Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-23 / 81. szám

1994. március 23., szerda Hazai körkép új Dunántúli napló 11 Audi, Mercedes, Porsche ... Üléshuzat-készítő üzem Móron Hazai kábítószer-laboratóriumot leplezett le a rendőrség Biatorbágyon. A bérelt családi házban előállított kábítószert feltehetően Svédországba szállították. Duna-híd épül Budapesttől északra Tervrajzon hat változat Autoüléshuzatokat készítő üzem alapkövét helyezték el a hétvégén Móron. A németor­szági Keiper-Recaro cég által felépítendő, száz százalékban német tulajdonú, 4000 négy­zetméter alapterületű üzem épí­tését a következő napokban kezdik el, s szeptemberre feje­zik be. A tervek szerint a harmadik negyedév elején már megkez­dődik a termelés, s a teljes felfu­tást követően - várhatóan 1996-tól - évente 250 ezer Audi, Mercedes, Porsche, Opel és Ford autóhoz készítenek majd üléshuzatot Móron. Az új üzemben szeptember­ben hatvanan kezdik meg a munkát, s a létszámot folyama­tosan 230-250-re bővítik. A dolgozók - akiket a cég három németországi üzemében tanít­ják be - az első hat hónapra ga­rantált bért kapnak, majd telje­sítménybérben foglalkoztatják őket. A vállalkozás egyébként már működik: egy bérelt épü­letben harmincán kezdték meg az üléshuzatok varrását. A Keiper-Recaro cég családi Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét jelentette meg CD-n a Művész-Ház Kft. és a Gödöllő Városáért Alapítvány. Az első magyarországi ope- rett-CD-t sajtótájékoztatón mu­tatták be a Fővárosi Operett Színházban. Hídvégi Miklós producer el­mondta: az utóbbi negyven esz­tendőben nem készült a műből teljes zenei felvétel. A kétrészes operett szerepeit: Pitti Katalin, Berkes János, Oszvald Marika, Gerderits Ferenc, Kovács Bri­gitta és Marik Péter szólaltatja vállalkozás. Vezérigazgatója, Peter Paul Moll elmondta, hogy cégük egyike a legnagyobb eu­rópai autóülés készítő vállala­toknak: hét németországi és az épülő móri gyáron kívül Brazí­liában, Angliában, Mexikóban, Olaszországban és Japánban működnek üzemeik, mindezek­ben évente több, mint egymilli- árd márka értékű terméket állít elő. A cég legújabb üzemét azért telepítették Mórra - bár a döntés előtt mintegy 100 ma­gyar és más országokbeli tele­pülésen tájékozódtak a lehető­ségekről -, mert az egyik ottani vállalat bérmunkájával kapcso­latban korábban már kedvező tapasztalatokat szereztek, vala­mint a földrajzi viszonyokat is ott találták a legkedvezőbbnek a beruházás megvalósításához. Mórnak sokat jelent az új üzem főként mert a szakképzet- len munkaerőnek kínál munkát. A vértesalji településen egyéb­ként egy német tulajdonú vál­lalkozás már működik, s a Kei­per-Recaro mellett egy másik német érdekeltségű cég is szán­dékozik gyárat telepíteni. meg. Közreműködik az Opera­ház zenekara és a Budapest Fesztiválkórus, a zenei rendező Simon Jenő. Kálmán világ­szerte népszerű művét magyar nyelven, illetőleg bemutatko­zásként pár száz példányban német nyelven is megjelentet­ték. Hídvégi arról is szólt, hogy terveik között szerepel az ope­rett színházi előadása ez év nya­rán, mégpedig a gödöllői Gras- salkovich-kastélyban. A bemu­tatót a békéscsabai Jókai Szín­házzal közösen valósítanák meg. Az északi szektor megvaló­sításával folytatódik az MO-ás autópálya építése. Ennek egyik legfontosabb elemeként egy új Duna-híd épül a főváros északi határában a Váci út és a Szent­endrei út között. Az MO-ás autópálya-gyűrű­nek alapvetően három célt kell kielégítenie: tehermentesíteni Budapestet a tranzitforgalom­tól, kapcsolatot teremteni a ke­rületek között, és szétosztani a sugárirányú utak forgalmát. A körgyűrű tervezése 1972-ben indult meg, s a mintegy 100 ki­lométeres út megvalósításra négy ütemben kerül sor. Az építés a déli szektorban kezdődött, melynek első sza­kaszát 1990-ben adták át. A teljes déli szektor, azaz az Ml-es és M5-ös autópályák közötti szakasz forgalomba he­lyezése ez év májusában vár­ható. A további három szektorban folyik a tervezés, ám az önkor­mányzati és környezetvédelmi egyeztetések ez idáig sem a ke­leti, sem a budai oldalon nem vezettek eredményre. Az északi szakasz tervét ez­zel szemben 1993 végén sike­rült elfogadtatni. Az M3-as au­tópálya és a 11-es számú főút közötti szakasz tervezése várha­tóan ez év közepén befejeződik. A 9,5 kilométeres útvonalon ki­emelt feladat az új, 1,8 kilomé­ter hosszúságú Duna-híd meg­építése. A híd kialakításával kapcsolatban a közlekedési tárca egy társadalmi-szakmai zsűrit hívott össze annak érde­kében, hogy a főváros északi kapujaként megjelenő híd mind szerkezeti, mind esztétikai szempontból konszenzus alap­ján épülhessen meg. A tervezők ez idáig hat változatot dolgoz­tak ki, melyeket március 24-ig közszemlére bocsátanak. A hat változat közül öt eseté­ben a híd csak félszélességben épülne meg az első ütemben, a kivitelezési költségek pedig 7 és 8 milliárd forint között mozog­nak. A hatodik változat - egyút­tal a legattraktívabb, hiszen a 100 méternél magasabb tartó­oszlopban körpanorámát nyújtó vendéglátóegység is létesülne - már az első ütemben teljes szé­lességben valósulna meg, az ára pedig az előzetes kalkulációk szerint nem haladná meg a 11 milliárd forintot. A tervezők megerősítették: mindegyik va­riáció az építkezés 1998-ra ter­vezett befejezési határidejéig megvalósítható. Vár az Adria Horvátország az idei nyári szezonban szeretné az egész Adria-partot meg­nyitni a turistaforgalom előtt - jelentette be Buda­pesten tartott sajtótájékoz­tatóján Niko Bulic, a Hor- vát Köztársaság Idegenfor­galmi minisztere. Hozzátette: ennek érde­kében elsősorban az inf­rastruktúra fejlesztésére, azaz a határátkelőhelyek kiépítésére a Dalmáciába vezető közúti forgalom felújítására törekszenek és alkalmassá akarják tenni a nemzetközi járatok foga­dására a pulai, a spliti, a dubrovniki és a rijekai re­pülőtereket. A tervek sze­rint rendszeresen közle­kedő hajó- és kompjárato­kat állítanak be Rijekából Dubrovnikba, Rab-szige­tére, Zadarba, Splitbe, Hvar és Korcsula érintésé­vel. Ugyancsak megindít­ják a hajójáratokat Olasz­ország és a Kvamer-öböl között. Az elmúlt évben másfél millió külföldi ke­reste fel a Dalmát tenger­partot, s 13 millió vendé­géjszakát töltöttek ott, fő­ként az Istrián és a Kvar- ner-öbölben. A turistafor­galomnak tavaly mindösz- sze négy százaléka jutott Dalmáciára, ám Dubrov- nikban már hét újból meg­nyitott szállodában lakhat­tak a vendégek. Az idei idényre Dubrov- nikban és környékén 15 szálloda áll készen az ide­genforgalomra. A repülő­tér ismét működik. A dal- máciai parton, illetve a szigeteken több mint ötven szállodává alakítható vilá­gítótorony van. Ezek közül harmincnégyben már az idén szállodát, kaszinót, il­letve lakóházat rendeznek be. A Marica grófnő CD-n i i 1

Next

/
Thumbnails
Contents