Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-23 / 81. szám
1994. március 23., szerda Oktatás - Kultúra üj Dunántúlt napló 7 „Nyitott tanulás” pedagógiai műhely Pécsett Felhő voltam az iskolában! Csendlecke az önálló tanulás órán Löffler Gábor felvételei A jelentkezettek 53 százaléka bekerült az egyetemekre A Kodály felzárkózott Tizenkilenc kisgyerek borul a padjára, és álmodik. Mind elsősök, a pécsi Apáczai Nevelési Központ 2-es iskolájában. A cégeknek Pálffyné Deli Ildikó tanító önálló tanulás órát tart, s ebben éppen a csendlecke résznél tartanak. Halk zene szól, és ki-ki elképzeli magát hol olvadó jégcsapnak, hol lassan folyó méznek, aztán meg felhőnek a táj fölött. Zoli aztán elmondja, hogy amikor ő méz volt, darazsak döngték körül, rászálltak és nagyon finomnak találták. Misi és András a tenger fölött szálltak, Jocó kicsi vízcsepp volt és lehullott egy hajóra, Laci pedig komótosan haladt odafönt az égen fehér felhőcske formájában. Ez a csendlecke lényeges része annak a nyitott tanulási formának, melyet eredetileg Ausztriában dolgozott ki Franz Hammerer bécsi munkatársaival együtt. Nemrégen személyesen is Pécsett járt, hogy megtekintse módszerének adaptációit. Az itt látottakról nagy örömmel beszélt. Arra kértem, mondja el módszerének lényegét.-Az ötlet valójában nagyon régi - kezdte. - Sok pedagógus mondta már, hogy a legtöbb, amit a gyerekért tehetünk, az az, ha segítjük őt abban, hogy egyedül tehesse meg, amit csinálni akar. Ezt az alapelvet vallotta Maria Montessori olasz orvosnő is. Ez a módszer az ő iskolájából nőtte ki magát. Ma már tudjuk, hogy a gyerekek elsősorban a tevékenység által fejlődnek, egyéni ütemben. Annyiszor kell tehát ismételni egy-egy tevékenységet, ahányszor csak szükséges. Minden, amit a gyerek maga végez, sokkal erősebben megmarad benne, segítve személyiségének fejlődését, önbizalmának, éntudatának erősödését. Ráadásul sok-sok sikerélményhez is juttatja. A Franz Hammerer által kidolgozott rendszer nem változtatja meg gyökeresen a hagyományos iskolai struktúrát, de arra törekszik, hogy az alsósok lehetőleg minden nap önálló tanulási órával kezdjenek, így mintegy ráhangolódjanak ezzel a játékosabb, könnyedebb 45 perccel a későbbi, már szokásos tanórákra. Az ANK-ban az 1988-ban alakult pedagógiai műhely tanulmányutak és cserekapcsolatok révén jutott hozzá ehhez a tanulásszervezési technikához. Az ANK 2-es iskolájában több, mint három éve tartanak az alsó tagozaton önálló tanulási órákat, jelenleg 8 tanulócsoportban 9 pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Mára pedig már a város több iskolájában is alkalmazzák a módszert. Ennek talán legfontosabb eleme az előkészített környezet, ami azt jelenti, hogy a szokásostól eltérő a terem berendezése, nem áll az ormótlan osztályfőnöki asztal a padsorok elején, s ezenkívül olyan speciálisan kifejlesztett eszközkínálat áll a gyerekek rendelkezésére, melyhez az óra folyamán szabadon hozzáférhetnek. A tárgyak könnyen megközelíthető polcokon vannak, az osztályban különböző kis sarkok, kuckók, zugok kapnak helyet, esetleg kisállatoknak, virágoknak, vagy akár számítógépnek, játékoknak, báboknak és gyurmának, és így tovább. Egy ilyen tanulási óra az eszközválasztással kezdődik, majd az önálló munka következik, a csendlecke, s végül a gyerekek a tanítóval együtt kis párnákra körbeülve megbeszélik a történteket.-A tábla, a kréta, a tanár nem elég - mondta el Nagy Erzsébet tanár, aki a módszer helyi patrónusa. - Itt a zárt és a nyitott tanulási formák egységéről van szó, ahol különösen fontos a gyakorlás, és a készségek fejlesztése. Az erre szolgáló feladatalapokkal a gyerekek állandóan ellenőrizhetik önmagukat, ez növeli a magabiztosságukat is, ráadásul azonnal látják, ha hibáztak. A módszerhez állandóan növekvő, fejlődő eszközparkot dolgoznak ki a pedagóguskollégák, ez rengeteg időt, energiát, és gyakran pénzt is jelent, hiszen nem ritka, hogy saját zsebből állják a különleges tárgyak előállítási költségeit. Azt pedig, milyen sikere van ennek a képzési formának, Franz Hammerer szerint a gyerekeken lehet látni.-Ha a gyerek szívesen megy iskolába, és örömmel tanul, akkor rendkívül sokat tettünk a személyisége fejlesztésének érdekében. Sokácz Ágnes tapasztalatai szerint a módszer nagy előnye, hogy felébreszti a tudásvágyat Tóth Szilvia szerint, aki az Anikó utcai általános iskolában dolgozik, a leglátványosabb eredmény, hogy a nebulók felszabadultak, gátlás nélkül, szívesen dolgoznak, szó sincs arról, hogy unatkoznának. Persze, hiszen önállóan választják ki, milyen feladattal akarnak megbirkózni, nem erőltetik rá őket semmire, és nem is kényszerítik, mégis, vagy tán éppen ezért, sokkal jobbak az eredmények, több feladatot oldanak meg, mintha a pedagógus jelölné ki nekik azokat. Borbély Zsuzsa így látja a dolgot, s hozzáteszi: a gyerekek nagyon komoly, elmélyült munkára képesek egyedül is, ráadásul, ha tévesztenek, nem kell a többiek előtt bevallani, megszégyenülni. Pálffyné Deli Ildikó azt tartja a legcsodálatosabbnak, hogy ebben a rohanó világban tudnak egy kis megnyugtató szigetet teremteni maguknak, s azt még:- Ez a munka engem is átalakított, sokkal toleránsabb vagyok a gyerekekkel... A hátrányos helyzetű gyerekek esetében Horváth Istvánná azt tapasztalta, hogy könnyebben oldódnak, jobban be lehet őket vonni a munkába. Felpanaszolta azonban, hogy az eszközök anyagköltsége egyre nő, ezzel a számukra egyre kevesebb lesz a lehetőség ... A Gyárvárosi isköla elsőseivel dolgozik Gyurokné Ubor- nyák Márta. Szerinte az az óriási ebben a módszerben, hogy vele képes a gyerek megszeretni az iskolába járást, s ott, ahol nincs családi háttér, késztetés, ahol a kisgyerek inkább elcsavarog, hiányzik, nem mindegy, mivel lehet becsábítani az iskolába. Az ANK-ban működő „Nyitott tanulás” pedagógiai műhely tagjai ehhez találtak egy jó lehetőséget. Hodnik Ildikó Gy. Az Új Dunántúli Napló február 23-i száma „Index 191 Gimnáziumnak” címmel Neu- wirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjének adatai alapján közli, hogy a pécsi Kodály Zoltán Gimnázum 5 év átlagában 23%-os felvételi aránnyal a gimnáziumok rangsorában a 142. helyet foglalja el. A HVG ugyanennek a felmérésnek más viszonyszámait is közzéteszi. Eszerint iskolánkból az elmúlt évben az egyetemre, főiskolára jelentkezettek 53%-át vették fel. A többi pécsi középfokú intézmény adatai: Janus 57%, Leőwey 54%, Nagy Lajos 54%, Babits 47%, Apáczai 39%, Széchenyi 31%. Ezt az eredményt huszadik évéhez közeledő iskolánk részéről elfogadhatónak és elismerésre méltónak tartom, hiszen az sem titok, hogy nemcsak kitűnő tanulók kezdik tanulmányaikat első osztályainkban. A HVG-ben megjelent teljesebb felmérés egy másik adathalmazt is tartalmaz, mégpedig az iskolában összesen érettségizettek, valamint az érettségi évében sikeresen felvételizettek átlagarányát 1988 és 1992. között. Ezek a fentebb említett iskolák esetében az alábbi eredményeket mutatják. Janus 18%, Kodály 16%, Leőwey 39%, Nagy Lajos 48%, Babits 15%, Széchenyi 10%. Az iskolánk e mutatója valóban nagyon alacsony. Erre azonban nagyon elfogadható a magyarázat, hiszen ezen időszak alatt érettségizett tanulóink közel fele honvéd kollégista volt, aminek következtében döntően tiszti főiskolákon tanultak tovább. Ezek pedig titkosan kezelt adatok voltak. így az érettségizettek létszámában szerepeltek a honvéd kollégisták, de a főiskolákra felvettek között nem. Természetesen ez nagy mértékben rontotta a felvételi statisztikánkat. Ebben gyökeres változást az 1992-es év jelentett, hiszen ekkor már ezeknek az adatoknak a titkossága megszűnt. Ekkor iskolánk eredményességi mutatója is ugrásszerűen pozitív irányba változott. Erre szolgáljon a Köznevelés 1993. év 21. számában megjelent cikk és táblázat, melyet ugyancsak Neuwirth Gábor írt. E szerint „legnagyobb - a Az idén is szerveztek a Budapesti Műszaki Egyetemen állásbörzét. Mint a rendezői elmondták: tavaly 41 cég vett részt a rendezvényen és több mint 250 munka- és tanulmányi lehetőséget ajánlottak fel a diákoknak. Az érdeklődés azóta megnövekedett. A kedden megkezdődött idei felvételi arány számokban - a fejlődés a ... Kodály Zoltán pécsi Gimnáziumnál, amely a 151-178. helyről a 79. helyre került. Azt gondolom, ezzel az adattal sem foglalunk el rossz pozíciót a város - vagy azon kívüli - iskoláinak sorában. Igaz, hogy a családok számára - különösen ha a gyerek jól tanul - az a legvonzóbb középiskola, ahonnan a legnagyobb eséllyel lehet a következő iskolafokozatba jutni. A középiskola számára viszont az a legfontosabb szempont, hogy jótanulókat vegyen fel az általános iskolából, mert azokat nagyobb arányban tudja egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészíteni. Ebből következően elég nehézen feloldható problémát kell circulus vitiosus megoldani. E téren az információ-áramlás hihetetlenül fontos. Ezért közlöm az 1992-es és 1993-as adatainkról készült összefoglalásunkat. Az 1992-es év adatai: az érettségizettek száma 132, továbbtanulásra jelentkezett 111, a felvettek száma 65. Tehát a jelentkezetteknek 59%-át, az érettségizetteknek 49,2%-át vették fel. Ebben az évben 82 közép- és felsőfokú nyelvvizsgát is begyűjtötték tanítványaink. Az 1993-as év adatai: az érettségizettek száma 103, továbbtanulásra jelentkezett 75, a felvettek száma 42. Tehát a jelentkezetteknek 56%-át, az érettségizetteknek pedig 41%-át vették fel. Ebben az évben a közép- és felsőfokú nyelvvizsgák száma 76 volt. Az elmondottakkal a teljesebb kép kialakítása mellett azt is szerettem volna kifejezni, hogy a zenei érdeklődésű tanulók mellett az egyéb iránt érdeklődők és tehetségesek is bizalommal választhatják iskolánkat továbbtanulási szándékkal, mert szorgalmuk függvényében az érettségi bizonyítvánnyal együtt mi is birtokukba adjuk azt a „kulcsot”, amivel számukra is nyithatóvá válnak az annyira óhajtott egyetemi és főiskolai kapuk. Természetesen mindezt hihetetlenül fontosnak, de nem az egyedüli feladatunknak tekintjük. Veres János igazgató Kodály Zoltán Gimnázium állásbörzén már 54 cég 400 állásajánlata közül válogathatnak a diákok. A vállalatok elsősorban kezdő mérnököket keresnek, de a közgazdasági és jogi egyetem végzősei számára is kínálnak állást. A diákok számára a tájékozódást egy csaknem százoldalas kiadvány teszi lehetővé. Nyolc tanulócsoportban 9 pedagógus foglalkozik a gyerekekkel Műegyetemi állásbörze Nevet változtatott a villányi szakmunkásképző „Teleki Zsigmond” A kecskeméti Kutató Intézettől 20 hektár földterületet vett az iskola, ahol korszerű üvegházban általános kertész és botanikus szakmát is tanítanak Löffler Gábor felvétele- Nemcsak működési feltételeink változnak állandóan, új név felvételét is tervezi az iskola - mutatta be Radnai Gyula igazgató a villányi Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézetet. Az európai hírű Teleki Zsigmond borászról szeretnék elnevezni az iskolát. Új nevük Teleki Zsigmond Kertészeti és Élelmiszeripari Szakképző Intézet lesz. A változás szervezeti átalakításokat tükröz. Az 1996-os esztendőtől a gyerekeknek a nyolcadik osztály után a kilencedik és tizedik osztályt is el kell végezniük. Ez azt jelenti, hogy a szakmunkásképzőben is kijárhatják ezt a két osztályt. Ezalatt megtanulhatnák a közismereti tárgyakat, majd a következő két évben a szakmaiakat. A képzés így négy évre bővülne az eddigi három év helyett. Az elnevezés arra is módot adna, hogy újabb szakmákkal gazdagítsák kínálatukat. A későbbiekben pedig érettségit is adhatnának. A gazdasági életben lezajlódó változásokat az iskola sikeresen élte túl. Saját gyakorló területeken tudják a dísznövény, általános kertész és borász szakmákat tanítani. A Kecskeméti Kutató Intézettől 20 hektár földterületet vettek meg, építettek üvegházat, tanpincét, hordókat. Saját kutat fúrtak. Három hektár szőlőterületre elővételi szerződést kötöttek, további kilenc hektárt bérbe vettek. 1992-ben két új tantermet is építettek.- Jelentősen visszaesett az iskolánkba jelentkezők száma. Tavaly 188-an, idén csak 70-en voltak - beszélt a beiskolázási problémákról Radnai Gyula. - Ebbe biztosan a demográfiai hullámvölgy is belejátszik, de az is, hogy sokan úgy látják, a kereskedelemből lehet megélni, a mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony. En bízom abban, hogy az emberek rájönnek, élelmiszeriparra mindig szükség van. Az oktatott szakmák száma ennek ellenére nem csökkent, csak eggyel kevesebb kertész osztály indult. Az iskolában a privatizációra is felkészítik a tanulókat. A nagyüzemi termelési módok mellett a magángazdálkodással is megismerkednek a helybeli gazdák segítségével. Sajnos az iskola nem tud napra kész lenni, mindig fáziskésésben van, mondta az igazgató. Ennek a szűkös anyagi viszonyok az okai, az oktatók képesek lennének rá, hogy megfelelő körülmények között a legkorszerűbb ismereteket nyújtsák a tanulóknak. Az itt folyó munkát dicséri, hogy 1990-ben és 1992-ben az Országos Borversenyen aranyérmet is nyertek boraikkal. Terveik közé tartozik, hogy az elkészülő tanpince elé feldolgozót és tantermet építenek, ahol rangos borversenyeket rendezhetnének. Természetesen csak akkor kerülhet erre sor, ha támogatáshoz jutnak valamelyik, már beadott pályázatukkal. Újvári Gábor
