II.” megnevezéssel és a 232-90605-6050. számú Mun­kaadói járulék II. számlára befi­zetni. b) . Ha az adózó 1994. január hónapról 7,5 %-os mértékű munkaadói járulék befizetési kötelezettséget szerepeltetett a 9401-es (APEH/125.r.sz.) be­vallásában és pénzügyileg is ennyit rendezett, akkor a feb­ruár havi adóbevallásában a 13. sorban munkaadói járulékként február havi 7,2% mínusz ja­nuár havi 0,3% kötelezettséget kell szerepeltetnie és azt az ösz- szeget kell a 232-90605-6005. számú Munkaadói járulék számlára befizetnie. A január és február havi 0,3%-os munkaa­dói járulék befizetési kötelezett­ség együttes összegét a február havi bevallás 21. üres sorába kell bejegyezni „Munkaadói já­rulék II.” megnevezéssel és a 232-90605-6050 Munkaadói já­rulék II. számlára kell pénz­ügyileg teljesíteni. c) . Azon adózóknak, akik ja­nuár havi bevallásukban 7,2%-ot vallottak be munkaadói járulék címen, de 7,5%-ot fizet­tek be, a február havi bevallá­sukban 7,2%-ot kötelesek a 13. sorban bevallani, de munkaadói járulékként február havi 7,2% és a január hónapban megfize­tett 0,3% különbözetét kell be­fizetniük. A február havi adó­bevallás 21. üres sorában „Munkaadói járulék II.” meg­nevezéssel a januári és februári 0,3%-os kötelezettség együttes összegét vallanak és ugyanilyen nagyságú összeget tartoznak be­fizetni a 232-90605-6050 sz. Munkaadói járulék II. számlára, d) Az adózóknak a március havi bevallásukban és az azt követő hónapokban a 9401-es (APEH/ 125. rsz.) bizonylat 13. sorában a 7,2%-os munkaadói járulék­kötelezettséget kell szerepel­tetni, ugyanakkor a 0,3%-os munkaadói járulék befizetési kötelezettség összegét a 21-es üres sorba kell bevallani „Mun­kaadói járulék II.” megnevezés­sel, s az előbbiek szerint a meg­nyitott adószámlákra befizetni. 2. ) A negyedéves bevallás benyújtására kötelezett adózók­nak az I. negyedévről 1994. áp­rilis 25-i határnappal benyúj­tandó 9402-es (APEH/126.r.sz.) bevallásukban minden egyes hónapra a 13. sorban 7,2%-os mértékű munkaadói járulékot, a 21. üres sorban pedig 0,3%-os kötelezettséget kell „Munkaa­dói járulék II” megnevezéssel Szerepeltetni. A kötelezettség­nek megfelelő pénzügyi rende­zést is el kell végezni. Azoknak az adózóknak, akik a január havi kötelezettségük befizetését 7,5%-ra teljesítették, az 1/b pontban közöltek szerint kell a február havi kötelezettségük be­fizetésekor a szükséges korrek­ciót elvégezni a két munkaadói járulék számla között. 3. ) Az évente egyszeri adó­bevallás benyújtására kötelezett adózóknak minden egyes hó­napra vonatkozóan 7,2%-os mértékű munkaadói járulék és 0,3%-os mértékű munkaadói II. járulék befizetési kötelezettsé­get kell éves bevallásukban kü- lön-külön soron szerepeltetni és a kötelezettség pénzügyi rende­zését is ennek megfelelően tel­jesíteni. Azoknak az adózóknak, akik a január havi munkaadói járulék kötelezettségüket 7,5%-os mér­tékben teljesítették, a szükséges korrekciót a február hónappal kapcsolatos befizetés teljesíté­sénél az 1/b. pontban közöltek szerint kell rendezniük. Az adózókat akkor nem ter­heli késedelmi pótlék a 0,3% munkaadói járulék befizetésé­nek esetleges elmaradása miatt, ha 1994. ápr. 20-áig teljesítik az 1994. első negyedévet terhelő befizetési kötelezettségeket. APEH Baranya Megyei Igazgatósága (Folytatás az 1. oldalról) A Gandhi Gimnáziumból az MTA Regionális Kutatási Köz­pontjába vezetett az út: itt ka­pott otthont alig két esztendeje az a Horvát Intézet, mely fölvál­lalta a hazánkban élő közel 90 000 fős horvátság életének tudományos vizsgálat. Már vé­geztek nyelvi és iskolai szocio­lógiai felmérést többek között, melyről Gyúrok János, a Horvát Intézet vezetője adott tájékozta­tót, majd a kutatóközpont fői­gazgatója, Illés Iván ismertette e sajátos, 1943-ban alapított vi­déki kutatóközpont munkáját, helyet a hazai tudományos inté­zetek között. Göncz Árpádot különösen érdekelte a magyarországi dél­szlávok különválásának folya­mata, ebben is az anyanyelvi meghatározottság szerepe. Er­ről, és egyéb szociológiai fel­mérések tapasztalatairól a kuta­tók, Begovácz Rózsa, Barics Ernő és Sokcsevics Dénes fejtet­ték ki véleményüket. A köztársasági elnöki prog­ram délelőtti igen fontos állo­mása a pécsi Nemzetközi Angol Központ avató ünnepsége volt. Az egykori Déryné utcai bá- nyászmúzeu'm helyén egy nagy­szerű létesítmény állt föl, a gondolat elindításától alig két és fél éven belül. Közép-Európa első ilyen centruma, melyben angol nyelvű könyvtár, köny­vesbolt, utazási iroda, oktató és konferenciatermek, kávéház és étterem kapott otthont, meg­annyi angolszász programot szervező irodák mellett. A ter­vek szerint egyesületek és klu­bok számára is kaput nyitnak majd, lesz itt vállalkozási ta­nácsadó szolgálat. Minden­esetre a város és a BAT Pécsi Dohánygyár Kft közös munká­jának eredménye e létesítmény melyet a Foundation for Eng­lish and American Culture mű­ködtet, s az alapítvány kuratóri­umában a baranyai és a pécsi közgyűlés, a Janus Pannonius Tudományegyetem valamint a Devon megyei Service for Open Learning egyaránt képviselteti magát. A megnyitón a megye és a város állami, politikai vezetői, prominens személyiségei vettek részt, megannyi külhoni és ha­zai vendéggel. Dr. Krippl Zol­tán, a város polgármestere megnyitó szavai után dr. Szépe György, az Angol-Amerikai Kultúráért Alapítvány elnöke, majd Göncz Árpád mondottak avatóbeszédet, végül Mark Jen­nings, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft ügyvezető igazgatója szólt az épületben végzett átalakítási és felújítási munkákról. Ezt kö­vetően Göncz Árpád egy angol pályamunka eredményét értéke­lőn, háromhavi angliai utat ta­núsító oklevelet adott át Mik- lósvári Adrienn számára, aki JPTE Közgadaságtudományi Karának másodéves hallgatója. Az intézet avatása után a vendégek számára a Palatínus Hotelben tartottak fogadást. A fogadáson ott volt többek között dr. Kurucsai Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke és vendégei, az angliai Devon megye dele­gációja Douglas Lentell, Devon Megye Tanácsa elnökének ve­zetésével. (Csütörtökön késő este, a két megye további kap­csolatainak építéséről tárgyal­tak a baranyaiak és a devoniak.) Ott volt a fogadáson Sir A. John Birch angol nagykövet, Rodney Irwin, Kanada nagykövete, Do­nald Kingsmill, Ausztrália nagykövete, Cornelius van Nie- kerk Scholtz, a Dél-Afrikai Köz­társaság nagykövete, Daniel A. Spieks, az USA nagykövetségé­nek kulturális attaséja, Hanns Rehfeld német főkonzul, Cathe­rine Feidt tiszteletbeli francia konzul és Somogyvári Imre tisz­teletbeli osztrák konzul. Göncz Árpád délután a Bara­nya Megyei Közgyűlés nemze­tiségi és etnikai kisebbségi bi­zottság kibővített ülésén vett részt, amelyen egyetlen napi­rend szerepelt: miként érvénye­sülnek e kisebbségi jogok a közgyűlés és intézményei mun­kájában. A sajtó elöl elzárt ülés után rövid sajtótájékoztató kö­vetkezett, melyen a köztársa­sági elnök kétnapos programjá­nak tapasztalatai összegződtek. Az Új Dunántúli Napló egyik kérdésére - vajon van-e érez­hető változás a nemzetiségi és kisebbségi politikában a rend­szerváltás óta? - a köztársaság elnöke a következőt válaszolta:- Nehéz a kérdésre rövid, összefoglaló választ adni, hi­szen nemzetiségi politikánk ré­szint anyagi, részint személyi és egyéb okok következtében kí­vánni valót hagy maga után. Amit hiányolok - bármiféle el­lenségeskedés és rosszindulat is nyilvánulna meg a nemzetiségi­ekkel szemben, ami eseti hogy sem a társadalom, sem bizonyos politikai erők nem érzik teljesen pontosan a kérdéseknek a sú­lyát. Főleg a kérdéseknek a nemzetiségek létszámától és a helyzetük eltéréséből eredő bo­nyolultságát. A sajtótájékoztatón megfo­galmazódott: időnként a szán­dékok és a lehetősége között elég mély szakadék tátong. Szólt arról Göncz Árpád, hogy sokat tehetnek a téma előmozdí­tására a gazdagabb, alapítvá­nyok részére adakozó civil szervezetek - példaként utalt az Angol Központ létesítésére -, amelyek a mindenkori politiká­tól függetlenek és befolyásolha- tatlanok. Mindenesetre a szpon­zorok körét az állami szerveze­tek körében is meg kell találni. A nap befejezéseként az Új Dunántúli Napló Szerkesztősé­gének munkatársával váltott néhány szót Göncz Árpád, s át­vette Lombosi Jenőtől, lapunk főszerkesztőjétől azt a Zsolnay vázát, amely szándékunk sze­rint néhány korábbi, Baranyá­ban, a sikondai alkotóházban töltött napra emlékezteti a köz­társaság elnökét. Kozma Ferenc Lombosi Jenő átadja az Új Dunántúli Napló ajándékát Göncz Árpád köztársasági elnöknek Fotó: Hári C. Péter Dr. Kurucsai Csaba (balról), Göncz Árpád és dr. Szűcs József Fotó: Szundi György Volt már Bálicsban? Az épületek többsége présház volt egykor Fotó: Löffler Igazából a Bálicsi út felső szakaszáról van szó, leginkább a Barackos köztől meredekebbé váló részről, amely egy kerek térbe torkollik. Itt fordul meg a 36-os busz nagy manőverezések közepette. Errefelé a házak egy része közel van az úthoz - főleg azok, amelyeken felismerhető, hogy présház volt az ősük. Aki ilyenben él, az hegyen is íakik, meg völgyben is lakik, mert bármilyen magasan van a Me­cseken, a kertje úgy magasodik fölötte, hogy völgyben érezheti magát. Bálicsban ezen a részen még érezhető a pécsi múlt: szőlőil­latú, hordóillatú, rőzsetűz illatú, orgonaillatú. Ez még abból az időből való legenda, amikor a pécsiek hétvégeken kijöttek ide gyerekekkel, kutyával. A házak előtt mindenütt diófa, alatta asz­tal, terítővei. Fához kötötték a kutyát, szabadoneresztették a gyereket, kicsomagolták az ott­honi elemózsiát, kifizették és megitták a háztulajdonos borát. Estére hazaballagtak, és nem volt szükségük altatóra. A megmaradt diófák ma is tékozlón hullatják termésüket az útra. Az egymás szemébe néző házak lakói átbeszélgetnek az ablakból. Tehetik, mert itt olyan jó az akusztika, hogy szinte a suttogás is hallik. Az udvar magas, akár a színpad, látják, hogy ki megy be, ki jön ki. Vigyáznak egymásra. Ha va­lamiből sok van, azt odakínál­ják annak, akinek nincs, és mi­vel nem laknak panelben, ez számukra egy csöppet sem anakronisztikus. Névről ismerik a különböző udvarból való ku­tyákat,^ sőt tudják azok felme­nőit. Észreveszik, ha valame­lyik fúrt kút szivattyúja furcsa hangokat ad ki, és szólnak, hogy le ne égjen. A Barackos köztől fölfelé ugyanis nincs,ve­zetékes víz, a kutak - főleg a meredekebb oldalon jó kólisak, nitrátosak. Van, ki boldogan issza a nitrátos vizet, mintha csak a régi, kristályvízű for­rásba merítené a demizsont. Mások a Bálicstetőn terpesz­kedő, kékre festett tartályból hordják az ivóvizet, amit vala­hol egy kicsit még utánklóroz- nak az egészség védelmében. Ha télen befagy a tartály, autó meg nincs, akkor kézbe ke­rül a kanna, szatyorba a palack, így lesz az ivóvíz belvárosi. De semmi baj: a jelek arra mutat­nak, hogy ezért nem kell a báli- csiaknak sokáig pirulniok; a je­lek ugyanis egészen konkrétak: a telkek elé vannak festve. Azt mutatják, hogy hol fog a veze­tékes víz a házakba betérni. Ta­lán százötvenezerbe is belekerül majd - suttogják az emberek -, de lesz rá kölcsön. Az öregek érre mit se szólnak, csak elnéz­nek messzire. Azt, hogy a bálicsiak másfé­lék, mutatja egy apró tény: nemcsak köszönnek - olykor annak is, akit sose láttak, hanem „szólnak” is egymáshoz, pél­dául a buszmegállóban. Néha az időjárásról, néha az életükről: „Lánykoromban ilyen meredek helyen töltöttem egy tavaszt. Elhatároztam, ha lesz egyszer egy kedvesem, megmutatom neki azt a virágos helyet. Persze sosem jött el, de az én virágba- borult emlékem miatt vettük meg a bálicsi házat. Azóta is szedhetem a köveket.” Bálicsban ugyanis mindenki követ szed. Mintha teremne, év­ről évre ugyanannyit kell kihor­dani a telekoldalra. A bálicsi meredek föld azt terem, amit akar: illetve barackot igen, de répát, retket, karalábét csak ak­kor, ha teherautóval hozatott, vödörben felcipelt termőfölddel kedveskednek neki. A drága esővizet eltünteti: lerohantatja, beszippantja, de az új kis fákat, bármilyen forró az aszályban a kő - megmenti. A bálicsiak távgyaloglók. Ha az alsó részen fektetik a gázve­zetéket, ha felül, ha alul a víz­vezetéket, és felülről simítják a szép utat, amit a felső rész víz­vezetékéhez újra fel kell bon­tani - ide busszal föl nem jön. Nem jön, ha kátyúznak, nem jön, ha alul is megépítik a jó utat. Tudom, ez kissé bonyolult. Dehát a busz az ittenieknek olyan, mint egy kedves, kezes háziállat: a morgásáról felis­merni, hogy az új vagy az öreg kocsi kapaszkodik-e fölfele. A sofőrök pedig valódi hősök, ha a síkosságban a busz félrebil­lenti farát, visszaegyengetik. Az autótlan bálicsiak kézben hordják haza a tejet, s a kenye­ret, de így márciusban este és hajnalban hallják a készülődő hegy hangjait, és lesik a rügyet. Tudják, hogy bármi is történik körüttünk a világban, a bálicsi hegyen már kitört a tavasz. Hát fogja hétvégén a kis családját, jöjjön föl a hegyre és remény­kedjen! Péter Anna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents