Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-22 / 80. szám

1994. március 22., kedd Kistermelők új Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen Metsző-iskola (5.) Régi tapasztalat, hogy az azonos erősségű metszetlen vesszők rügyeinek kihajtása más és másként alakul, ha a vessző függőleges, ha 30-45 fo­kos szögállású, és ha vízszintes helyzetű. A függőleges helyze­tűnél a csúcs és a csúcs alatti rügyek erősen kihajtanak, az al­sóbb rügyek rövidebb hajtást hoznak, vagy alva maradnak. A 45 fokos szögben álló vesszők hajtásnövekedése a függőleges­től annyiban különbözik, hogy egyenletesebben erős lesz a haj­tásnövekedés. A 30 fokos szög­ben álló vesszőnél a csúcs és az alapi rügyekből erősebb lehajlá­sok lesznek, míg a köztes rü­gyekből termőrészek képződ­nek. A vízszintes helyzetű vesz- szők végig berakódnak termő­részekkel. Ez utóbbi törvényszerűséget lehet kihasználni a gyümölcs- termelőknek a vesszők vízszin­tesre való lekötözésével, ame­lyet úgy kell elvégezni, hogy a vessző alapi részét bal kézzel odaszorítjuk ahhoz az ághoz, ahonnan kihajtott, jobb kezünk­kel pedig vízszintesre lehúzzuk a vessszőt, így elkerülhető a le- hasadás veszélye. A vesszőt úgynevezett 8-as kötéssel kös­sük le a törzshöz, vagy segédka­róhoz, esetleg alsóbb ágakhoz. A vesszőn a kötés helye mindig az alsó harmadnál vagy a vesz- sző felénél legyen, mert ha a felső harmadnál kötjük meg, akkor a vessző ívelődni. fog. 3. sz. ábra (l.sz. ábra) Legcélszerűbb el­végezni a lekötözést a tavaszi nedvkeringés megindulása után. Csak alma és körtefákon cél­szerű elvégezni, ha a törzset erősíteni kívánjuk. A bemetszé­seket egymáshoz csatlakozó rö­videbb szakaszon kell elvé­gezni, úgy, hogy ahol az előző bevágás megszűnik, ott kissé jobbra eltolva induljon a követ­kező bevágás, (tehát nem kell egyvonalban, összfüggően foly­tatódniuk: a 2.SZ. ábrán az a. rajz helytelen, a b. rajz a helyes megoldás) A bemetszés után a kéreg kissé szét fog nyílni, majd megindul a seb beforradása, ez­által a törzs vastagodni, erő­södni fog. A túl erős növekedésű gyü­mölcsfákat lehet a termőrefordu- láshoz segíteni a gyűrűzéssel. Két módja ismert: a kéreg kimet­szése gyűrű alakban, és a szorító bádoggyűrű alkalmazása. Elő­zőnél a kéregből olyan széles gyűrű alakú kimetszést végzünk, mint amilyen vastag a kéreg, hogy még őszig befonjon. Ideje akkor van, amikor már rügyfa- kadás után friss lombfelület fej­lődött. A szorító bádoggyűrűt a törzsre drótozzuk. A törzs ahogy vastagszik a módszerrel sebet nem ejtünk, így alkalmazható csonthéjasoknál is, míg előbbi csak alma és körtefákon. (3. sz. ábrán a. rajz a kéreg kimetszése, b. rajz a szorító bádoggyűrű). Még egyszer a korai burgonyáról Előző alkalommal a korai burgonyatermesztés technoló­giai kivitelezésével foglalkoz­tunk. Az írás terjedelme nem tette lehetővé, hogy a fajtákkal és az új, ún. bio burgonyával foglalkozzunk. Most ezt pótol­juk. Tesszük ezt azért is, mivel egy elgépelés miatti tévedéssel mindenhogyan vissza kellett volna térnünk. A hibát kijaví­tandó tehát: a 8.000 a 3340-nek, a matematika szerint nem 24, hanem 240 százaléka. (A gyö- kereztetett előcsíráztatott bur­gonya a nem csíráztatott ültet­vénynél 70 nap elteltével 8000 kg-mal termett többet.) A hibá­ért szíves elnézést kérünk. Tekintettel az idő előrehalad­tára, a csíráztatással járó korai- ságról már nemigen beszélhe­tünk, de azért még most is ér­demes lenne a hobbikertekbe ül­tetendő burgonyát előcsíráz­tatni. A nappalok meghosszab­bodásával és a hőmérséklet emelkedésével most már ele­gendő lenne a 4-5 hétig történő csíráztatás és így április 20-25 között a burgonya kiültethető. Az a pámapos késedelem a talaj optimális felmelegedése folytán a burgonya „robbanásszerű” megindulásával, később egy he­lyes agrotechnika alkalmazásá­val még behozható. Főleg ha van öntözési lehetőség. Min­denesetre az előcsíráztatás és gyökereztetés munkálatainál nagy körültekintéssel járjunk el, a hőmérsékletre ügyeljünk, mi­vel a burgonya 6 C fok alatt ne­hezen indul csírázásnak. Ha azonban a csírafejlődés megin­dult, úgy azok az alacsonyabb hőfokon - 5 C fok körüli hő­mérsékleten - is tovább fejlőd­nek. Az átrakásnál az úgyneve­zett „sztólók” - földbeli hajtás­kezdemény - épségére ügyelni kell, ezek raktározzák ugyanis az asszimiláció folytán képzett tápanyagot. A fajtákat illetően meg kell állapítani, hogy alig van válasz­ték. A hagyomános korai fajták, mint a Jaerla, Vanessa, Kondor, Kleopátra stb. beszerezhetetle­nek. Mindössze a hosszabb te­nyészidejű Desiree kapható a szaküzletekben, 37-44 forint közötti áron. Ellenben az új utakon járó vetőgumó előállítás eredményeképpen a génszaporí­tással termesztett szaporító anyagok beszerezhetők. Ezek az úgynevezett „Holland bio” vetőgumók, amelyek 2-3 évig utántermeszthetők, és ami na­gyon fontos, vírusmentesek. Igaz, elég drágák, de ha meg­gondoljuk, hogy 2-3 évig nem kell vetőgumóról gondoskodni, úgy már elviselhetőbb az egy­ségáruk. A Pécsi Kertész Centrumban kapható a Réka, Sarolta, Impala és az Ostara fajta, 50 darabos csomagolásban, 260 forintért. A Béry-Balog Adám utcai boltban kapható a Kondor, Korandó és Desiree 50 és 100 darabos ki­szerelésben 257, illetve 482 fo­rintos egységáron. Ezekből a bio gumókból fészkenként egyet kell kiültetni és egy-két kg termésre számíthatunk tö­venként, a technológiától - ön­tözési lehetőség stb. - függően. Dr.Tamcsu József Kistermelők rovatunkkal legközelebb április 5-én jelentkezünk Növényvédelmi tanácsadó A csonthéjasok tavaszi növényvédelme a legfontosabb A változékony időjárás segíti a kártevők terjedését A változékony időjárás - a nagymérvű felmelegedés, majd a hirtelen bekövetkezett lehűlés - kedvező körülményeket te­remtett a tafrinás (őszibarack levélfodrosodása) betegség jár­ványszerű terjedésének. A vé­dekezéseket tovább kell foly­tatni (esetleg a még kezeletlen területeken el kell kezdeni). A tafrinás levélfodrosodás elleni védelemre elsődlegesen a jól tapadó rézkészítmények java­solhatók a rügyfakadás idősza­kában, lemosásszerű permete­zésre (Cuproxat FW, Cham­pion, Bordódé FW, Bordói por). A rezes lemosópermetezé­sek csak a rügyfakadás idősza­kában végezhetők(l), később perzseléseket okozhat a szirom­leveleken és az első lombleve­leken. Az őszibarack tafriánás le­vélfodrosodás kialakulásának kedvez a hűvös, csapadékos időjárás; a lassú vontatott fejlő­dés; a párás, zárt környezet; a sűrű növényállomány és a ma­gas páratartalom. A tünetek a fiatal „egérfüles” leveleken je­lentkeznek először, apró, len­cseszem nagyságú megnyúlt pi­ros folt alakjában. A kifejlődött levelek csúcsa felől, vagy a főér mentén megvastagodnak, meg­nagyobbodnak, összeráncosod­nak, majd bepirosodnak. A le­velek fonák felé görbülnek (jó búvóhelyet biztosítva a levél- tetveknek). A fertőzött levelek mérete sokszor kétszerese a faj­tára jellemző levélméretnek, ál­lományuk törékeny. A kórokozó érzékeny fajtá­kon a virágokat és a gyümöl­csöt is megtámadja, melyen „lázfolthoz” hasonló színelvál­tozásokat, deformációkat idéz elő. A betegségnagymérvű lombhullást, terméselrugást, a fák legyengülését okozza. Sú­lyos fertőzésnél ágrészek, vagy egyes ágak részleges, vagy tel­jes száradására, mézgafolyások mgjelenésére is számíthatunk. A tafrinás levélfodrosodás ún. „tavaszi betegség”, mivel hosz- szantartó felmelegedés után (kb. május közepe) már újabb tünetek nem jelennek meg. A betegség veszélyét növeli - a többi gombabetegséghez ha­sonlóan - a túlzott nitrogén mű­trágya kiszórása. A kórokozó járvány szerű ter­jedése ellen csak programsze­rűen - az időjárás függvényé­ben - végzett növényvédősze­res kezelésekkel védekezhe­tünk preventív - megelőző jel­leggel. Hűvös, csapadékos idő­járási körülmények között 5-7 napos permetezési forduló szükséges. A tafrinás levélfod­rosodás ellen virágzás kezdeté­től sziromhullásig lehetőleg ne permetezzünk. Fehér bimbós állapotban használható a Delan SP, az Efuzin 500 FW, a Buvi- cid K, a Captan 50 WP, a Mer- pan, a Score 250 EC, a Bravo 500, sziromhullás után alkal­mazható még Sporgon 50 WP is. A Sporgon 50 WP és a Score 250 EC szisztémikus - felszí­vódó - készítmény, ezért javas­lom, hogy a lomblevelek meg­jelenése után (tehát virágzást követő időszakban használjuk, erős fertőzéskor). A cseresznye és meggy ül­tetvényekben gyakori növény- védelmi problémát jelent a mo­níliás betegség megjelenése. Ez a kórokozó az összes csonthé­jas gyümölcsfán már zöldbim- bós állapotban jelentkezhet vi- rágkocsány bámulás formájá­ban. Kártétele teljes virágzás­ban szembetűnőbb, mivel a szi­romlevelek egyik napról a má­sikra elbamulnak, lehullanak. Erős fertőzésnél az érzékeny fajtáknál a virágelhalás mellett hajtás, sőt egyes esetekben vá­zág, vagy a fa teljes pusztulását is okozhatja. Kártételére mon­dani szokták, hogy „elvitte a köd a virágot”. A moníliás betegség kóroko­zója sebzéseken, légzőnyíláso­kon és a virág porzónyílásán (bibéjén) keresztül jut be a nö­vénybe. Kártételének kedvez a rügyfakadást követő párás, hű­vös, csapadékos időjárás, ilyen időjárási körülmények között a tafrinás levélfodrosodáshoz ha­sonlóan 5-7 naponként perme­tezés szükséges még a virágzás alatt is! Elsődleges fertőzési forrás a csonthéjasokon maradt gyümölcsmúmiák. Ezek eltávo­lításával és rügyfakadás idő­szakában végzett lemosóperme­tezéssel a veszély csökkent­hető. Rügyfakadás után a zöld- bimbós állapottól a sziromhul­lásig a moníliás betegségek el­len felhasználható a Chinoin Fundazol 50 WP, a Buvicid K, Captan 50 WP, Sumilex 50 WP, Ronilan WP, Rovral, a szi­romhullás után az egyéb levél­betegségek ellen is hatásos a Topsin-M 70 WP, Systhane MZ, Sporgon 50 WP, Score 250 EC (felszívódó szerek) Bravo 500, Merpan, Buvicid K, Folpan, Buvicid F. A tavaszi időszakban gya­kori gondot okoznak a hernyó- kártevők, és a sodrómolyok, va­lamint az eszelények. Ezek el­len fehérbimbós állapotig hasz­nálhatjuk: Alpha-Combi-t, a Chinetrin 25 EC-t, a Chin- mix-et, a Karate 2,5 EC-t, a Fendona 2 EC-t, a Decis 2,5-t, a Danitól 10 EC-t, a felszívódó szerek közül az Ultracid 40 WP-t, a Hostaquick 50 EC-t és a Decisquick (ez utóbbi kettő gázhatású is). Sziromhullás után az előző rovarölő szereken kívül java­solható a Danadim, a Bi-58 EC, az Ekalux 25 EC, az Unifosz 50 EC, az Anthio 33 EC (felszí­vódó szerek), valamint a Zo- lone 35 EC. E szerekkel véde­kezhetünk a cseresznye és meggy ültetvényekben a cse- resznyelégy ellen is. Czigány Csaba Tavaszi vetőmagvásár Pécsett, a Tüke boltban Fotó: Löffler Gábor 4 1 i 1

Next

/
Thumbnails
Contents