Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-22 / 80. szám

1994. március 22., kedd A mai nap uj Dunántúli napló 3 Kettős képzés a szakmunkásnevelésben A szakmai felkészültség a legfontosabb cél A németországi Hanns Seidel Alapítvány egymillió márkás támogatásával a pécsi 506-os Szakmunkásképző Intézet nem­csak a volt Batthyány utcai lak­tanyában épít ki új szakmű­helyt, hanem német mintára úgynevezett kettős képzést is beindít. A nálunk még ismeret­len oktatási formáról Rudi Ro­ger, az alapítvány magyaror­szági képviselője tájékoztatott. Az 1989-es magyarországi fordulat tette lehetővé, hogy német-magyar építőipari ve­gyesvállalatok jöhessenek létre. Az így létrejövő munkakapcso­latok során merült fel az igény, hogy Magyarországon is beve­zessék a német rendszerű szak­munkásképzést. A pécsi 506-os iskolával a Freising-Erding Épí­tőipari Szövetség vette fel a kapcsolatot, hogy itt is megho­nosítsák a kettős képzést. A felmerülő szervezési problémák leküzdésére vonták be ebbe a folyamatba az alapítványt. Az alapítvány az iskolával együtt azt a célt tűzte ki, hogy az építőipari szakmunkások alap- és továbbképzését német- országi szintre hozza. Ehhez az alapítvány műhelyfelszerelést és szaktanácsadást biztosít. A laktanya felújítását Pécs város önkormányzata vállalta magára. A kettős képzésnek két tartó­pillére van. Egyrészt a tanulókat kiképző ipar, másrészt az is­kola. Ezek szorosan összefüg­genek egymással. Az eddigi magyarországi gyakorlattal el­lentétben a gyerekek elsősorban a munkahelyeken tanulnak majd, és csak bizonyos idősza­konként látogatják meg az isko­lát. Az üzemi képzésben a gya­korlati, szakmai oldallal ismer­kednek meg. Mivel az oktatás profilja és minősége nagyban az üzemek felszereltségétől és te­vékenységi körétől függ, az is­kola biztosítja az úgynevezett üzemen felüli képzést, ahol a kimaradt, meg nem ismert tan­anyagot tanulják meg a gyere­kek. Az iskola folyamatosan fi­gyelemmel kíséri a tanulókat, ügyel arra, hogy az üzemi tevé­kenység szervezetten működjön és célirányos legyen. Általános képzést ad, és elmélyíti a szak­ismereteket. A tanulmányi idő három év lesz. Az első év az alapozás időszaka, a második és harmadik év a szakmai tanul­mányok ideje. Az elsajátítandó tananyag kétharmada szakmai irányú ismeretekből áll. Az alapítvány és az iskola azonban nemcsak egy németor­szági színvonalon működő szakmunkásképző intézetet akar létrehozni, hanem egy olyan oktatási centrummá sze­retné fejleszteni az 506-ost, ahol a továbbképzésre, az új technológiákkal való megis­merkedésre is lehetőséget tud­nak nyújtani. Mesterképzőt sze­retnének beindítani a már vég­zett szakmunkások számára, és állandó információs központot kívánnak megszervezni. így válhat majd a szakmunkásképző intézet modell értékű oktatási központtá. A tervek megvalósí­tásához tanácsadó testültet hoz­nak létre, amelyben az önkor­mányzat, az iskola és a térség fontos építőipari vállalatai vesznek majd részt. U. G. A kőművestanulók most még a volt Bázis telepen lévő tanműhely­ben ismerkednek leendő szakmájukkal Fotó: Läufer László Óraigazítás vasárnap A hét végén, vasárnap, március 27-én kezdődik újra a nyári idő­számítás, amely szerint egy órá­val előbbre kell állítani az idő­mérő szerkezeteket. Hivatalosan vasárnap hajnali 2 órakor kell az órák mutatóit előre forgatni há­rom órára. Ennek a műveletnek az ellenkezőjére kerül sor a nyári időszámítás végén, szeptember 25-én, amikor majd három óráról két órára kell visszaigazítani a kronométereket. A nyári időszá­mítás nem okoz változást a MÁV menetrendjének időpontjaiban, viszont az óraigazítás éjszakáján magyar területen ér az átállítás időpontja több nemzetközi exp- resszt. így utazás közben 60 per­ces késéssel növekedik meg a menetideje a Tisza, a Puskin, a Belgrad és a Hellas expressznek mindkét irányban, a Dacia exp- ressnek Bukarest felé és a Bem expressz Budapest felé közlekedő vonatának. A Volán buszok me­netrendjét nem érinti a nyári idő­számítás, csupán az átállás éjsza­káján szombaton 23 órakor Bu­dapestről Rotterdamba induló, majd ehhez Frankfurtban Brüsz- szel és London felé csatlakozó já­rata késik egy órát németországi területen. A Malév éppen március 27-én lépteti életbe nyári menet­rendjét. Frázisok és demagógia nélkül A Pécsi Morvát Színházról Az Új Dunántúli Napló 1994. március 10-i száma közölte a Horvát Szövetség nevében Osztrogohécz József elnök írá­sát, „Megfelelő döntést a Hor­vát Színházról!” címmel. Sze­mélyes megszólíttatásom okán válaszolok ugyanezen fórumon saját nevemben. Nem kétlem, hogy az Önkormányzat hivata­los válasza a végleges doku­mentumok ismeretében szintén nyilvánosságra kerül majd. Nem érzem szükségét ma­gyarázkodásnak. Néhány meg­jegyzést és egy kiigazítást sze­retnék a fenti cikkhez fűzni. Csodálkozom ugyanis, hogy egy egész nemzeti kisebbség és országos szervezetek nevében egy szövetség vezetője ilyen ci­nikus, személyeskedő, agresz- szív írást szignál. Én nem meré­szelném. Csodálkozásomat fel­keltették a hangnemen kívül pél­dául az olyan áljogászkodások, mint az „ártatlanság vélelme” (amely fogalmat a cikk-író vagy nem ismer, vagy szándékosan csúsztat), illetve a szinte a rá­galmazás határát súroló önké­nyes minősítések holmi „alkal­matlanságról”. Jó érzésű olvasó­ban visszatetszést keltenek az ef­féle kitételek, még akkor is, ha nem rendelkeznek pontos hátté­rinformációkkal. Most hadd szóljak egész rö­viden a puszta (és megcáfolha­tatlan) tényekről. 1992-ben a Horvát Színházért Alapítvány és a Horvát Szövetség az ön- kormányzat egyetértését kérte egy leendő Horvát Színház megalakításához. Erre központi (minisztériumi) és szponzori pénzek megszerzéséhez volt szükség. Kérésük szerint anyagi támogatásra a várostól nem tar­tottak igényt. A Kulturális Bi­zottság előterjesztésére a Köz­gyűlés beleegyezését adta. 1993-ban a hiányzó pénzösz- szegek pótlására a Horvát Ta­gozat vezetője mégis anyagi (több százezer forintnyi) kérés­sel fordult az Önkormányzat­hoz. A Kulturális Bizottság elő­terjesztésére (a Kisszínházban uralkodó zavaros pénzügyi helyzet ellenére) a Közgyűlés - a város soknemzetiségű polgá­rainak adójából - az összeget megszavazta. 1993 második felében a Ta­gozat és a Horvát Szövetség az­zal az igénnyel lépett fel, hogy a nemzetiségi önkormányzatok majdani megalakulásáig Pécs városa saját intézményeként alapítsa meg a Horvát Színházat (saját költségvetéssel, bérkeret­tel, stb.). Az alpolgármester asszony és a Kulturális Bizott­ság előterjesztésére a Közgyű­lés határozatot hozott, melynek értelmében határidősen meg­alapítja a város a Horvát Szín­házat, önálló költségvetéssel. A Közgyűlés február végi ülésére beterjesztett alapító ok­irat egyetlen vitás pontja a ve­zető személye volt. Egy, a Kisz- színházban végzett pénzügyi revízió eredményeképpen ugyanis Vidákovics Antal ellen is vizsgálat folyik. Nincs a vi­lágon olyan önkormányzat vagy szervezet, amely egy (akárha makulátlan, el nem vitatható ér­demekkel rendelkező) személyt vezető beosztásba nevezne ki, míg a vizsgálat le nem zárul. A Kulturális Bizottság sok­szorosan bizonyította készségét az együttműködésre. Nem „hatalomként” kívánt a Köz­gyűlés sem eljárni, amikor al­ternatív javaslatot kért a Szö­vetségtől a vizsgálat befejez- téig. Nem óhajtott saját maga megnevezni bárkit is, mert az esetleg nem egyezett volna a horvátság elképzeléseivel. El­lenben sokszoros tárgyaláso­kat folytatott az érintett szö­vetség vezetőivel — mindhi­ába. Ezek után gondolom ért­hető, miért nem érzem (érez­zük) magunkat hibásnak, hogy az elkészült alapító okirat még nem íratott alá. Mindezek ellenére (hiszen nem múlhatnak sértődéseken ilyen komoly és fontos ügyek) én magam, de eddigi tapaszta­lataim szerint a Kulturális Bi­zottság és a Közgyűlés egésze is nagyon várja az újabb köl­csönös, higgadt megoldás-ke­resést. Ismét tettünk kísérletet ez irányban. Hiszem, hogy aki nem né­hány ember személyes meg- bántottságának függvényében nézi a Horvát Színház meg­alakításának ügyét, hanem (mint eddig a Kulturális Bi­zottság és az Önkormányzat tette) egy hazai kisebbség lét- fontosságú kulturális intéz­ményét tekinti - a cél érdeké­ben partnerünk lesz. Hisz ugyanezt várják, várjuk az or­szágos kormányzattól, a me­gyei szervektől, a Minisztéri­umtól is: azt a pozitív diszk­riminációt, ami minden nem­zetiséget alanyi jogon megil­let. Dr. Antalné Úz Éva Startol a falugazdász Sásdon Új, a mezőgazdasági vállal­kozók részére segítő szándékú hálózat - a falugazdász tevé­kenység - első lépései indul­nak a napokban Sásdon és tér­ségében. Az egy-egy terület ellátásával megbízott, általá­ban felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakemberek nem kisebb feladatot kaptak, mint a most induló kisebb-na- gyobb volumenű, de minden­képpen tapogatódzó agrárvál­lalkozók számára nyújtanak naprakész információkat. Sásd és szűkebb vonzáskör­zetének - 11 község - falu­gazdászává ez év március 1-jével Schird Csaba mező- gazdasági üzemmérnököt bízta meg a Megyei Földmű­velési Hivatal, akitől a tevé­kenység konkrétumairól a he­lyi sajátosságokról a követke­zőket tudhattuk meg.- Munkám során elsődle­gesnek a kialakult új tulajdo­nosi viszonyok felmérését, a körzet tulajdonos -és művelési ág szerinti megoszlásának fel- térképezését, az állattenyész­tés, növénytermesztés kiin­duló állapotának meghatáro­zását tartom. Mivel évtizedek óta Sásdon élek, azt hiszem elkészítéséhez nagyban segít helyismeretem. Fontosnak tar­tom, a már meglévő és az újonnan induló vállalkozások beruházási, tenyésztési és fej­lesztési elképzeléseinek minél szélesebb körű ismeretét. Itt nem arról van szó, hogy én, vagyis a falugazda mondja meg a vállalkozónak, hogy mit tegyen, hanem a döntése­lőkészítésben van nagy szere­pünk. Ehhez azonban minden gazdának ismernie kell a vál­lalkozásokat segítő piaci, hi­tel, jogi és technológiai köve­telményeket és lehetőségeket, melyek kiaknázásában szeret­nék hathatós segítséget nyúj­tani a jövőben. A jelenleg ér­vényben lévő pályázati lehető­ségek igen kedvező feltétele­ket kínálnak, ezért kérem is a körzetben élő, e tevékenységi forma iránt érdeklődőket, ke­ressenek problémáikkal, kéré­seikkel. A vázoltak szakszerű­ségét továbbképzések és tan­folyamok beindításával is kí­vánom erősíteni, bár tisztában vagyok azzal, hogy igazi tar­talmas tevékenységemnek majd a mindennapok és a fo­lyamatos együttműködés ad majd. Megyeri Tiborné Gombaismereti tanfolyam gombaszedőknek és fogyasztóknak A legtöbb ember arra hivat­kozik, hogy jól ismeri a gombát, hiszen már évek óta szedi erdő­ben. mezőkön. Az évről évre bekövetkező tragédiák persze más képet mutatnak. Éppen ezért gombaismereti tanfolyam indult Pécsett, a Természettu­dományi Múzeumban. A hozzáértők köre gombaku­tatókból, gombaszakértőkből, gombaszedőkből és fogyasz­tókból áll. Magyarországon még féltucatnyi gombakutató sincs, ám gombaszedő meg­számlálhatatlan, kivált kirándu­lások alkalmával. Ez utóbbiak körében fordul elő a legtöbb gombamérgezés. Egyre többen járják az erdőket, de sok a bi­zonytalanság annak ellenére, hogy sokan meg vannak győ­ződve gombaismeretükről. A tanfolyamot dr. Vass Anna vezeti, aki igazi tudora ennek a témának, hiszen külön tanítvá­nyokkal is foglalkozik a miko­lógiában, gombatanban.- Sokféle babonában hisznek az emberek, hogy azzal elkerü­lik a mérgezést. így, ha ezüst­kanalat tesznek a gombaételbe és az elszíneződik, akkor mér­ges. Tévedés, mert a gombában lévő kéntartalomtól színeződik el. Beszélnek arról is, hogy azért mérges, mert mérget szór­tak a tenyészhelyre, vagy mert dög fölött nőtt ki. Azt is állítják, hogy az az ehető gomba, ame­lyet a meztelen csiga megrág. Éz is tévedés, mert a csigának nem árt ez a méreg. A babonák, szokások félre­vezetik az embert, sok tragédiát okoztak már. A gombaszedők részére március 16-án kezdő­dött alapfokú tanfolyam június 15-ig tart. Hetente egyszer két órában elméleti oktatás és dia­vetítés lesz, később pedig te­repgyakorlatokon ismerkednek meg a hallgatók a gombákkal és a termőhelyükkel.- Minden gombafaj sajátos termőhelyen található. Vannak gombafajok, amelyek fákkal gyökérkapcsolatban élnek. így a gyilkos galóca a tölggyel, fe­nyők alatt a vargánya, pereszke, kökénybokor árnyában a tüske­gomba, vagy mezőkön, legelő­kön a csibegomba, a csiperke és az óriás pöfeteg. A gyilkos ga­lócánál még veszélyesebb a rőt pókhálós gomba, mert mérge­zése halálos és lappangási ideje 3 hétig is eltarthat. Nehezen hi­hető, de a fűben rejtőző susuly- kafélék is halálosan mérgezők. A Mecsek tölgyeseiben, gyertyánosaiban és bükkösei­ben kedvező időjárás esetén gazdag gombatermés található. A tanfolyamon az ezer faj közül a számbajöhető mintegy 100 gombafajjal ismerkednek meg a hallgatók, árusításuk módjával és a rendeletekkel együtt.- Néhány étkezési jó tanács. Este nem ajánlatos fogyasztani, mert rostossága miatt nehezen emészthető. Csak frissen készí­tett gombaételt fogyasszunk. Persze a tanfolyamunk igazi célja az, hogy minél többen megismerjék a gombákat, a mérgeset és az ehetőt egyaránt. A jó gomba gazdagítja étke­zési repertoárunkat. Ha már olyan sokan vannak a gomba­szedők, turisták és természet­kedvelők, jó lenne állandó egyesületet is létrehozniuk ép­pen a mérgezésmentes gombae­vés érdekében. Rozvány Gy. A víz világnapja A víz fontossága, nélkü­lözhetetlen, mással nem helyettesíthető szerepe alig igé­nyel külön bizonyítást. Az em­ber ősidők óta használja és hasznosítja a vizet. Az ember amellett, hogy bámulatra méltó dolgokat alkot, folyamatosan igénybe veszi, károsítja is a természeti környezetet, közötte a vizek világát. A víz a levegővel együtt az élet alapvető eleme. Rászolgált arra, hogy az év egy napján intézményes módon is megemlékezzünk róla. A vi­lágnap legyen ünnep és legyen figyelemfelhívás is egyszerre. Ünnepeljük szépségét és hasz­nosságát, de vegyük figyelembe károsító hatásait, védjük tiszta­ságát és óvakodjunk pazarlásá­tól. Ezáltal válik a vizek világ­napja figyelmeztetéssé is: vizs­gáljuk meg a vízhez való viszo­nyunkat, a jelen és jövő vízigé­nyének kielégítési lehetőségeit, mit kell tennünk annak érdeké­ben, hogy ez az életelem megfe­lelő mennyiségben és minőség­ben rendelkezésünkre álljon. A természet világába való egyre agresszívebb beavatkozások és ennek folytán a Föld ökológiai rendszerének károsodása, ma­gának a környezetnek a rugal­masságát csökkenti és veszé­lyezteti egyensúlyfenntartó ké­pességét. A világot érintő prob­lémák közül hazánkat is sokféle hatás éri, hiszen közismert a ha­zai vízgazdálkodás nemzetközi függősége. Remélhetően még időben indultak el a különböző nemzetközi kezdeményezések, világcsúcs találkozók a globális ökológiai rendszer tönkretéte­lének megakadályozására. Bíz­nunk kell abban is, hogy ha­zánkban is általánossá válik a vízhasználatok és a vízvédelem terén a célszerűség, a takaré­kosság, és az ökológiai szem­pontok érvényesítésének igé­nye. Megváltoznak a fogyasztói szokások és a víz valóságos ér­téke iránt fogékonnyá válnak az emberek. Az oktatás és nevelés játszhat kiemelkedő szerepet abban, hogy a fiatalokat, a jövő gene­rációját a felelős állampolgári létre, az egymásért vállalt fel­elősségre nevelje. Fontos, hogy a nevelésben és az oktatásban átsugározzon a természet, a vi­zek, az életszeretet, a természeti kincsek megbecsülése, helyes magatartások és szokások kia­lakítására kerüljön sor. A vizekért nemcsak a vízügyi szervezetek és a vízügyi szak­emberek a felelősek. A vízügyi tevékenységet szélesen kell ér­telmezni. A vízgazdálkodás szereplői, részesei a vizet igénylő és fogyasztó, azt hasz­náló és hasznosító, a vízi kör­nyezetet alakító, a víz kártételei által fenyegetett, azok ellen vé­dekező valamennyi természetes és jogi személy, gyakorlatilag a társadalom egésze, a nemzet- gazdaság valamennyi szférája. A vizekért való felelősség a po­litikai döntést hozót, a gazda­sági élet szereplőjét és a fo­gyasztót egyaránt terheli. A vízügyi szakma felelőssége ab­ban kell, hogy megnyilvánul­jon, hogy a földrajzi, termé­szeti, vízügyi adottságok és a helyi, regionális, országos igé­nyek és lehetőségek figyelem- bevételével a vízgazdálkodási politika megfogalmazásához korszerű, a nemzetközi norma- rendszerhez is igazodó célokat és eszközrendszert ajánljon, ill. a megvalósításban legjobb szakmai tudása és szakmai lel­kiismerete szerint közreműköd­jön. Tájékoztatásával és figye­lemfelhívásával, cselekedetei­vel a vizek védelmét, az itt élők jelenét és jövőjét szolgálja. A víz világnapján a vízügyi szakma nevében köszön­tök mindenkit azt kérve: mű­ködjünk együtt és segítsük egymást a víz és ezáltal jövőnk szolgálatában. Szappanos Ferenc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents